Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-11 / 181. (3291.) szám
XII. évf. 181. (3291) szám > Péntek • 1933 augusztus 11 fíSb i Jr l ® /W Tf /% 1^411 I ly B y/% B Jr Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágait, Panská ulice 12. II. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. 111 emelet Telefon: 34184. 8ÚRQÖN YCIM: HÍRLAP. PRAHfl EPPUR Sí MUOVE... Irta: TARJÁN ODON A nemzetközi politikában alapvető átalakulás küszöbén állunk- Mussolininak a nagy konferenciákról mondott lesújtó véleménye és cselekvő kezdeményezése uj korszak kezdetiét jelenti. Az egész földkerekséget átfogó megoldások sem a leszerelési konferencián, sem a világgazdasági konferencián nem jártak eredménnyel; a genfi demokratikus berendezkedés éppen úgy csődöt mondott, mint a legtöbb állam hasonló parlamentáris intézményei, melyek nehéz időkben súlyos feladatoknak gyors megoldására alkalmatlanoknak bizonyultakA négyhatalmi egyezményt is annak a felismerése szülte, hogy a gazdasági és társadalmi örvény szélén vergődő Európát a nem- setközi együttműködés eddigi módszereivel megmenteni nem lehet- Neves politikus ok kijelentései és megállapításai azt mutatják, hogy a közel jövő az európai és különösen a minket érdeklő közép- és keleteurópai vonatkozásban mozgalmas lesz. Sir John Simon angol külügyminiszternek a békeszerződések revíziójára vonatkozó nyilatkozata, az angol alsóház tekintélyes számú tagjának ismeretes állásfoglalása után a francia szenátus külügyi bizottságának • elnöke, Berenger szenátor nyilatkozik a négyhatalmi egyezményről. Nyilatkozata annál nagyobb érdeklődésre tarthat számot, mert Berenger szenátor a négyes paktum egyik kezdeményezője. Elgondolása szerint az egyezmény a nemzetek szövetségének köriébe berajzolt négyszög, amelynek átlói Franciaország és Olaszország- Berenger 6'zenátor megemlíti, hogy kezdeményezését a Quai d'Orsay először hallgatással fogadta. Annál megértőbb volt a szenátusnak a külügyi bizottsága, aminek következménye volt, hogy MacDonald márciusi váratlan római utazása már egyenesen Paul-Boncour külügyminiszter kezdeményezésére történtBerenger szenátor szerint a négyhatalmi egyezmény a tradíció és forradalom szerencsés szintézise. Forradalmi, mert az uj Európa számára 1934-re uj lehetőségek kapuit nyitja meg, de emellett egyben továbbfejlesztése a népszövetség tradícióinak. Berenger optimizmussal néz a jövőbe. Olaszország, Franciaország, Anglia és Németország együtt fognak működni az őket érintő kérdésekben és együtt fogják megvizsgálni a békeszerződéseket, hogy azokat a változott viszonyokhoz alkalmazzák, amelyek Berenger szerint „sohasem jelentettek örökérvényű monopóliumot'4. Tudomásul veszik, hogy az amerikai és ázsiai kontinens lassan visszavonul Génitől és ezért kell hogy újonnan csoport ásítsák az európai erőket- Mindez uj lehetőségeket nyújt, amelyek ez- időszerint még a kialakulás állapotában vannak. Lehetnek még zivatarok, de ezek nem semmisíthetik meg a négyhatalmi szerződés által teremteti lehetőségeket. Az olasz és francia sajtó állandó témája a Duna-probléma megoldása, a francia és •olasz álláspont összeegyeztetése. A Temps, a francia külügyminisztérium félhivatalosa megállapítja, hogy az olasz és francia sajtó csupán a módszerek tekintetében nem egységes. A vita ugyanis arról folyik, hogy Genf előtt kell-e a négy nyugati nagyhatalomnak a közópeurópai kérdésben megegyeznie s annak eredményét vinni a nép- szövetség elé, vagy helyesebb-e a kezdeményező lépéseket ás a népszövetség előtt megtenni és lefolytatni, * ~ Mussolini és az olasz sajtó az elsőt teszi magáévá, mért a négyhatalmi egyezmény természetéből következik, hogy a négy nagyhatalomnak Genfben egységesen kell állástifoglalni. A francia és olasz nyilatkozatokat érdekesen egészíti ki Avarésou tábornagynak a LTndreptaria című lapban „Románia és a revízió" címen megjelent cikke- A tábornagy magáévá teszi Mussolini elgondolását és elismeréssel állapítja meg, hogy az olasz miniszterelnök volt az első, aki szembe mert szállni az általános hipokrisissel és be merte vallani a világ színe előtt a békeszerződések tarthatatlanságát. f „Talán nincs igaza Mussolininak, amikor kijelenti, hogy a szerződések nem örök életűek? A világ halad — mondja Avarescu tábornagy — minden szerződés tartalmazza javak átadását, szolgáltatásokat ir elő és olyan feltételeket szab, melyek már a mult- ' bán vagy a jövőben megvalósithatatlanok- ' nak bizonyultak vagy bizonyulnak- Ha a . békeszerződések eredeti alakjukban megszilárdulnak. biztos a háború; szükséges a rugalmas alkalmazkodás, hogy a háború oka : megszűnjék- Ha a politikusok épeszüek, ; mindent el fognak követni a háború kiküszö- • bélésére." „Mily óriási távolság Mussolini ; mély elgondolása és a gyerekes lárma kö- ; zött, amely hirdeti a világnak, hogy megtor- > pedózták gondolataikat, melyeket meg sem »■ értettek." „A révizrcéllehes agitáció tulaj- donkéripen üres lárma, mért abból a gyerekes állításból táplálkozik, hogy a revízió a háborút jelentené — mondja Avarescu — mig a valóságban a négyhatalmi szerződés megteremtőjének elgondolása szerint éppen a háború megakadályozását szolgálja." Avarescu tábornagy nyílt állásfoglalása bizonyos körök számára talán meglepetést jelent. Valójában pedig nem egyéb, mint józan megnyilatkozás. Annyiban talán mégis meglepetés, mert a józanság mainap ritkaságszámba megyIdők jele, hogy a kisantant eme kiemelkedő vezéregyénisége így beszél. A mai helyzet gazdasági, pénzügyi és társadalmi okokból mindenütt egyaránt tarthatatlan. Ezzel a ténnyel egyszer számolni kell és le is kell számolni vele. Nyugalmat kell teremfeni, mert az a béke. ára. le kell ülni a zöld asztalhoz. Ezt kell előkészítenie a négyhatalmi egyezménynek. A világ folyását nem lehet megállítani. Mert mégis mozog a föld •.. Francia katonaság szállj a meg a francia-német határvárosokat Tovább dolgozik a német nemzeti forradalom vasseprüje Hitler „felhívása” Rooseveithez Mühlheim, augusztus 10. A francia—német határon fekvő helységeket ma. francia hadsereg szállta meg. Minden fontosabb határpontra, különösen a forgalmas autóvonalakra erős katonai készültséget állítottak. Az ellenőrzést rendkívül megszigorították. A francia kormánynak ezt a lépését azok a zavargások magyarázzák meg, amelyek a francia—német határon az utóbbi napokban egyre féktelenebb érővel lángoltak föl. A lakosság maga kérte a határok megerősítését, miért napirendén voltak az ösz- szeiitközések és lövöldözések .amelyek állandó izgalomban tartották az egész határvidék lakosságát. Hitler a világ „krokodilkönnyeiről*' Berlin, augusztus 10. A porosz sajtóiroda ma közli azt az interjúit, amelyet Hitler kancellár egy newyorki német lapnak adott. — Az uj háborús pszihózis és rémhirpropa- ganda, amelyet a külföldön ellenünk indítottak, éppoly érthetetlen előttünk, mint amilyén érthetetlen a franciáknak, angoloknak és amerikaiaknak Németország újjászületése. Pedig éppen Franciaország, Anglia és Amerika lehetnének hálásak az SA- és SS-esapatoknak és a. Stahlhelmnek, hogy a bolseviki hullámot, mely azon az éjszakán, amikor a birodalmi gyűlés palotáját felgyújtották, már az egész világot elnyeléssel fenyegette, megfékezték. Ha Amerika lakói között olyar nagy számmal akadt volna szervezett kommunista, mint volt Németországban, vájjon mit tett volna az amerikai kormány azon az éjszakán, amikor a Fehér Házat lángbaboritják? Ezután részletesen foglalkozik a birodalmi kancellár a kommunista veszély kérdésével, elmondja, hogy a birodalmi palota fölgyujtása •csak jeladás volt arra, hogy meginduljon a kommunisták általános gyujt-ogatási é6 robbantási akciója, amely alaposan elő volt készítve s amelynek valószínűleg nemcsak a fontosabb középületek estek volna áldozatul, de valószínű, hogy olyan polgárháború robbant volna ki Németországban, amelynek irtózatos füzét nem lehetett volna könnyen lokalizálni. „Világösszeesküvéssel állunk szemben -1- mondja nyilatkozatában a kancellár — és erre a világösszeesküvésre mi halálos csapást mértünk, i Németországban az utolsó hónapokban nem kevesebb, mint háromezer kiló robbantóanyagot találtak s úgyszólván naponként találnak fegyvert a kommunista razziák alkalmával. Hatvanmilliós nemzet pusztuljon el, mert hatmillió embert a marxista őrület megmételyezett? Miért hullat krokodiluskönnyeket a világ, hogy egy kisebbség jól megérdemelt büntetését •végre elnyerte? Azt kérdezem Roosevelt elnöktől, és az egész amerikai néptől: Hajlandók ezeket a német é* minden keresztény lelket megmételyező kutmérgezőkeí befogadni? A nemzeti szocialista forradalomnál még nem balt meg húsz ember, hogyan volt >ez a francia és hogyan volt ez az amerikai forradalom alkalmával? Hogyan volt ez Oroszországban, ahol á kommunisták 11 millió embert mészároltak le? Hagyjam, hogy egy hatvanmilliós nemzet áldozatul essen a bolsevizmusnak, esak azért, mert Amerika, Anglia és Franciaország nem értik, vagy nem akarják megérteni, mi történt Németországban? Még egyszer mondom, útiköltséget és bankkontót adok mindegyiknek, ha be akarjátok fogadni őket.“ Kommunista razziák egész Németországban München, augusztus 10. A komimunista szervezetek felgöngyölítése tovább folyik. Ma reggel Münchenben 100 kommunista fumkeianárus- nál tartották házkutatást és a házkutatásokkal kapcsolatba 62 embert tartóztatták le. A rendőrségnek sikerült leleplezni a kommunisták titkos nyomdáját, ahol egy kommunista lapot adtak ki. A lap címe „Pionír" volt és a legvéresebb száljai propagandát fejtette ki a német nemzeti szocialista kormány ellen. Ezenkívül rengeteg iratot találtaik, amelyek a kommunisták földalatti szervezetének nyomára vezették a rendőrséget. Nürnberg, augusztus 10. A néhány héttel ezelőtt Dachauban letartóztatott Hans Pressl nevű kommunista vezér menyasszonyának lakásán kommunista központot leplezett la a rendőrség. Három vezető kommunistát a helyszínen letartóztattak. Ezek közül az egyik titkos futár volt, aki az északbajor kommunista szervezet és a csehszlovákiai irodalmi központ között a kapcsolatot tartotta. Néhány további letartóztatást is folyamatba tett a rendőrség. Gumbinnen, augusztus 10. A tilsiti rendőrség e'őtt már régebben ismeretes volt a tény, hogy Gumbinneniben élénk kommunista agitáció folyik. A legutóbbi napokban az eddig csak föld alatt mozgó szervezkedés végre felszínre került és „Rote Hilfe“-röplapokat és bélyegeket hoztak forgalomba. Mikor felszínre bukkant a kommunista szervezet, a redőrség azonnal erélyes akcióba fogott. Az akciót csütörtökön hajnalban öt órakor kezdte meg a rendőrség. Gumbinnent mintegy ötven detektív és ötszáz rendőr zárta körül és a kommunisták házait töviről hegyére átkutatták. Egész Gumbinnent körülzárták és nyolc hatalmas háztömböt kutatott át a rendőrség. Időközben SA és SS csapatok i,s a helyszínre érkeztek, úgy hogy néhány óra alatt valósággal katonai megszállás alá került a városka. Mindenkit, aki a zárólánc mögé keTartott a pozsonyi terménytőzsde Pozsony, augusztus 10. A mai pozsonyi terménytőzsdén tartott irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Búza 78—80 kg 133—134, rozs 70—72, árpa export 95—100, árpa príma 85—90, árpa merkantil 80—83, őszi árpa 65—73, zab 68—70, tengeri, szemes 84—85, tengeri ex uszály Pozsony 40—44, viktóriaborsó 130—35, fehér bab 97—102, repce 150—164, mák 400—440, lucerna plombáivá 30—35, búzadara 255—260, rozsliszt 120—125, korpa 49—51, takarmányliszt 68—70. — Élénk forgalom még mindig nem alakult ki. Vidéki piarokon megszilárdult árak mellett javult az üzletmenet. Galántán 15 vagon buzia 145 koronás árban kelt el. Árpa iránt még nincsen kereslet.
