Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-10 / 206. (3316.) szám

2 f^<£M-jVVAfifeg^HIRLa& 1933 sieptcmbftr 10, vaflárnap. fontos vonalak, melyeknek a törvény értel­mében már 8—10 év előtt el kellett volna ké­szülniük, részben még ma is építés alatt áll­nak. Külön fejezet a helyiérdekű vasutak meg­váltása és a fu var dijak átszámítása,. ami „technikai okokból" csak múlt év november 1-én valósult meg. Hogy ennek következmé­nyeiről a követ ur meggyőződést szerezhes­sen, egyidejűleg elküldjük párisi címére „A magyar kisebbség osztályrésze a csehszlo­vák demokráciából“ cimói cikksorozatunkat, amelyben az összes őt bizonyára érdeklő adatokat megtalálhatja. A gazdasági helyzetre jellemző adatokat találhat Osusky ur az 1925- évi Gyáriparos­jelentés 124. oldalán, amelyből megtudhatja, hogy az ipari és kereskedelmi részvénytár­saságok alaptőkéinek gyarapodása a törté­nelmi országokban 263 milliót, Szlovenszkó- ban 6-5 millió koronát tett ki. A későbbi év­folyamok nem kevésbé tanulságos adatokat tartalmaznak. Például az 1930. évi beszámo­ló bevezetésében a következő mondatot ol­vashatjuk: „A dolgokat mélyebbről vizsgál­va, megállapíthatjuk a lakosság széles réte­geinek nagymérvű elszegényedését". Majd a 8. oldalon: „Földrajzi alakulatunknak és a szlovenszkói közgazdaság szerkezetének kö­vetkezménye, hogy az egész köztársaság közgazdasági helyzetének javulásából Szlo- venszkó nem veheti ki a részét, de viszont jobban megérez minden gazdasági depresz- sziót." A 10. oldalon: ,.A vasutak tarifapoli­tikája Szlovénszkóval szemben tarthatatlan", továbbá: „A törvényhozás ama tagjai, akik az olyan költségvetést megszavazzák, amely­bén a kiáltó igazságtalanságokat fenntartják, súlyos felelősséget vesznek magukra." Az 1930- évben elég még a kivándorlás adatait szemügyre venni, összesen 25.700 ki vándorló-útlevélből 16.682-t igényeltek Szlovenszkó területén Végül az utolsó, 1932. évi Gyáriparos-év­könyvből meggyőződhet a követ ur. hogy a i Központi Gyáriparos Szövetségnek kétség­kívül lojális vezetősége a szlovák ifjúság kérdésében az övével teljesen ellentétes ál­láspontra helyezkedik. A jelentés hatodik oldalán a következő mondatot találjuk: „Semmi okunk nincs tagadni, vagy szépíte­ni, hogy sok minden, ami gazdasági kérdé­sekben az ifjú generációt erős megnyilatko­zásokra késztette, indokolt." És a 82- olda­lon még egy megjegyzés a szlovák utánpót­lásról, mely példának okáért a szociális biz­tosító központi szerveiben csak egész fogya­tékos képviseletet nyert. Egyébként az utolsó. 1932, évi Gyáriparos­évkönyv még mindig a pártpolitika érvénye­sülése ellen hadakozik, melynek következ­ménye, hogy a tisztviselőik nem a közigazga­tásnak, hanem egyéb érdekeknek az eszkö­zeivé válnak. Rezignáltan panaszolja, hogy maga a törvényhozás többsége is fedezi né­ha a törvények aktív vagy passzív figyelmen kívül hagyását. Az állami szállításoknál még mindig csak 5 százaléknál tartunk, úgy mint 1924-ben. A követ ur tehát sem az illetéke­sek szándékának megváltozásáról, sem a helyzet javulásáról nem meríthet a Gyáripa­ros Szövetség évkönyveiből meggyőződést. Ezekkel a tényekkel szemben Osusky ur semmi konkrétumot nem tartalmazó kiszólá­sai aligha számíthatnak hatásra­Mindennek az eredménye pedig, amint Osusky ur a hivatalos Csehszlovák statiszti­kai évkönyv adataiból meggyőződhet, hogy a takarékbetétek emelkedésében Szlovenszkó* nak 'és Ruszin szkon a k együttvéve 5.6 száza­lék a részesedése, míg 94-4 százalék jut a történelmi országok betétemelikedés éré. Osusky urnák sem lehet kifogása ellene, hogy ha a vagyonosodás barométeréül ezt a legkönnyebben megállapítható adatot fogad­juk el. Ez pedig azt igazolja, hogy az állam­fordulat óta a történelmi országok és Szlo­venszkó vagyon csodásában igen hátrányos eltolódás következett be az utóbbi terhére. Nem óhajtunk most afelett vitatkozni, hogy a régi magyar uralom követett-e el hi­bákat nemzetiségi politikájában. Ahol hi­bák történtek, ott soha sem igyekeztünk a tényeket letagadni vagy szépíteni. De a gaz­dasági elnyomás meséje ellen tiltakoznunk kell. Ha Osusky ur Csikágóban nem szerez­hetett a régi állapotok felől tájékozódást, utazzék el Liptószentmiklósra s kérdezze meg az ottani szlovák bőrgyárosokat, hogy hol és mikor szerezték vagyonukat. Vegye elő a magyar állam által támogatásban ré­szesített iparvállalatok jegyzékét s akkor meg fog győződni, hogy azoknak túlnyomó része nemzetiségi vidékeken létesült Mert nem volt véletlen. hogy ^zepesbélári. Sze­mül nokon, sőt Munkácson is hatalmas do­hánygyárakat építettek, hogy a szegény la­kosságnak kenyeret juttassanak. A szociális szempontokat nemcsak hirdették, hanem gyakorolták is. S ha még a követ ur annyi fáradságot is vesz magának, hogy a magyar béketárgyalások anyagát ác tanul mányozza, megállapíthatja a nemzetiségi vidékeken egy fejre eső adókvótát , is: Az adatok megis­merése uCn " minden ''bizonnyal elmegy a kedve attól, hogy magyar gazdasági elnyo­másról beszéljen. Szlovenszkó közönsége az ilyen jól fizetett Az államvasutakon ismét bevezetik a fizetésnélkiili gyakornoki állást? Kevés az államvasutaknál és az igazságszolgáltatásban a középiskolás hivatalnok Prága, szeptember 9. A közalkalmazotta­kon elérni szándékolt megtakarítások is­mertetése során a Poledni List mai számá­ban a következőket írja: — A vasúti alkalmazottak tömeges nyug­díjaztatása s az adóhivatalokhoz való át­helyezése folytán a csehszlovák államvas­utaknál nagy hiány mutatkozik középiskolai végzettségű hivatalnokokban. Az apadást már évek óta nem pótolták uj erők fölvéte­lével s igy az államvasutak középiskolai végzettségű hivatalnokainak standja rohamosan csök­kent. E téren a viszonyok már odáig romlottak, hogy az egyes igazgatóságok követelik a minisztériumtól, hogy a középiskolai hiva­talnokok nyugdíjaztatását szüntesse be. Az érdekelt körökben oly hírek is elterjedtek, hogy az államvasutak fizetésnélkiili voíontőrö- ket fognak fölvenni, akik csak a forgalmi tiszti vizsga letétele után kapnának fize­tést. Dr. Vlaeák pénzügyminisztériumi elnökségi osztályfőnök a középiskolai végzettségű vas­utasok egy deputációja előtt a fizetésnélküli volontőrök alkalmazása eillen nyilatkozott. A deputáció utalt dr. Vlasák előtt arra is, hogy az államvasutaknál fölösszámu főiskolai végzettségű hivatalnok van, ezekkel szemben azonban nem járnak el a takarékosság elvei alapján, mint a többi kategóriánál s úgy, amint azt a vasút mai helyzete megkívánná. Vlásák kijelentette, hogy a középiskolai végzettségű hivatalno­kokra az államigazgatás minden szakmájá­ban nagy szükség van s a miniszter egyébként is nagyon die»érő- en nyilatkozott a középiskolai végzettségű h ivatajnok ok te] j esi int én y érő 1. Noha. a küldöttségjárás óta már hónapok tel­tek el, a helyzet megjavításáról vagy közép- iskolások fölvételének az engedélyezéséről egy szót sem hallani — fejezi he jelentését a Poledni List. A koalíciós sajtót ma az a hír is bejárta, amely nyilván az igazságügyminisztériumtól ered. hogy az igazságszolgáltatásban is erő­sen érezhető a közép iskolai végzettségű hi­vatalnokok hiánya. Ezenkívül joggyakorno­kokban is nagy hiány mutatkozik a takaré­kossági intézkedések folytán. és jól informált diplomatától többet vár. Ha­mis diagnózisok megállapítására és kuruze- lókhoz illő módszerek hirdetésére alkalmas politikusunk szép számmal akad itt is. Lojá­lison elismertük volna Osusky szereplésének értékét ha ujj elgondolásokkal, lép a porond­ra, ha kiíanitott volna bennünket, hogy mi­képpen képzeli el a kivitel újabb fellendíté­sét, Szlovenszkó és Ruszinszkó hatalmas fa­készleteinek értékesítését s különösen érté­keltük volna, ha beáll azoknak a t sorába, akik Szlovenszkó különleges érdekeit Prá­gával szemben is készek meg védelmezni. De ettől Osusky ur tartózkodott. Az orvosi vizs­gán megbukott, mert még a diagnózis meg- állapitásáig sem jutott el. A betegségnek ha­mis okát állapította meg, de a gyógykezelés­re elfelejtett utasítást adni- Ezért kár volt az útiköltségre a pénzt pocsékolni. & isidé ünnepek védelmét köveit fik Palesztinában Jeruzsálem, szeptember 9. Tel-Aviv pol­gár mestere felhívást tett közzé, amely %mi ránt erélyesen meg fog torolni minden nyil­vános kihágást a szombati munkatilaloim el­len. A felhívás hatása alatt nagy tömeg gyűlt össze a zsinagóga előtt és péntek esté­től szombat estéig minden kocsit orgal mát megakadályozott. A rendőrség megkísérelte, hogy az uccui tüntetőket szétoszlassa és hét embert őrizetbe vett. A vallásos zsidók kö­rében mozgalom keletkezett, amelynek cél­ja az, hogy a kormány a szombat védelmére szolgáló törvényt életbeléptesse. Ugyanilyen védelmet kívánnak Palesztina összes városai­ban és falvaiban valamennyi zsidó ünnep számára. A KÉK GYÉMÁNT REGÉNY I] (19) — Elfogtam a betörőt, a hires ékszer-ban­ditát! Erre aztán felült Andor. — Bolondság — dünnyögte hitetlenül. — Fék-eb szelsz! Hiszen ki sem letted a lába­dat. it! aludtál a szomszéd szobában. — Nem én magam fogtam el, hanem az ál­talam kirendelt rendőrök. É- öltözködés közben György elmondta barátjának Sárossy báró telefon üzenetét. Az öltözködés nem tartott sokáig. Öt perc múlva már az uccán volt és rohant a főkapi­tányság felé. Öröme, izgatottsága nem ismert határt. A főkapitányság előtt belevetette magát a szolgálati autóba, mély gyors iram­ban vitte a Benczúr ucca felé­György ritkán érezte magát életében olyan .jól. mint e pillanatban Már kissé le- csillapult, szivarra gyújtott és hátradőlt a párnák közé. Nyugodtabban kezdett gondol­kozni: tehát diadal! Bármilyen rosszul kez­dődött is ez az átkozott ügy, lám, mégis minden jóra fordult. Persze hatásosabb lett volna, ha ő maga csipi el a gazembert, de ez nem változtat a lényegen- Hiszen ő rendel­kezett. az ő utasításait követték, az ő paran­csára őrizték a házat és az ő tanácsára tar­totta otthon Sárossy báró az ékszert! ö volt a hadvezér! És a hadicsel sikerült. Tehát a jutalom is egyedül őt illeti; a jutalom: tíz­ezer pengő!... Már újra /zsebében érezte a pénzt, — hiszen immár az ékszerek vissza­szerzése valóságos gyerekjáték lesz — ki­festette maga előtt a jövőt, gondolatban el­osztogatta az összeget, majd elmosolyodott, a főkapitányra, a detektivfő nőkre, Andorra gondolt, az elismerésre, a dicsérő szavakra, a kollégák előtti nimbuszra. Milyen boldog- % pfa: IFJ. BÓK A Y JÁNOS ság! És gazdagnak lenni!..- Kitekintett az ablakon s úgy találta, hogy hihetetlen las­san halad a kocsi: már alig várta, hogy cél­nál legyen. Juhász Géza érkezett kj elsőnek a Benczúr uecai palotába. Bosszús volt és mogorva. Nem szerette az izgalmakat, a meglepő, vá­ratlan eseményeket. Nyugodt, reális ember volt. Az öreg Sárossy né fogadta- Egy lélek zetre elmondott neki mindent. Amennyit ő maga tudott. Megható színekkel ecsetelte, hogy megvieelte Edith idegzetét ez a bolond éj­szakai kaland. Jó volna, ha Géza megvizs­gálná és kissé megnyugtatná. Kopogtattak Edith ajtaján­— Géza van itt, kislányom — szólt be az Öregasszony. — Szeretne látni­Semmi válasz­— Edith, nem hallod? Géza van ittf — Igen, igen, jövők már. De tíz perc is elmúlt, amíg megjelent. Szeme még vörös volt a sírástól, ajka alig észrevehetően remegett és kezében idege­sen szorongatott egy zsebkendőt. Teljesen felöltözött: egyszerű, kék házi-ruha volt rajta. — Hol a betörő? — volt első kérdése. — Ugyan ne törődj vele! Bezárták a por­tásifülkébe, míg a detektiv megérkezik. Ez mintha megnyugtatta volna. Most már sokkal nyugodtabban kérdezte: — Mit kívántok tőlem? — Szeretném, ha Géza megvizsgálna. Úgy megijesztettél az előbb. — De édes kis nagymamuskám, hiszen nincs nekem már semmi bajom — felelte Edith erőltetett mosolygással. De azért nem ellenkezett. Géza megfogta pulzusát, megnézte ezemefehérél és nyugod­tan mondta: — Semmi különös. Nagyfokú idegesség, amit manapság, sajnos, majdnem minden fiatal lánynál megtalálunk. És persze ezen­felül az elmaradhatatlan vérszegénység •.. Az előszobából beszéd zaja hallatszott. — A detektiv! — suttogta Edith és el­sápadt. Nyílt az ajtó és Sárossy báró társaságában Szabó György lépett a szobába. Röviden üd­vözölte a jelenlevőket és tüstént a tárgyra tért. Úgy érezte magát, mint a győztes had­vezér — Tehát, ha szabadna kérnem, báró uir — mondta fesztelenül — legyen szives röviden összefoglalni a történteket. — Voltaképpen én nem tudok semmit, vagyis csak igen keveset — felelte Sárossy. — A lányom ébresztett fel azzal, hogy betö­rők járnak a dolgozószobámban. Felvertük a cselédséget és a portás a rendőrök segítsé­gé vei elfogta a menekülő betörőt.. Ez min­den, amit tudok. — A báró ur látta a betörőt? — Nem — És ön, Szabó ur, ön látta már a betö­rőt? — kérdezte Edith fojtott hangon. — Nem kisasszony. Még nem beszéltem .senkivel, hanem egyenesen ideszaladtam. Erre később is ráérek, ha már tájékozódtam a betörés részleteiről. A detektiv Edithre nézett: valami nyugta­lanság rezgett a lány hangjában, ami figyel­messé tette. Kisirt szemek, -remegő száj, gör­csösen összeszoritott ujjak ... Különös! — Tehát, ha jól értettem — folytatta György — a kisasszony fedezte fel a betö­rést? És az, hogy a gazember menekült, ar­ra enged következtetni, hogy meglepték munkája -közben. Helyes a következtetésem ? Edith habozott a válasszal. Mindenki te­kintete rajta csüngött. — Igen, igy volt — felelte erőt véve ma­gán­— Akkor legyen olyan kegyes, kisasszony, elmondani nekünk élményeit: mi keltette fel a gyanúját, hogyan lepte meg a betörőt és hogyan értesítette atyját. Edith, mintha rendezné gondolatait, so­káig nem felejt -és menően bámult a padló egyik pontjára. Majd, még mindig a padlóra szegzett tekintettel, beszélni kezdett. — Vacsora után visszavonultam a szobám­ba mondta megfontolt lassúsággal —, de nem feküdtem le, hanem sokáig olvastam. Éppen egy óra múlt, amikor úgy rémlett nekem, mintha lépéseket hallanék a dolgo­zószobában. Figyelni kezdtem: a zaij megis­métlődött. Gyorsan magamra kaptam val.. > Nem, hiszen már mondtam, hogy még nem feküdtem le. Szerencsére teljesen fel voltam öltözve és... — Nem tévedsz, kislányom? — kérdezte gyöngéden Sárossy. — Mintha fésül ködőkö­peny vagy pongyola lett volna rajtad, ami­kor beszaladtál hozzám? Ha van önnek epeköve, Mely sok fájdalmat okoz Használjon vizet Nagy megkönnyebülést hoz. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom