Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-05 / 176. (3286.) szám
Na: RRDIOHELIEXIET Na: RáDIÓHELLÉKLET Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága Un Panská ulice 12. 2^:kri:e: T™ A SzlovenSzkÓÍ és ruszinszkói ellenzéki pártok U. emelet. - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. ^ Prága 11., Panská ulice 12. III emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Kí-val több pOLltlkai napilapja Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kt 8ŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHft DEMOKRÁCIA ES ÖNKORMÁNYZAT Az osztrák incidens ürügyével Fáris és London tulajdonképpen Németország légi fegyverkezése ellen avatkozik be Nég nem történt meg a közös öemars — A német kormány nem vállalja a felelősséget a repülők akciós miatt (í) „A csehszlovák köztársaság vala menynyi polgára teljesen egyenlő a törvény előtt s azonos polgári és politikai jogokat élvez te-, kintet nélkül arra, milyen fajú, nyelvű vagy vallásai. A vallási, felekezeti, világnézeti és nyelvi különbség egyetlenegy csehszlovák köztársa§ágbeli állampolgár számára sem szolgálhat az általnos törvények keretein belül akadállyal, főleg a közszogálatba, a hivatalokba és tisztségekbe való bejutás tekintetében." Ezt a demokratikus jogegyenlőséget mondta ki az alkotmánylevél 128-ik cikkelye s ez a cikkely az az alkotmányos és törvényes jogalap, melyen kisebbségi harcunk nyugszik. Ezért van az, hogy a magyar kisebbség a jogegyenlőséget nem kéri, hanem követeli annak százszázalékos kiszolgáltatását nem vívmánynak tekinti, hanem elemi jussként ragaszkodik hozzá. Ezért van az, .hogy éhben az országban mi kisebbségek vagyunk az első harcosai a demokráciának. A nyári nap elő szokta hivni a szeplőket. Úgy látszik, a demokrácia szeplőit is. Avagy nem ilyen szép!őfolt-e a demokrácia arcán, hogy a szepsi vároi3biró, akit a város polgárságának nagy többsége megtisztelt bizalmával, most az alkotmánytörvény 128-ik cikkelyében deklarált jogegyenlőség dacára nem viselheti a városéiról tisztet, mint ahogy Éger és Dux megválasztott polgármesterei is elestek ettől a polgárjogtól, mert a belügyminiszter a községi választási rend novellája alapján ezt megtagadja tőlük. Eszünkbe sem jut kétségbe vonni a belügyminiszternek erre vonatkozó jogát. A belügyminiszternek erre törvényes joga van. Ám a diszkrecionális jog lényege éppen abban van, hogy gyakorlója egyformán élhet vagy nem élhet vele. A demokrácia nevében elvből elleneztük annak idején ezt a törvényt, de a törvényerőre való emelése után komolyan reméltük még, hogy a gyakorlatban a legritkább s csak fölforgató elemekkel szemben fogják igénybe venni. Csalódtunk. A belügyminiszter vétója az első alkalommal Szlovenszkón egy kimondottan társadalomépitő pártnak, a magyar nemzeti pártnak a képviselőit sújtotta. A örvény betűje szerint a vétó csak a jelölt személyére és nem a jelölt pártjára vonatkozik, azonban a városka többsége, mely éppen a jelöltek egyéniségében látott erények alapján emelte őket a községi önkormányzat é é- re, nehezen találja meg a vétóban a személyi okokat. Inkább politikai minősítést fog keresni mögötte. És ezzel eljutottunk a gyakorolt vétó e a demokrácia sajátos viszonyához. Masaryk elnök ugyanis sok ízben kifejezte, hog” a demokrácia végső következményében az önkormányzati elv diadalában nyilvánul meg. Az önkormányzati elv pedig azt jelenti, hogy az önkormányzati közületet a többség bizalmát élvező személyek kormányozzák. Az önkormányzati elvnek és a demokráciának súlyos korlátozása például az, ha a választott képviselet képét kinevezett tagokkal módosítják, de ugyanilyen korlátozás az is, ha a választott városbirót, bár törvényesen, de fegyelmi ok nélkül, hatalmi szóval félreállit- ják onnan, ahová a közbizalom állította. A demokrácia terjedelme, sajnos, mindig fordított arányban áll a bürokrácia diszkrecionális jogkörével, mert a demokrácia — ön- kormányzat, a bürokrácia kormányzat. Az al- kotmány’.evél azonban kimondta itt a demokrácia uralmát s a demokrácia azt követeli, hogy szélesítsék és ne szűkítsék az önkormányzatot. A diszkrecionális jogok gyakorlásában is kell, hogy legyenek árnyalatok és Páris, augusztus 4. Az Agenoe Havas jelenti Londonból: „A londoni, párisi és római kormány behatóan megtárgyalta azt a tényt, hogy osztrák terület fölött német repülőgépek jelentek meg és átrepülték. A kormányok — hivatalos jelentés szerint — tárgyalnak azokról az intézkedésekről, amelyekhez éhben az ügyben nyúlni fognak. Úgy hírlik, hogy Anglia — ámbár végleges álláspontját mégnem határozta meg — Berlinben közbe fog lépni vagy a négyhatalmi paktum elöljárói fejezete alapján, vagy pedig a versaillesi szerződés 80. fejezete alapján Írásos tiltakozást terjeszt a berlini kormányhoz, esetleg a kettős eljárást fogja alkalmazni. Ez a kettős eljárás, amelyet a legmegfelelőbbnek tartanak, abban állana, hogy a négyhatalmi paktumra való hivatkozással Berlinben először szóbeli intervenció következnék be. Ha a birodalmi kormány közelebbi felvilágosításokat követelne, a nagyhatalmaknak módjuk lenne arra, hogy a versaillesi szerződésre hivatkozzanak s ennek következtében a többi szignaíárius hatalmat is bevonják a vitába." A versaillesi szerződés 80. fejezetében Németország kötelezte magát arra, hogy Ausztria függetlenségét elismeri és feltétlenül tiszteletben tartja. Azzal a Havas-jelentéssel szemben, hogy a francia kormány a nagyhatalmaknak közös akciót indítványozott, hogy az incidensek megismétlődését megkadályozza, a Temps a következőket jelenti ki: — Ezideig még nem történt konkrét diplomáciai akció a német repülőgépek ügyében. Rómában, Londonban és Parisban azonban a helyzet fejlődését a legnagyobb figyelemmel kisérik. Minden hatalomnak, amelyik Európa rendjét és békéjét megszilárdítani törekszik, kötelessége, hogy Ausztriának megadja a szükséges támogatást a függetlenségéért és nemzeti méltóságáért folytatott harcban. Berlinben azonban még nem történt meg a pozitív demars. Csupán abban az esetben, ha uj incidensek adódnak, hajlandóik a diplomáciai körök arra, hogy a közös akcióra megtegyék a kezdeményező lépéseket és ilyen módon vessenek véget az elviselhetetlenné váló állapotnak. Ezidőszerint azonban csupán az események rendkívül intenzív megfigyeléséről van szó. A német álláspont Berlin, augusztus 4. Jól beavatott politikai körökből az a vélemény hangzik, hogy abban az esetben, ha a birodalmi kormányt diplomáciai utón hivatalos állásfoglalásra szólítják fel az osztrák panaszokkal szemben, vannak olyan Íratlan szabályai a demokráciának, amelyet ilyenkor is resppektá’ni kell. Nézetünk szerint a demokráciában a többség akkor is tisztelendő, ha történetesen egy kisebbségi ajkú városka többségéről van szó. Mi ezt a demokráciát akarjuk. a kormány nem ismeri el a felelősségét a megtörtént incidensek miattEz különösen a német repülők vállalkozásaira vonatkozik s ezeket a kormány legjobb esetben csupán a vállalkozó pilóták magánakcióinak fogja minősíteni. Másképp áll az ügy a német rádióállomások küldéseiben, mert a német rádiótársaságok, amelyek a programért felelősek, félhivatalos jellegűek és igy kötve vannak a politikai tényezők direktíváihoz. A német álláspont ebben a kérdésben az lesz, hogy a németországi érzékenységeket sem mindig kímélik a külföldi küldök. Német körök ezzel elsősorban a strassburgi küldőre céloznak, amelynek előadásai ég politikai hírei a berlini hivatalos körök, főleg London, augusztus 4- Beavatott politikai körökből az a hir hallatszik, hogy az angol kormány felfogása szerint a német—osztrák affér, különösen Salzburgnak német repülő-gépek által történt átrepülése, csupán csak egy szél esőbbkorü probléma alkotó eleme. Ebben az összefüggésben emlékeztetnek Göring porosz miniszterelnöknek és birodalmi légügyi miniszternek a berlini angol követség légügyi attaséjánál tett demarsára, amelyben Németország bejelentette azt a szándékát, hogy 25—30 rendőri repülőgépet akar vásárolni. Ezt a bejelentést Anglia az 1925. évi párisi nemzetközi légügyi egyezményre való hivatkozással visszautasította, mert ez az egyezmény nem engedi meg a német rendőrségnek repülőgépek használatát. Az angol kormány most azon a nézeten van, hogy a hozzá érkezett pontos információik szerint elég világosan fölismerhető a birodalmi kormánynak az a szándéka, hogy a versaillesi szerződés megsértésével légi fegyverkezéshez kezdjen. Ebben a kérdésben Anglia magatartása teljesen elhatározott. Az angol hivatalos fölfogás szerint a jelenlegi körülmények között lehetetlenség megengedni Németországnak a fölfegyverkezés bármilyen fajtáját. Londonban ezzel a kérdéssel összefüggésben megtárgyalják a békeszerződés szignatárius hatalmai által megejtendő közös akciórak a lehetőségét. Az Agenoe Havas is londoni információk szerint a nagyhatalmak kollektív lépésének lehetőségéről beszél s ez a demars a német birodalomnak a versaillesi békeszerződés leszerelési határozmá- nyaival szemben elkövetett ténykedései miatt következnék be. London, augusztus 4. Londoni politikai körökben nagy meglepetést keltett a francia lapoknak az a hire, hogy a francia kormány az angol kormányt közös lépésre hívta volna föl Németország légügyi fegyverkezése miatt. Beavatott körökben kijelentik, hogy a francia kormány részéről ilyenfajta fölszó- litás az angol kormányhoz nem érkezett. A német fegyverkezés ügye, amelynek az angol kormány kezdettől fogva igen nagy figyelmet pedig a délnémet nemzeti szocialista hatóságok szempontjából nem kívánatosak. Nem bizonyos, vájjon a népszövetségi tanács már egyik közeli ülésén foglalkozna a konfliktussal. Ausztria részéről nem érkezett be panasz és ezt nem is várják. Az oszttrák államférfiak azon az állásponton vannak, hogy nein szabad a világot egy olyan színjáték gyönyörűségeiben részesíteni, amelyben a népek aeropagiján a vádlott és a vádló Európa két német államának a kormánya. Ez nem zárja ki, hogy az osztrák problémáit más európai államok meg ne tárgyalják. Az azonnali tárgyalás formális nehézségeit egy ilyen különösen sürgős ügyben meg lehet kerülni. szentel, most természetszerűleg növekszik aktualitásában. Különösen két esemény kelti föl az angol kormány figyelmét, az egyik a német kormánynak az angol kormányhoz intézett azon kérése, hogy engedjék meg neki repülőgépanyagnak a bevásárlását Angliáiban, a másik tény pedig Salzburg átrepüléee német repülőgépek által. Az első ügyben a német kérelmet visszautasították s rámutattak arra, hogy a kérés a Németország aláírta nemzetközi kötelezettségek szellemének ellene mond. A másik ügy Páris, Róma és London közi tárgyalásoknak volt az anyaga. Ma csupán annyit lehet mondani, hogy Nagybritannia a német fegyverkezés ügyében és a Németországot érintő egyéb kérdésekben Franciaország, Olaszország és Nagybritannia közös föllépését előnyben részesíti az egyéni iniciativa fölött. A három államnak ez az intervenciója három pontra támaszkodhatik, amelyek szorosan ösz- szefüggenek. Az egyik a német kormány repülő anyagmegrendelései, a másik a német repülőgépeknek Ausztria fölött való átszállása s a harmadik a birodalomnak Ausztria ellen irányuló politikai akciói. Berlin, augusztus 4. A Conti távirati ügynökség ma hosszabb jelentésben foglal állást azoknak a híreszteléseknek ügyében, amelyek Franciaország és Anglia küszöbönálló intervenciójáról szólanak. Rámutat arra, hogy pénzügyi rendszabályaival Franciaország is aláásta Ausztria függetlenségét. Arra a tényre való tekintettel, hogy Németország a szerződéseket korrektül és lojálisán betartja, Berlin az esetleges demarsot csupán az európai helyzet elviselhetetlen megterhelésének tekintené. Berlin nem vonhatja ki magát az alól a benyomás alól, hogy bizonyos körök az olasz miniszterelnök kezdeményezte munkát szabotálni akarják. Végezetül a távirati iroda a következőket jegyzi meg: Páris és London irányadó körei nyilvánvalóan fölismerik, hogy az ilyen ellenőrizhetetlen hírek nem alkalmasak a megértés müvének előmozdítására. Ha a nyugati fővárosokban utat ■tör az a fölismerés, hogy Ausztria függetlenségének kérdésével nem egyeztethető össze, ha olyan ügyek miatt történik intervenció, amoAggodalom 25 némi! repülőgép miatt
