Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)
1933-09-10 / 206. (3316.) szám
-íyrV MM SZÁMUNK ft KÉPES HÉTTEL 28 OLOAl ^ ^ Ara 2 korona Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.-K6 A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágád. Panská ulice 12. U. emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága 1L Panská ulice 12. Ili emelet Telefon: 34184. SŰRQÖMYCIM: HÍRLAP. PRAHA OSVSKY, A KURUZSLÓ Irta: TAR JÁNÖDÖN Csehszlovákia páriöi követe igyekszik kapcsolatait a hazai röggel fenntartani. Időnként hazaruccan Parisból, hogy bátorító szavakat intézzen honfitársaihoz- Egyszer a szlovák ifjúság lelki sebeit óhajtja a cseh- ezlovákizmus üdítő balzsamával meggyógyítani, máskor ismét a magyar elnyomatás ellen mennydörög, boldogabb és szebb jövendőt ígérve. Néhány nap előtt a békeszerződések revíziójáról és a szlovenszkói gazdasági válság okairól nyilatkozott. A szlovák apáknak kötelességükké tette, hogy figyelmeztessék gyermekeiket, miszerint Szlovenszkón azért súlyosabb a gazdasági válság, mert itt még érezhetők a magyar uralom gazdasági nyomásának utórengései. Nos, ehhez a megállapításhoz nekünk, csehszlovákiai magyaroknak is volna néhány szavunk. Nem hagyhatjuk szó nélkül tényeknek hamis színben való feltüntetését, legkevésbé, hogyha azok a köztársaság egy előkelő tisztviselőjének szájából hangzottak el. Nem keressük, hogy Osusky kijelentéseiben mi volt több, a tájékozatlanság, vagy a rosszhiszeműség- Beérjük azzal, hogy kita nitsuk Csehszlovákia párisi követét, megismertessük a szlovenszkói gazdasági válság okaival és következményeivel. Feltárjuk Osusky ur előtt a szlovenszkói Központi Gyáriparos Szövetség évi jelentéseinek néhány jellemző fejezetét, melyekből megállapíthatja, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó elszegényedésében semmi része nincs a magyar gazdasági elnyomás utórezgéseinek. Ellenben kénytelen lesz elfogadni ennek a legelőkelőbb közgazdasági testületnek évkönyvein végigvonuló azt a megállapítást, hogy Prága helytelen gazdasági politikája, mely mindig figyelmen kivül hagyta kívánságainkat, már a konjunktúra idejében is előidézője volt fokozatos elszegényedésünknek. A Gyáriparos Szövetség évkönyvei a gazr daeági és pénzügyi helyzet mellett a politi kai viszonyok szempontjából is érdekes tanulságokkal szolgálnak a követ ur számára. Például már az 1924. évi jelentés hatodik oldalán olvashatjuk a következőket- „Szlo venszkó elszegényedésére jellemző a kivándorlásban való rendkívüli részesedése", majd néhány sorira] utóbb: „ Kereskedői mi politikánkat néhány politikai párt érdekei hatották át.“ Majd más helyen: „Az ipar foglalkoztatása az egész köztársaság átlagában á háboruelőtti nek 75 százaléka volt, de Szlovenszkón 40 és 50 között mozgott" Osusky ur kedvéért a közéleti szellem jellemzésére idézzük az említett jelentésnek ugyancsak hatodik oldaláról az alábbiakat: ,.Számtalanszor éreztük, hogy követeléseinket, melyek az állam érdekeinek mindenkor megfeleltek, csak azért nem teljesítették, ment nem volt módunkban, hogy valamelyik politikai pártot a szóbanforgó kérdésekben közvetlenül érdekelteesük." A követ ur, mint kiváló diplomata, bizonyára tudja, mit Srell az ilyen közvetlen érdekeltetés alatt érteni. De idézzünk tovább- Az emlitett évi jelentés statisztikát közöl az építkezési segélyekről. 1924 szeptember végéig az állam 3.3 milliárd értékű építkezéshez járult hozzá,, ebből 242 millió jutott Szlovenszkónak, vagyis összesen hét százalék A közszállitásokról szóló fejezetből megállapíthatja Osusky ur, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó részesedése alig éri el a 3—5 százalékot s ha a további évkönyveket is figyelemre méltatja, azt is meg fogja tudni, hogy a helyzet sem az építkezési segélyek, sem a közszállitások elosztása tekintetében azóta sem változott. Ha a követ ur esetleg maga nem volna elég járatos közgazdasági kérdésekben, ajánlanék, hogy vegyen maga mellé valakit, hogy az elmaradt közszállitások és építkezések munkabéreit kiszámítsa, mert csak igy lesz módja felbecsülni azokat a károkat, amelyeket a centralizmus Szlovenszkóba-n okozott. A tarifapolitikánál, Szlovenszkó eme legsúlyosabb gazdasági sérelménél, fájdalmasan állapítja meg a Gyáriparos Szövetség, hogy a törvényhozókat, annak ellenére, hogy a sajtóban már közhellyé vált ennek a követelésnek a hangoztatása, nem sikerült megfelelő közbenjárásra bírni. De érdekes adatokat találhat a Szlovenszkó és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom felől is s meggyőződhet, hogy a köztársaság 1924-<ben szeptember végéig, tehát háromnegyed év alatt még 11.000 vagon fűrészelt fát szállított Magyarországra- Még rosszákaraltal sem állítható tehát, hogy a csehszlovák agrárpárt kívánságára bevezetett gazdasági háborúért a régi magyar gazdasági elnyomási terhelné a felelősség. Hogy ne terheljük túlságosan számokkal a kövei urat, az 1925. évi Gyáriparos évkönyvből megelégszünk néhány számadattal. Az 1923. évi tényleges beruházások összege 1778 millió, melyből a vasut-ügyi minisztériumra 695 millió jutott. A handlova-felső- stubnyai vasútvonal építésére ebben az évben 25 milliót irányoztak elő, de csak 384 ezer 770 korona kiadására került a sor- A vöröőkő-margitfalvai vasútra 10, az ungvár- munkácsi vonal építésére 29 millió volt az előirányzat, de tényleg egy fillért sem folyósítottak. A ves7/©li-vágujhelyi vonal építésére 50 millió előirányzat helyett 1-1 milliót, a zólyorn-korponaira 58 millió helyett 19.5 milliói fordítottak. így történt, hogy ezen A nagy barátkozás eredményei Szovjetoroszország elismeri háboruelőtti frsicia tartozásait Megdőlt az eddigi moszkvai eiw — Herriof akciójának sikere A népbiztosok tanácsának elnökéi 1Parisba hívják Páris, szeptember 9. Paul Boncour péntekien fogadta Rosenberget, a párisi szovjet ügyvivőt, aki közölte vele, hogy az orosz kormány elfogadja a francia-olasz kereskedelmi bizottságok tárgyalásának eredményeit. Arról van szó, hogy a Franciaországba behozott orosz árura tíz százalékos adót vetnek ki és ezzel részben kártalanítják a háboruelőtti orosz kölcsönpapirok francia tulajdonosait. Ez az eredmény elsősorban Herriot munkájának következménye, aki Moszkvában behatóan tárgyalt a francia-orosz pénzügyi viszonyról Grimiko pénzügyi népbiztossal A párisi tőzsde hetek óta tudott már a várható eredményről Hetekkel ezelőtt általános meglepetésre hirtelen emelkedni kezdtek az értéktelen háboruelőtti orosz kölcsönpapirok. A be nem avatottak kezdetben arra gondoltak, hogy a spekulánsak az értéktelen papírok árának emelésével más papírok értéktelenségéről akarták elterelni a közönség figyelmét. Most azonban kitűnt, hogy néhány jól értesült tőzs- dés már hetekkel ezelőtt tudott a várható eredményről. A tiz százalékos adó természetlesen csak jelentéktelen hányadát tudja visszafizetni annak, amit a francia polgárok a háboruelőtti orosz kölcsönökön vesztettek. A pénzügyi eredménynél tehát 9okkal fontosabb az a tény, hogy most sikerült először eltériteni a szovjetet régi alap- elvétől, amely arról szólt, hogy a szovjetkormány nem ismeri el a cári adósságokat. Moszkva többször ünnepélyesen kijelentette, hogy a régi Oroszország hitelezői mondjanak le minden reményről s egyetlen fillért sem kapnak. A francia diplomácia szemmelláthatcan alapvető változást idézett elő az orosz felfogásban és a franciák sikere után a többi hatalom is megkezdheti háború előtt folyósitott pénzének visz- szakövetelését Elsősorban természetesen Anglia lesz, amely követni fogja Franciaország példáját. Herriot meghívta Molotovot és Vorosiiovot Révai, szeptember 9. Moszkvából érkezett jelentés szerint Herriot oroszországi tárgyalásai folyamán értésére adta a szovjet kormánynak, hogy kívánatos volna, ha Molotov, a népbiztosok tanácsának elnöke, vagy Vorosilov hadügyi népbiztos Pár'sban viszonozná Herriot oroszországi látogatását. Az angol-orosz kereskedelmi tárgyalások London, szeptember 9. Az angol-orosz kereskedelmi tárgyalások egyelőre nem vezettek sikerre. Runciman angol kereskedelmi miniszter kénytelen tekintetbe venni a kanadai kormány óvásait, amelyekben Kanada az Ottawái szerződésre hivatkozva tiltakozik az ellen, hogy orósz fát szállítsanak Angliába. Zászlót bontott a hollandi fasiszta párt Mussert mérnök programja - Hitler és Mussolini dicsérete Berlin, szeptember 9. A Centi-ügynökség amszterdami jelentése szerint az amszterdami hangrersenyépület nagytermében a termet teljesen megtöltő közönség előtt Mussert utrechti mérnök, a holland nemzeti szocialista mozgalom vezére, vázolta az uj párt programját és céljait. Mussert fölszólította a németalföldieket, hogy kezdjék meg a parlamentarizmus, a liberalizmus, a demokrácia és a marxizmus elavult eszméi ellen a harcot és kívánják az államautoritás megerősítését, a Führer-elv és a korporativ állam bevezetését. Tiltakozott az ellen a vád ellen, hogy a fasizmus a háborút jelenti. Ellenkezőleg a fasizmus ellenségei azok. akik a népek közötti ellentéteket szítják. A közelmúltban például az amszterdami Unter- meyer cég volt az, amely pénzt adott a németellenes bojkottmozgalomnak, hogy letörje a német áruk konkurrenciáját. A holland nemzeti szocialisták az uj Németországgal is békében és barátságban akarnak élni. A terein viharos helyeslése mellett Mussert tiltakozott a Németországból jövő emigránsok befogadása ellen. Mussert szerint Mussolini és Hitler nélkül Olaszország és Németország a kommunizmus martalékává válik s ma a történelem legszőrnyübb polgárháborúja dúlt volna Európában. Európa tehát hálával tartozik Mussolininak és Hitlernek. Tovább tart az osztrákellenes propaganda München, szeptember 9. A Völkiecher Be- obachter ma nagy cikkben foglalkozik annak a két Ausztriából megszökött katonatisztnek nyilatkozatával, aki kijelentette, hogy katonai becsülete és német érzése nem engedte meg. hogy tovább Dollíuss szolgálatában álljon. Lapvásárlók ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkül
