Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-11 / 181. (3291.) szám

XII. évf. 181. (3291) szám > Péntek • 1933 augusztus 11 fíSb i Jr l ® /W Tf /% 1^411 I ly B y/% B Jr Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágait, Panská ulice 12. II. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. 111 emelet Telefon: 34184. 8ÚRQÖN YCIM: HÍRLAP. PRAHfl EPPUR Sí MUOVE... Irta: TARJÁN ODON A nemzetközi politikában alapvető átala­kulás küszöbén állunk- Mussolininak a nagy konferenciákról mondott lesújtó véleménye és cselekvő kezdeményezése uj korszak kez­detiét jelenti. Az egész földkerekséget átfogó megoldások sem a leszerelési konferencián, sem a világgazdasági konferencián nem jár­tak eredménnyel; a genfi demokratikus be­rendezkedés éppen úgy csődöt mondott, mint a legtöbb állam hasonló parlamentáris intézményei, melyek nehéz időkben súlyos feladatoknak gyors megoldására alkalmatla­noknak bizonyultak­A négyhatalmi egyezményt is annak a fel­ismerése szülte, hogy a gazdasági és társa­dalmi örvény szélén vergődő Európát a nem- setközi együttműködés eddigi módszereivel megmenteni nem lehet- Neves politikus ok kijelentései és megállapításai azt mutatják, hogy a közel jövő az európai és különösen a minket érdeklő közép- és keleteurópai vo­natkozásban mozgalmas lesz. Sir John Simon angol külügyminiszternek a békeszerződések revíziójára vonatkozó nyi­latkozata, az angol alsóház tekintélyes szá­mú tagjának ismeretes állásfoglalása után a francia szenátus külügyi bizottságának • elnö­ke, Berenger szenátor nyilatkozik a négyha­talmi egyezményről. Nyilatkozata annál na­gyobb érdeklődésre tarthat számot, mert Berenger szenátor a négyes paktum egyik kezdeményezője. Elgondolása szerint az egyezmény a nemzetek szövetségének körié­be berajzolt négyszög, amelynek átlói Fran­ciaország és Olaszország- Berenger 6'zenátor megemlíti, hogy kezdeményezését a Quai d'Orsay először hallgatással fogadta. Annál megértőbb volt a szenátusnak a külügyi bizottsága, aminek következménye volt, hogy MacDonald márciusi váratlan római utazása már egyenesen Paul-Boncour kül­ügyminiszter kezdeményezésére történt­Berenger szenátor szerint a négyhatalmi egyezmény a tradíció és forradalom szeren­csés szintézise. Forradalmi, mert az uj Euró­pa számára 1934-re uj lehetőségek kapuit nyitja meg, de emellett egyben továbbfej­lesztése a népszövetség tradícióinak. Berenger optimizmussal néz a jövőbe. Olaszország, Franciaország, Anglia és Né­metország együtt fognak működni az őket érintő kérdésekben és együtt fogják meg­vizsgálni a békeszerződéseket, hogy azokat a változott viszonyokhoz alkalmazzák, ame­lyek Berenger szerint „sohasem jelentettek örökérvényű monopóliumot'4. Tudomásul ve­szik, hogy az amerikai és ázsiai kontinens lassan visszavonul Génitől és ezért kell hogy újonnan csoport ásítsák az európai erőket- Mindez uj lehetőségeket nyújt, amelyek ez- időszerint még a kialakulás állapotában vannak. Lehetnek még zivatarok, de ezek nem semmisíthetik meg a négyhatalmi szer­ződés által teremteti lehetőségeket. Az olasz és francia sajtó állandó témája a Duna-probléma megoldása, a francia és •olasz álláspont összeegyeztetése. A Temps, a francia külügyminisztérium félhivatalosa megállapítja, hogy az olasz és francia sajtó csupán a módszerek tekintetében nem egy­séges. A vita ugyanis arról folyik, hogy Genf előtt kell-e a négy nyugati nagyhata­lomnak a közópeurópai kérdésben meg­egyeznie s annak eredményét vinni a nép- szövetség elé, vagy helyesebb-e a kezdemé­nyező lépéseket ás a népszövetség előtt meg­tenni és lefolytatni, * ~ Mussolini és az olasz sajtó az elsőt teszi magáévá, mért a négyhatalmi egyezmény természetéből következik, hogy a négy nagyhatalomnak Genfben egységesen kell állástifoglalni. A francia és olasz nyilatkozatokat érdeke­sen egészíti ki Avarésou tábornagynak a LTndreptaria című lapban „Románia és a revízió" címen megjelent cikke- A tábor­nagy magáévá teszi Mussolini elgondolását és elismeréssel állapítja meg, hogy az olasz miniszterelnök volt az első, aki szembe mert szállni az általános hipokrisissel és be merte vallani a világ színe előtt a békeszer­ződések tarthatatlanságát. f „Talán nincs igaza Mussolininak, amikor kijelenti, hogy a szerződések nem örök éle­tűek? A világ halad — mondja Avarescu tá­bornagy — minden szerződés tartalmazza javak átadását, szolgáltatásokat ir elő és olyan feltételeket szab, melyek már a mult- ' bán vagy a jövőben megvalósithatatlanok- ' nak bizonyultak vagy bizonyulnak- Ha a . békeszerződések eredeti alakjukban megszi­lárdulnak. biztos a háború; szükséges a ru­galmas alkalmazkodás, hogy a háború oka : megszűnjék- Ha a politikusok épeszüek, ; mindent el fognak követni a háború kiküszö- • bélésére." „Mily óriási távolság Mussolini ; mély elgondolása és a gyerekes lárma kö- ; zött, amely hirdeti a világnak, hogy megtor- > pedózták gondolataikat, melyeket meg sem »■ értettek." „A révizrcéllehes agitáció tulaj- donkéripen üres lárma, mért abból a gyere­kes állításból táplálkozik, hogy a revízió a háborút jelentené — mondja Avarescu — mig a valóságban a négyhatalmi szerződés megteremtőjének elgondolása szerint éppen a háború megakadályozását szolgálja." Avarescu tábornagy nyílt állásfoglalása bizonyos körök számára talán meglepetést jelent. Valójában pedig nem egyéb, mint jó­zan megnyilatkozás. Annyiban talán mégis meglepetés, mert a józanság mainap ritka­ságszámba megy­Idők jele, hogy a kisantant eme kiemelke­dő vezéregyénisége így beszél. A mai hely­zet gazdasági, pénzügyi és társadalmi okok­ból mindenütt egyaránt tarthatatlan. Ezzel a ténnyel egyszer számolni kell és le is kell számolni vele. Nyugalmat kell teremfeni, mert az a béke. ára. le kell ülni a zöld asz­talhoz. Ezt kell előkészítenie a négyhatalmi egyezménynek. A világ folyását nem lehet megállítani. Mert mégis mozog a föld •.. Francia katonaság szállj a meg a francia-német határvárosokat Tovább dolgozik a német nemzeti forradalom vasseprüje Hitler „felhívása” Rooseveithez Mühlheim, augusztus 10. A francia—német határon fekvő helységeket ma. francia hadsereg szállta meg. Minden fontosabb határpontra, kü­lönösen a forgalmas autóvonalakra erős kato­nai készültséget állítottak. Az ellenőrzést rend­kívül megszigorították. A francia kormánynak ezt a lépését azok a zavargások magyarázzák meg, amelyek a francia—német határon az utóbbi napokban egyre féktelenebb érővel lán­goltak föl. A lakosság maga kérte a határok megerősítését, miért napirendén voltak az ösz- szeiitközések és lövöldözések .amelyek állandó izgalomban tartották az egész határvidék la­kosságát. Hitler a világ „krokodilkönnyeiről*' Berlin, augusztus 10. A porosz sajtóiroda ma közli azt az interjúit, amelyet Hitler kancellár egy newyorki német lapnak adott. — Az uj háborús pszihózis és rémhirpropa- ganda, amelyet a külföldön ellenünk indítot­tak, éppoly érthetetlen előttünk, mint amilyén érthetetlen a franciáknak, angoloknak és ame­rikaiaknak Németország újjászületése. Pedig éppen Franciaország, Anglia és Amerika lehet­nének hálásak az SA- és SS-esapatoknak és a. Stahlhelmnek, hogy a bolseviki hullámot, mely azon az éjszakán, amikor a birodalmi gyűlés palotáját felgyújtották, már az egész világot elnyeléssel fenyegette, megfékezték. Ha Ame­rika lakói között olyar nagy számmal akadt volna szervezett kommunista, mint volt Né­metországban, vájjon mit tett volna az amerikai kormány azon az éjszakán, amikor a Fehér Házat lángbaboritják? Ezután részletesen foglalkozik a birodalmi kan­cellár a kommunista veszély kérdésével, el­mondja, hogy a birodalmi palota fölgyujtása •csak jeladás volt arra, hogy meginduljon a kommunisták általános gyujt-ogatási é6 rob­bantási akciója, amely alaposan elő volt ké­szítve s amelynek valószínűleg nemcsak a fon­tosabb középületek estek volna áldozatul, de valószínű, hogy olyan polgárháború robbant volna ki Németországban, amelynek irtózatos füzét nem lehetett volna könnyen lokalizálni. „Világösszeesküvéssel állunk szemben -1- mondja nyilatkozatában a kancellár — és erre a világösszeesküvésre mi halálos csa­pást mértünk, i Németországban az utolsó hónapokban nem kevesebb, mint háromezer kiló robbantóanya­got találtak s úgyszólván naponként találnak fegyvert a kommunista razziák alkalmával. Hatvanmilliós nemzet pusztuljon el, mert hat­millió embert a marxista őrület megmételye­zett? Miért hullat krokodiluskönnyeket a világ, hogy egy kisebbség jól megérdemelt büntetését •végre elnyerte? Azt kérdezem Roosevelt elnöktől, és az egész amerikai néptől: Hajlandók ezeket a német é* minden keresztény lelket megmételyező kutmérgezőkeí befogadni? A nemzeti szocialista forradalomnál még nem balt meg húsz ember, hogyan volt >ez a francia és hogyan volt ez az amerikai forradalom al­kalmával? Hogyan volt ez Oroszországban, ahol á kommunisták 11 millió embert mészárol­tak le? Hagyjam, hogy egy hatvanmilliós nem­zet áldozatul essen a bolsevizmusnak, esak azért, mert Amerika, Anglia és Franciaország nem értik, vagy nem akarják megérteni, mi tör­tént Németországban? Még egyszer mondom, útiköltséget és bankkontót adok mindegyik­nek, ha be akarjátok fogadni őket.“ Kommunista razziák egész Németországban München, augusztus 10. A komimunista szervezetek felgöngyölítése tovább folyik. Ma reggel Münchenben 100 kommunista fumkeianárus- nál tartották házkutatást és a házkutatá­sokkal kapcsolatba 62 embert tartóztatták le. A rendőrségnek sikerült leleplezni a kom­munisták titkos nyomdáját, ahol egy kommu­nista lapot adtak ki. A lap címe „Pionír" volt és a legvéresebb száljai propagandát fejtette ki a német nemzeti szocialista kormány el­len. Ezenkívül rengeteg iratot találtaik, amelyek a kom­munisták földalatti szervezetének nyomá­ra vezették a rendőrséget. Nürnberg, augusztus 10. A néhány héttel ezelőtt Dachauban letartóztatott Hans Pressl nevű kommunista vezér menyasszonyának la­kásán kommunista központot leplezett la a rendőrség. Három vezető kommunistát a hely­színen letartóztattak. Ezek közül az egyik titkos futár volt, aki az északbajor kom­munista szervezet és a csehszlovákiai iro­dalmi központ között a kapcsolatot tartotta. Néhány további letartóztatást is folyamatba tett a rendőrség. Gumbinnen, augusztus 10. A tilsiti rendőr­ség e'őtt már régebben ismeretes volt a tény, hogy Gumbinneniben élénk kommunista agi­táció folyik. A legutóbbi napokban az eddig csak föld alatt mozgó szervezkedés végre felszínre került és „Rote Hilfe“-röplapokat és bélyegeket hoztak forgalomba. Mikor felszínre bukkant a kommunista szer­vezet, a redőrség azonnal erélyes akcióba fogott. Az akciót csütörtökön hajnalban öt órakor kezdte meg a rendőrség. Gumbinnent mintegy ötven detektív és öt­száz rendőr zárta körül és a kommunisták házait töviről hegyére átkutatták. Egész Gumbinnent körülzárták és nyolc ha­talmas háztömböt kutatott át a rendőrség. Időközben SA és SS csapatok i,s a helyszín­re érkeztek, úgy hogy néhány óra alatt va­lósággal katonai megszállás alá került a vá­roska. Mindenkit, aki a zárólánc mögé ke­Tartott a pozsonyi terménytőzsde Pozsony, augusztus 10. A mai pozsonyi termény­tőzsdén tartott irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Búza 78—80 kg 133—134, rozs 70—72, árpa export 95—100, árpa príma 85—90, árpa merkantil 80—83, őszi árpa 65—73, zab 68—70, tengeri, szemes 84—85, tengeri ex uszály Pozsony 40—44, viktóriaborsó 130—35, fehér bab 97—102, repce 150—164, mák 400—440, lucerna plombáivá 30—35, búzadara 255—260, rozsliszt 120—125, kor­pa 49—51, takarmányliszt 68—70. — Élénk forga­lom még mindig nem alakult ki. Vidéki piarokon megszilárdult árak mellett javult az üzletmenet. Galántán 15 vagon buzia 145 koronás árban kelt el. Árpa iránt még nincsen kereslet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom