Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-06 / 177. (3287.) szám

1033 augusztus 6, vasárnap. ^MCM-TVVAGÍ^HTmSP 17 Egy nap Baldóc-fürdőn, a szepesi gyermekparadicsomban, a Prágai Magyar Hírlap díjnyertes olimpikonjai között A pedagógiai érzék és a gyermekszeretet ideális nyári internátust létesített a Branyiszkó tövében — Száznyolcvan gyermek élvezi a nyár gyönyörűségeit Baldócfürdő, augusztus eleje. (A Prágai Ma­gyar Hiríap kiküldött munkatársától.) A Prágai Magyar Hirlap szellemi olimpiáeza óriási sikert ártott, száznál töblb magyar diák vett részt a nemes vetélkedésben. Két hónapon át tartott a verseny, harminc kérdésre kellett vátaezolniok az olimpikonoknak. Ezek a kérdések a közép­iskolai tanulmányok egész területére kiterjedt- tek s felölelték az I—VIII. osztály egész tan­anyagát. Hogy pályázatunknak milyen pedagó­giai értéke volt, élénken bizonyítja az a számos levél, amely a szülőközönség s a hivatott peda­gógusok köréből érkezett hozánk. Első olim- piászunk nagy sikere érlelte meg bennünk azt a tervet, hogy a jövő tanév második felében megrendezzük második diákolimpiászunkat, még nagyobb keretek között, mint az elsőt tartottuk. A győztesek Pályázatunk három első győztesét pompás jutalomban részesítettük. Az iskolaév fáradal­mai, a becsületesen végzett munka után testet- lelket fölüditő nyaralásban részesítettük őket, helyet biztosítottunk számukra Szlovenszkó legideálisabb gyermeküdülő telepén, a szepes- ségi Baldócfiirdőn, amelyet méltán neveznek gyermekparadicsom­nak. A három díjnyertes olimpikon: Mankovich Géza (Ungvár), DianovSzky Jolán (Losonc) és Badinyi Gyula (Besztercebánya) két hónapot, egy hónapot, illetve két hetet tölthet ebben az idillikus környezetiben. A fürdőigazgatóság szives meghívására ki­rándultunk Baldócfürdöre s két napot töltöt­tünk a nyaraló gyermekek között, hogy lássuk, miként töltik nyarukat a Prágai Magyar Hirlap boldog olimpikonjai. Szepes szivében Baldócfürdő ott fekszik a történelmi Szépé s- megye szivében, alig négy kilométernyire Sze- pesváraljától, a megye legrégibb központjától. A fővonalon, Szepeso'lasziiban kell megszakítani az utat e innen 9.4 kilométer hosszú szárnyvasut vezet Szepesváraljára, amely Baldócfürdő vas­úti állomása is. A vasútvonal szép völgyben ve­zet, amelynek dombfalait árnyas bükkerdősé­gek borítják. Itt fekszik Weíbadh község, ahol a Csáky-családnak szép kastélya és parkja van. Jobbra marad el Zsegra falu, amelynek közép­kori temploma régi falfestményeiről nevezetes, egyikük a cserhalmi ütközetet ábrázolja. Zeeg- rától északra fekszik Szepesujvár, Hotkóc, a Csákyak ősi, földszintes kastélyával, ahol a csa­lád ritka és nagyértékü régiségeit őrzik. Itt minden rög dicső történelmi időkről be­szél. De a történelmi levegő akkor csap meg iga­zán, amikor a motoros elhagyja a szőkébb völgykatlant, kiszalad a mulicki erdő lombsáto- rából s egyezerre csak föíbukkannak Szepesváralja keleti oldalán a régi szepesi várnak a romjai. E vártól vette nevét Szepes,megye. A nagyter- jedelmü vár öt részből állott, mindegyiket erős falak és védőtornyok vették körül. A fellegvár­ban, ahonnan pompás kilátás nyilik a környék­re, volt a nagy lovagterem, egy csúcsíves ká­polna és az őrtorony. All. század végén, vagy a 12. század elején épült ez a vár. A 15. század­ban egy ideig Giskra és Axamith huszitáinak birtokában volt. 1465-ben Mátyás Zápolya Im­rének adományozta, akit egyszersmind szepesi gróffá nevezett ki. Itt született I. Zápolya János király, a magyar történelem egyik legtragiku­sabb alakja. Később a Thurzók birták, majd Csáky István kapta meg Szepesmegye örökös főispánságával együtt. 1703—1710 között Rá­kóczi őrsége tartotta megszállva, ekkor állott ostrom alatt utólszor. 1780-ban egy tűzvész lak­hatatlan rommá tette. Most, a nyári vasárnapon stirü rajokban kapaszkodnak föl a romokhoz a turisták, hogy gyönyörködjenek a messzire nyí­ló kilátás szépségeiben. A püspök városában Ahogy a Lőcse felé vezető megyei utón, dombtetőre fölkapaszkodva, a várost elhagy­juk. itt a nyugati oldalon szintén történelmi helyen állunk. Hatalmas kőfallal körített épü­letkomplexum előtt vagyunk, amelyből büszkén emelkedik a magasba a 12. század végéről való, többször átalakított székesegyház, amelynek egyik nevezetessége a csúcsíves Zápolya-ká­polna. Itt vagyunk Szepeshelyen, a püspök vá­rosában. Mert ez a kőfallal körülvett épületkomplexum nem­csak település földrajzilag, hanem közigazga­tásilag is önálló egységet alkot. /• Amint. Rómának megvan a Cifcta di Vaticanója, úgy Szepesváraljának is megvan az önálló püs­pöki és káptalani városa. A „város44 egyetlen széles uocából áll s az ut mentén emelkedő épü­letek a káptalan tagjainak, a kanonokoknak házai. Két felsőbb iskolája van Szepeshelynek, & teológia, amelyben az egyházmegye papjait nevelik s a tanítóképző. A város lég emel k ed el­tebb részén a püspöki egyemeletes palota, a székesegyház s a papnevelőintézet modernizált, impozáns épülete áll. A nyaraló gyermekek Eldorádója Az autó gyorsan siklik alá a domb lejtőjén, néháry zsupfödeles ház húzódik meg az ut két oldalán, negyven épület, az épületcsoport alkot­ja Baldóc falut. A forró napsütésben is rífra ünneplőjükbe öltözött falusiak most térnek ha­za a püspöki várból, istentiszteletről. Egy kő- hajitásnyira előttünk az ut mentétől föl a domb tetejéig illatos fenyves kapaszkodik, a fenyőszá­lak közül ízléses pavillonok kandikálnak ki, cél­nál vagyunk, ez itt Baldócfürdő. Az autó befor­dul a kapun a szépen fölkavicsolt, fákkal beül­tetett udvarra, amelynek két oldalán húzódnak a fürdő főépületei. De még mielőtt a fürdőibe érnénk, jó két­száz méterről megüti a fülünket száznyolcvan gyermeknek boldog, zsibongó hangja. S ahogy leszállunk a kocsiról, vidám gyermekcsopor­tok vesznek körül, parányi csöppségektől bi­zony már olyan legénykékig, akiknek álián már ütközik a legény toll. Baldócfürdő egykor a Csákyak tulajdona volt s a 18. század végén az egyik Csáky építtetett ebben a fenyőparkban egyemeletes barokkstUü vadászkastélyt, amelynek Scepu- sia neve. A kastély közelében pompás gyógy­források vanak, két bővizű forrás, az egyik glaubersós, ’ a másik lithiumos, szénsavas. Már hosszú idő óta tudják, hogy ezeknek a forrá­soknak a vize áldott gyógyhatású, különösen használ vesebántalmaknál és gyomorbetegsé­geknél. így hát nem keli csodálkoznunk raj­ta, hogy a Csákyak egykorú vadászkastélyá­ból, ahol széles környékről gyűltek egybe vi­dám társaságok, hogy a közeli erdőségekben gazdag zsákmányra tegyenek szert, az újabb időikben látogatott fürdőhely lett. Baldócnak a híre széles földön elterjedt s a fürdő min­dig nagyobb és nagyobb körzetből szerezte vendégeit. A háború ennek a fejlődésnek vé­get vetett. A háború befejezte után a fürdőt egy kiváló magyar pedagógus, Gábor. Ignác szerezte meg, akinek Budapesten van több évtizedes múltra visszatekintő jóthirü nevelő- intézete. Az első években azonban a fürdő nem rendezkedett be nagyobb üzemre, a tu­lajdonos hívta meg a nyári szünetre barátait, ismerőseit, a magyar és nemzetközi kultúr­áiét több kiválóságát, írókat, színészeket, művészeket, hogy itt pihenjék ki baráti kör­ben az alkotás fáradalmait és szerezzenek ihletet uj művészi alkotásokra. Baldócfürdő igy bizonyos vonatkozásban kapcsolatba ke­rült az irodalommal és művészettel is, sok­sok szép festmény örökíti meg festői részle­teit és több híres iodalmi alkotás terve és vázlata született meg itt. Nevelőintézet és nyaralás Gábor Ignác nem hiába töltött évtizedeket a pedagógia, a nevelés szolgálatában. Rá kel­lett jönnie arra a gondolatra, hogy ez a pom­pás'vidéken fekvő, kitűnő levegőjű gyógy­fürdő akkor felel meg ideálisan a céljának, ha gyermekfürdőhelynek rendezi be. És 1927- ben megkezdődött a berendezkedés, az in­vesztíció lázas munkája. A régi épületeket kibővítették, emeletet húztak rá, modernizál­ták, árnyas fák között svéd stílusban pompás uj nyaraló épült, a fürdőhöz tartozó réten huszonöt méter hosszú cementezett uszóba- zint létesítettek, amely sportrendezésekre is alkalmas, széles strand van mellette, a rét másik részét futballpályának rendezték be, a fürdő másik oldalán pedig széles tónak mé­lyítettek medencét, amelyben a gyermekek az evezés sportját gyakorolhatják, ötven holdnyi rétség 'és erdőség tartozik a fürdőhöz s az il­latos réteknek és zugó fenyveseknek ebben a koszorújában fekszik a fürdő modern épüle­teivel és kedves parkjával. Ezen az idillikus helyen a nyári hónapok­ban, most már télen is, a karácsonyi szünet­ben, a téli sportok idején, vidám gyermek- hadsereg gyűl egybe, amely évről-évre gya­rapodik. Most már száznyolcvan gyermek él­vezi a nyár örömeit s a fürdő népszerűsége a gyermekvilágban hasonló mértékben nö­vekszik, úgy hamarosan újabb épületekre van szükség. A gyermeksereg a volt monar­chia minden részéből gyűlik már egybe. Leg­több a magyarországi gyermek, több mint negyven százalék, aztán legtöbben vannak még Csehszlovákiából, de távolabbi vidékek­ről is sokan gyűlnek itt össze; Erdélyből, a Bácskából, Horvátországból és Ausztria terü­letéről is. A gyermekek itt megismerik, meg­szeretik egymást s a jövő barátság értékes szálai fonódnak, különböző nemzetek, társa­dalmi osztályok és vallások gyermekei kerül­fííS k H w WxJTTiy nek a játék, pihenés és szórakozás révén ben­ső kapcsolatba egymással és ha az ember ezt a széles vidékről egybe sereglett gyermektá­bort elnézi, önkéntelenül az a kívánság tá­mad benne, bárha minél több ilyen intézmény munkálná az emberi szolidaritás nagy müvét az ifjú szivekben, akkor talán nem lenne áb­ránd a népek jövendő együttérzése és együtt- munkálkodása. Nyaralnak a gyermekek, de rend és fegye­lem uralkodik minden vonalon. Egy kitűnő pedagógus áll a fürdő élén, amely ilyen mó­don valóságos nyári internátus jelleget nyer. Szigorú a hangja, tekintélyt tartó a modora, de a szeretet sugalja minden szavát Gábor Ignácnak s ezért rajongja körül a gyermek- sereg szeretett Gábor bácsiját. Az igazgató­nak hűséges segítőtársa a felesége és a fia, dr. Gábor György, a külföldön is ismertnevü esztéta és művészettörténeti iró. Kiváló peda­gógiai érzékű nevelők és nevelőnők végzik a felügyelet munkáját. A szórakozás mellett hasznos tanulás tölti ki a programot. A gyermekek gyakorolhatják ma­gukat a francia, német, angol, cseh, szlovák, magyar nyelvben. Előkés sülhetnék vizsgála­taikra, tanulmányi előmenetelüket állandóan figyelik. Zongoráznak, gyógytornát végeznek, úsznak, eveznek, lovagolnak, kisebb-nagyobh kirándulásokat tesznek a környékre, a Tátrá­ba, a Hernád völgyébe, Dobsinára, megismerik a Szepeeség művészeti és történeti emlékeit s mindenütt szakszerű tanításban, oktatásban van részük. Játszva tanulnak ebben a nyári in­ternátusbán és nem az oktroj, hanem a kitűnő pedagógiai rendszer vezeti őket az önművelő­dés útjára. Felvonulnak a csapatok Éppen ebédidőre érkezünk 6 az egyes cso­portok most állanak rendbe az udvaron. Ve­zényszavak hangzanak fel s a nevelő meg a nevelő nő mellett félsor akoznak a különböző csoportok. Természetesen .rtilön vannak a fiuk és külön a lányok csoportjai. Az egyes neme­ken belül pedig életkor szerint történik az osz­tályozás. Mindegyik csoport valami szimbolikus nevet visel. A 15—16 éves lányok csoportjából alakul a Scepusia, a 13—14 éves lányok cso­portja az Elité, a 11—12 éves lányok a Darling csoportot alkotják. A 8—10 éves lánykák pe­dig a Fecske-csoportban vannak. A fiuk cso­portjai ugyanilyen' módon vannak beosztva, ne­vük: Branyiszkó, Viktória, Junior és Tátra. Eze­ken a csoportokon kívül az egészen kis gyer­mekek a gyermekkertbe vannak beosztva, amelynek a vezetője egy 'kedves boroszlói ok­leveles óvónő. Harsány énekszóval, katonás rendben vonul­nak be sorjában a csoportok a közös étterem­be s foglalják el kijelölt helyüket. Az ebéd alatt vidám hangulat uralkodik, olykor-olykor azonban felhangzik a csendet parancsoló „Si- lentium44 kiáltás, amikor egyszerre csend és nyugalom lesz úrrá a hatalmas teremben. Vala­melyik csoport szót kér s egyik tagjának név­UTAZÁSOK ÉSZAKRA A HAMBURG-AMERIKA LINIE HAJÓSTÁRSASÁGGAL Szép, ezekre az utazásokra kiválóan alkalmas haj ók, minden részletében gondosan előkészített, évtizedes tapasztaltokon alapuló utazási programmoksemmiíéle tultömöttség, kényel­mes, tágas helyiségek, amelyek minden v n elégnek szabadon- álló ágyat, mosdóasztalt és megfelelő szekrénytért nyújtanak. Megbízható, kipróbált, begyakorlott szolgaszemélyzet — vá- lasz'ékos konyha — pompás társalgótermek — rendkívül tá­gas sétányok a fedélzeten és sokold Ju sportberendezések Ezek az ismertető jelei a HA PAG üdülő - utazásainak. Csak első osztály! M enetjegyek 310 márkától feljebb Augu-ztus 20 — Szept. 6-ig . . . Utazási időtartam 17 nap, megtett ut 4169 Km. Remekül utazhat a PUHAMBURG-AMERIKA LINIE hajóéval. Prágait., JungmannovátF. 38-Wienl., Kartnerstr.38 napját ünnepliik a gyerekek formás kis köszön* tökben. Az mondanunk sem kell, hogy tekintet* tel a bábeli nyelvzavarra, ami egy ilyen nagy területről összetobo-rzott gyermekseregben ural­kodik, a vezénylésnek és a hivatalos érintkezésnek nyelve a német. Végignéztük a gyermekek kétnapi életét, amely pontos napirendihez igazodik. Láttuk a gondos felügyeletet, az állandó szakszerű orvosi mun* kát, amely a gyermekek egészségére vigyáz, a nagy-nagy szeretedet a fürdő vezetősége és a nevelői kar részéről, Résztvettünik vidám játé­kaikban, sportjukban, ott voltunk este a na* gyobbak részére rendezett szinielőadáson, mely* nek egyes számait — természetesen a Gábor bácsival folytatott tanácskozás után — maguk a gyerekek választják ki és adják elő. A kis színpadra égő szemekkel tekint száznyolcvan gyermek és lesi, habzsolja a vidám jeleneteket, ügyesen betanult számokat. Minden napnak megvan a maga külön szenzációja is, egy-egy kirándulás, mondseheám-parti, tenniszvereeny, atlétikai oíimpiász, futballverseny alakjában. A versenyzők ambícióját fokozzák a kitűzött Ízlé­ses éremdijak, amelyek értékben és művészi kivitelben nem maradnak el a rendes atlétika? versenyek díjazásaitól sem. A Prágai Magyar Hirlap nyaralói Ebben a kedves környezetben a Prágai Ma­gyar Hirlap díjnyertes olimpikonjai kitűnően érzik magukat. Nem győzik elmesélni élmé­nyeiket, szórakozásaikat. Szeretettel búcsúzunk tőlük és csak arra kérjük őket, tartsák be az intézeti rendet, nehogy a vasárnapi raporton, amely hiétröl-hiétre számonkéri az elmúlt napok esetleges csintevéseit, a Prágai Magyar Hirlap olimpikonjainak szégyenkezniük kelljen. Ezt ko­molyan megfogadják s mi biztosak is vagyunk benne, hogy a mi nyaralóink a rapőrt okon „vor- züglioh44 bizonylatot nyernek. Különleges iékszerhezetet konstruált Prágában egy szlovenszkói származású kon­struktőr az autók elcsúszásá­nak megakadályozására Prága, augusztus 5. A forgalmi katasztrófák statisztikájából köztudomású, hogy az autóforga­lom folytonos növekedésével egyenes arányban növekszik az a utók afcasztr ófák száma is. Ezt, saj­nos, természetes dolognak kell tartanunk, nem azért-, mintha az autó mai típusa nem volna elég tökéletes közlekedési eszköz, hanem inkább azért, mert a mai ideges kor a minél nagyobb gyorsa­ságra való törekvésével sokszor figyelmen kívül hagyja azokat a preventív intézkedéseket, melyek a forgalmi szerencsétlenségeket akarják a mini­mumra redukálni. Természetesen az autó mai kon­strukciója sem tökéletes még minden irányban s ezért a gyáraik konstruktőrjei lázasan dolgoznak mindenhol, hogy az autót a lehetőségekhez képest száz százalékig tökéletesítsék és ezzel is újabb mó­dokat nyújtsanak az autókatasztrófák számának csökkentésével az emberi élet védelmére. Az autószakértők előtt köztudomású az is. hogy a legtöbb autószerencsétlenséget az autó elcsú­szása okozza, amikor a vezető az utolsó pillanat­ban elveszti a kocsi feletti uralmát és rossz sor­sára bízza magát a kocsival egy tüt. A konstruktőrök már &ok esetben igyekeztek azon, hogy olyan fékszerkezetet találjanak fel. amely elejét venné az autó elcsúszásának, de eddig egy kísérlet sem vezetett eredményre. Hosszú kísérle­tek után végre egy szlovenszkói származású prá­gai konstruktőr, Mracskó Vilmos jött a nyitjára egy olyan lék­nek, amely úgyszólván teljesen kiküszöböli az autó csúszási lehetőségét. Ez a fékszerkezet már a kupplungból indul ki és külön vezeték kapcsolja a differenciálhoz, ahonnan egy külön mechanizmus köti össze a tulajdonkép­peni fékkel, amely a veszély pillanatában műkö­désbe jön. Az eddigi kísérletek teljes eredmény- nyel jártak és minden remény megvan arra. hogy ez az uj fék a gyakorlatban is száz százalékig be­válik. Mracskó Vilmos konstruktőr eddig is már több találmányával keltett feltűnést, egyik találmánya az exploziós turbina, azonkívül egy repülőgép- szabályozó szerkezet, melynek segítségével a piló­ta miniden körülmények között egyensúlyban tart hatja a gépet. Mracskó Vilmos egyébként maga is pilóta és már évek óta dolgozik Prágában nagy si­kerrel találmányai tökéletesítésén

Next

/
Oldalképek
Tartalom