Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-20 / 162. (3272.) szám
2 ^m^MagíarhirmS —— —— — ■M—— w in mini inniim iii'iiiiii i A ruszinszkói tartománygyüléj ellenzéki tagjai nem tartják kielégítőnek a tartományi és állami árvizsegélyt A tartományi és az államsegély jelentéktelen összeg a 80 milliós kárhoz viszonyítva — A kormány intézkedései az árvízkatasztrófával kapcsolatban Prága, jfuliug 19. A csehszlovák távirati iroda hivatalos közleményt adott ki azokról a kormányzati intézkedésekről, amelyek Ruezinszkó árvizsujtotta lakosságának felsegélyezésére irányulnak. A jelentés a következőképpen hangzik: A súlyos árvízkatasztrófa, amely Ruszinezkót meglátogatta, egészen rendkívüli intézkedéseket tesz szükségessé, hogy a lehető leggyorsabban és leghatékonyabb módon lehessen segíteni az árvizsujtotta lakosságon. A belügyminisztérium s az alája rendelt közegek azonnal megszervezték az első segélyakciót, amiben a hatóságok nagy buzgalommal és önfeláldozóan vettek részt. A belügyminisztérium, a tartományi hivatal, a földmivelés- ügyi minisztérium és a ruszinszkói tartomány- gyűlés hozzájárultak a szükséges pénzügyi eszközök folyósításához. A köztársaság elnöke is jelentős pénzadománnyal csatlakozott az akcióhoz. Az árvizsujtotta lakosságot, amely egész vagyonát és minden készletét veszítette, s csupán a puszta életét mentette meg, magánházakban és középületekben helyezték s egyelőre a legszükségesebb ruházattal, fehérneművel és élelmiszerekkel látták el. Á gyermekek részére a vöröskereszt ez alkalomra külön otthonokat létesített. A vasutügyi minisztérium az élelmiszer- és ruhaszállitmányok számára 5.000 kg súlyig 75 százalékos tarifaengedményt, nagyobb súlynál 60 százalékos engedményt nyújtott s egyéb küldeményeknél, mint például bútorszállításnál 50 százalékos tarifaengedményt biztosított. rAz árvízkárosultak számára küldött postai küldeményeket, amelyek a munkácsi és tiszaujlaki vöröskereszt címére vannak irányítva, a posta díjmentesen továbbit. A sajtó, rádió s az ungvári tartományi hivatal felhívása utján bevezették a gyűjtési akciókat, csomagokat a csehszlovák vöröskereszt munkácsi ég tiszaujlaki állomására, pénzküldeményeket az ungvári tartományi hivatalba kel irányítani. Nagy gondot fordítanak arra, hogy az árvizsujtotta területre biztosítsák az élelmiszerek akadálytalan forgalmát. Az árvízkatasztrófa drasztikus módon mutatott rá arra a hibára, hogy Tiezaujlakot olyan helyre építették fel, amely az árvizkatasztrófa ellen nincs megvédve. Miután nem lehet arra gondolni, hogy a községet más helyre telepítsék át, — lakosság ragaszkodik eddigi lakhelyéhez — azonnal megkezdték egy hatalma® védőgát tervének kidolgozását, amelynek az lesz a feladata, hogy Tiezaujlakot megóvja az újabb áradásokkal szemben. A viz- jogi eljárást már a közeli napokban végrehajtják, a munkálatokat a lehető leggyorsabban kiadják s meg is kezdik. Azután nyomban hozzálátnak a megsérült közlekedési eszközök, útvonalak és hidak kijavításához. A bustyaházai hidbeomlás okát hivatalosan megvizsgálják. Az árvíz által sújtott lakosság elismerésre méltó magatartást tanúsít a nehéz időben, az emberek nem vesztették el türelmüket s teljes erővel fáradoznak a mentés munkálatain. A lakosságnak ez a mentőtevékenysége a kár eredetileg felbecsült összegét bizonyos mértékben leszállítja. A minisztertanács ismételten foglalkozott a segély akcióval s nagy figyelemmel tárgyalja a segítségnek azokat a lehetőségeit, amelyekkel az állam az árvizsujtotta népnek hóna alá nyúlhat, hogy átsegítse a súlyos helyzeten. A minisztertanács határozata alap- J ján a ház,ak javításaihoz és az uj házak építéséhez szükséges faanyagot az állami erdő-1 gazdaságok fogják szállítani. Ezt az akciót a I műnkakölösönből fedezik. Az újjáépülő lakóházak tervét az állami építészeti hivatalom az erdészeti hivatalokkal együtt kidolgozták ős megái lapították mindazokat a típusokat, amelyeket ezen építési akciónál létesíteni fognak. A típus-házak elkészített építészi alkatrészeit megállapított helyen koncentrálják s azután vizi utón szállítják rendeltetési helyükre. Hasonló módon építik meg azokat a faházakat is, amelyeket az állam a hivatalnokok és közalkalmazottak számára fog építtetni az árvizsujtotta területen. A kormány jóváhagyta a belügyminisztériumnak a segélyakció további vezetésére beterjesztett javaslatait és elhatározta, hogy az állami igazgatás valamennyi reszortja, amelyeknek a segitömunkálátokkal valamiféle vonatkozásuk van, kölcsönös egyetértésiben és a legnagyobb gyorsasággal fog eljárni. A kormány az eddig végzett munka megismerése után megállapította, hogy a közigazgatásnak valamennyi eleme: a hatóságok, a katonaság, a csendőrség s a pénzügyőrségek, valamint az önkéntes védőegyesületek, külö- J nősképpen a tűzoltóság, a legnagyobb önmegtagadással, önfeláldozással és erejüknek I minden megfeszitésével végezték el a men- 1 tés emberfeletti munkáját. Jaczák Miklós kereeatéaiyszociáliata párti tartománygyüléei képviselő kijelentette, hogy a képviselötefitiilétnek nagyobb összeget kell előteremtenie s est még abban az esetben i® meg kell tennie, ha eaáÜtM újabb pótadó kivetése válik szükségessé. Indit- ványoMa, hogy a képviselőtestület mondja ki egy öt milliós kölcsön sürgő® felvételéit s ezzel a tartományi hivatalt részesítse első segélyben az árvízkárosultakat. Dr, Siménfalvy Árpád magyar nemzeti párti képviselő hasonlóképpen támogatta Jajczik indítványát és arra való hivatkozással, hogy az elhangzott indítványok rendkívüli fontosságúak, kérte az egyes indítványoknak magyar nyelven való ismertetését is. Dr. Jeoh elnök a kérés elhangzása után a nyelvtörvényre hivatkozott s azt a tanácsot adta Siménfalvynak, hogyha az indítványokat nem érti, magyaráztassa meg a szomszédjával, mert magyar nyelven az indítványok nem ismertethetők. Ezután Dernko Mihály ruszin autonóm képviselő szólalt fel. A múltra való hivatkozással azt javasolja, hogy ki kell venni a segélyezési akciót a hivatalos apparátus kezéből s vegyes bizottságot kell megbízni, hogy az elosztás igazságos legyen. Győző Ármin kommunista képviselő ezenve- delmesen ismertette az árvíz szörnyű pusztításait és nagy zaj közepette fejtegette, hogy a kilátásba helyezett államsegély nem elegendő, mert amikor a kár összege meghaladja a nyolcvan millió koronát, a kilátásba helyezett államsegély csak morzsának tekinthető. Dr. Siménfalvy emelkedett ezután ujiból szólásra s a kisebbségi jogokra való hivatkozással, most már erélyesen követelte, hogy az indítványokat magyar nyelven is olvassák fel s amennyiben az országos alelnök erre nem hajlandó, 'bejelentette, hogy orvoslásért a belügyminiszterhez fordul. Egész sor felszólalás után a képviselőtestület agrárpárti, szociáldemokrata, valamint kinevezett többsége megszavazta az országos választmány javasolta egy millió segélyt s ezzel elvetette a szövetkezett magyar pártoknak azt az indítványát, hogy a tartomány legalább 5 millióval járuljon hozzá a nyomor enyhítéséhez. Hárommilliót tesz ki a kormány árvizsegéiye Prága, julius 19. Tegnap este a kormány rendkívüli minisztertanácsot tartott, melyen Cserny belügyminiszter jelentése után elhatározták, hogy 370 tiszaujlaki elpusztított ház újjáépítésére 2,400.000 koronát folyósítanak. Ezen az összegen kívül az állami és a köz*- tisztviselők lakóházainak restaurálására a kormány 600.000 koronát engedélyezett. Viharos volt a rendkívüli tartományi gyűlés Ungváx, julius 19. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Megírtuk, hogy a ruszinszkói tar- tománygyülés kedden délelőtt ült össze dr. Jech országos alelnötk vezetésével rendkívüli ülésre, amelynek egyetlen tárgysorozat! pontja a tiszamenti árvízkatasztrófa károsultjainak felsegélyezése volt. A gyűlés igen viharos lefolyású vojH. mivel a felszólalók egyrészt kifogásolták a mentési munkálatokat, másrészt pedig azért, mert olyan csekély kormánySegéSyt helyeztek kilátásba a tiszaujllakiak íölsegé- lyezésére, hogy azzal a célt elérni nem lehet Az országos választmánynak a segélyakcióra vonatkozó határozatát RéVay szociáldemokrata képviselőtestületi tag adta elő. Kijelentette, hogy az: országos hozzájárulás nem lehet több egy millió koronánál, azután kimutatta, hogy a költségvetés mely tételeit lehet ezekre a célokra fölhasználni, illetve melyekből lehet elvenni olyan öszegeket, hogy az egy miliő korona együtt legyen. A referens jelentését és javaslatát a képviselőtestület ellenzéki tagjai nagy elégedetlenséggel fogadták. SZOMBATHY VIKTOR: KÜLÖNÖS OLASZ NYÁR ílllHlllillllílltillllllilllllllllIHllllllllllllllllllltlIlllllllllllllllllllllillllllllíllllllM REGÉNY (25) — Utánanéztünk az esetnek, valószínűleg vagy félreértésről, vagy rosszakaratról lehet sző. Semmi bizonyíték nem merült föl. Kérem, fogadja legőszintébh bocsánatkérésünket. Ha nem is érezte magát valami jól, elhiheti. nem mi akartuk. Roppant sajnáljuk az esetet. — Kitünően mulattam ott lenn, signore ca- pitano, de még jobban örülök annak, hogy mégis kiderült az ártatlanságom. Első dolgom lesz megkeresni a doktort. Nagy diadallal tértem v issza. A portás gyanús szemmel méregetett ugyan, rögtön szállót is változtattam, mert csak kellemetlen lett volna számomra tovább az ottlét. A párórás fogházi tartózkodás alatt megpróbáltam magam belehelyezni doktor Müller gondolatvilágába s egészen természetesnek találtam, hogy elzárt engem legalább egy napra a külvilágtól. Megláttak Verával s szabaddá akarták tenni az utat Vera felé. Biztosabban érezték magukat, ha ón nem vagyok Vera mellett. Ámbár Vera az iratokról nem szólt semmit, most végleg beláttam, hogy nagyon fontos okmányok lehetnek, ha ezt két különböző szervezet is igyekezett kézhez kaparintani. Hogy Veránál vannak-e még az okmányok, azt szerettem volna megtudni legelőször. Egyik feltevésem szerint Vera az írásokat már továbbadta, eljuttatva rendeltetési helyére, de viszont az is lehet, hogy gondtalan lidói életével el szeretné magától terelni az üldözők figyelmét s azt a látszatot akarja kel teni, hogy az ő feladata véget ért s igy annál nyugodtabban őrizheti az iratokat azzal a fiatalemberrel, akivel elutazott Abbáziából. Elfogott a tehetetlen düh és a féltékenység, ha erre a férfire gondoltam- Ez a férfi talán éppen olyan segítőtársa lehet Verának, mint én ■voltam. A jóindulat azonban nem veszett ki belőlem Vera iránt, különösen most nem, hogy veszedelemben tudtam őt. É's — hogyan is mondta Korongi proíesz- szor? — én vagyok a sofőrt ipus. Én pedig győzni akarok. Még egyszer fogom figyelmeztetni Verát. Mindenképpen helyre kell hoznom az abbaziai csorbát, hiszen, ha ott nem ügyetlenkedem, ma én lennék a legboldogabb ember egész Velencében. Doktor Müller a napokban egyheti határidőt emlegetett. Akkor az irat sorsának négyöt nap alatt el kell dőlnie. Felébredt bennem a mindenkiben szunnyadozó kalandor s nem én mondtam-e Verának, hogy szeretem a regényes helyzeteket, a különös embereket? önönmagamat csak nem fogom megcáfolni most, amikor ilyen kitűnő alkalom kínálkozik? Most persze, megint csak a levegőbe tervezgettem, mert először is meg kellene találnom Müll-ert és valami okkal-móddal lehetetlenné tennem őt, aztán Verát is fel lehetne keresnem, ámbár ugylátszik, neki nemigen kell segítség. Az a módszer, hogy ismét Velence uccáin járkáljak, nem valószínű, hogy eredményre vezessen. Lehet, hogy e pillanatban már doktor Müller sem tartózkodik Velencében. Egy újságárus bódé előtt vitt el az utam. Napok óta nem olvastam már újságot, jó lenne tudni, mi történt a világban s hátha szó van benne a siófoki dolgokról, hiszen nem olyan régen történt. Két magyar lapot is árult a jóember. A siófoki nagy est© epilógusa természetesen mindkettőben benne volt még, ygyhasábos, rövid cikkek alakjában, ami arra mutatott, hogy ha a hír nem is elsőrangúan fontos, mégsem veszett még el a nap illírek között. „Még mindig nincsenek meg a gazdag dél- amerikai dollártolvajai“ — jelentette a lap. 1 Alvarez e pillanatban Budapesten tartózkodott és magándetektívet fogadott föl, aki a tolvajt üldözze. Az újságokat annyira csakis a nagy- értékű dollár érdekelte, hogy az iratok sorsáról alig fél sorban emlékeztek meg. Mindenesetre különös, hogy Alvarez húszezer dolláról beszélt, holott Vera összesen ezer dollárra taksálta a lopott összeget s állítólag azt is visszaküldték már a délamerikainak. Ki (hazudik itt akkor? „Nem tudni végeredményben, — folytatta a híradás —, hogy a vakmerő tolvajok pénzt akartak-e zsákmányolni, vagy fontos okiratokat is?“ Különösen szép este volt aznap. Ha nem vettem volna magamra Vera gondjait, tulajdonképpen boldog is lehettem volna. Elhatároztam, hogy ma este estélyi ruhába vágom magam és átmegyek a lidói Excelsiorba a velszi herceget nézni, aki állítólag tegnap óta itt tartózkodik. A szállómban sürgős levél fogad, a régi hotelemből hozták át. Abbaziai levél, csodálkozva bontottam föl: Sári irta. Rövidlélegzeiü mondatok, pár gyors köszönő szó az autóért, a velencei szép napért s még most sem érti, miért voltam hozzá olyan furcsa. Levelének lényege azonban panasz volt: a conte hirtelen eltávozott s ugyanakkor vele távoztak az ékszerei is, .nem sok ugyan, de értékes: egy-gyöngynyaklánc, a brilliánsgyürü, aranykarkötő ... Ahogy azok éppen le voltak téve a szobában. Nem lehetett más senki, mert a conte akkor járt búcsúzni s alighanem ezekp j re az emlékekre pályázott. Sári nem mer gya- I nusitani, csak ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, a szállodában nagy az izgalom, Sári egész nyaralása oda, mit szólnak majd a pesti barátnők, a mamája egyik ájulásból a másikba esik. Mit tegyen már most? Sári levele, ha nyíltan nem is hívott, any- myit jelentett, hogy nagyon szívesen venné, ha én most Abbáziába repülnék. Két-három ékszer kedvéért azonban nem! Vissza táviratoztam hát: „Feljelenteni a centét, vaiószinü- ileg bűnszövetkezet". — És doktor Müllerre gondoltam, a conte kitűnő barátjára. Az Excelsiorbau igen egyedül éreztem magam, a velszi herceg is elutazott már, mire á nagy vadra mi megjelentünk, a szokványos dzsessz 'és a hideg szállodai élet nem mulattatott. Amikor éjfél után kilépem a hűvös tengeri levegőre, hirtelen előfogott itam egész céltalansága. Meddig várjak még Verára és hol jön már doktor Müller? A szálló kis kikötőjében csak egy motoros- taxi vesztegelt. Ezt is csodáltam, mert ebben az időben már nemigen tartózkodik itten vizitaxi. Mikor a vezető meglátott, nagy haj- lonságokkal hivott a lágyan ringó kis gépre. Beszálltam a motorba, ©[nyújtóztam a puha ülésen s a vizitaxi finom berregéssel megindult. Még emlékszem, hogy a kis park fáinak lombja súrolta a motorosgondola tetejét s ahogy a nyílt vizre értünk, a cölöpök között' feltűnt a távolban ragyogó Velence, néhány álmos goudola siklott ei mellettünk s a mély (vízben egy fehér kirándulóhajó vetett, horgonyt, fényszórói berohanták a partokat. A vezető most hirtelen hatalmas zajjal kezdte járatni a motort s mintha forgalmas uccán (volna, vadul dudálni kezdett. Éppen kérdezni akartam, mi célja van ezzel éjfél után jóval a nyilt vizen, amikor a gondola mélyéből, mintha odadobott zsák alól mászott volna ki. fekete alak kúszott elő, aztán hirtelen rámvetette magát. Alig birtam védekezni. Gyorsan kellett alélttá tenniök engem, hogy kiáltásom fel ne verje a csendet s hogy a csónak ne ingadozzon. Valóban ügyesen csinálták. Még éreztem a kloroform édeskés szagát, a kéz, amelyik a zsebkendőt tartotta, nem volt valami tapintatos és ugyancsak fogamhoz verte a kábító kendőt. Megtántorodtam s elzuhantam a szőnyegen. Egy üvsg [0IEEEE3 Mindig otthon legyen, Hogy ha szükség van rá, Gyorsan segíthessen.
