Napló, 1933. október (1. évfolyam, 1-23. szám)
1933-10-06 / 3. szám
z-Lipcse, október 5.- A Lubbc-pör mai tárgyalása is Torgler kihallgatásával kezdődőit. A tárgyalást vezető elnök egy tanú vallomására hivatkozik, aki február 27-én látta Van dér Lubbet a parlament épületében, még pedig Torgler társaságában. Torgler az elnök szavaira ismételten kijelenti, hogy soha nem ismerte Van dér Lubbet. Ezután az elnök azt a kérdést teszi föl Torglerhez, vájjon a birodalmi gyűlés föl- gyujtásának napján a felső emeleten együtt volt-e Komi nevű diákkal? Torgler- nem-mel felel. Ezután az elnök Van dér Lubbet kérdezi, hogy ismcrtc-c a birodalmi gyűlés épületét s hogy tal51kozott-o Koencn képviselővel, amire a vádlott tagadó választ ad. Áz elnök most egy újabb tanúvallomást ismertet, amely szerint a birodalmi gyűlés fölgyujtását követő napon a palota üvegtetőzetén egy lyukat találtak s az üvegcserepet a kommunista frakció klubszobájának padlóján találták meg. rA lyukon keresztül állitólag egy létrát bocsátottak alá a terembe. Torgler kijelenti, hogy ez előtte egészen valószínűtlen, mert ő egész nap a klubhelyiségben tartózkodott és nem vett észre semmi különöset. 'Az elnök megjegyzi, hogy az ablakpárkányon szöges cipő nyomait fedezték föl, a nyomok a kommunista klubhelyiséghez vezettek. Tercierrel egy pincér közli, hogy ég a parlament Ezek után sor kerül a hirodalmi gyűlés fölgyujtását követő események ismertetésére. Torgler előadja, hogy a birodalmi gyűlés épületéből a Friédrich-Bahnhof mellett lövő Aschinger-étterembe ment, ahol Birkenhauorrel volt találkozója. Kíséretében volt Koenen képviselő, majd ntóbb másik két ember csatlakozott társaságukhoz: Petersen Brúnó és Wehner Herbert. Tíz óra tájban egy pincér lépett az asztalukhoz és megkérdezte, hogy tudják-e, hogy ég a birodalmi gyűlés palotája? Torgler izgatottan pattant föl helyéről és rákiáltott a pincérre: No beszéljen őrültségeket. — Do igen — erősítette meg a pincér állítását —, ezer és ezer ember tolong az uceán... Ekkor vette csak Torgler komolyan a pincér szavait, azonnal fizetett és röviddel tiz óra ntán el is hagyta a vendéglőt. — Mindenesetre sajátságos — mondta az elnök Torgler előadásával kapcsolatban —, hogy a vendéglő tulajdonosa azt állítja tanúvallomásában, hogy még meglepte őt, milyen nyugodtan fogadta Ön a birodalmi gyüléjgégéséneik hírét. Torgler erre azt feleli, hogy az valószínűleg azért látszott így, mert ők néhányan a sarokban ültek és egyáltalán néni tudták még, hogy a vendéglő elülső részében tártokodé vendégek már izgatottan tárgyalják az eseményeket. Torgler előadja, hogy ezután villamosra ült és azonnal a birodalmi gyűlés épületéhez utazott. Amikor azonban látta, hogy körül van zárva a palota, föladta a reményt, hogy a tömegen átvergődjek. Különösen, mert látta, hogy az épületnek az a szárnya, amelyben a kommunista frakció klubhelyiségei vannak, teljesen sötét. Ezután újból visszatért az Aschinger-vciidég- löbo és ott Birkenhauorrel közölte megfigyeléseit. Itt az elnök megjegyzi, hogy gyanús körülmény, amit egyes tanuk igazolnak, hogy ezen az estén a Schla- wiczki-félo vendéglőben Torgler asztala körül nagy tolongás volt s hogy a társalgás az asztalnál egészen halk, lefojtott hangon folyt s lia valaki idegen közeledett az asztal felé, hirtelen elhallgattak. Torgler ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy az asztalnál nem sugdostak, természetes, hogy nagy izgalmat keltett a birodalmi gyűlés égése s az is természetes, hogy megbeszélték ennek várható politikai következményeit. Sack vitába száll a párisi „ellenbirósággal4' Hosszabb szünet után, amely alatt a tanács és a védelem tanácskoztak, Sack dr. a következő bejelentést teszi: —■ Parisban ülésezik az úgynevezett vizsgálóbizottság, amely a birodalmi gyűlés fölgyujfásának ügyében akarja földeríteni az igazságot. Ezen az ülésen részt vesz amerikai kollégáin, Heies dr. Heies kollégám értesüléseim szerint a Pravda tudósítója előtt olyan kijelentést tett, liogy a védelem a lipcsei pörben furcsán viselkedik, mert a vádlottak tehermentesítését legjobban úgy szolgálhatná, ha megnevezné az igazi tetteseket. Dr. Sack bejelenti tiltakozását az ilyen támadások ellen, amelyekre a német ügyvédi kar egyáltalán nem szolgált rá s reméli, hogy a külföldi sajtó képviselői kötelességüknek fogják tartani, hogy az ilyen híreiket megcáfolják. Madrid, október 5. Sanchez Románt megbízták az uj spanyol kormány megalakításával. „Köszöntenek a halálbamenők“ — ezzel mondott le a parlamentben a spanyol miniszterelnök Madrid, október 5. Nem jött váratlanul, mégis meglepetésként ‘hatott Madridban, hogy Lerroux miniszterelnök az egész kormány- nyál már tegnap benyujtotta lemondását a köztársaság elnökének. Mikor Lerroux látta, hogy a képvieélőház bizonyosan leszavazza, szólásra jelentkezett e> igy kezdte beszédét: — Köszöntőnek a halálba menük! Paris, október 5. A francia kormány készenlétbe helyezte monumentális tervének, a szaharai vasútnak .megvalósitásához az első — másfélmilliárd franfcnyi —• részletét. Az egész vállalkozás célja lesz a Marokkóból és Algírból a Nigger folyó mellett lévő Timbuktuba ós a Tuniszból a Ősöd-tóhoz vezotő ősrégi, karavúnutakat vasút járatásával pótolni. A vállalkozás további célja földalatti vizerok kutatása, amelyek lassanként az oázisok számának emelését teszik majd lehetővé. Elsősorban a Oolombochar—Salnh —Timbuktu vonal épülne meg. A torvbevett vasútvonal jóval meghaladná a kétezer kilométert. A vasútépítésnek kereskedelmi és fíztnatégiai céljai vannak. A kereskedelmi cél az áruforgalom élénkítése az anyaország és „Saíiaria“ között; a vasút lehetővé teszi majd a gyors árucserét. Sztratégiai szempontból a vasút jelentősége az, liogy egy bét alatt lehessen Franciaország színes katonai tartalékát AfriEzután előadja dr. Sack, hogy a vizsgálóbizottság által feldolgozott anyagot pénteken kapta meg óé egész éjszaka az anyag tanulmányozásával foglalkozott, tüzetes tanulmányozás után sem talált azonban kétségtelen bizonyítékokat az anyagban, amelyeknek alapján az igazi tetteseket megnevezhette volna. Sack elmondja, hogy közismert dolog, hogy ő Brantáng és Rolau ügyvedeket felszólította, ‘hogy amennyiben megfelelő anyag birtokában vannak, közöljék vele és kötelezte magát, hogy amenv- nyábén olyan anyagot kap, amely a vádlottak télié r mentesít és őre vagy más eddig vád alá nem helyezett, do bűnös személyek terhére vonatkozik, a tárgyalás folyamán nyilvánosságra fogja hozni. — Nem kaptam azonban megfelelő anyagot, jártam Londonban is, s én magam is igyekeztem feldolgozni mindazt, ami az ügyre vonatkozik, — mondja a továbbiak során Sack dr. Sack védöbeszéde — paris és London felé" Sack dr. a következők során előadja, hogy péntekről szombatra virradó éjszaka Londonban egy szállodában tanácskozott Branting' doktorral ée sorra vették mindazokat a híreket, amelyek az üggyel kapcsolatban a nyilvánosság előtt, cir- kuláluak. Az első ilyen Mr, hogy a birodalmi gyűlés személyzetét a kritikus éjszakán, valamilyen homályos okból szabadsáAzonnal távozni akart, a miniszterek is fél- kelték, hogy kövessék, de Bestéiro kamaraelnök kérlelte, hogy várja meg a vita végét, mire Lerroux ismét helyetfoglalt. Az elnök nem engedte felszólalni a jelentkező képviselőket, hanem szavazásra tette fel a szocialisták bizalmatlansági indítványát. 189 szavazat esett a kormány ellen ée ceak 91 mellette. Erre azután Lerroux miniszterelnök ég minisztertársai elhagyták az üléstermet. Egyéné-* sen a nemzeti palotába ment Lerroux, hogy Alcala Zamora elnöknek benyújtsa a lemondást. Az elnök elfogadta a lemondást, azonban nem hatalmazta fel Lerroux-t a kamara feloszlatására s így a politikai helyzet rendkívül bonyolult. kából az anyaországba szállitani, föltéve, hogy a Földközi tengeren nincs veszedelem, illetve, ha az itteni francia flotta biztosítani tudja a zavartalan csapatszálli- tást az afrikai és európai part között. A színes csapatok meglehetős nagy kontingensét egyébként mindnagyobb mértékben Franciaországban magában képezik ki. Hir szerint a francia kormány idegen munkásokat is alkalmazni kíván a vasútépítés tervének megvalósításánál, hogy ezzel is hozzájáruljon az általános munkanélküliség csökkentéséhez. Ennek 'ellenében a francia kormány arra számit, hogy az uj terv politikai és S2tratégiai oldalát nem fogják nagyon firtatni. A Szahara 1872 óta tartozik Franciaországhoz és a vasút megépítésével kétségkívül az addi- ginól sok tekintetben értékesebb területté változik át. 'A vasút építését a francia kormány körülbelül három év alatt akarja befejezni. Sanchez Románt bízták meg az uj spanyol kormány megalakításával MEGINDUL AZ EXPRESSZ A SZAHARÁN golták. Megállapítja, hogy ez nem felel meg a valóságnak, mert a hivatalnokok változatlanul szolgálatban voltak. Másodszor azt is megállajpdtotta, ami egye® külföldön elterjedt hírekkel kapcsolatban jelentőséggel bir, hogy a tűzoltók két különböző állomásról négy perc alatt a birodalmi gyűlésnél voltak. — Minden további híresztelés üres kombináció vagy pedig rosszindulatú rágalom volt — jelenti ki emelt hangon Sack dr., majd a következő szavakkal folytatja: — A londoni tárgyalásom hallanom kellett, amikor Grzesinski volt miniszter a következő szavakat mondta: Ha a tűzoltóság ebben az esetben nem rendelt el teljes készültséget, akkor erre utasítása volt. Ezzel a kijelentéssel kapcsolatban tartottam szükségesnek megállaz pitani, hogy a. tűzoltóság kifogástalanul járt cl. Megállapítja, hogy annakidején Branting dr. előtt állításait aktákkal is.igazolta, s. ha most újból felbukkannak ezek a hírek, úgy ezt bizalmatlanságnak tekinti a védelemmel szemben és rosszindulatú támadásnak az egész német judikatura ellen. „Német ügyvédhez méltatlan..." Dr. Sack után Seuffert dr. védő emelkedik szólásra, aki bejelenti, hogy a. párisi komitótói tegnap egy levelet kapott, amelyben azt a.javaslatot teszik, hogy két svájci szakemberrel vizsgáltassák meg Van dér Lubbét. A védő kijelenti, hogy egy német ügyvédhez méltatlannak tartja, ilyen párisi komiténak egyáltalán feleletet adni. Ebben a pillanatban szólásra emelkedik Sack. dr. és általános figyelem közben bejelenti, hogy tudomására hozták, hogy Heies dr. belépett a tárgyalás] terembe, Sack aizt a javaslatot teszi, hogy a bíróság hallgassa, meg Heies ügyvédet, hogy valóbaü^lett-e ilyen nyilatkozatot a „Pravdádnak? A bíróság tanó,csíkozásra vonul vissza, majd rövid tanácskozás után azt a határozatot közli, hogy nem tartja szükségesnek Heies dr. meghallgatását. Ezzel ez a közjáték véget ért és a tárgyalás tovább folyik. Az elnök ismertet egy tanúvallomást, .amely, szerint a kritikáé napon Tprglert Dimátroíiai látták együtt a birodalmi gyűlés épületében. Erre Torgler ismételten kijelenti, hogy Dimát- roífot soha neon ismerte s csak a vizsgálat folyamán hallotta a nevét is. Ezután Kuriczakr bányász vallomását ismerteti az elnök, a bó-'- nyász valamikor kommunista volt és vallomásában azt állítja, hogy 1925-ben Düsseldorfban három holland kommunistával volt együtt, akik a holland párt vezetői voltak s ezek közül az egyiket Lubbenek hivták, a tanú szerint ez a Lubbe azonos volt Van dér Lubbevel. Az elnök kérdésére Van dér Lubbe kijelenti, hogy a tanút nem ismerte s hogy Düsseldorfban először 1933-ban volt. A vallomással kapcsolatban Torgler kijelenti, hogy erősen valószínűtlen az, amit Kunczak mond, mert hiszen ebben az időben Van dér Lubbe még csak tizenhat éves volt s nem valószínű, hogy egy ilyen fiatalember vezető tagja lehessen a holland kommunista pártnak. Az általános felkelés meséje Az elnök Grothe tanú vallomását tárja Tofg-r ler elé. A tanú a vöröis ifjúsági szervezet tagja volt és vallomása szerint a vörőshatoosok szövetségét február 2S-rq riadóké&zültségbe helyezték. Az aktív csapatok vendéglőkben és magánlakásokon gyülekeztek. Grothe tanúvallomásában előadja azt. ie, amit másoktól hallott, igy például áprilisban azt hallotta egy Singer nevű autóstól,, hogy. a birodalmi gyűlés lelgyujtása jeladás lett volna az általános felkelésre. Az akciót azonban rosszul készítették elő 'és <;zért csődöt mondott. Egy bizonyos Kempnek nevű ember olyan kijelentést tett, hogy az akció központi bizottságával és magával a pár-, lament felgyujtásávai is kapcsolatban volt. ö tőle hallotta a tanú azt is, hogy egy magas fekete férfi vitte a gyujtóanyarjot a parlamenthez és ez állitólag Popoff volt. Az általános mozgalom este nyolckor kezdődött volna s az egész tervet néhány nappal előbb a Liebknecht-házban beszélték meg. Ezen a megbeszélésen vagy Torgler, vagy Koenen vettek részt, azonkívül ott voltak Popoff és Van dér Lubbe is. Torgler erre a vallomásra kijelenti, hogy elejétől végig fantázia szüleménye, amit többek között az is bizonyít, hogy a Liobknecht-háa 23-ika óta rendőri megszállás alatt volt, tehát abszolúte lehetetlen lőtt volna itt egy ilyen megbeszélést tartani. Ezzel Torgler kihallgatása véget ért. A tárgyalást pénteken folytatják. ______________________1933 október 6, péntek ................................................................................................................ ................mm......mi...............■ ■■«—■immun.................................................................... A lipcsei védelemi Parissal és Londonnal polemizál Sack és Branting londoni találkozásának kulisszatitkai A párisi vizsgálóbizottság svájci szakértőket követel 9
