Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-12 / 207. (3317.) szám

1933 szeptember 12 kedd. ~ r WTT———■mi * _______ ■s asa 3 Az ellentétes hitek dacára: Ratifikálták a német konkordátumot A vasárnapi szertartás — Ili ellentétek a német kormány és Einstein között Berlin, szeptember 11. A központi német rádióállomás pénteken este feltűnő hirt kö­zölt. A hivatalos jelentés Einstein tanárról szólt, aki állítólag szakított eddigi pacifizmu­sával és „a belgákat Németország elleni há­borúra uszitja“. A német rádió fenyegetően jegyzi meg, hogy Einstein tanár „Indiámig fő­nök és az oxfordi egyetem tiszteletbeli dok­tora" ezt a háborút „nem fogja megélni". Ugyanakkor a jelentés közli, hogy Einstein a Németország-ellenes „Barna könyv" kiadói között szerepel, azaz aktivan résztvesz a né­metellenes propagandában. A német rádió jelentése arra a cikkre vo­natkozik, amelyet Einstein a Temps-ban irt. A híres professzor válaszol egy belga anti- militarista és pacifista levelére, amelyben az megkérdezte tőle, vájjon a modern pacifista megtagadhatja-e a katonai szolgálatot. Ein­stein szerint abban a veszedelmes helyzet­ben, amelyben Franciaország és Belgium van és amikor mindig számolni kell Hitler betö­résével, bűn volna a katonai szolgálatot nem teljesíteni. „Ha belga volnék, — írja Ein­stein —, a mai körülmények között nyugodt lelkiismerettel teljesíteném katonai szolgála­tomat, mert tudnám, hogy ezáltal résztve- szek az európai civilizáció megmentésének munkájában". Később Einstein tanár közölte, hogy a Hit- ler-ellenes Barna könyvet nem ő adta ki, ha­nem Münzenberg, a német kommunista párt szellemi központijának volt vezetője. Einstein! belga rendőrök őrzik A német rádió fenyegető bejelentése után Einstein arra kérte a belga államot, hogy védje meg az esetleges német támadások el­len, mert Lessing tanár esete ntán nem lehe­tetlen, hogy bérgyilkosokat uszítanak rá. A professzor lakását belga rendőrök őrzik. Egy londoni jelentés szerint Einstein hamarosan elhagyja Belgiumot, ahol nem érzi biztonság­ban magát és vagy Angliában vagy Ameriká­ban telepedik le. A híres tanár jelenleg York- shireben Olivér Locker-Lampson angol kon­zervatív képviselő vendége. Jellemző, hogy Locker-Lampson fasiszta érzelmű és néhány évvel ezelőtt ő teremtette meg az angol kék- ingesek organizációját, amely most átterjedt Írországra is. Locker-Lampson kijelentette, hogy mint a nemzeti szocialisták barátja, arra kérte az illetékes német köröket, hogy bün­tessék meg azokat a felelőtlen elemeket, akik Einsteint Németországban in contumimatiam „halálra Ítélték". A konkordátum ratifikálása Berlin, szeptember 10. Számos francia és bécsi lap az elmúlt napokban azt a hirt kö­zölte, hogy a júliusban kötött német konkor­dátumot a pápa nem helyesli és a Vatikán nem ratifikálja. E hírekkel ellentétben a rati­fikálás vasárnap ünnepélyes külsőségek kö­zött megtörtént. Pacelli bíboros államtitkár és Klee dr. német ügyvivő a Vatikánban alá­írta a ratifikáló dokumentumot. A hivatalos jelentés a ceremóniáról a következőket mond­ja: „A julius 20-án a Szentszék és a német birodalom között aláirt konkordátumot szep­tember 10-én a Vatikánban ratifikálták. A ra­tifikálás előtt a Szentszék szóbelileg és irás- belileg fölhívta a német kormány figyelmét több olyan pontra, amely a konkordátum egyes tételeinek értelmezésére és kezelésére vonatkozik. Elsősorban a katolikus szerveze­tek működésének védelméről, valamint a né­met katolikusok és a német kaío ikus sajtó szabadságáról volt szó. továbbá a katolikus hitélet és erkölcstan alaptételeinek betartásá­ról. A birodalmi kormány hajlandónak mii tatkozott arra, hogy a felsorolt tételek ügyi­ben hamarosan tárgyalásokba bocsátkozik a Szentszékkel, hogy igy a konkordátum vala­mennyi tételének kérdésében teljessé váljék a harmónia a Szentszék és a német birodalom között". Nemzeti szocialista szervezet nem fogadhat külföldi vendéget München, szeptember 11- Hess Rudolf, a birodalmi német nemzeti szocialista párt he­lyettes elnöke rendeletet adott ki a párthi- vek számára, amelyben megtiltja, hogy a kül­földi hatalmak állampolgárait, akár a diplo­máciai testületek tagjait, a nemzeti szocia lista gyülekezetekre meghívják. Meghívásokat egyedül a pártivezetőség bocsáthat ki. Ugyan­akkor Hess Rudolf figyelmezteti a párthive- ket a kommunista és a marxista elemek be­súgó tevékenységére. Uj kombinációk Ausztria körűt Dollfuss engedni akar, Starhemberg uj erélyt hirdet Keresztényszocialista, fasiszta vagy nemzeti szocialista Ausztria — Papén beszéde a csatlakozásiéi — Pertinax az osztrák-magyar untéról Rées, szeptember 11. A nyugodni nem akaró osztrák kérdés Papén német a 1 kan­cellár vasárnapi beszéde és az európai sajtó legújabb kombinációi következtében újból a nemzetközi politika előtereibe került. A nemzetközi sajtó napok óta Dollfuss osztrák kancellár és az osztrák nemzeti szocialisták kibékitésének lehetőségéről beszél, inig Starhemberg herceg, a Heim- vehrek vezére, hallani sem akar a keresz- tényszocialisták és a nemzeti szocialisták kibéküléséről és az önálló osztrák fasiszta állam megteremtésének szükségességét hangoztatja. Mig a keresztényiszocialista Rintelen, akinek nemzeti szocialista szimpátiáiról mindenki tud, igyekszik Rómán keresztül a nemzeti szocializmus és a keresztényszocializmus ki- békitését előmozdítaná, addig Starhemberg ugyancsak Rómán át akarja meggyőzni az európai közvéleményt a fasiszta berendezésű Ausztria megteremtésének szükségességéről- Papon alkancellár valóságos csatlakozási be­szédet mondott, de Habicht, az osztrák nem­zeti szocialisták jelenleg Müncheniben dolgo­zó vezére, legutóbbi rádióbeszédében a Dollfussa'1 való kibékülés feltételeiről nyi­latkozott. Dollfuss kancellár egyébként a világsajtó és a német nemzeti szocialisták feltételed­re ma este fog nyilatkozni a bécsi ügető­versenypályán rendezett hatalmas nép- gyülésen. Az európai sajtó szerint Dollfuss nehézsé­geinek Mokia az, hogy kétirányú belpolitikát folytat. Ugyanakkor, amikor harcban áll a nemzeti szocialistákkal, a szociáldemokraták ellen is háborút visel és a nemzeti szocializ- miöt nem demokratikus, hanem másfajta nemzeti irányzatú módszerekkel kivánja le­küzdeni. Dollfuss hallani sem akart a szo­ciáldemokratákkal való kibékülésről. Ugyanakkor a kancellár a külfölddel való megegyezés lehetőségeit is elutasítja, amennyiben hallani sem akar Ausztria semlegesítés érői, vagy a ki sántán thoz való csatlakozásról — írják a francia lapok. A kancellár szemmelláthatóan attól fél, hogy túlzottan németéi lenes lépéseivel végleg magára haragítja „a német testvérnemzetet" s ezzel természetesen országának közvéle­ményét is­Dollfuss nem akarja végleg a németség ellenségei közé terelni Ausztriát. Mindezek a komplikációk súlyossá teszik a kancellár belső helyzetét s igy érthető, hogy az elmúlt Jiéten már Dollfuss lemondásáról beszéltek- A hirt ugyan megcáfolták, de el- tagadhatatlan, hogy a kancellár soha nem volt oly súlyos belpolitikai helyzetben, mint a mostani sorsdöntő őszi napokban. Berlin, szeptember 11. Papén alkancellár a külföldi németek egyesületének iskolanap­ján nagy beszédet mondott az össznémetség problémáiról. Az ünnepélyen 30.000 diák és diáklány vett részt. Az alkancellár abból a tényből indult ki, hogy a németségnek csaknem egyharmada a birodalom határain kívül lakik. Még soha nem történt szerinte oly lendületes és erős kísérlet az össznémetség szellemi összefogá­sára, mint Hitler uralomrajutása után. Véle­ménye szerint a középeurópai tér nélkülöz­hetetlen és észszerű uj berendezkedése nem függhet egyedül gazdasági kongresszusoktól és nemzetközi kölesön tárgyalásoktól, hanem tekintetbe kell venni az etnikai és politikai erőket is. A kancellár ebben az összefüggés­ben nyomatékosan állást foglalt a kisebbsé­gek jogainak védelme mellett és ironikusan megjegyezte, hogy a demokrácia korában, amikor a többség dönt és amikor a többség­nek joga van azt cselekedni a kisebbséggel, amit akar, a nemzeti kisebbségek természe­tesen mindenütt * rövidobbst húzzák ős i mindenütt mint másodrendű állampolgárok­kal bánnak velük. A párisi külvárosok béke­szerződései Papén szerint balkanizálták Kö- zép-Európát e e békeszerződések a tizen­kilencedik század liberalizmusának követ­kezményei, amelyet a nemzeti szocializmus ma legyőzött. A háború és a háború tanul­ságai megnyerték a németséget az államról való uj felfogásnak és igy győzhetett a nem­zeti szocializmus. Az alkancellár ezután Béosnek a töröktől való megszabadításáról beszélt és utalt a bécsi hercegérseknek kö­vetkező szavaira, amelyeket Dmitzer a né­met nép küldetéséről mondott: „Mi, akik a birodalmon belül és a birodal­mon kívül útban vagyunk az uj birodalom felé — mondotta — tudjuk, hogy határkövek és rendőri rendszabályok, állami egoizmu­sok és állami centralizmusok a német nép­test egyes tagjait ugyan elválaszthatják egy­mástól, de soha nem fojthatják el az egysé­ges vérkeringést. A néprész a néphez akar csatlakozni, éppen azért, mert a nép békét, Papén a „középeurópai tér" németjeiről és kulturális haladást akar, hogy ezzel telje­sítse kötelességét az uj századdal szemben." Pertinax szerint Ausztria és Magyarország nélkül nincs dunai összefogás Páris, szeptember 11. A nyári szünet után Pertinax az Echo de Parisban újra megkezdi híres külpolitikai kommentárjainak írását Az első cikkben Ausztriáról ir és fölveti a kérdést, vájjon a francia külügyminiszter el­követett-e mindent, ami hatalmában állt, a nemzeti szocialisták ausztriai terveinek visz- szaszoritására- Paul-Boncournak valószínűleg az a véleménye, hogy ebben a kérdésben az utolsó szó joga. Mussolinit illeti meg és sza­bad kezet hagy a dúcénak. Pertinax szerint tévedés volna azt gondolni, hogy az olasz patronátus alatt keletkezett osztrák-magyar egység nélkül megvalósítható a dunai kon­föderáció. Pertinax szerint az sem helyes, hogy Ausztriát a nemzeti szocializmussal szemben úgy akarják megmenteni, hogy a hatalmat átadják Starhemberg fasisztáinak. Az osztrák kormány alkancellár ja és belügy­minisztere már eddig is sokszor meggátolta Dollíusst erélyes akcióinak végrehajtásában s igy, ha a nagyhatalmak Ausztriát meg akarják menteni, másfajta és erélyesebb rendszabályokat kell foganatositaniok Becs­ben. Tartott a pozsonyi feríiéiytőzida Pozsony, szeptember 11. (Pozsonyi gzerkevz- töfiégünk teíefonjelentége.) A mai terménytőzts- dén a -búzapiac tartott, árpa gyöngébb; rozs arra a hírre. hogy az idei rozetermés egyrészét szeszgyártásra, fogják fölhasználni, megszilár­dult. Tengeri nagyon szilárd, mivel áruhiány tünetei mutatkoznak. Magánforgalomban Oti-ots árfolyamon jegyezték. Általános tartott irány­zat mellett a következő árakat jegyezték: Búza. 78—80 kg. 127—128, rozs 65—66, árpa export, 85—90, árpa prima 80—81, árpa .merkantil 74 —75, zab 61—63, Viktória-öorsó 125—130, fe­hér bab 115—120, őszi bükköny 200—250, rep­ce 160—165, mák 400—425, étkezési rózsa, bur­gonya 30—35, étkezési sárga burgonya 30— 35, búzadara 240—245, OGG-buzaliszt 230—■ 235, roszldszt 105—110, korpa 51—53. takar­mányliszt 60—65, szárított répaszelet 51—53 korona. Az osztrák kereskedelmi miniszter ismét ellátogat Budapestre Budapest, szeptember 11. (Budapesti szer­kesztőségünk telei onjelentése.) A magyar földművelésügyi minisztériumban ma dél­előtt tanácskozás volt Kállay Miklós föld­művelésügyi miniszter és báró Hennet Lipót budapesti osztrák követ között a magyar- osztrák kereskedelmi szerződéssel kapcso­latban. A tanácskozásba később belevonták Ferenczy Izsó helyettes államtitkárt és Fa- binyi István miniszteri tanácsost is. Ugyan­ezekkel a megbeszélésekkel kapcsolatban a napokban Budapestre várják Stock inger Frigyes osztrák kereskedelemügyi minisz­tert is. Újabb kommunista szervezkedést lepleztek ’e Budapesten Szeged, szeptember 11. A szegedi rendőr­ség újabb kommunista szervezetet leplezett le, amely állandó futárközlekedést tartott fenn a budapesti kommunista szervezettel. Szegeden négy, Budapesten pedig hat egyént tartóztattak le- A szervezet vezetői Szögi Ist­ván budapesti asztalossegéd, Lakó László kőmüvessegéd és Bauer Erzsébet szegedi leány, akinek bátyja Moszkvában él- A letar­tóztatottak nagymennyiségű röpiratot osztot­tak szét. A nyomozás még nem zárult le. Síiria Irakhoz akar csatlakozni Jeruzsálem, szeptember 11. Arábiában az a Mr terjedt el, hogy Feisalt, Iraknak a napok­ban Bernben meghalt királyát az angolok megmérgezték. A damaszkuszi angol konzu­látus előtt ezzel a hírrel kapcsolatban nagy tüntetésre került sor. A tüntetők egyiket egy felrobbant kézigránát súlyosan megsebesí­tette. A Szíriái nacionalisták szimbolikusan Szíria királyává koronázták Ghazi ki­rályt, Feisal fiát, aki Irakban át­vette a hatalmat. Mint ismeretes, Feisal 1920-ban Szíria királya volt, de a franciák el­űzték. A sziriai nacionalisták azóta is Szíria legitim királyának ismerték öt el és most íjá­ban látják az egyesült szír—iraki királyság uralkodóját

Next

/
Oldalképek
Tartalom