Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-11 / 181. (3291.) szám

2 ÍM<M-MAGÍ^ÍfmLAd 1983 auguwrfus 11, péntek. Német demars Bechyne miniszter horoskeresztellenes beszéde miatt Csehszlovák nézet szerint a helyettes miniszterelnök csupán mint pártember verte félre a harangot rült, szigorúan átkutattak. Számos Letartóz­tatás történt és sok propaganda anyagot fog­lalt le a rendőrség. Fegyverharc a kommunisták és a határőrök között Saarbriickennél Saarbrüeken, augusztus 10. A Saarbrücke- ner Zeitung jelenti, hogy tegnap éjszaka Los- heimnéJ nyiit harc fejlődött a kommunisták és a határőrök között. Egy kommunista csapat röpiratokat akart a határon Németországba csempészni, a határőrök azonban észrevették őket és sor- tiizet adtak rájuk. A kommunisták is fegy­vert használtak, jó félóráig tartott a harc, közben azonban a kommunistáknak elfogyott a muníciójuk és igy sikerült a határőröknek hét kommunistát fogságba ejteni. Az esettel kapcsolatban Los- heimben két ismert kommunistát letartóztat­tak. A letartóztatott kommunistákat a trieni fogházba szállították. Fegyvereket és körül­belül 80 kiló röpiratanyagot foglaltak le. Nagyarányú légi hadgyakor­latod Japánban London, augusztus 10. A Daily Telegraph jelenti Tokióból: Tegnap kezdődtek meg Japánban a légi hadgyakorlatok, melyek az idén óriási arányúak és a valóságos háborút egészen megközelítőek lesznek. A légi had­gyakorlaton 15-000 katona, tüzérség és a tel­jes légi haderő vesz részt. A rendőrségi csa­patokat és a félig katonai alakúlatu ifjúsági és diákszervezeteket is kirendelték a gya­korlatokhoz. Hivatalosan a gyakorlatok cél­jául a katonai szellem megerősítését, a hi­degvérnek és a lakossággal való egyiitímun- kálkodásnak kipróbálását jelölik meg, hogy komoly veszély esetére pánik ne keletkez­zék. Tokio ellen három nappali és két éjjeli repülögéptámadást intéztek a gyakorlatozó haderők. Londonban harminc perc alati leiegyeiték az osztrák kölcsönt Lomion, augusztus 10. Az osztrák kölcsön angol tranche-jának jegyzési ivét ma reggel kilenc órakor fölfektették. Az angol kibocsát tást a közönség harminc perc alatt lejegyezte. Fél tíz órakor már be kellett vonni a kilenc órakor fölfektetett iveket. Prága, augusztus 10. Bechyne Rudolf vaeut- ügyi miniszter, miniszter elnökhelyettes a cseh szociáldemokrata vasutasok 'kongresszusán a politikai helyzetről tartott beszámolójában a németországi eseményekről a többi között a következőket mondta: „A németországi fasiszta forradalom uj tör­ténelmi helyzet elé állít minket. A német nem­zet hetvenmilliós tömegeit a nemzeti militariz- mus jegyében nevelik, revánsháborura készítik elő s Európa, valamint a világ egy nagy darab­ján való uralkodásra nevelik. Hitler újból meg­kísérli azt, ami a Hohenzollerneiknek nem sike­rült. Valamennyien súlyos veszélyben vagyunk. Kötelességünk az állambü elemeket összegyűj­teni és megszervezni, azoknak közös irányel­veket kell adnunk és mindenre el kell készül­nünk. Uj, fanatikus, brutális, tekintetnélküli, hadakozó Németország van alakulóban. Álla­munk és demokráciánk veszélyben van. Véde­Budapesí, augusztus 10- (Budapesti szer­kesztőségünk teleifonjelentése-) Az ország minden részéről érkező termésjelentések szerint a magyar búzatermés felülmúl min­den várakozást. A búzatermés úgy mennyi­ségileg, mint minőségileg a legjobban sike­rült. Mig a múltban a búza hektoliterenként 76—77 kg-ot nyomott, ma 80 kilogram az át- lagsuly, de sok helyütt a 88 kilogramiot is el­éri. A buzaszemek szépen fejlettek, teltek, vékony héjnak és sikértartalmuk felülmúl minden eddigi arányt Róma, augusztus 10- Fabinyi kereskede­kezni fogunk s védekeznünk kell, bármibe is kerüljön az. A demokráciát belső ellenséggel szemben Is megvédelmezzük. Csehszlovákia nem Németország/* A helyettes miniszterelnök beszéde nagy föl- tünést keltett úgy Csehszlovákiában, mint az ország határain tud. Különösen Németország- bam kommentálták Bechyne miniszter szavait nagy megütközéssel. A prágai német követség magyarázatért fordult a csehszlovák külügymi­nisztériumhoz. A követség nevében interveniáló Holzhausen chargé d‘ affaire Pavlu Bohdan dr. rendkívüli követtől és meghatalmazott minisz­tertől, a külügyminisztérium politikai osztálya főnökétől ma megkapta a kívánt födvilágosi-tást. A csehszlovák válasz tartalmát mindkét rész­ről titokban tartják. A Prager Abendzeitung értesülése szerint a csehszlovák álláspont közlése során Bohdán osztályfőnök leszögezte, hogy Bechyne nyi­lem/ügyi miniszter tárgyalásai még nőm zá­ródtak le s az eredeti terv módosulást szen­ved, amennyiben Fábinyi még néhány napig Rómában tovább folytatja tárgyalásait. Teg­nap Mussolini fogadó estélyt rendezett, me­lyen a magyar kereskedelemügyi miniszter is résztvett. Becs, augusztus 10. Kállay Miklós ma,gyár földművelésügyi miniszter csütörtökön dél­után befejezte tárgyalásait és éjfélkor visiz- szautazik Budapestre. Pénteken miniszter- tanács lesz, amelyen beszámol tárgyalásai eredményéről. latkozata nem tekinthető hivatalos kormány- nyilatkozatnak, csupán egy szociáldemokrata politikus párthívei előtt elmondott beszédé­nek. A csehszlovák válasz minden bizonnyal utal arra is, hogy Bechyne szavainak éle nem irá­nyult a német kormány ellen. A beszéd a re­zsim ideológiájával foglalkozott, de nem vo­natkozott a rezsim személyiségeire ée azok szándékaira. Valószínű, hogy a csehszlovák külügyminisztérium válaszában ismét kifeje­zésre juttatta azt a nézetét, hogy a mai moz­galmas időkben mindkét részről célszerű egyes nyilatkozatokat hidegvérrel megítélni. A cseh­szlovák válasz bizonyára utalt Épp tábornok, Bajorország birodalmi kormánybiztosának Hói­ban tartott egyik legutóbbi beszédére is. Ez a beszéd ugyanis kimentette a csehszlovák köz­társaság bclüstyeibe való beavatkozás tényét — fejezi be cikkét a Prager Abendzeitung. Bécs, augusztus 10. Kállay Miklós magyar földművelésügyi miniszter Becsbe történt meg­érkezése után nyilatkozatot adott a sajtónak, amelyben hangoztatta, hogy a tárgyalásokon magyar búza és liszt, valamint az osztrák kérdése képezi a kötendő megállapodások fő anyagát. A tárgyalások kimenetele elé a mi­niszter a legnagyobb optimizmussal tekint és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a jelen tárgyalások is a két ország közötti kapcsolatok kimélyitését fogják eredményezni, ami a magyar politikának egyik fő törekvése. letiltották az Erdélyi Magyar Szét Nagyvárad, augusztus 10. Az erdélyi m&- gyár sajtót súlyos veszteség érte. A román bel-, ügy-minisztérium utasítására a nagyváradi ál- 'lamrehdőrség betiltotta az Erdélyi Magyar Szó megjelenését. Á lap felelős szerkesztője Kövér' Gusztáv volt, aki éveken át súlyos harcokat vívott ál 1 ampol gá rságáért a román bel ügy mi- I nieztériummail. Ntkordkuzalorntás van Magyarországon Fsbioyi íoyábMényal Rámában, Kállay befelezte bécsi tárgyalásait SZOMBATHY VIKTOR: KÜLÖNÖS OLASZ NYÁR lllllllllllllllllllllllllll R E G E N Y ..(42) I A rendőrtiszt sóhajtva vakarta a fejét s me-| gint csak azt mondta, harmadszor is: — Szép kis história! És éppen Meránban! Formás reklám egy világfürdőhelynek ... Aztán hozzám fordult: — Ami az ön egyéni feljelentését illeti ve­lencei bántalmazására és fogva tartására vo­natkozólag, azt kinyomozzuk. A röpiratokkal azonban nyert ügye van, mert már itt a ve­ronai rendőrség értesítése. Lázasan kaptam a sürgöny után- A veronai rendőrség alapos munkát végzett és terjedel­mes beszámolót küldött meráni kollégáinak. Ardiini holmijait megtalálták a szállodában, összecsomagolatlanul, ami arra mutatott a rendőrség szerint, hogy Ardininek gyorsan kel­lett odébbállnia s néhány nap múlva való­színűleg még vissza akart térni Veronába egy vargabetűvel. Ebben azonban mi meg­akadályoztuk az amerikaiakkal. Ardini bő­röndjei pompás eredményre vehettek: egy csomó női ékszert találtak kis acélszekrény­ben, ezekről feltételezhető, hogy Ardini lop­ta őket. Holnap megküldik az ékszerek ki­merítő leírását. Az egyik koffer dupla fene­kében azonban antifasiszta és kommunista röpirat egy-egy példányát találták, néhány le­velet ezekkel együtt s a veronai rendőrség összegezte gyanúját abban, hogy Ardini tu­lajdonképpen egy régen keresett szélhámos, aki egyformán utazik államügyekben és ék­szer tolva jlásban, valódi neve Jacques Duroy és francia állampolgár. Mint fogás elsőrangú... Hangtalanul olvastam végig a sürgönyt, de kitört belőlem egy lelkes magyar éljen a rendőrségi szobában- Müller doktor dühös szemmel méregetett végig. A tiszt most hozr zá fordult: — Ismer ön egy Ardini nevű férfit? —• Nem! — Ne tagadja, — kiáltottam közbe izgatot­tan, — hiszen nekem már bevallotta! — Nemi — Más néven Rüttli? — Nem! — Jacques Duroy? Müller doktor egy pillanatra meghökkent. Aztán egyenesre rántotta magát és negyed­szer is megtagadta a barátját: — Nem! — kiáltotta hangosan. A tiszt hidegen bólintott. — Akkor egy másik kérdést, uram, mert meg kell bocsátania, hogy visszahoztuk a ha­tárról ... Járt ön ima a Villa Margheritában délelőtt negyed tízkor? — Nem. Minek jártam volna? — Ez is rendben van. Ön telefonált hoz­zánk, hogy Nagy Vera urhölgynél kompro­mittáló iratok vannak? — Nem. Unom ezeket a kérdéseket. — Én is, — biccentett a tiszt —, csak azit mondja meg még, voltak-e önnél kommunista, osztrák irredenta és antifasiszta röpiratok? — Soha! — emelte fel a fejét magasra Mül­ler. — Ez is rendben van, — mondta a tiszt és egy kicsit sóhajtott, — akkor több lesz a mun­kánk. Tudniillik — fordult hozzám a tiszt —, amíg ön távol járt, mi sem henyéltünk. Benyúlt a fiókjába és egy borítékolt vett elő. A boritékiban elégett papirosfoszlányok voltak, egy-egy csipkéjük azonban érintetlen a tüztől, látszott, hogy aki égette, nem vég­zett gondos munkát, sietett. — Ezeket a papírdarabokat az ön bozeni szállodájának kályhájában találtuk, — tette Müller elé a fekete papirdarabkákat a tiszt, — a kályha még meleg volt, ön égette el a papirosokat. A papirosok ugyanazok, amiket ma a Villa Margheritában megtaláltunk. Kommunista röpiratok. Francia nyomdában készülteik, ismerjük ezeket a cédulákat. — Tiltakozom! — emelte fel a kezét dühö­sen Müller- —■ Valaki tréfát követett el a szo­bámban ... A tiszt azonban -nem hallgatott oda: —- Kéretem a Villa Maigherita tulajdonos­nőjét — intett az ajtónállónak. A kövér osztrák hölgy két kis pofazacskója I megereszkedett reggel óta. Megállt az íróasz­tal előtt. — Ismeri a signorina ezt az urat? A signorina végignézte a doktort, rövidlátó szemeivel hunyorgott: — Ismerem. Ez járt nálam délelőtt. A tiszt -most intett, néhány pillanatnyi fe­szült csönd s akkor belépett sápadtan, sza­kállasán, gyűrötten a conte... Ardini... Egy pillanatra megállóit az ajtóban, aztán fölvetette a szemét és szétnézett: — Framz! — kiáltotta. A doktor megrezzent, de állta a nézést. Ar­dini észrevette magát. — Semmi szégyenkezés, — előzékenykedett a tiszt —, hiszen az urak ismerik már egy­mást. — Nem ismerek senkit! — mondta dühösen a doktor. — Még most is tagad! — kiáltottam fel kétségbeesetten. — Kár minden tagadás, — fordult a tiszt Müllerhez, aztán a conte felé biccentett —, Jacques Duroy, mondja meg, kicsoda ez az ur itt? A conte először mutatott ijedt arcot. Hogy az igazi nevét tudták, annyira meglepte* hogy elfeledkezett önuralmáról. A tiszt igyekezett kihasználni ezt a lélektani pillanatot. — Mert tudjuk a nevét, Duroy, sok szép munka vár jutalmazásra. Hogy megnyugtas­sam, megtaláltuk a veronai bőröndöket s mindent tudunk. A tagadás hiábavaló. Most csak azt árulja el szépszerével, hogyan hív­ják eredetileg a barátját? Müller közbeszólt gyprsam — Nekem nincs álnevem... Én nem isme­rek senkit, én nem követtem el semmit, bo- csássanak szabadon. A tiszt azonban jó lélekösmerő volt: — ügy? Most tagad? Néhány órával ezelőtt pedig börtönbe juttatta a cinkosát a maga meg futni akar! Szép kollégája van, — for­dult elismerőleg a conte felé. A oontet elöntötte a düh. Nem vette észre a tiszt szándékos ugratását, csak a maga ke­serű sorsát látta. Közelebb lépett a doktor­hoz: — Hát ha én, akkor te is, Franz Werther- Full! — Ah! kiáltott fel a tiszt meglepetten, — Weriher-Full, micsoda fogás! Hogy fog örülöd [ a milánói rendőrség, hiszen félév óta önt kö- | rözi fél Európa! Mára elég is lesz. Azonnal értesítjük Rómát és Milánót, micsoda fogás, uram, micsoda fogás! Köszönöm, köszönöm! Két kézzel szorongatta az enyémet, egész olasz lelkét belesodorta a kézfogásba. Csengetett az őröknek, azok megjelentek az ajtóban és várták a rendelkezést. Ekkor azonban a doktor még visszafordult: — Ezúttal én vesztettem, mert ügyesebbre találtam. Általában tíz az egyhez, hogy nyerni szoktam. Azt az állításomat azonban fenntar­tom, hogy ez a két magyar, a nő és a férfi, roppant fontos okmányt lopott el egy Alvarez nevű délamerikaitól. Ebbe tört bele a bics­kám. Ta-rtóztasisák őket is le. •. Miég morgott-dühöngött, szidta a contet s elnyelte őket a folyosó sötétje. Lassan este lett már. A tiszt helyet mutatott. — Mondanom sem kell, — szólt, — hogy Nagy Vera signorinát illő bocsánatkérések mellett szabadonengedtük. A szituáció való­ban ellene szólt. Mihelyest azonban a bozeni jelentést és a veronai táviratot megkaptuk, tisztázódott a helyzet. Csak azt magyarázza meg, kérem, mi oka volt önöket igy lehetet­lenné tenni, önök is... hm ... nem akarom megsérteni *.. önök is jutottak már kelle­metlen helyzetbe a büntetőtörvényikönyvvel? Kíváncsian nézett rám. A helyzetem nehéz volt. — Nem. Sohasem, — feleltem, — való igaz­ság az, hogy egy okmányt tartogattam ma­gamnál, amely az imént nevezett Alvarez tu­lajdona volt. Ezt akarta megszerezni Werther- Full. Az okmány azonban nincs nálam­— Hol van? Egy pillanatig gondolkoztam, aztán kinyög­tem: — Visszaadtam jogos tulajdonosának, ami­kor a veszély elmúlt. A szemembe mélyesztette a tekintetét: — Mint ember elhiszem. Mint rendőrnek azonban, kételkednem kell benne. Igaz ez? Tudja igazolni ezt? Meghökkentem. Talán öt másodperc is el­múlott, amíg felelni tudtam: — Igen, eignor... — És kivel? — kérdezte a vizsgálóbíró szi­gorú hangján. A' félig nyitott ajtón most me®saólalt egy női hangi (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom