Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-25 / 166. (3276.) szám
3 1938 luftra 25, tedd. Meg akarják szüntetni a pozsonyi egyetem természettudományi és filozófiai fakultásait és a brünni német műegyetemet A takarékossági bizottság takarékossági javaslatai Prága* június 24. Mint jelentettük a szombati minisztertanács elfogadta a munkanélküli segélyezés módosításának alapelvedt s e héten valószínűleg meg is fog jelenni az erre vonatkozó szükségren- detet. A rendelet értesülésünk szerint szeptember folyamán lép hatályba. A miniszterközi bizottságok megegyeztek a mező- gazdasági 8 ztiks é gretndele te k alapéi veiben is, mint azt ugyancsak megírta már a PMH, s ezek a szükségre n deletek is hamarosan napvilágot látnak. A kormány most miunkájának fősulyát az ez évi állami költségvetés egyensulyának helyreállítására és a jövő évi költségvetés előkészítésének kérdésére fogja fektetni. A parlamenti takarékossági bizottság szombaton átnyújtotta a takarékossági rendszabályokra vonatkozó memorandumát a kormánynak 8 erről a sajtót is informálta. Ez a tájé* kozta.tás azonban olyan általános keretek között mozog, s egyetlenegy konkrét adatot ■ sem tartalmaz, hogy valószínűleg olyan mélyreható, s politikailag kényes kérdéseket érint, hogy nem kívánatos a kormány szempontjából ezeknek idő előtt való publikálása. A memorandum mindenekelőtt kéri a kormányt, hogy tekintsen el az adómelésektől s esetleges újabb adók bevezetésétől, de a közalkalmazottak fizetésének újabb csökkentésétől is. A müliárdokat meghaladó megtakarításokat a közigazgatás radikális átszervezése utján kell elérni. Különösen nagy megtakarítást javasol a bizottság memoranduma az dskolaügyi kormányzat kiadásai terén. Jóllehet erről a nyilvánosságnak kiadott hivatalos jelentés közelebbit nem mond, a cseh lap jelentésekből kiviláglik, hogy a takarékossági bizottság első sorban a brünni német technikai főiskola megszüntetését javasolja, továbbá a prágai technikai főiskolán levő mező- és erdőgazdasági fakultás megszüntetését, valamint a brünni és pozsonyi egyetemek természettudományi és filozófiai fa= kultásainak megszüntetését s végül a brünni cseh technika épitészmérnöki fakultásának megszüntetését. A minisztériumok számát is az eddigi 14-ről 11-re javasolja csökkenteni. Ezek szerint az unifikációs minisztérium teljesen megszűnne, a vasutügyi és postaügyi minisztériumokat pedig a közmunkaügyi minisztérum légügyi és víz — valamint útügyi osztályaival egyesítve közlekedésügyi minisztériummá szerveznék át, a közmunkaügyi minisztérium megmaradó ügy= osztályait pedig a kereskedelmi minisztériumhoz csatolnák. Ezenkivül a takarékossági bizottság a földhivatal megszüntetését is javasolja. Ennyit árui el a cseh sajtó a takarékossági bizottság javaslatairól. Az ellenzéki pártok évek óta állandóan hangoztatták, hogy ennek az aránylag kicsiny köztársaságnak aránytalanul megnöve- kedett közigazgatási szervezete van, amelynek hivatalnoki kara számban felülmúlja az 54 milliós régi monarchia közigazgatási tisztviselőinek létszámát. Ugyancsak mi voltunk az elsők, akik rámutattunk arra, hogy a földhivatal befejezte már törvény szerint való működését 6 már régein likvidálnia kellett volna. Az unifikációs minisztérium teljesen fölösleges voltára is számtalanszor rámutattunk. Ha tehát a parlamenti takarékossági bizottság komolyan gondolja javaslatainak keresztülvitelét e ezt az igyekezetét a kormány is elfogadja, ezt csak helyeselni lelhetne. A közellátási minisztériuma nem régen történt feloszlatásával kapcsolatos tapasztalataink azonban bizonyos tartózkodásra kényszerítenek, mert ez a minisztérium is csak papiroson szűnt meg s a költségvetésében előirányzott összegeket most más min'sztériumok hatáskörébe utalták át. A célt, a takarékosságot, tehát nem érték el. A főiskolák megszüntetéséről szóló tervek ellen pedig határozottan fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat. A köztársaság fenállása óta harcol a magyarság egy önálló magyar egyetemi fakultás felállításának kivívásáért s most még Szlovén szkónak egyetlen ma létező főiskoláját is redukálni akarják. A pozsonyi egyetemet nem csonkítani kell, hanem kiépíteni. Hitlerről köztudomású, hogy puritán életmódot folytat, vegetáriánus, antialkoholista, nagyon keveset eszik és kedvenc tésztája ma is az úgynevezett „k. u. k. osztrák tészta". A legutóbbi időben a kávéélvezettel is fölhagyott. Ruházata mindig a legegyszerűbb és soha nem hord rangjelzést, kalapot, sapkát nem visel. Ünnepélyes alkalmakkor is fedetlen fővel jelenük meg. Hitler nem olvas könyveket, ellenben szenvedélyesen szereti a zenét. Ha a politikai harcok nagyon kimerítették, akkor egyik hűséges bajtársival, aki mindig közelében van, Verdit és Wagnert játszat s ilyenkor teljesen elmerül a muzsikában. Lapokat. se\n szeret olvasni, kedvenc olvasmánya az illusztrált újság. Hires mondása: „Berlin a mi mozgalmunk agya, de a szive München.“-Hitler alakja mennél inkább távolodik a szószéktől, annál jobban elmosódik abban a nyárs- polgári háttérben, amely gigantikussá nőtt alakját körülveszi. S ahogy Hitler elmosódik saját környezetében, ugv nő ki a maga világából a nemzeti forradalom másik vezére, Göring. Göring mindenben ellentéte Hitlernek. Göring mindig színpadi hatásokra törekszik, az egész mozgalom színpadias fölépítése tőle származik, ;ő maga mindig elegáns, a horogkeresztes uniformisból kilátszik a barna selyeming, nyakaiban mindig ott van a „Pour le Mer-itó" keresztje. Göring szenvedélyek rabja, nem veti meg az élet örömeit. Pazarul berendezett lakása van, nehéz faragott bútorokkal, értékes képekkel és szőnyegeikkel megrakva. A fordulat, amelyet, ugylátszik, a lex- Görimggel vesz a német nemzeti forradalom, ebből a miliőiből indul el. Hogy mi lesz a programja? Erre csak következtetni lelhet. Göring kedvenc szavajjárósa a „tisztulás". Minden mondatában előfordul és a „tisztulás" érdekében a legnyersebb eszközöktől sem riad vissza. Göring valószínűleg „tisztogatni" fog. A hadsereg is mozgósítható Berlin, julius 24. A birodalmi törvénytár ma közzéteszi azokat a változtatásokat, amelyeket a védelmi törvényen eszközöl a kormány. A változtatásokat a birodalmi kancellár és a hadügyminiszter irta alá. A régi védelmi törvénynek néhány fontos szakaszát egyszerűen törölték, a legfontosabb változtatás azonban a 17. paragrafusban történt. Eszerint általános veszély esetén, vagy ha olyan események következnének be. amelyek a közrendet veszélyeztetik, a birodalmi biztosok, Poroszországban a birodalmi kancellár és az illetékes hatóságok a katonaságot mozgósíthatják. Erre természetesen csak akkor kerül sor, ha aiz ország saját ereje a veszély elhárítására nem elegendő. Fontos uj paragrafus az, amely felhatalmazást ad a hadügyminiszternek, 'hogy abban az esetben, ha szükségesnek látja, polgári személyeket is bevonjon a katonai szolgálatiba- Az uj törvény a köz- birrétételt követő napon 'érvénybe lép. Hitler egyházi választása Berlin, jnlius 24. Vasárnap voltak Németországban az úgynevezett egyházi választások- Amint ismeretes, néhány héttel ezelőtt a kormány az egyházi képviselőtestületeket feloszlatta. A választási harc tulajdonképpen az úgynevezett „német keresztények" és az ifju- református mozgalom, az „Evangélium és Templom" között zajlott le. Az utóbbi tisztán vallási alapokon nyugvó mozgalom, mely távol akarja tartani az egyháztól a politikai befolyást, minden napipolitikát kikapcsol a mozgalomból és célja az egyháznak és templomnak tiszta evangéliumi szellemben való megújítása. A választás az úgynevezett „német keresztények" győzelmével végződött. Ez a mozgalom a nemzeti szocialista pártban gyökerezik és a választások alkalmával az egée-z hatalmas pártapparátus működésben- vcífc A német nemxetl forradalom wvasdkleM A Lex-Göring a nemzeti forradalom uj szakaszát nyitja meg Berlin, julius 24. A német nemzeti forradalom a „Lex-Göringgel“ a forradalom második szakaszába lépett, az úgynevezett Güillotine-szakaszba. 1A Lex-Görihget a második forradalom veszélye tette szükségessé. A nemzeti forradalom vezérei idegesek; a jeleik szerint nem urai többé a (tömegnek, amelyet a forradalom jelszavaival mozgásba hoztak. Az elégedetlen SA és SS csa-j patOik lázonganak, i a nemzeti szocialista párt radikális szárnya pedig türelmetlenül nézi a kormánynak a forradalom megfékezésére irányuló kísérletét. 'A radikálisok, akik közelebb állnak jelen pillanatban a nyugtalankodó tömegekhez, mint a vezérek, akiket a hivatalos kormánypolitika már is elszigetelt tömegeiktől, nem nézik jó szemmel a Thyssennel kötött barátságot. Hitlerek viszont a kommunizus már leteritettnek vélt kísérteiét látják feltámadni azokban a követelésekben, amelyeket a párt radikális szárnya támaszt a kormánnyal szemben. Az ellentéteknek azonban, melyek a német nemzeti szocialista párt körein belül dúlnak, van még egy másik ága is, s ez az ág Göringhez vezet. Göring és Hitler között Í6 kimélyültek az ellentétek, g ma Göring az, aki a forradalom tempóját diktálja. A Lex-Göring tehát uj fejezetet jelent a német nemzeti forradalom történetében. Az első szakaszt talán a „szószék korának" lehetne nevezni. A német szószék Dantonja Hitler volt. Göring „acél ökle" Az uj korszakot félreérthetetlen nyíltsággal jelentette be Göring, amikor az ujságirók előtt a szombati minisztertanács határozatáról nyilatkozva kijelentette, hogy mindenki rövid utón halállal bűnhődik, aki 6zembe fordul a nemzeti forradalommal, zavarja az uj állam felépítésének munkáját, rémhíreket terjeszt, lázitó iratokat csempész be az országba. Az SA csapatok tagjai vagy a nemzeti szocialista párt tagjai ellen elkövetett merényleteket a legsúlyosabban bírálják el, úgy ahogy csak monarchiák ellen elkövetett merényleteket szokás. Mindenkit, aki ellen csak a gyanúja merül fel annak, hogy a fent felsorolt bűntettekben részes volt, rögtönilélő bíróság elé állítják. A kormány már el is készült az uj terrortörvény- j a vas lattal.' Az első paragrafus szerint halállal, életfogytiglani vagy rendkívüli esetekben tizenötévi fegyházzai bűnhődik az, alti az államhatalom képviselői, a rendőrség tagjai, vagy a rohamcsapatok tagja, (ezek közé tartozik a Stalhelm is), vagy a nemzeti szocialista párt bármely tagja ellen halálos merényletet követ el, vagy ilyen merényletet megkíséreli előkészíti meg beszél, vagy valakit ilyen merénylet elkövetésére felbujt vagy felbérel. Másodszor mindenki, aki tiltott politikai iratokat külföldről becsempész vagy elősegíti az — Emésztési nehézségek, gyomorfájás, gyomorégés, rosszullét, fejfájás, idegizgalmak, álmatlanság, gyen- jeségi állapotok, munkaképtelenség esetén a természetes „Ferenc József" óeserüviz megszünteti az emésztési zavarokat, a vérkeringést helyes útra tereli, felfrissíti a szellemet és egészséges álmot hoz. F\z egyetemi klinikákon végzett kísérletek bizonyítják, hogy alkoholisták a Ferenc József víz használata folytán éhségérzetüket majdnem teljesen visszaszerezték. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüz- letekben kapható. iratok becsempészését. A terrortörvény második paragrafusa az 1933 március 23-án felállított rendkívüli bíróságokat jelöli meg illetékesnek a fent felsorolt bűnügyekben. A Lex-Göring a nemzetközi jog szempontjából is meglepő újítást tartalmaz. Ugyanis egyetlen országban sem büntetik halállal a gyilkosság! kísérletet, kivéve egyes monar- chista országokat, ahol az uralkodó ellen megkísérelt merényleteket halállal büntetik. A volt osztrák-magyar monarchiában és az 1918 előtti Németországban büntették például halállal az uralkodó ellen megkísérelt merényleteket. így például Libenyit, aki Ferenc József ellen merényletet akart elkövetni, felakasztották, hasonló sors éTte Vilmos császár merénylőjét is. Csehszlovákiában az elnök ellen megkísérelt merényletet életfogytiglani súlyos fegyházzai büntetik, a más polgári személyek ellen megkísérelt merényletet tiz évig terjedő fegyházzai büntetik. Olaszországban a fasizmus uralomra jutása előtt nem volt halálos Ítélet, a fasiszta kormány bevezette a halál06 ítéletet és halálbüntetés vár mindenkire, aki Mussolini ellen merényletet kísérel meg. Németországban tehát minden SA vagy SSdegóny ellen megkísérelt merénylet ugyanolyan következményekkel jár, mintha valaki Olaszországban a duce ellen követne el merényletet. „A legrövidebb időn belül..." A terrorrendelettel kapcsolatiban fölmerül a kérdés, hogy mi tette szükségessé ilyen szigorú és példa nélkül álló intézkedések alkalmazását. hiszen a nemzeti szocialista kormánynak olyan hatalom van a kezében, amihez hasonlóval még egyetlen kormány sem rendelkezett. Görin/g, a törvény szerzője, az ujságirók előtt tett nyilatkozatában a következőkkel indokolta a lépést: „Tapasztalnunk -kellett, hogy az állam ellensége csak látszólag van Jeteritve. Bizonyos körülmények között a kommunizmus újból föltá- m-adihat, egyelőre a föld alatt szervezkedik, de máris itt-ott felbukkan a felszínen. Ez magya- j rázza meg azt, hogy | az utóbbi hetekben megismétlődtek azok a merényletek, amelyek a polgárháború korára S emlékeztetnek, j ismét -merényleteket követtek el SA* és SS-ta- :gok ellen s ismét lázitó röpiratokkal árasztják | el a munkásságot. így történhetett meg, hogy a i kommunisták egy autóból a nyílt uocán lelő- ! nettók a rend őrőr.szemeket. Ezek az események j kényszerítőitek arra — mondta a nyilatkozat j során Göring —, hogy egyetlen napot se késle- I kedjünk tovább, -hanem „vasököllel" nyúljunk j bele az eseményekbe. Aki a jövőben merényletet kísérel meg a nemzeti forradalom képviselői és katonái ellen, a legrövidebb időn belül életével fizet. Ezután Göring ismertette az újságírók előtt az uj törvényt, majd megemlítette, hogy a miniszterelnöknek joga lesz a szigorú törvény alól kivételt gyakorolni olyan esetekben, ha a vádlottak padján régi SA-, vagy SS-harcos ül, -aki nagy szolgálatokat tett a nemzeti forradalom ügyének. A puritán Hitler és a szenvedélyes Göring Az acélököl... Göring acélöklét nem először érzi a német nép. S úgy látszik, a forradalom uj szakaszának ez az acélököl lesz a jelvénye. Göring egyelőre a látható vezér, akinek megnövekedett alakja, mintha árnyékba borítaná Hitlert is. Göring volt tulajdonképpen kezdettől fogva a nemzeti forradalom húsból és vérből való vezére, Hitler alakját mindig valami homályos miszticizmus vette körül. Göring a germán ideál, őzélesvállu, szőke, kékszemü, diktátori megjelenés, ellentétben Hitlerrel, akinek megjelenése inkább nyárspolgárias. Hitler szokásai is kispolgáriak. A vezér, néha a hét -legnagyobb részét Berliniben keLl töltenie, igazán csa-k Münchenben érzi otthon magát s ha csak szerét ejtheti, elhagyja Berlint és Münchenbe repül, hogy ha csak néhány órát is, hazai környezetben tölthessen. Hitler a porosz for- xadaüoia él ég js megmaradt bajornak
