Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-13 / 183. (3293.) szám

9 1933 afttgnsgfas 13, vasárnap. új .uLttiu'i jpiw-w .j.')!'munw iwi i n ■—«-°w— Megtört a kánikula — a hőség délkelet leié vonul Szerencsétlenségek a nagy hőség nyomában — Prága, augusztus 12. A napok óta tartó hőség tegnap Délszlovenszkóii érte el tető­fokát. Csallóközben 37 fok meleget mértek. Néhol helyi jellegű zivatarok keletkeztek- A déli órákban az Alpesek északi oldalán ki­sebb légnyomási zavarok keletkeztek, en­nek következtében Bajorországban zivata­rossá vált az időjárás jellege. A zivatarzóna ma reggel észak felé húzódott és a frank- furt-erfurtii vonalat érte el. Ajz időjárás rosz- szabbodása már érezhető nyugati és észak- nyugati Csehországban. Prágában ma reggel a hőmérséklet 21 fok, az éjszaka folyamán pedig 18 fok Celsius volt. Az időjárásjelen­tés Csehszlovákia nyugati felére időnkint felhős eget jósol, a köztársaság központi és keleti területei helyi zivataroktól eltekintve szép és meleg időt várhatnak. Lyon, augusztus 12. A Lyontól délre eső erdőségekben tegnap a nagy hőség követ­keztében tűz keletkezett, melyet az uralko­dó heves szél nagy területre vitt széjjel. A jelen pillanatban két négyzetkilométer erdő áll lángokban. A lyoni helyőrség 1000 em­berrel dolgozik a tűz megfékezésén. A kár óriási. A Bretagneból és Angers vidékéről is erdőtüzeket jelentenek. Budapest, augusztus 12. A hőhullám Bu­dapesten számos szerencsétlenségnek volt az okozója. Nyolc ember a nyílt uccán tébo- lyodott meg a hőségtől, úgy hogy az őrültek házába kellett őket szállítani. A parti für­dők zsúfolva vannak, a vendéglőkben évek óta nem fogyasztottak annyi sört, mint az idén. A fagyialtosok néhol kénytelenek vol­tak boltijaikat becsukni, mert elfogytak kész­leteik. Grác, augusztus 12. A zivatar alkalmával •Breiteuauban a villám egy istállóba ütött be, ahol az eső eliől nyolc ember és számos állat keresett menedéket- A villámcsapás agyonütötte Stockner Antal bérest, felgyúj­totta az istállót, amely egészen az alapzatig leégett. Az állatok kimenekülhettek az égő épületből, két ember a villám okozta ijedt­ségtől elájult. A hőség Girácban is számos áldozatot kö­vetelt. Többen hőgutát kaiptak és sokan a ki­bírhatatlan melegtől teljesen elgyöngülve estek össze. A mentők egész nap szállították kórháziba az uccán rosszul lett embereket. Párás, augusztus 12. A Gouville-sur-iMer- ben lévő nyaralókéi óniába, ahol Franciaor­szág különböző vidékeiről való 700 gyermek nyaral, ma reggel, éppen amikor a gyerme­kek a réten szabadgyakorlatokat végeztek, villám csapott le. Egy kisfiút és a felügyelő személyzet egyik tagiját a villám agyon súj­totta. 17 gyermek megsebesült. Récs, augusztus 12- Ma Becsben árnyék­ban 32 fok meleget mértek, mig a napon a hőmérséklet a 46 fokot érte el. Általános az a vélemény, hogy az idei nyárnak eddig tegnap volt a legmelegebb napja. A fürdő­ket óriási tömegek ostromolták meg, a szóda- vizgyárcsok és fagyialtosok rekordforgalmat értek el. Prága, auguszus 12. Prágában a mai nap folyamán a rekkenő hőség némileg enyhült. Délelőtt kevés eső esett, az ég borult. A hő­mérséklet azonban még mindig megelehető- sen magas. A szép idő és ezzel a legnagyobb hőség zónája délre, illetve délkeletre vonult. Budapest, augusztus 12. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A kánikula Méláik környékén csendőrgyürii közepén végzett magával Prága, augusztus 12. Szokatlan esemény hozta izgalomba egy boráról híres cseh város­ka környékét. Fábián Ferenc raudnitzi oson d- őrőrmester Melnik közelében ellenőrző őrjá­rata során igazolásra szólított egy gyanús ki­nézésű egyént. A megszólított igazolás helyett fntamodásinak eredt. Fábián Ferenc őrmester utánairamodott, de nem tudta elérni a csa­vargót. Később csendőrtársaival autón végig­járta a környék búvóhelyeit s az egyik Mel­nik melletti szőlőben rá is akadt emberére- A keresett csavargó sápadtan kelt fel búvó­helyéről, zsebéből revolvert rántott elő s an­nak csövét mellének szegezte. A csendőrök szintén előkapták revolvereiket. A dermesz­tovább tart. A meteorológiai intézet jelentése szerint vasárnapra zivatarok várhatók, mér­sékelt lehűléssel. A kánikula páratlanul fel­lendítette a jéggyárak üzemeit és a fagylalt- készítést. Eddig 98 vagon jég és 80.000 kilo- gram fagylalt fogyott el. Téhányban egy emberi agyonsujioM a villám Kassa, augusztus 12. (Kassai szerkesztősé­günk teiefonj'elentése.) Pénteken délután ha­talmas vihar vonult el Kassa fölött, amely a te­lefonvezetéket i6 megrongálta., aminek követ­keztében a telefonforgalom Prága felé megsza­kadt. A viharnak halálos áldozata is van. A Kassa melletti Téhány községben a villám becsapott egy csűrbe, amelyben harminc em­ber bujt meg. A villám halálra sújtotta Ma- tiszka András huszonliároméves gazdát, aki nemrégiben nősült meg. A csűrbe menekültek közül öten súlyosan megsebesültek, úgyhogy kórháziba kellett őket szállítani. A csűr a villámcsapás következtében meggyulladt és a. benne fölhalmozott gabona bennégett. A kár jelentős. tő csöndben farkasszemet néztek az üldözök az üldözöttel. A csavargó hirtelen leeresztette a fegyvert tartó kezét, majd egy újabb mozdulattal ha­lántékára illesztette a revolver csövét: — őrmester ur, ne bántson — mondta, majd megrántotta a ravaszt. A következő má­sodpercben holtan bukott a még mindig der- medten álló csendőrök lábához. A halott zsebében különböző nevekre kiál­lított igazoló iratokat találtak, végül is ujjle­nyomatok alapján állapították meg, hogy az öngyilkos csavargó Penicska Henrik nevű szö­kött fegyenccel azonos, aki julius elsején megszökött a szobotikai fegyházból. Üldözői szemeláttára agyonlőne magát egy szökött iegyenc 1 Éssak-Amerikába | Kanadába DéS-Amerlkéba Argentinjába, Urupuayba, Brazíliába Közép-Araerikétea Kubába Mexikóba ás 3 világ Ór.szes kikötőibe. S Évente lárses és üdülő tengeri ufa!< rende t rése. Utal a Földközi tengeren és az Oriantbe, I utak ar Észak honába, Nyugat-lndiába és a világ I körül valamint tanulmányú ak Amerikába Információt és prospektust bérmentvs küld a csehszlovák vezérképviselet | PRAHA !!, 3wngína3irova ví. 38. JiccncaEEJBBK ttnw"'' tipttt mm • ^ - vwwbk Tikts Belgiumion a asüiiaü sieóiitsta esyGmt&svis^ei Brüsszel, augusztus 12. A belga kormány elrendelte a belga királyság területén a nemzeti szocialista egyenruha viselésének betiltását. A kormány különben e'határozta, hogy az egyre nagyobb méreteiket öltő nem­zeti szocialista mozgalom terjedésének min­den eszközzel gátat fog vetni. A legradiká­lisabb harcot rendelte el a kormány a nemze­ti szocialista propagandával szemben. Külö­nösen a sajtó és röpiratpropagandát igyek­szik a kormány meggátolni. A nemzeti szocia­lista propagandával fogla lkozó külföldieket azonnal kiutasítják. Ezzel kapcsolatban tu­domására hozták a brüsszeli rendőrségnek, hogy a legtöbb német cég elbocsáj íja alkal­mazottait és nemzeti szocialista érzelmű al­kalmazottakat hozatnak Németországból. A TEHÉN Harmadik hete esett. A szitáló köddé sűrűsö­dött pára nyirokban csurgóit, szét a földeken. Az ég aljáról darab fellegek indultak el fölfelé s közelebbi utakat keresve, alig toronyra agas- ságban robogtak tovább az elnéptelenedett föl­dék és törpe tanyák fölött. A keréknyomokban és az árkokban, a füvek alján, itt-ott már a ve­tés között is, a víz csillogott. A sűrű, nehéz nedvesség, amely átjárt mindent, olyan tompa szürkeséggel áztatta a levegőt, mintha a fekete rögök alatt az örökre elvonult élet húzódott volna mindinkább mélyebbre hideg takarója alatt. Az országút mellett, a. dűlőnél, két jegenye őrködött a mozdulatlan némaságban, vigyázva a pusztát., amely az elborult ősz szürke csönd­jében nem érzett föl többé. A távolban a víz fölött darvak húztak el. A kutya fölemelte fejét a kamara küszöbéről, s kullogva a fal mellett, a tanya végén, össze­húzott szemekkel belefigyel a messzeségbe. De a végtelennek tűnő hallgatásban nem mozdult semmi. Zsófi asszony tüzet rakott a kemence előtt a katlanba, majd eligazítva a csutkát a parazsak fölött, öntött a 'bográcsba. Addig, amíg fő, ad a bízóknak, gondolta, s nyomban be is fordult a házba, hogy ami kenyér haj, meg csont még délben az asztalon maradt., kihozza. Amikor visszatért a pitvarba, beleöntötte a déli mara­dékot a kevertbe. Fölkotorta a korpás habaré­kot, s azután vitte kifelé a dézsát. így rendben hagyván az ólban a disznókat, visszasietett s újabb csutkákat dobott a tűzre. Négy óra felé járt, odakint esteledett, meg­jött a gyerek is. Az arcát roze-dásvörösre < csípte a hideg eső, holott már sipkában volt s a két nagy csizma is meglehetősen állta a vizet. A palatábla, meg az irka előkerült a kabát alól és letévődött a sublótra. Kétszernháromszor el­dörgölte kabátujjával az orr a alj át, amíg .kiért, hogy szabadabban szipoghasson, mert a hűvös eső alaposan átnedve'sitette a vastag felöltőt. Persze nem szólt, mindössze neíkitámaszkodott Irta: BIBÖ LAJOS a falnak és nézte a tüzet.. Azért nem ügyelt az anyjára sem, aki szidta az oskolát, meg az alp­ját, aki ilyenkor odamászkál, Katóimánéknál bizonyosan, holott a jószágnak adni kellene, azután meg itatni is, mielőtt egészen beestele- dik. — Eriggy mán — szólt oda később' —, ódld el legalább a kiebornyut. Péter átnyúlt a pitvarajtón, kinyitotta és az eresz alatt lépkedett kőről-köre az istállóig. Odaérve, könyökkel gyöngén benyomta az aj­tót. A meleg levegő, amely az állott állati pá­ráikat. gőzölte, a friss alomszalma és a trágya szagától volt nehéz. Péter eloldotta a borjút a jászoltól.. — Na, na, — mondotta komolyan és megva­karta a tehén nyakát, mert az nyugtalankodni kezdett. Ekkor hallotta, hogy az anyja szólítja. Kiment és a kút körül zavarászta egy darabig a borjút. Eltört rajta vagy két csutkaszárat, mégsem boldogult. Amikor látta, hogy haszon­talan vergődik, abbahagyta s most. már a sáron átszaladva, megállt a pitvarajtó előtt. — Édös kijutott? — kérdezte. — Eriggy csak be, szülédnek van már mügén valami baja. A gyerek visszafordult. Csizmájáról lerugdal­ta a kapar ón a sarat, aztán bement a házba. A nehéz beteg szüle bekötött fejjel, mintha csak az imént pihent volna le, ott feküdt az ágyon. Hallhatta, hogy a gyerek bejött, mert száraz karjával kinyúlva a dunna alól, igazított vala­mit a keszkenőjén. Nyöszörgött, nyögve sóhaj­tott néhány szót, de Péter ennyiből is kivette, hogy az apjával akar valamit. — Aszo-nta — szólt odakint az anyjának —, aszón ta, küggye be, édös, apámat. — Az ördögök kössék hátra a.z apád sarkát! — dohogott az asszony, miközben bement. Az ágyhoz érve, a beteg fölé hajolt. Hango­san kérdezte: — Fölvessem? A beteg nemet intett és vizet kért. Bizonyo­san mást akart még az előbb és oh etet, ném tö­iTŐdve azzal, hogy az asszonyt foglalatoskodá­sában zavarja, meggondolta magát, hallgatott, sőt ahogy ivott, nyomban be is fordult a fal­nak. Zsófi visszatette a poharat az asztalra, az­után szótlanul kiment. A pitvarban már világított a tűz. Az udva­ron Péter vergődött a borjúval s minekutána mégis csak sikerült behajtani a.z istállóiba, meg- itatta a tehenet, meg a lovakat .is. így telt él az idő, amíg Zsófi elkészült a kemény tarho­nyával. Akkor a félcserepet odatámasztotta a katlan szájához és a gyerekkel együtt bement. Bent, az ágy felől, leültek a padkára. A szóba sötét volt. A két szűk ablak üvegén a zajtalanul szitáló eső aláfolyó permetege szürkédet halvány világossággal. II. Mihály, az ember, a.kanálisnál befordult a tanyának és letérve a csapásról, .keresztülvá­gott a szántáson. így közelebb érte a dűlőt, amelyen azután könnyebben haladt, mert a sár a múlt hét óta csakugyan nagy volt. Nem igen gondolt most az idővel, jóllehet a:z esőt- Kot-or- mánéknál egyöntetűen sokai,iák, de hát a Te­remtő akarata ellen természetesen nem lehetett tenni. Fázni sem fázott, holott az ujjas, amely­be csak úgy könnyesen, hazulról eljött, megle­hetősen szellőé volt. A bor, amit ivott, életre- kapott benne, átjárta a tagjait és egész benső­jét szokatlanul nyugodt vidámsággal töltötte el. Egyébként sem volt mostanában panaszra oka, a föld az idén jól adott, a jószágban kár nem esett, csak a szülével nem volt még rendben, pedig bizonyos, hogy nem viszi soká, elébb- utóhb elvégzi. Látta az öregasszonyt maga előtt, a homá­lyos tiz esztendőt, amióta a beteg náluk feküdt nehéz gondnak, Istennek és embernek egy­aránt-. Nem mondhatni, hogy rosszabb szívvel volt irányában, mintha a tulajdon szülőanyja lett volna, dohát az a tiz esztendő, amióta az öreg az ágyat nyomta, na meg a békességüket, ■mégis csak nagy idő volt. Sötét-es volt, mire a tanyába ért, de azért a kutya az utón fogadta s szűkülve szaladt is már -befelé megkaparni a pitvarajtót, hírül adandó, hogy itthon a gazda. Zsófi meghallotta a zajt, az ablakhoz ment, a fiinhang mellől elő­I húzta a lámpát és elcsippentve a bél tetejét, méggyujtotta. — Aggyon Isten, — lépett be Mihály. Leült az asztalhoz, lassan előbbre tolta maga elől a poharat, aztán fölnézett. — Öttek? — kérdezte. Az asszony ment kifőié, a pitvarból szólt vissza: — öttek. Mihály keveset várt, aztán fölállot-t, hogy ki­menjen és körülnézzen áz istállóban. Belső já­szol üres volt, a tehén már feküdt. Mihály gyöngén oldalba rúgta. A tehén nem mozdult. Mihályt megcsapta az állat forró lehelete. Most már .erősebben .rúgott felé. A tehén teste megemelkedett, de félutról visszazuhant a földre. Mihályon először a hideg, aztán tűz futott át. Elibődült. a lánchoz kapott, amely át volt tekeredve a tehén lábán. Most már -tudta, hogy a láb törött, a tehén 4 oda van, itt nem segít a magasságos égbéli Isten sem. Eölordit-ot-t. A hirtelen fölgyult belső vihartól megtántorod ott. Amikor ki akart rohanni az istállóból, fejét belevágta az ajtófélfába. Érezte, hogy megvé- ■rezte magát, most már végképp megvadult. Fergeteges, vésztjóeló káromkodással zudu-it ki a sötétbe, neki a gyereknek, aki éppen sza­ladt .ki érte. —• Gyüjjék kend gyorsan!... — szepegte a kölyök. — Szülém möghal. Az ember csörtetve futott befelé. Odabent az ágy előtt az asszony jajveszékelt. —- Lámpát, hé! — kiáltott be Mihály a ház­ba, szétvetett lábbal megállva- az ajtóban. Az asszony megfordult, az ura arcára meredt, rög-tön látta, hogy irdatlan veszedelem érte őket. Az asztalhoz szaladt-, fölkapta a lámpát, futott kifelé. Az ember utána, hátul a gyerek. Amikor kiértek az istállóba, a tehén feléjük fordította a fejét. Nagy, viz-es szemével fájdal­masan nézte őket. Mihály pillanat alatt szétko- torta körülötte a szalmát, egy hasadéknál al-á- nyult a hidlásnak és fölszakitotta. A föltépett deszkát nyomta a tehén alá. — Arrébb, -te! — hördült a tehénre veszett erőlködéssel. A tehén bőgve megemelkedett, Mihály fők

Next

/
Oldalképek
Tartalom