Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-20 / 188. (3298.) szám
7 1998 augusztus 20* vasárnap. OBÉ Budapestről jelentik... Kis jegyzetek nagy dolgokhoz Budapest, aiugiufezitiuis 19. Hát ez<t látni kell! Ezt a „Gyöngyéé 'bokrétát" a Városi Színháziban. Mert ez a bokréta maga — Magyarország. A színpadon a kalászos ró- naság délibábja, a magyar rét minden virága, a nádi ©déléé házikók minden romantikája, a fehérfüggönyös ablakok égő muskátlija-, a termőföld ülatterhes levegője, az erdő zúgása, madár csicsergés a bozótban, szerelmes gerlék bugása,■ a nap csókja az érő gyümölcsön és ott áll maga a.z — ember. A magyar föld legszebb, legbüszkébb, leghívebb hajtása — az Ember. A magyar paraszt. A maga cseréjében, ősi szépségében,, ragyogásában... húsból és vénből váló szobra egy nagyszerű emberfajtának. És az asszonyok és leányok! A magyar mező legszebb és legillatosaibb virágai. Ringó termet, gyűcgyök a fogak helyén, égő tűz a szemekben, ikaoér mosoly a cseresznyeajkon, asszonyi öntudat és szűzi szemérem, kaláris a hattyún ya- kon, pajzán jókedv, kacagás és tánc. Az Isten naigy kertjének színes, pompázó virágai egy bokrétáiban. Gyöngyös bokrétában; művész iz' látványt, amit ez a Gyöngyös bokréta nyújt. Minden perc más szint és más vidéket varázsol a lelkes néző szeme elé. Nem lehet, betelni a viseletek tarka szépségével, a hímzések* és brokátok tobzódásával, a selymek és szalagok szinpompájával Nem lehet betelni a föld egyszerű népének, nagy; soha él ném muló szerete- tével. És nem lehet, nem szabad elfelejteni ezt az estét, amely kiír thatatlan emlékkel vésődik mindenkinek a szivébe, aki tanúja volt annak a lelkesedésnek, amely ezekben a napokban — hogy úgy mondjam — a magyar nép templomává avatta a Városi Színház zsúfolt nézőterét és színpadát. Szép volt, mert magyar volt! í Zólyomi Dezső. (Beszélgetésem, a „rademtoid” lésével összeválogatva és egybekötve. ■ — íme, nézzétek és lássátok ti idesereglett magyarok és a világ minden tájáról ide özönlött idegenek — ez a magyar nép! * Móra Ferenc unokába nyiiaíkozih éleiéről, kalandjairól és „apapáróí", aki a „legösíegjobb embör ezön a világon" A hagyományos pompával és áhítattal megrendezett Szent István-hétnek kétségtelenül ieg- magyarahb és egyben legtanulságosabb eseménye a „Gyöngyös bokréta". Paulini Béla, aki nemcsak művésznek, de Írónak és rendezőnek ás -elsőrangú, nagyszerű ösztönnel ismerte föl a népies szokásokban és a népies viseletben rejlő (varázst. Kemény akarattal nekilátott; keresett, kutatott-, végigjárta az országot és a papok, a jegyzők és a tanítók lelkes segítségével életre keltette az immár nagy hírre vergődött. Gyöngyös bokrétát: a különböző magyar vidék ősi szokásainak, táncainak és viseletének bemutatását. Nagylelkű.és megértő segítőtársat kapott iEaulini Budapest fezéke'sfpvárosáibáii," ,amely azonnal fölismerte ennek a produkciónak je'len- 'tőségét és vonzóerejét. Kovácsiházy Vilmos t-a- nácenok, a magyar főváros idegenforgalmának lelkes szervezője és irányítója és az a-lája rendelt Idegenforgalmi Hivatal propagandájának és szervező tehetségének köszönhető, hogy a Szent István-hétnek ez a népies száma- messze . túlnőtt.a lokális érdeklődés határán.és ma jnár "'valóságos .attrakciója' azoknak . a. nagySzaJbásii. í ünnepségeknek, amelyekkél. a magyar nemzet hjetső szent királyának ünnepét, miegül-i. . . . * De minden egyébtől eltekintve, a Gyöngyös bokréta, mint művészi produkció is elsőrangú. Elgondolni, hogy a föld egyszerű népe (amint mondani szokás) napi robotját megszakítva, idejön a fővárosba és itt — „föllép", színházat • játszik, még pedig jól és szépen, már magában véve is nagy dolog. De abból, hogy ezt a színjátszást oly-ar- pontosan, lelkiismeretesen,, olyan hibátlanul, annyi téhetségígel, természetes, veie- fezületett humorral, megkapó közvetlenséggel csinálja, abból olyan nagyszerű emberi adottság, erény és akaraterő ütközik ki, amely a magyar fajtát a világ első népei közé keli, hogy emelje. Meg kell csak nézni például a kunokat. Színűé döbbenetes és ijesztő az a. biztosság, amely- ivei mozognak. Milyen hetykék és rátartiak! . Mennyi büszkeség, lovagiasság, önérzet és mennyi törökös méltóság tükröződik minden mozdulatukban, műiden szavukban. A sokat szenvedett és sokat pusztai!t- elődöknek minden ereje, daca, minden elszántsága és fanatikus hite benne var. a kései utódban. Amikor. eljárják az ősi kun táncot, amint egymáshoz iit-ö- getik a sarkantyújukat, vagy amikor a. süveges- táncot lejtik, vagy a verbunkost táncolják, mennyi férfias erő, gavalléria, gőg és báj van ebben! A tapsorkán nem akar szűnni... Vagy figyeljük meg a szakmári menyecskék párnatáncát. Nyolc gyönyörű menyecske tarkán hímzett, virágos ruhában, aranyos főkötőben,, díszes párnával a magasra emelt kéziben, amint dalolva, táncolva, kacérkodva lemosolyog a színpadról! Megka-póan szép látvány. És a nógrádi palócok fonója, énekkel, táré . eal, -jókedvvel fűszerezve, — a mi tófalvi kanászok művészi pálcafánca, — a szentistváni gyerekek remekül összehangolt kórusa, — a püs- pökbogárdiak szüreti ünnepe, — a mezőkövesdiek arató-fölvonulása, — a szárny iák művészi karéneke és a híres kállai-kettős tüzes ritmusa,, negédes bája... és... de ki győzné fölsorolni mindazt a sok, szivet és szemet gyönyörködtető — Szeptember elején megindul a munka a komáromi kikötőben. Komáromi tudósitónk jelenti: Á komáromi munkanélküliség súlyos . problémájában. enyhülést jelent, hogy a kikötőben szeptember elején megindulnak a® átnakodási munkálatok- Hír szerint szeptember elejéin több ezer vagon jugoszláv és román búza érkezik a csehszlovákiai Duna- kikötőkbe, Pozsonyba , és Komáromba, amelyet ott ís fognak berak.távozni. Az átrakandó gabonamennyiséget bizonyos kulcs szerint fogják elosztani. A gabonán kiveti, többszáz vagon szenet is fuvaroznak M.-Ostnaoibóil külföldire, a dunai kikötőkön keresztül. A lengyel'szén újból 'megkísérli a versenyt a Balkánon a török szénnel. Szeged, augusztus: Az egyre jobban fejlődő ti-szaparti metropolisnak, Szegednek ma négy komoly látványossága van: a Tisza, a paprika, Móra Ferenc és a fogadalmi templom. Félreértések elkerülése végett e négy látványosságot koruk sorrendjében .soroltam fel, hogy sértődés egyik részről, se essék. Legöregebb válaimennyiök között a Tisza, amelynek partján nem főznek ugyan már bográcsban halpaprikást öreg.halászok, ellenben a fiatal strandon, mos . tanában javában hanenroznak tarka pizsamában szegedi menyecskék. Időbeli- sorrendben utána, kö- j vetkezik a paprika, amelyről a lexikonok feljegyzik ugyan, hogy mikor szerzett magának Szögedében, polgárjogot, én azonban csupán azt tüdőm róla, hogy csirkével1 -és hallal összeházasítva igen finom eledel. Utolsó helyet foglalja el a fogadalmi templom, amely jóval fiatalabb, mint Móra Ferenc,, akit-a kultúrpalotában .kerestem szegedi taa-tózko- dásom .alkalmából. . .. . Hamarosan még is nyugtattam őt: nem kívánok interjút, szivem minden,:vágya, hogy megszólaltassam a.ayilKánofiiság számára U.Fe-r-encet,-^aki-mint „vadember** vonult be a magyar irodalomba. Móra.,.Ferenc .ragyogó karácsonyi, cikkében eltemette a „vadembert", mondván, hogy II. Ferenc komoly, illemtudó urfivá emberesedéit és immáron tisztességes nevére halgat. „Kénytelen voltam eltemetni ifjú Ferencet, — mondja az író, — mert. napról-napra tucatjával kaptam a leveleket és nem győztem kielégíteni az emberek kíváncsiságát. Hogy Ferenc hajlandó lesz-e az interjúra, azt nem tudom. Próbálja meg, talán sikerül. Másnak nem igen sikerült eddig Őt a nyilvánosság, számára megszólaltatni. Sokszor raeg- énebelték mások.is, interjút .azonban még nem.csinált vele senki. Tavaly egy budapesti, színházi hetilap fotoriportere járt Szegeden, -ennek az urnák azonban egészen megkergült gondolatai voltak.- Le akarta fotografálni (Ferencet azokban a jelenetekben, amiket én megittam róla. Azt kívánta ez- az ur, .hogy: én üljek le az íróasztalom mellé és a Ferenc majd körülnyirja -a, pantallóm szárát, meg hogy: vegyes újságot a kazeinbe és a Ferenc alulról majd felgyújtja. Ez az ur elfelejtette azt, hogy amikor ezek a stiklik megestek, a vadember három vagy négy, esztendős volt, ma pedig Veziscs Ferenc komoly urfi, nyolc éves, az elemi iskola második osztályának kiváló, előmeneteld tanulója, a magaviseleté dicséretes és egy nyolcéves gyerekkel nem lehet eljátszatni azt, amit megénekelünk a magunk módja szerint, ha egy háromévessel esik . meg. Én a fotoriporthak ebbe a formájába bele se egyeztem és iigy esett meg, hogy a Ferenc egyedül, nélkülem került a lemezre. II. Ferenc és a magyar posta A Kárász-ücca egyik játékos boltjának- kirakata előtt ismerkedtem meg -a vademberrel. Az auzlág közepébe kitett autót gusztálta szakértő szemekkel és alapos megfontolás után ezt az életrevaló tanácsot adta „ómamának": — Nemsokára lösz a szülét és ö-m napja. Maga- titokban megmondhatná anyának, hogy én nagyon mögörülnék, ha mögvenné nékem ezt az autót. Abbéli kívánságomat,, hogy délután szeretnék elbeszélgetni .vele, ifjú Ferenc beleegyezően vette tudomásul és öt óra tájban valóban ünnepi öltözékben várt rám Móra Ferencnek Boldogasszony- sugárúti otthonának hatalmas . halijában. A házszám: 13, talán ez az oka annak, hogy ebben a virágos házban csupa megelégedett, mosolygós arcú ember lakik... Fehér selyemből készült csip-, kés blúz, fekete bársony térdnadrág, fehér zokni és csillogó lakkcipő volt a vademberen, aki a fal mellett'táigranyilt.szemekkel ült a lócán, oldalán égy szemüveges fiúcskával: a Bénivel. Béci: teljes nevén Klein Béla, polgári foglalkozására játszótársa. a vadembernek. Szemben a fiukkal a^ ablak mellett glédában állanak a játékszerek, vagy nyolc skatulya katona. Huszár és baka, szauité.c meg tüzér, ólomból, fából, gumiból, kicsi-és nagy, dobbal, ágyúval, lapátokkal,'’ trombitával) puskával. A hadsereg mellett az autópark, tizennégy autót- számoltam meg, közöttük vau az' is, amely a napokban érkezett meg Berlinből a következő „eredeti címzéssel": .1 Herrn VADEMBER FERENC Ungarn. A magyar posta örök dicsősége, hogy a berlini paksamóta eljutott rendeltetési helyére. ' A vadember jólne.velt fiúhoz illően üdvözöl. Közben megérkezik anyukája, a Móra Ferenc Írásaiban annyiszor megénekelt Panka. A szobába invitál, de liátraszól a fiának: „Gyere be te is Ferenc, de hozzad magaddal a 'Bénit is!"/ Lihegve, nagyokat nyögve megindul ifjú Ferenc az üriszioba felé. Ölében cipeli a Bécit. Az anyja rászól: „Hát te mit csinálsz"? Ferenc, miközben földre pottyantja a barátját, imigyen válaszol a kérdésre: „Ha azt mondtad volna, hogy hívjam a barátomat,■ hát azt mondtam volna, neki: gye.- TO be Béci a szobáiba. De te azt paracsoltácU nekem, hogy: Ferenc, hozzad be magaddal a Bécit.- is! Hát behoztam!"• Persze lehetetlen nem igazat adni a vadembernek ,a-ki okos szemeivel diadalmasan tekint ránk, ietromfolt öregekre. Mit mesél a vadember magáról és uapapáróU Magiról beszél először: — A barátomnak minidig kettese van magaviseletből,-.neköm egyesem van. Szeret is érte. „apapa". — Hát aztán mondja csak meg Ferenc, mifélét o-lvastál te már apapától? Szalad a könyves szekrényhez, onnan cipeli elő -Móra Ferenc könyveit. A Dióból királyfi csodálatos históriáját, a Mindenki Jánoskáját, a Csaiabél képeskönyvet é© nevetve üti fel az oldalakat. Csodálatosképpen ama ragyogó írások közül, amelyek az ö viselt -dolgait éneklik meg, nyomtatásban nem olvasott el egyet sem. Amig nem tudott olvasni, anyuka olvasta fel neki a cikkeket, mióta olvasni ■ tud, ezek a históriák nem érdeklik. De azért megjegyzi: — Olvastam ám én kérőm ölé.g vademberről! Most olvastam el a Vadölő és a Bőrharisnya történetét. Ezeket nem'apapa irta. Uj vendég érkezik a szobába A Mötyő. Ferenc húga. -Igazi úri kisasszony. Ferenc birkózni kezd véle és már-már a földhöz csapja, amikor Panka ' nagyságos asszony véget vet az egyenetlen harcnak. A Mötyöt eredetileg Mártának hívták,: igenigen illedelmes dáma. Még meg sem született, amikor a Márta nevet kapta. Apapa kívánságára azért, mert szerinte a Márta nevet nem lehet becézni. Mindössze három napos volt csak Márta urhölgy, .amikor Móra Ferenc kiokoskódta, hogy nevének legjobban felel meg a Mötyőke. Azóta lassankint meg is feledkeztek a házban arról, hogy Ferenc húgát Mártának keresztelték el. Miután a Vadember közben kétszer a hátára fektette a kicsit és miközben a félórával ezelőtt még a patyolat fehér selyemblúz előbb a formáját, azután a színét veszítette el, ifjú Ferenc újra mellém kuporodott és tágra, nyílt szemekkel várta a kérdéseket. Előbb azonban szigorúan rám szólt-: — Ámde a plajbászt tessen eltenni! — Na jól van, elteszem, de most aztán mesélj valamit apapáról! — Apa-páról? Mit mondjak? Apapaalegöslegjobb embör ezön a világon! Hírős nagy iró. ö csak egy1 emibör és nálunk az oskolában mégis mindön gye- rök az ő képes könyvéből tanul. Apapa csinálta nekünk a böttiket. Én nagyon szeretőm és de jó lesz nemsokára-, ha apapa újra elvisz magával az ásatásokra. A. Péter meg a János régi öreg királyok fejit szedik ki a földbül és apapa. megengedi neköm, hogy nézzem. Én már máskor is voltam apapávai ásatásoknál. Segítettem is neki. Rágyújtok egy cigarettára és Ferenc is kér tő-’. lem egyet-. Édesanya élénk tiltakozása ellenére megkínálom. Ferenc rá akar gyújtani, de ez nem sikerült neki. Elszontyolodik, de hamarosan megvigasztalja. magát: — Majd ha mögnövök, megtanulok én is. Égy ilyen hirös embör unokája hamar mögtanul cigarettázni.. 1 . . ,, , , Aztán o-dasugja, de úgy, hogy ne hallja senki: — De én már cigarettáztam is! Amikor anyuka leteszi cigarettáját a hamutárcára és nem látja, ki szoktam ám ereszteni néhány stukkót! Kézen fogva átvezet a játékai közé. Van egy Zeppelinje, amit rugók hajtanak és szemmel láthatóan ez a legkedvesebb jószága. Sajnos, ez a Zeppelin nem lesz bosszú életű a földön. Mötvöke a katonákkal bajlódik és Ferenc elszedi tőle a játékokat. Ebből háború keletkezik és ebben a csatában anyuka akaratából Ferenc lesz a vesztes. Duzzogva veszi tudomásul, hogy Mötyőkének. is szabad ezentúl a katonákkal játszani, holott: . — „A lány maradjon mög az ő babái mellett és ne kacsingasson-akatonákra'*.. .... i. . Bölcs mondás, még akkor is, ha egy nyolceszten- dos fiú mondja... : *. Hét óra felé jár az idő, amikor elbúcsúztam Mó- ráéktól. A vadember kikisénget a kapuig és utánam szólt: — Aztán a bácsi, ha ir valamit rólam, küldje el az újságot. Hadd mutassam meg a gyerekeknek! Paál Jób. Hock János ügye a budapesti tábla előtt Budapest, augusztus 19. (Budapesti szerkesztőségünk tel efon,jelentési©.) Ismeretes, hogy Hock Jánost, az októberi forradalom .egyik vezetőegyéniségét — miután Budapestre visszatért — az ügyészség a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett bűncselekmény miatt vád alá helyeztette. Hock János a törvényszék elé került, mely az egykori kőbányai plébánost egyévi börtönre ítélte el. Hoek János felebbezett az ítélet elleu s az ügy a táblához került, amelynek dr. Gmdótan ácsa október 21.-re tűzte ki a bünper fe- , lebbviteli tárgyalását. BRISTOL.... BRISTOL... BRISTOL Szálloda Budapest i Dunapart árban és szolgálta- 1 tásban vezeti Szoba teljes ellátással személyenként napi 12 pengőért
