Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-03 / 174. (3284.) szám

BBUUMMMBlMWMMBWWWWMMWWTWKHiaiHgM . Közcíazda^ácP . Általános zárára: este hét, élelmiszerüzletek zárórája: etti nyolc, cukrászdáké: esti kilenc óra — 12-től 2-ig déli szünet Elkészült a szlovenszkó! és ruszinszkói üzletek záróráját szabályozó kormányrendelet — Az országos és a járási hivatalok kivételeket engedélyezhetnek Prága, augusztus 2. A miniieztertanács leg­utóbbi ülésén, amint arról beszámoltunk, el­határozta, hogy kormányrendelettel szabá­lyozza a szlovenszkói és ruszinszkói üzletek zárórájának kérdését. A szlovenszkói és ru­szinszkói záróra rendezés© érdekében tör­vény javaslat került a nemzetgyűlés elé, me­lyet a szenátus el is fogadott. A javaslat képviselőházi tárgyalása során a szlovensz­kói és ruszinszkói képviselők módosító in­dítványokat terjesztettek elő, melyeket a bizottságok részben letárgyaltak és eilfogad­tak. A javaslat nem került a plénum elé, miért is a kormány az elhangzott kifogások tekintetbevételével rendeleti utón szabá­lyozza a szlovenszkói és ruszinszkói üzletek zárórájának ügyét. A kormányrendelet ér­telmében a szloyeuszkói és ruszinszkói üzletek és az üzletek irodahelyiségei legkorábban reggel nyolc órakor nyithatók s esti hét érakor kel] hogy zárjanak. Az élelmiszer- üzletek reggel hat órakor nyithatók s zárórájukat a kormányrendelet esti nyolc órában határozza meg. Cukrászdák zár­órája esti kilenc óra. Az élelmiszerüzletek irodahelyiségei reggel nyolctól esti hét óráig tarthatók nyitva. Délben minden üzletet zárra kell tartani. A déli szünet általában tizenkét érától délután két óráig tart Az alkalmazottaknak és az üzletek tulajdo­nosainak jogukban áll azokat a vevőket ki­szolgálni, akik a déli szünet vagy az esti záróra idején az üzlethelyiségben tartózkod­nak. Méltányos esetekben az országos hiva­talnak jogában lesz engedélyt adni arra, hogy a déli szünet tartama alatt az üzletek kivételes esetekben nyitva tarthatók lehes­senek. A járási hatóságok a kereskedelmi kama­rák, a járási képviselőtestületek és az ipar- testületek véleménye alapján bizonyos elté­réseket engedélyezhetnek a zárórarendelet- ben meghatározott időpontoktól. A nyolcórás munkaidőre, valamint a ka- ráosonyes'tét megelőző délután öt órai zár­órájára vonatkozó rendelkezéseket a szlo- venszkói és ruszinszkói zárórarendelet hatá­rozatai nem érintik­A kormányrendelet kibocsátásával érvé­nyét veszti az 1931. évi záróratörvény és ér­vényüket vesztik mindazok a hatósági ren­deljetek, melyek ellentétben állnak a: kor­mányrendelet intencióival és rendelkezései­vel. A kormányrendelet végrehajtásával a népjóléti minisztériumot bízta meg a mi­nisztertanács. A gabonabehozatali szindikátus illetékei és egyes vámbevételek adják meg a rozs árának biztosítására szolgáló alap anyagi fedezetét Prága, augusztus 2. Jelentettük, hogy a minisztertanács legutóbbi ülésén néhány agrárvédelmi szüikségirendelet kibocsátását határozták el. E tervezett rendéletek közül nagyiomtosságu a rozs és egyéb gabona- nemüek árának biztosítását szolgáló alap lé­tesítéséinek terve- A rendelet gondolat­meneté a következő: A kormány alapot létesít, melyből inter­venciós intézkedések utján megszilárdítják az idei termésű rozs, árpa és zab árát a bel­földi piacokon. Az alap mind a három gabonanemüre vonatkozik, de főleg a rozs árának biztosítására szolgál. Az alap anyagi fedezetét a gabonabehozatali szindikátus ed­dig befolyt, valamint a jövőben beszedendő illetékei, továbbá a búza és az őrlemények vámjából befolyó összegek alkotják. Az osztrák külkereskedelmi forgalom érdekes adatai. Becsből jelentik: Ausztria bevitele az első félévben 556.4 millió siliingre rúgott, ami a múlt év hasonló időszakának 752.9 milliós bevitelével szemben hatalmas csökkenést jelent. A kivitel viszont körülbelül stabilnak mondható, mert a mrultévi 389 millió sillingről csak 362.3 millióra ment vissza. A beviteli többlet ilymódon a múlt évi 363.9 millió sillinggel szemben 194.1 millióra, tehát 47%-kal, csökkent. Az összbevételben Német­ország foglalja el az első helyet 20.9%-kai, ami a múlt évvel szemben 0.2%-kaI emelkedett. Második helyen áll Csehszlovákia 12.6%-kai, ahol a vissza­esés 2.7%-os. Harmadik Magyarország 11.2%-kal, ahol az emelkedés 0.3%-ot- tesz ki. A kivitelben szintén Németországé az első hely 16.6%-kal, ahol az emelkedés 1.1%-ot tesz ki. Második Magyaror­szág 11.1%-kal s igy itt az emelkedés 1.2%. Aláírták a jugoszláv-német kereskedelmi szerző­dést. Belgrádiból jelentik: A két ország között ér­vényben lévő legutóbbi kereskedelmi szerződés lejárta után hónapokon keresztül szerződésen kí­vüli állapot állott fenn. Hosszas tárgyalások után Belgrádban a külügyminisztérium épületében most aláírták az uj szerződést. Az uj szerződés nem tartalmaz preferenciákat, de mégis lényegesen könnyíti az áruforgalmat Jugoszlávia és Német­ország között. Ausztria fölemeli a búza vámját. Bécsböl jelen­tik: A búza árának esése következtében az oszt­rák kormány elhatározta, hogy fölemeli a búza be­hozatali vámját. Jó gyapottermés van Amerikában. Newyorkból jelentik: Az Éezakamerikai Egyesült Államok idei gyapottermése 15,830.000 bálát tesz ki a tavalyi 14,896.000 hálás terméssel szemben. Megállapították az augusztusi szénbehozatali kontingenst. A most meghatározott augusztusi ezénbehozatali kontingens értelmében Magyaror­szágból 12.000 tonna, Lengyelországból 30.000 ton­na és Németországból 87.683 tonna kőszenet hoz­hatnak be Csehszlovákiába. Kilencszázhatvanöt vagon faszenet vesz át Ma­gyarország Csehszlovákiától. Dr. Hlávka, a cseh­szlovák gyáriparosok központi szövetségének tit­kára a fafeldolgozó ipar megbízásából Budapesten kompenzációs tárgyalásokat folytatott, melyek kedvező eredménnyel fejeződtek be. A kompenzá­ciós egyezmény értelmében Csehszlovákiából 965 vagon faszenet exportálnak Magyarországra. Az exportnak még ebben az évben meg kell történ­nie, mivel az egyezmény csak erre az esztendőre szól. A szállítási feltételek egységesítése érdeké­ben az érdekeltek a kassai kereskedelmi és ipar­kamara keretében szövetkezetét létesítenek. Korlátozott kapacitással dolgozik a lipótvári szeszfőzde. Pozsonyból jelentik: A lipótvári ál­lalmi szeszfőzde bérlői 35.000 hektoliter szesz gyártására kaptak engedélyt. Ezt az engedélyt a szeszfőzde nem képes teljes mértékben ki­használni s ezért 9000 hektoliterre szóló enge­délyt visszaadott. A* 9000 hektoliterből 6000 hektoliter gyártására "mezőgazdasági szeszfőz­dék és 3000 hektoliter gyártására ipari szesz­főzdék kapnak engedélyt. Pozsonyban esett, Ostrauban emelkedett a munkanélküliek száma. Pozsonyból jelentik: A városi munkaközvetitö hivatal kimutatása sze­rint julius végén 5869 munkanélkülit tartottak nyilván. Ez a szám 301-gyei kisebb a junius végén kimutatott 6170 munkanélküli számánál. Tavaly júliusban 3319 munkanélküli volt Po­zsonyban. A munkaközvetitö hivatal júliusiban 421 férfit és 84 nőt helyezett el, újonnan oi8 férfi és 198 nő jelentkezett. — Málhrisch-Ost- rauban és vidékén" augusztus elején 11.551 munkanélkülit tartottak nyilván. Ez a szám 500-zal magasabb az előző kimutatásban szere­pelt számnál. Az építőipar a deflációs politika ellen. Az építőipar képviselői szeptember 4-én gyűlésre jönnek össze Prágában, ahol a deflációs poli­tika ellen fognak állást foglalni. Az építési ipar súlyosan érzi a. hitelkérdés rendezetlenségének következményeit és azt a tényt, hogy a fizetési eszközök forgalmában hiányok tapasztalhatók. A gyűlésen azzal a kérelemmel fordulnak majd ; a kormányhoz, hogy hosszúlejáratú kölcsönök nyújtásának lehetőségét megteremtse s igy föl- lenditse az építési ipar csökkenő forgalmát. „Csak a leuM és a felülit határolhatja mm a termésiytizsdék árfolyamait” A szlovenszkói gabonakereskedők és malmosok nem helyeslik a fSldmivetésOgyi kormány intervencióit Pozsony, augusztus 2. (Pozsonyi szerkesztő-J ségünktől.) A pozsonyi terménytőzsdén elhang­zott ama kormánybiztosi kijelentés, hogy a kormány minden eszközzel meggátoja a gabona kontreminálását és végső eszközként attól sem riad vissza, hogy bezárassa a pozsonyi termény- tőzsdét, nagy izgalmat okozott az érdekeltek körében. Napok óta ez a fő beszédtéma a ter­ménykereskedők köreiben. A terménytőzsde gabonakereskedő tagjai körében kialakult vé­leményt az egyik gabonakereskedő alábbi nyi­latkozata tükrözi vissza: — Az illetékes tényezők vagy nincsenek tisz­tában az ilyen fenyegetés súlyával, vagy pedig nem gondolnak a fenyegetés beváltására, mert a tőzsde bezárása káoszt teremtene a gabona­árak kérdésében. Ha bezárnák a terménytőzs­dét, akkor a kereskedelem a kereslet csökken­tésével reagálna erre, ami a gabonapiacnak nem szolgálna előnyére. A termelőnek pénzre van szüksége s pénzt csak termékeinek értékesítésé­vel szerezhet. Az értékesítésben szerepet játszik a közvetítő kereskedelem, amelyet nem szabad elriasztani az üzlettől. — Az idei termés értékesítése kérdésében' szerepet szántak a gabonaközraktáraknak és a gabor.araktárjegyeknek. Az erre vonatkozó terv megvalósítása Szlovenszkón nem fog si­mán menni, mert a gazdaközönség konzervatív s átmenet nélkül nehezen alkalmazkodik olyan rendszerhez, amely a jelenlegitől lényegesen eltér. — Ha az illetékesek komolyan gondolnának a terménytőzsdék bezárására, akkor gondoskod­niuk kell az idei termés finanszírozásáról is. A malomipar egyik reprezentánsa a követ­kezőket mondotta: — A malomszakma egyik legnagyobb gondja a gabonakészletek kérdése. Pontos kalkuláció hijján nem lehet ezeket a készleteket halmozni. Kalkulálni stabil árak nélkül nem lehet. A liszt- ■elhelyezés általában pang. Kenyérlisztet igen nehéz forgalomba hozni, csupán nulláslisztet keresnek aránylag nagyobb mennyiségben. A szlovenszkói malmok kalkulációiban eddig a nyolcas liszt fix tételt jelentett, amelyet expor­tőrök vásároltak, illetve maguk a malmok ex­portáltak. A nyolcas liszt kivitele az utóbbi időben bizonyos korlátozó intézkedések követ­keztében visszaesett, főleg az osztrák kormány nehezítette meg újabban a nyolcas liszt bevi­telét. — A szlovenszkói malomipar köreiben is ál­talános az a vélemény, hogy az árak alakulási folyamatát külső befolyásokkal nem fehet irá­nyítani. Az árfolyamok a kereslet s kínálat örök törvénye alapján jönnek létre. Az árfolyamokat az időjárás is befolyásolja. Szlovenszkón né­hány nap óta rossz idő van. Ez a rossz idő sok­kal könnyebben hozhatja meg az általánosan kívánt szilárd irányzatot, mint a kormánybiztos fenyegetése. R. J. őszre halasztották a reeszkomptáló intézet ügyében folyó tárgyalásokat. A tervezett reeez- komptáló intézet kérdésében Malypetr minisz­terelnök takarékpénztári és bankszakértőiket fogadott, akiknek véleményét kikérte. A szak- vélemények neon voltak egységesek, de általá­ban a reeszkomptáló intézet terve ellen foglal­tak állást. A fölmerült kifogások közgazdasági és politikai természetűek. A kérdésben a kor­mány úgy határozott, hogy a reeszkomptáló in­tézet körül folyó tárgyalásokat őszre halasztja. A szlovenszkói keményítőgyárak a burgonya­liszt keverését követelik. A szlovenszkói kemé­nyítőgyárak az utóbbi időkben állandó nehéz­ségekkel küzdenek. A szlovenszkói keményítő­gyárak szervezete most emlékiratot intézett a kormányhoz, amelyben utal a burgonyaterme­lők súlyos helyzetére és a keményítő forgalmá­nak csökkenésére. Statisztikai adatok szerint Szlovenszkó területén régebben évente mintegy 18.000 vagon burgonyából körülbelül 3600 va­gon keményítőt gyártottak. Az utóbbi idény fo­lyamán mindössze 900 vagon burgonyát dol­goztak föl .150 vagon keményítővé. Ez a ímeny- nyiség föltűnően csekély, mivel köztudomású, hogy Szlovenszkón mintegy 200.000 hektárnyi területen termelnek burgonyát. A szervezet hi­vatkozik a németországi példára és azt kíván­ja, hogy a sütemény- és kenyérsütésnél fölhasz­nált liszthez 5 százalékban burgonyalisztet hasz­náljanak föl. Jugoszlávia nem fizet. Belgrádiból jelentik: A jugoszláv kormány hivatalos jelentést adott ki, am©ly szerint a lausannei moratórium egész tartama alatt nem folyósítják a magyar helyi­érdekű vasúttársaságok obligációiiból er,edő kö­telezettségek részletfizetési, összegeit. Mintavásári kontingensek is lesznek. A prágai mintavásár vezetősége azzal a kérelemmel for­dult a d évi z albizottsághoz, hogy a mintavásár résztvevői számára külön behozatali kontingen­seket állapítson meg. A mintavásár keretében kiállításra kerülő áruk behozatalát nem kell külön kérelmezni; a mintavásárra importált áruk nem tartoznak devizabejelentési kötele­zettség alá eem. 1933 augusztus 3. csütörtök. I —IW—IÍW——É——, Aláírták a török—magyar kereskedelmi szerződést. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Szerdán írták alá Ankaráiban a magyar—török kereskedelmi szerződést, ame­lyet kiír ing-egyezménnyel bővítettek ki. A fi­zetések kölcsönösen kliring utján fognak tör­ténni. Az egyezmény értelmében Törökország 2500 vagon kőszenet, 25 vagon dohányt és szárított gyümölcsöt szállít. Szilárd a prágai értéktőzsde Prága, augusztus 2. A mábrísch-ostraut szénbányák jelentéséből kitűnik, hogy a bá­nyaüzemek sorában a Böhmische Handels veze tőszer epet töl t be. Ez a körülmény e kü­lönben is favorizált érték újabb emelkedését idézte elő. A Böhmische Hanöels 50 korona- - val javult. Az érdeklődés előterében cukor­ipari értékek állottak, mivel a tőzsdeközön­ség nézete szerint a cukoripari értékek igen jó kereseti lehetőséget biztosítanak. A Böhm. Handels és a cukoripari értékek szilárdu- lása átterjedt az értékpiac majdnem vala­mennyi ágára. Az irányzat szilárántásához a newyorki tőzsde irányzatának szilárd híréről szóló jelentés és az a körülmény is hozzájá­rult, hogy a dollár sziláTdulási folyamata teg­nap folytatódott. A tőzsde forgalma az előző napok forgalmához képest rendkívül élénk volt. A tőzsdeidő folyamán az értékek túl­nyomó része javult, de egyes értékek ellany­hultak. Skoda 9, Berg és Hütten 30, Poldi 7, Prager Eisen 5, Kupferwerke 6, Rothau 3, Nordbahn 35, Cseh-Morva 40, Königshofer ce­ment 21, Cseh Cukor 30, Aussigi Finomító 35, Nestomitzi 5, Sdhoeller 60, Tejipar 40, Prager Mühlen 20 és Ollesclhauer 8 koronával emel­kedett. Ezzel szemben Budweiser Brau 60, Sedletz Kaolin 20 és Kábel 10 koronával gyen­gült. A beruházási értékek piacán egységes irányzat nem alakult ki, az árfolyamcltoló- dások 0.75 korona körül mozogtak. Az exota- piac üzletteien.-f- Lanyhult a newyorki kifizetés. A mai prágai devizapiacon Newyork 0.15, London 0.30, Kopenhága 1.50, Stockholm 3, Oslo 2.50, Alexandria 0.25, Brüsszel 1, Helsingfors 0.10 és Róma 0-25 koronával gyöngült. Egyedül Zürich emelkedett 0.75 koronával.-f- Lanyha a budapesti tőzsde. Budapestről jelentik: A mai értéktőzsde kis forgalom és tartott irányzat mellett nyitott. A tőzsdeidő későbbi folyamán a szaporodó kínálat követ­keztében az irányzat ellanyíhult. Realizálások folytán a favorizált értékpapírok árfolyama lemorzsolódott és a hangulat kedvetlenné vál­tozott. Zárlat előtt Nasitzi és Magyar Cukor árfolyama esett. A zárlat irányzata nem volt egységes. A beruházás értékek piacán tartott irányzat mellett egyedül a hadikölcsönök ár­folyama ment vissza.-j- üzletteien a bécsi tőzsde. Bécsből jelen­tik: Az értéktőzsde mai forgalma a legszű­kebb határok között mozgott. Az irányzatot hátrányosan befolyásolták azok a hírek, ame­lyek szerint a külföldi értéktőzsdéken sem alakult ki egységes irányzat. A forgalom fő­leg fedezeti vásárlásokra szorítkozott, később az üzleltelenség valamennyi piacon úrrá lelt. A korlátban Osztrák Nemzeti Bank, Berg és Hütten és Bécsi Tejipar megszilárdult, inig Hauser és Sobotfca, Leipnik Lundentburger és Horvát Cukor gyöngült. A beruházási piac 1 nem egységes. 10 _____ A prágai értéktőzsde árfolyamai: pénz ám pénz ám ma tegnap Nvereménykölcsön . , . §425 o§ oc || ^ §§’?§ 8%-os beruházási kölcsön §£-25 ?§ §§.— 8%-os heruházási köles. 1923 £2.75 83.25 83.— §3.50 Llsztkölcsön ... . £0.25 80.75 80.25 80.75 6%-oa konvertálható kölcsön §£-25 83.75 83.70 — 6%-Or Inv államkölcsön . . §§-~ §2'§9 §9'25 5%-os államkölcsön Í928 . • 77.-- 77.50 77.— 77.50 4%-os Kaasa-oderbergl . . • • 60.25 4^%-os pótjáradék . * . . ~ 65.75 66.25 4.2%-os pót járadék ■ i i ■ §2-2? £§.25 —.— ~ 4-%os pótjáradék . • » . 55.7o 56.25 56.— 56.59 3 5(1%-op pótjáradék .... ~~ Hadikölcsönkártalanitás . . 47.75 48.25 47.— 47.50 1%-oi morva országos kölcsön 69.75 70.75 —.— —.— 3%-os háborn előtti adósság. 1n„-~ ~ 8%-os cseh jelzálog bank 102.70 103.75 102.75 103.75 j%-os morva jelzálog és országos bank — — •— • 4%-os Kassa-oderhergi 1889 — ..X-­Csehszlovák Nemzeti Bank . 4125.—4135.— 4130.— 4170. Cseh Agrár Bank ..... _•— _— _•“ íiá nder Bank •— — •— Cseh Unió ...»•• •— _■— •— _•“ Cs eh Eszkompt • • « * • _•— — •— _• Cs eh Iparbank . • » • • . _•— — _•— _• Szlovák B ank .»•>»« _•— — •— _•__ ^.i vnosten-ká ...... •— — ■ — Osztrák Hitel » » • . '• _• — _•— _ ** «-***.­cs0eríhcukoKok.::: m- ego:­SohöUer ...... 1520--1540._ 1435.- 1445.­Horvát Cukor ...... £4.— 96.— —.— 100. Aussiger Finnmitó .... §20. — 890.— 830.— 840. Kriíik 651.— 655.— 642.— 644.— Prágai Malmok I ! ! ! . 1040.- 1020.- 1030 ­Kolini Műtrágya ..... 280.— 285.— —.— . Kolinl Kávé............................ ~ Kol ini Szesz ...... í270. —1780.— 1745.— • Tejipar ....... 1295. —1305.— 1250.— 1260. Aussigi Vegyi ...... 223.— 727.— 712.— 7|§­Budweisi Sör ...... 2310.—2330.— 2300.— 23§0. Königshofer Cement .... Hl-2-~ll£0.— 1190.— lll£­CsetbMorva KoLbea-Danék . 1570.-1580.- 1550.- 1560.­Brünni Gépek......................... 59.- 60.- -.- 65.­Ringho ffer ......................... 530.— 533.— 525.— 5§5. Nyugatc seh Szén ..... 810. 315.— 310. 320­Alpine ................................... 49.50 -.- 48.- 49.­Be rg és Hütten.................... 1440.-1445.- 1405.- 1415.— Po ldi........................................ 396.- 398.- 389.- 391 ~ Prá gai Vas .*.'.»»< 730.- 740.- 720.- 725-­Skoda ,..•!(•> 573.— 577.— 560.— 570. Pozsonyi Kábel . * . • . 550.— 560.— 550.— 560.— Inwald 47.- 48.- 37.- 42.­Olleschaul Papír 538.— 540.— 536.— 538.

Next

/
Oldalképek
Tartalom