Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-09 / 131. (3241.) szám

: a fölhatalmazási tfinrényjavaf lathoz Az alábbi beszédet Eakky Károly, a ruszinszkói magyarság országos keresz­tényszocialista képviselője mondotta el a képvlselöház június 8-iki ülésén a föl­hatalmazási törvényjavaslat fölötti vitá­ban. A beszéd szó szerinti szövege a kö­vetkező: A parlamentben nagyon sokat bálijuk Mussolini, Sztálin és Hitler nevét. Nem di­csérve, hanem inkább elitéivé, mint a mai Európában a diktatúra megtesitesitőjét. A mai nappal mi is elér tünk a diktatúrához. A különbség csak annyi, hogy itt nem egy sze­mélyhez fűződik ez, hanem többhöz, a kor- mányiban lévő személyeikhez. Inkább hasonlít a jugoszláv diktatúrához. Diktatúra ez kétségtelenül, mert ha a kor­mánynak joga van az államéiet legfontosabb ténykedéseit rendeleti utón szabályozni, — a parlament előzetes hozzájárulása nélkül, — akkor ez csak diktatúra léket. Vagyis törvé­nyek helyett rendeletekkel kormányozhat. Ez a lényege minden diktatúrának. És mik le­hetnek az állami élet fontosabb megnyilatko­zásai, mint a vámtarifa, a mezőgazdasági ipar és kereskedelem árainak, valamint a kereslet és kínálat viszonyainak szabályozá­sa és nem utolsó sóiban az államháztartás, az állami vállalatok, üzemek, intézetek, ala­pok korlátlan teljes jogú kezelése, stb. Joga van a diktatúrának a múltat egy toll­vonással elsöpörni s a parlament szuverén joga által megteremtett törvényeket nullifi- kálni. Érdekes a dologban az, hogy ezt az egész diktatúrát a gazdasági szükségesség ártatlan köpönyege alá rejtik. Jó köpönyeg, de itt- ott lyukas s kivigyorog belőle a diktatúra erőszakos hatalma. Nevezhetnék demokratikus diktatúrának is, mert a demokrácia látszatát továbbra is meg akarja őrizni a kormányzat, ügy gon­dolkozik, hogy jő a demokrácia is, de talán még joibb a diktatúra. Hát még együtt! Jó étel a hagyma és a csokoládé is, hát még, ha együtt tudja valaki enni. Csak jó gyomor kell hozzá. De a legjobb az egészben az, hogy a már meghozott, kihirdetett rendeletet — az al­kotmányiévá! 48. §-a értelmében — kvalifi­kált többséggel a parlament megsemmisít­heti, még akkor is, ha a köztársasági elnök is aláírta. Ez hasonlít a népszövetségi paktum 19. §-ához. Megvan, de végrehajthatatlan, mert az egyhangú határozatot sohasem lehet elérni s itt a kihirdetett s a köztársasági el­nök álfái is aláirt rendelet ellen kvalifikált többségget sohasem lehet majd szerezni. Ezt magyarul úgy hívják, hogy „nesze semmi fogd meg jól“. Papíron megvan a lehetőség, de a gyakorlatban sohasem lesz meg. És ha mégis, akkor leszavazza a parlament a köztársasági elnököt és semmibe se veszi az aláírását? Quid nunc? Mit tesz és tehet a köztársasági elnök ezzel a bizalmatlansági vótummal? Ez példátlanul áll a népek tör­ténetében. Leköszön ? Vagy egyszerűen át­siklik rajta? Itt látszik, hogy mily nehéz egyszerre de­mokráciát hirdetni és diktatúrát teremteni a gjakorlatban. Könnyen átsiklik az ember a demokráciából a diktatúrába. A nép jogai­ból az egyesek önkényes cselekvési szabad­ságába. Á diktatúra olyan, mint a lép, amely megfogja a madarat, de többé nem engedi »L Nem hiszek a batáridőre megszabott dik­A négyhatalmi paktum megenyhiti az európai feszültséget Mussolini nagy expozéjának európai wsssitagfa — Japán meg­torpedózta a leszerelési konferenciát Róma, junius 8. Szerdán est© Németország utolsónak jelentette be csatlakozását a négy­hatalmi paktumhoz és így a Palazzo Veneziában még szerda este megtört a nagyfontos ságu diplomáciai ok­irat parafálása. A paktum egészen rövid szövegű, hat sza­kaszból áll, amelyek szószerinti fordításban igy hangzanak: 1. A magas Szerződő felek minden kérdés­ben, amely rájuk vonatkozik^ tárgyalásra lépnek. Kötelezik magukat, hogy minden erőfeszítéssel igyekeznek a népszövetség ke- rétében a valódi együttműködés politikáját folytatni a béke fenntartása érdekében. 2. A népszövetségi alkotmánynak, különö­sen a 10., 16. és 19. cikkelynek szem előtt tartásával a magas szerződő felek elhatároz­zák, hegy — a csupán a népszövetség rended szerveit illető döntések fenntartásával - egymás között a módszerekre és az eljárási módokra vonatkozó minden javallatot meg­vizsgálnak, amelyek alkalmasak arra, hogy az említett cikkelyeknek nyomatéket ad­janak. 8. A magas szerződő fejek kötelezik magu­kat arra, hogy minden erőfeszítéssel megki* sérlik a leszerelési konferencia eredményes­ségének biztosítását. Fenntartják maguknak, hogy abban az esetben, ha a konferencia be­fejeztével bizonyos kérdések, amelyek őket különösen érdeklik, nyitva maradnának, úgy ezeknek megvizsgálását ennek a szerződés­nek alkalmazásával egymás között újból fel­veszik, hogy biztosítsák ezen kérdéseknek al­kalmas utón való megoldását. 4. A magas szerződő felek megerősítik azt a szándékukat, hogy tárgyalásba bocsátkoz­nak az össze® gazdasági kérdéseknek a nép­szövetség keretében való megoldásáról, mely kérdések Európa gazdasági újjáépítése szem­pontjából különösen fontosak, 5. Ez a szerződé® érvénybelépésétől szá­mítva tíz évre köttetik. Ha a magas szerződő feliek bármelyike a nyolcadik év letelte előtt nem jelenti be szándékát a többieknek, hogy a szerződést magára nézve megszűntnek te­kinti, úgy az megujitottnak veendő és idő­beli korlátozás nélkül érvényben marad, de minden félnek jogában áll azután kétéves határidőre a szerződést felmondani. 6. A szerződés abban a pillanatban ér­vénybe lép, amint a ratifikációs okmányokat kicserélik. A szerződést a népszövetségi al­kotmány határozmányai szerint a népszövet­ség titkárságánál jegyeztetik. Franciaország garanciái Páris, junius 8. Az Havas-ügynökség diplo­máciai tudósítója jelenti: A francia kormány a legközelebbi napokban, vagy pedig nyom­ban a négyhatalmi paktum végérvényes alá­írása után a kisantant államainak külön jegyzékben megerősíti azokat a biztosítéko­kat és garanciákat, amelyeket Paul-Boncour külügyminiszter Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia képviselőinek Grenfben szóbeli­leg megadott. A Franciaországgal szövetsé­ges összes államok megkapják ez alkalommal a hasonló megnyugtató garanciákat. Hussolfm Benes álláspontjáról Róma, junius 8. Közvetlenül a német hoz­zájárulás megérkezése után a szenátus és a kamara egybegyült. Az ülésen a Duoe meg­hívására megjelent a francia, német, angol és amerikai nagykövet is. Mussolini nagy be­szédet mondott, amelyben többek között a következőket fejtegette: — Nem arról van szó, hogy az államok végleges és változtathatatlan rangrendjét pirotokoll álljuk. Egy ilyen rangrend, a meny­nyiben a négy főlhatalimat illeti, objektívon és törvényesen már fennáll még az oriho- dox-demokrata népszövetség keretében is, amennyiben számukra az állandó tanácstag­ság fenn van tartva. Ezeknek a hatalmaknak nagyobb felelősségük van önmagukkal és a világgal szemben. Az ő többé vagy kevésbé szívélyes viszonyukon fordul meg a többi ál­lam nyugalma és fejlődése is. — Az antirevizionista kampány — folytat­ta tovább Mussolini — amely néhány állam­ban kibontakozott, megfeledkezik Benes mi­niszter nyilatkozatáról, aki azt állítja magá­ról, hogy ö antirevizionista sub spécié aeter- nitatis, de minden revizionista törekvést bi­zonyos feltételeknek, mint például az általá­nos megnyugvásnak és a kompenzációk le­hetőségének vet alá. Felesleges volna vitat­ni, hogy a békeszerződések a háború befeje­ződése óta megfelelően átformálódnak és hogy ez a fejlődés nehézségek és akadályok közepette megy végbe, amelyek sokkal ko­molyabb természetűek, mint azok a nehézsé­gek, amelyek a nagyobb bizalom és megér­tés atmoszférájában alakulhatnának ki. Ez­ért általános érdekű, hosry ez a folyamat sza- bályozódjék. hogy mindenkinek nagyobb hasznára minden megrázkódtatás nélkül és a bizalom atmoszférájában mehessen végbe. — A paktum figyelmes megvizsgálása után megállapítható, hogy az alapelvek vál­tozatlanok maradtak. így van ez a 19. cik­kely citáld savai, amely előrelátja a tarthatat­lanná vált szerződések felülvizsgálatát, igy van ez a leszerelés kérdésének kezelésével, ha a konferencia nem éri el a célját (3. cik­kely). Az 1932 december 11-iki nyilatkozat­nak, amely Németországnak és a többi le- fegyverzett államnak egyenjogúsítására vo­natkozik, tényleges jelentőséget kell nyer­nie. Világos, hogy a leszerelési konferencia meghiúsulása súlyos, csaknem tarthatatlan helyzetet eredményezne. Erre az esetre a 3. cikkely úgy intézkedik, hogy Franciaország, Németország, Anglia és Olaszország egymás között veszi fel -a kérdés elintézését, termé­szetesen a köteles tekintettel mindarra, ami a többi érdekelt államokat érinti. A négyhatalmi captum ilyen módon erős békebiztositékot nyújt Európa minden ál­lamának. Ha Németországra azt a terhet rónák, hogy egy erősen felfegyverzett Európában örökké lefegyeverezve maradjon, úgy egyenjogúsá­gának elismerése iróniának hangzanék és a népszövetségben való helyzete mint egyenlő az egyenlők között szomorú fikcióvá válna — Franciaország az együttműködésre olyan példát adott, amely minden elismerési megérdemel. A négyhatalmi paktum atmoszférájában lehetségessé válik — amint azt Herriot is kívánja — egyes különleges kérdések lik­vidálása, mint aminök Franciaortzágot és Olaszországot elválasztják és azoknak a kérdéseknek a likvidálása, amelyek Né­metország és Franciaország között merül­tek fel az idők folyamán. Még pedig mindez a négyhatalima szerződés keretében bilaterális egyezmények utján vá­lik lehetővé. Róma, junius 8. A szenátus elhatározta, hogy Mussolini nagy beszédét az egész or­szágiban kiplakátoztatja. A késő éjszakáig ezernyi és ezernyi ember tolongott a Piazza Venezián, bogy a Dúcénak hódoljon. Berlin: ii európai feszültség enyhül ..............■■■■■—■i —a—a ni taturái ban. Aki egyszer megkóstolta, azt ra­bul ejti. mint a fiatalokat a szerelem. Egészen különös szerep jutott most a csehszlovák parlamentnek. Önmaga teszi a fejét a? alá a bárd alá, amely elmetszi nem­csak az ő jogait és szabadságát, de megbizói és választóiét is. Ám tegye! Dem nicht zu rá­tán, nicht zu helfen! Én sem magamnak, sem klubomnak nem tudnék ily tanácsot adni s ezért a javaslatot nem szavazom meg. Berlin, junius 8. A berlini sajtó nagy cik­kekben számol be a négyhatalmi egyez­ményről és annak német részről való paraíá- lásáról. A legtöbb lap vezércikkben méltatja az egyezmény jelentőségét és egyhangúan rámutat arra a körülményre, hogy a paktum az európai helyzet feszültségé­nek enyhítéséhez vezető utón jelentős A Lokalanzeiger átmeneti megoldásról beszél. A német kormány az idézett lap sze­rint Mussolinival egyetemben közel három hónapos harcot folytatott, hogy az egyez­mény a iondoni nagy konferencia előtt életbe­léphessen és az igaz béke alapját alkothassa. Ha ezt a célt nem érték el, úgy nem a német ormány hibájából történt. A Deutsche Zeitung a pr.rafáMs tényét Né­Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prágaiig Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, /J SzloVeilSzkÓi és TUSzinSzkÓl ellenzéki ü Óvtok U. emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc. «. ,* . ' Prága II, Panská ulice 1*. Ili emelet, A képes mellékletté! havonként 2.50 Ké-val több pOLltlKQl napilapja Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kő. SŰRGÖltYCIM: HÍRLAP, PRRHfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom