Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-14 / 209. (3319.) szám

Erkölcsi újjáéledés

Prága, szeptember 13. A jelszavak kínos fiangzavaráíból ércesen csendül ki az erkölcsi újjáéledés jelszava. A jelszó Dollfussé, a program azonban, amelyet a jelszó takar, messze kimagaslik Ausztria hó és kétség borította hegyei fcözrtM. A helyéről kimozdult polgárság a régi erkölcsi talajt keresi, amelyen megvetheti lábát, hogy szembeforduljon azokkal a forradalmi áramlatokkal, amelyek elnyeléssel fenyegetik. A háborús összeomlás erkölcsi törmelékeit csak most készül eltakarni az emberiség.

A forradalmak — amelyek a világ több pontján felütik - fejüket s amelyekben a polgárság vonul fel nemzeti és szellemi hagyományainak sásziai alatt — egyetlen nagy erkölcsi éhségből támadtak. Azokkal a forradalmakkal szemben, amelyeket csak a fizikai éhség fiit. szemben áll 6 most fog elválni milyen fölénnyel, az a forradalom*, amelyet az erkölcsi megújhodás nosztalgiája hevít. Roosevelt csöndes forradalmának egyetlen erős jellemvonása, amely a.z uj kor- tosjny minden intézkedésén végig vonul, a könyörtelen tisztogatási szándék. A közélet meg- ítieztitását a polgárság természetes életösztöne sugalmazta. A polgárságnak rá kellett eszrnél- tni$ arra, hogy azok a kormányzati rendszerek, amelyek országukat kapzsi üzleteskedés szabad vadászterületévé varázsolják, nemcsak önmaguk. hanem egy egész nemzet alatt mérgezik meg az erkölcsi talajt, ingoványossá teszik a földet, amelyen a nemzet áll s ennek az ingoványos talajnak miazmás kigőzölgései csakhamar elhomályosítják a nemzet lelkű-letét is. ílogy a® olyan félig ingoványba merült nemzet, mint aminő a német, brutális és sokszor megdöbbentő végletekbe nyúló mozdulatokká1 akarja kiszabaditáni magát végzetes helyzetéből. elszomorító talán, de nem megmagyarázhatatlan.

Tudnunk kell. ha a kor szélsőséges jelenségeivel szemben meg akarjuk őrizni higgadt és tárgyilagos Ítéletünket-, hogy az emberiségnek az a része, amelyet erős hagyományok kötnek a földhöz, amelyen él, szabadságharcot folytat erkölcsi önállóságáért. Tudnunk kell, hogy ha az erkölcsi talaj, amely a háború alatt ég a háborút követő évek zűrzavarában csuezamlóssá vált a lábunk alatt, nem szilárdult meg, történelmi katasztrófává válik Spengler jóslata a nyugati civilizáció elmerüléséről.

idézzük csak vissza emlékezetünkbe azokat az éveket, amelyek a háborús összeomlásra következtek. Emlékezzünk csak vissza arra. az ©xtatikus lázra, amely ezekben az években magával ragadta az emberiséget. A lerongyolt, eikinzott. kiéhezett tömegek rávetették magukat az élet utszéli örömeire. A történetírónak, aki ennek a kaotikus kornak történetét megír ja, nem szabad elfelejteni, hogy 1918-tól 1920- Ig az emberiség nagyobbik fele részeg volt. Európa fölött egy irtózatos kábulat alkohol- párája szállt. A győzők ittak örömükben, a legyőzőitek bánatukban. Akit nem söpört tömeg- sirba, akit nem vetett ki az élet’ perifériáira a vihar, az igyekezett minél mélyebbre merülni abban a fertőben, amely a- -háború nyomán elöntötte a világot. Azok, akiket a politikai korv juinktura ezekben az években a nemzetek élére fenditett, végzetszerűen magukkal hozták a kor betegségét s ez a betegség penetráns bűzt- árasztott a legtöbb állam testéből. Tiz éven keresztül az üzlet és politika olyan s-zoros kapcsolatban állottak egymással, hogy lehetetlen, nem keresni a mai szerencsétlen helyzet okát éppen abban, hogy a nagy politikai elhatározások mögött mindig kis üzleti érdekek húzódtak meg. Soha a monopol- és gyarmatkapitalizmus olyan expanzióval nem lódult előre, mint ezekben az években. Hogy nyomában millió és milliók terültek el, hogy nyomában olyan egészségtelen és társadalmi szempontból végzetes helyzet keletkezett, mint arainőben ma élünk, szükségszerűen fölébreszti az emberiségben a vágyat: leszámolni azzal a rendszerrel, amely erkölcsileg teljesen kiszolgáltatta magát a Marmmonnak.

Mussolini volt az első. aki a társadalomreformáló eszközök kelléktárából a nagy seprűt választot ta és hozzálátott- a.z el korrumpálódott olasz társadalom kitieztogatásához. Mussolini programja olyan mértékben vált általánossá.

Hitler lelkészül a télre

Göbbels gigantikus segélyakciót tervez a német nyomor enyhítésére

„A világ legnagyobb uccai és házi gyűjtése” — Hifiden németnek a hé első vasárnapján ötven pfennigből kell táplálkoznia — A többi a munkanélküliek javára megy

Berlin, szeptember 13. Göbbels propagan- d-aiminisaler a népfelvilágositó szervek kongresszusán programbeszédet mondott a téli munkanélküliség leküzdésének terveiről. Göbbels kifejtette, hegy Hitler kormányának eddig sikerült két millióval csökkenteni a német munkanélküliek számát. Ennek ellenére még sok millió munkanélküli maradt, akinek a sorsa a rideg télen sivár lesz- A kormány nem hajlandó átengedni a nyomornak a munkanélküli németeket és tervet fogadót* ©3, aro-ríy eddig soha nem hallott méretű 8égélyak»ió't indít ípeg á munkanélküliek nyomorának enyhítésére.

A világ ilyen arányú segélyakciót még nem látott.

Az akciót a kormány vezeti s az egész népnek részt kell venni benne- Minden egyes német ember felelős az akció sikeréért. Senki sem maradhat távol tőle, mert aki kivonja magát a segélyezésből, arra a kormány keze kérlelhetetlenül lesújt.

A polgár ég a proletár közötti korlátok leomlanak és a polgárnak ugyanúgy segítenie kell a proletáron, mint ahogy a proletárnak nem szabad ellenséget látnia a polgárban.

A kormány gondoskodni fog arról, hogy a téli segélyakció a legtisztább eszközökkel és adminisztratív módszerekkel folyjon lé és a korrupció n© férkőzhessek a közelébe.

A kormány mindenekelőtt meg akarja mutatni a munkanélkülieknek, hogy a* egész nemzet szivén viseli ügyüket és hajlandó értük áldozatot hozni- Ezért minden hónap első vasárnapját a birodalom a munkanélkülieknek szenteli. A nemzeti szocialista rohamosztagok jól megszervezett és nagyarányú uccai és házi gyűjtéseket rendeznek- A kormány fölhívja Németország lakosságát, hogy ezeken a vasárnapokon n© költsön pénzt és napi eledelének ára ne haladja túl az 50 pfenniget személyenkini Amit ilymédon a lakosság megtakarít, azt bocsássa a .munkanélküliek rendelkezésére. Ha átlagban minden német legalább egy márkát takarít meg ezeken a vasárnapokon ételen, szórakozáson, újságon, közlekedésen, akkor olyan összeget sikerül előteremteni,

amellyel lényegesen enyhíteni lehet a munkanélküliek nyomorát. A rohamosztagok és a nemzeti szocialista szervezetek kérlelhetetlen szigorral fognak őrködni afelett, hogy a hónapok első vasárnapját a lakosság tényleg a takarékosságnak szentelje és a megtakarított pénzeket beszolgáltassa a munkanélkülieknek. Szigorúan ellenőrzik a szállodákat, az éttermeket és a kávéházakat is, továbbá a szórakozóhelyeket, a színházakat, a mozikat, hogy a lakosság minél nagyobb százalékban eleget tegyen a kormány kívánságának.

Göbbels beszédének további részében adatokat közlőit a téili segélyakció megszervezéséről és bejelentette, hogy a hatalmas arányai akció élén a berlini központi szervezet áll. A berlini iroda már most megkezdte az akció megszervezését. A bank- és a posta- takarékpénztári számlák tulajdonosait föl- szólitják, hogy havonta a forgalom bizonyos százalékát leadják a munkanélküliek számára- Ezenkívül a birodalomban 50 pfennigbe uccai levélsorsjátékot rendeznek meg, amely ugyancsak nagyobb összeget jövedelmez a munkanélküliek számára- Azok az adakozók, akik hajlandók nagyobb összeget

folyósítani, kis plakettet kapnak a következő felírással: „Segítünk". Az adakozók a

plaketteket ráerősithetik lakásuk ajtajára, hogy újabb gyűjtők ne molesztálják őket Jelvényeket is gyártanak a birodalomban, amelyeket azok az emberek kapnak meg, akik már adakoztak. A jelvények és a plakettek színe minden hónapban változik.

A befolyt készpénzt a kormány kizárólag élelmiszer, ruhanemű, fűtőanyag beszerzésére fordítja és igyekszik a legkedvezőbb feltételeket kiharcolni az áru bevásárlásánál.

Nyilvános éttermeket csak azok számára létesítenek, ak% nem rendelkeznek saját tűzhellyel. A vidéki é elmiszergyüjtésekfit már az aratási idő alatt megkezdték. Az élelmiszernagykereskedők és a kis üzletek ugyancsak köteleseik lesznek leszállítani a rájuk kirótt mennyiséget. A miniszter a továbbiakban bejelentette, h-ogy a kormány az eddigi takarékosságnál is messzebbmenő takarékosságot kezd és reprezentációs kötelességeit a minimumra csökkenti. Az igy megtakarított összeget ugyancsak a munka nélküliek javára folyósítják.

Hitler a „nemzeti szolidaritásra" apellál

Berlin, szeptember 13- Göbbels után Hitler mondotta el beszédét, amelyben ugyancsak sjkra szállt a munkanélküliek nyomora enyhítésére kezdeményezett segélyakció mellett.

—• Hosszú évekig harcoltunk a nemzetközi szolidaritás marxista gondolata ellen — mondotta a kancellár — amíg ezt a fantomot végre legyőztük és helyébe tettük az egyetlen valódi szolidaritásnak, a vérszerinti faji szolidaritásnak gondolatát A munkanélküliek nyomorán enyhíteni akaró segélyakció mottójául a „nemzeti szolidaritás1* gondolatát tehetjük. A faj, a nemzet, szolidáris akar maradni nemcsak a boldog órákban, hanem a szerencsétlenségben is. Sokan azt mondják, hogy a tervezett segélyakció óriási

áldozatokat ró a német népre és a polgárságnak elvégre nemcsak mindig adnia kell, hanem néha kapnia is. A szolidaritás fogalmát azonban mindig az „adás" determinálja és sohasem a „kapás". Áldozatok nélkül lehetetlen eredményt elérni- Ha a német nép részt fog venni az óriási segélyakcióban, akkor nemcsak anyagilag teremt nagyot, hanem bebizonyítja, hogy tényleg szolidáris, hogy tényleg van benne áldozatkészség a nemzetért. További munkánk nagy lendítőereje lesz, ha az akció ilymódon is sikerül. Azt az áldozatot, amit a német nemzet most hoz, a jövő kamatos kamattal visszaadja. A nemzeti szolidaritást csak áldás követheti. Az éhség és a hideg elleni hatalmas akciónkat a következő szavakkal kezdjük meg: a

amilyen mértékben tért hódított az elzüllött közélet megtisztításának szüksége Európa-, sőt világszerte. Ha az ideológiai sallangoktól megtisztítjuk az olasz fasizmust és kiemeljük belőle a közéleti tisztogatás egészséges programját s azt az igyekezetét, hogy visszavezesse a polgárságot a tiszta erkölcs talajára, könnyen megtalálhatjuk azt a magot, amelyből az erkölcsi regenerálódás korszaka kiterebéiyeeedíhet. Ennek a fölismerésnek a világánál kell szemügyre venni a legutóbb Roosevelt által is fölvetett,, úgynevezett állami beavatkozás programját,*

Az a törekvés, amely az erkölcsi Infláció szennyes hullámai elé emel gátakat, talán vjez- sza fogja vezetni a nemzeteket arra az erkölcsi talajra, mely — a költő szavai szerint —, „ha megdől, Róma elvész és rabigába görnyed". Ha az erkölcsi fölszabadítás nagy történelmi kísérlete nem sikerül, nem lehet vitás, hogy „Róma megdől és rabigába görnyed", — a nyugati civilizáció kertjeit uj barbár hordák fogják eltaposni. Ha Európa népe nem találja meg tettei számára az erkölcs ércfedezetét, akkor Spengler vészharangja nem képletes, de valóságos

halálra kondult. Ha azok. akik e monstriiózus föladat megoldására vállalkoztak, helyt tudnak állni az erkölcsi megújhodás programja mellett még azokban a nehéz percekben is. amikor az egyéni érdek és becsvágy ellentétbe kerül a közérdekkel, akkor a megpróbáltatások — amelyeknek e lázas kor odavetette fiát — nem sírját fogják megásni az európai civilizációnak, de falán uj, dús termés alá művelik a talajt. A talajt, amelyet a. korrupció már elkocsonvási- tott, amelyből m árén ár az enyészet éa pusztulás virágai hajtottak ki

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ # Szerkesztőség: Prágait* Pnnská ulice 12.

évre 76, havonta 26 Kt; külföldre: évente 450, SzloV6TlSzkÓÍ €S niSZÍTlSzkÓi ellenzéki DCLTtok 11. emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt *~ Prága IL. Panská ulice 12. Ili emelet

A képes melléklettel havonként 2.50 Kó-val több pOlltlKQX nCLpilCLpjCl Telefon: 34184.

Egyea szám ár* 1.20 KC, vasárnap 2.—K& SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRRHfl

—minuhum— mi11iiim1 nimi iiíii'iiiiívi'íii mii ii m i i ii ii ~ i7iririn~üírniiif riim .........m

XT

!, évf. 209. (3319) szám . Csütörtök * 1933 szeptember 14