Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-04 / 128. (3238.) szám

19 1833 feni a* 4, vasárnap. Alapy Gyula könyve a csallóközi halászai történetéröl (A Nemzeti Kultúra Ismerettárának első kötete Komárom 1933) Csehszlovák Légióbank Sürgönyeim: Légiobanka P**&HSL Ily Na PoflCl Teleionszámok; 265-51, 301-41 Helyi kirendeltségek: Liben, Nusle, Vinohrndy, Zizkov. Részvénytőke: 70,000.000 Ké Tartalékok: 100,000.000 Ke FIÓKOK: Bcrehovo, Bratislava, Brno, Ducheov, Hradec Králové, Jihlava, Kolfn, Komárno, KoSice, Lounv, Lovosiee, Mór. Ostrava, Nővé Mesto n. V., Olomouc, Piestanv, Plzeü, Poprad, Turnov, üzhorod, Zvolen, 2ilina. IDÉNYV.\LTÓÜZLíETEK : Poprad- állomás, SÍ iáé, Starv Smokovec, Strbské Pieso es Tatranská Lomnica. KÜLFÖLDI AFFILIÁLT INTÉZETEK: Ivomercijalna banka d. d. Zagreb és fióktelepe Ljubljana, Latvijas Privatbanka, Riga. MINDENNEMŰ BANKÜZLET LEBONYOLÍTÁSA. (H.) S*U>r«ns«kó, jumu* 3. A fttlovenszikói történeti irodaiam, amely né­hány önálló monográfián kívül összefoglaló műn­„Koniferum“ valódi borókabogyó párlat sikerrel hat vesebántalmaknál, elősegíti a bőr és a vese működését „Slovlik“ Trénéin. kát alig tud felmutatni, ez évben értékes gazda­ságtörténeti tanulmánnyal gazdagodott. Alapy Gyula dr., Komárom-váraiégye vollt fölovéltárosa, akinek történetírói munkásságában is jelentős állo­más legújabb munkája, amelyben Csillék őz halásza­téinak történetét irta meg eredeti fonráetanulmá- nyok és levéltári kutatások alapján. Ez a rnunke, amely nemcsak a mi szőkébb körünkben fog figyelmet ébreszteni, minden müveit magyar em­ber érdeklődésére számot tarthat, mert kiegészíté­séül tekinthető Hermann Ottó klasszikussá érett ■munkájának, A magyar halászat könyvének. Ala.py munkájának előszava szerint Hermann Ottó könyve adta meg az ösztönzést monográfiájának megírásá­ra, mert Hermann Ottó szerint a mohácsi vész után a halászatra vonatkozó adatok eltűntek és a török hódoltság alatt elpusztultak. Alapy Gyula, a legteljesebb hódolattal a leg­nagyobb magyar tudósok égjük ének ez állítása iránt, azt könyvben cáfolta meg és megírta a csal­lóközi halászatnak évezredes történetét írott adatok alapján. Visszapillant ennek a több évez­redes főfoglalkozásnak a történelem előtti múlt­jára is és eloszlat egy tudományos félreértést, azt. hogy Csallóköz területe lakatlan lett volna a kő­korban. mivel ennek éppen az ellenkezőjét bizo­nyították az eddig feltárt archeológiái leletek. Csallóköz területe már a csiszolt kőeszközök korá­ban és a későbbi bronzkorban elég sűrűén lakott hely volt és az ősembert mi vonzotta volna ide, a járhatatlan vizek közié, mint a halászat sikeres ^foglalkozása a történél emelőül ember primitív eszközeivel. A magyar történelem kezdetétől fogva az okle­velek ezer és ezer darabját olvasta árt é« nagy munkával szedte ki azokból a Csallóközre vonat­kozó adatokat, a középkori anyag bőve* bizonyí­tékait, használta a komáromi, pozsonyi, soraorjaí és főleg a bécsi volt közös pénzügyi levéltárakat és figyelembevette az ide vonatkozó történelmi irodalmat is. Történetiről apparátusa tehát a leg­szélesebb és foiráshasznál8tábaai Is meglátszik, hogy csak a lényeges dolgok érdekelték. A könyv végigkalauzol az Árpádok-korabeli Csallóközön, ahol az alsó határt alkotó Duna és a felsőhaitárul szolgáló Kisdunaágon belül a folyó­vizek. erek, mocsarak, vízállások, tavak, víz­folyások őserdőjében temérdek a halászóhely és a halászóviz, különösen a mélyebb fekvésű Alsó- csallóközre vonatkozik ez a megállapítás. Az évente megújuló vi zárad ások felfrissítik ezeket az álló­vizeket, de a kimosások uj medreket vájnak é« uj vizeket alkotnak, amelyek halban kövesek, A bir­tokviszonyok kimerítő ismertetésében érdekes, hogy a halászóhelyek mindig külön adományozás és osztályoknál külön egyezmény tárgyát alkotják. Az ősi halászó magyar mesterczavak eeregesen fordulnak elő régi okleveletekben, a vejsze (lati­nul clausura) az ősrégi rekesztő halászatnak őrizte meg emlékét. Közben egy kis kitéréssel éppen oklevéltani búvárkodása alapján a Csalié folyó nevének ere­detével és a folyó irányával is megismertet. A Csalid magából az öreg Dunából szakadt ki Po­zsony alatt és Vereknye mellett folyt el, hogy Hidas alatt a Kisdunával egyesüljön. Nevét- éppen úgy, mint a mostani, tuladunai Challöfelde is. személynévtől kapta. Roppant érdekes a komáromi és a komáromi vár, meg az esztergomi érsekség tulajdonában levő vizafogók működésének leírása. "Maga a halászat és a halkereskedés Komárom középkori életé­nek egyik érdekes fejezetét nyújtja azzal a per­rel együtt, amelyet a halászat jogáért és a vám­ért a bakonybéli bencés apát a domonkosrenddel folytatott-, amely per a Komáromi Pál mester, komáromi ispán idejében a XIV. század első évei­ben kezdődött. Családok, községek százai fordulnak e3ő a könyv­ben a halászat jogával kapcsolatiban és a kiszé­lesedő anyagot az ító a XVIT. századtól kezdve már korlátozni kénytelen. Ott inkább már a céhek története a feldolgozás tengelye. A könyv egyébként Komárom, Komorja és Po­zsony történetéből is érdekes adalékokat közöl, amelyek eleddig feldolgozva nem voltak a halászat­tal kapcsolatban. Általában a Duna története, amely az itt élő és lakó népek sorsát mindenkor meghatározta, a fontos irányitója a szerzőnek. Amikor a XVII. század közepe fáján az első gáta­kat építik a Duna kiöntései ellen, ettől az időtől kezdve a halászat fénykora is letűnik. De annál nagyobb az egyes községek ragaszkodása halászó- vizeikhez. Roppant színessé teszi a könyvet zamatos ma­gyar stílusa és főleg a bécsi volt közös pénzügyi levéltárnak bőséges adathalmaza, amelyekből meg­tudjak. hogy a komáromi vizákat a bécsi, párisi, varsói, prágai udvarokba szállították és a derék komáromi szekeresek vitték azokat. A Duna fe­jedelmi -hala királyok és hercegek asztalának volt megbecsült csemegéje. A könyv, mint a Nemzeti Kultúra Ismerettára I. kötele jelent meg. Dr. Alapy Gyula, a Nemzeti Kultúra szerkesztője nagy meglepetéssel szolgált már ezen uj tudományos folyóiratának magas színvonalával a szlovenszkói tudománykedvelők­nek és a folyóirat megjelenése után nem sokkal ez a könyve 1* megjelent, amely nagy nyeresége az egyetemes magyar történeti irodalomnak is. Nyitni, június 3. Nyitra valamikor a magyar kultúra egyik fontos gócpontja volt. Itt jelent meg az -első magyar nyelven nyomtatott könyv. Szerzője, Komjáthy Benedek ugyancsak nyitrai vo.lt s a „Szent Pád apostol levelei11 című müve -egyike a magyar irodalom Oegér-tékesőbb alkotásainak. Nyitra irodalmi jelentősége különösen az ellen­reformáció Idejében domborodott ki erőteljesen. Ez a lendület az évszázadok folyamán hanyat­lott s a mai Nyitra irodalmát mindössze egy- egy magyar verskötet-, könyv és néhány heti­lap jelenti. Az irodalmi élet pangásával ellentétben, erős és friss lendületet vett a képzőművé­szeti élet. A festőkből és szobrászokból álló nyitrai mii- vészkolónla tagjai országszerte ismertek és no vük jó csengésű. Újabban közös művészeti és gazdasági egységbe tömörültek e az augusz- tuebao tartandó nagyszabású ünnepségek kere­tén bél# közös kiállítás rendezésére határoz­ták el magúikat. Úgy vélik, hogy az űnaepeég Időjén mintegy százezer Idegem fog Nyitrán megfordulni s bizonyos mértékben megélénkíti a szürke hétköznapokba- belefáradt nyitrai mű­vészek egyhangú életét. A helybeli művészek kollektív kiállításának terve síé bizonyos tech­nikai akadályok hárultak., mivel a tervezett ki- állitássaS egyidejűén az országos egyesület is ta’álMtásra készül, de remélhető, hogy békés egyetértésben megoldódik a kérdés. Nyitrán, jónéhány képzőművész él. Kettőt kö­zülük a közel múltban ragadott el a halál. Em­lékűik és alkotásaik -olyan elevenen élnek még bennünk, hogy fölemlitésük nélkül nem lenne tökéletes ez a beszámoló, amelyet Nyitra mű­vészvilágáról kívánunk nyújtani. Dombay Hugó az egyik, Kubicza Miklós a másik. DOMBAY HUGÓ a régi Nyitra aramykedélyü Hugó bácsi,ja voR- Két Ízben is -megnyerte a Petőfi-Társaeág iro­dalmi. pályázatának diját. Verses -elbeszéléseket irt és szerkesztője volt az egyik nyitra! lapnak. Hagyatékában számos értékes -rajzot, valamint festményt találtak, ami azt bizonyítja, hogy a festészetben is méltó pozícióhoz jutott volna, ha toll helyett -ecsettel alkot. Nyolcvamőtéves ko­rában hunyt el. Ifjú KUBICZA MIKLÓS valóban ifjan, harmincegyéves korában távo­zott el körünkből. Halálos betegen is dolgozott. Mintha érezte volna, hogy kevés a® ideje a fan­táziájában lángoló müvészálmofc vászonraveté- séhez. Úgyszólván utolsó óráiban fejezte be legutolsó alkotását. Müveiből, -amelyekről a töb­bi között Katona Nándor és Perlőit Csaba is a legnagyobb elismeréssel -emlékeztek meg, meg­tört és mégis reménykedő lelke tükröződik vissza. A nyátrai müvészkolóniánalk Bártfay Gyula, Mássányi Ödön, Szlamka Lajos, Mészáros E. József, Podolay V. Ferenc. Schurmann Miksa és Sebül© A. Gusztáv a tagjai. BARTFAY GYULA autodidakta szobrászművész. Tizenöt évvel ez­előtt vette kezébe először a vésőt s ez a másfél évtized nehéz küzdelmet és súlyos gondokat jelentett életében. Érdekes, hogy éppen ez a küzdelmes életmód tette ismertté, mert életvi­szonyai arra a fokozottabb tempóra kényezeri- tettéfc, amely művészetét egyre jobban csiszol­ta és itöíkéletesitette. Mintegy százhúsz alkotá­sát őrzik különböző nyitrai magánházakban. Mihelyt pénzhez jutott, Párásba utazott, ahol három éven át az Acad-emie Grand Sűrűiére szorgalmas növendéke volt. Párisiből Nyitrrára s onnan megint idegenbe, Rómába vitte az út­ja. Itália fővárosában a Szépművészeti Akadé­mia mesteriskoláját végezte el. Részt vett egy római kiállításon, amelyen szépen mintázott Beetho ven-fcjjel tűnt föl. Szlovén szkon két nagyobibszaibásu szobra van: Borosznófiirdőn a „Krisztus11 és Nyitrán a „Katona-”. Az állam -legutóbb kőt művét vásárolta meg. Negyven-, A könyv ára 25 korona, könyvtáraknak 20 ko­rona. Megrendelhető Komárom (Kultúrpalota 6). négyéves és egyedüli ■ vágya dolgozni, alkotni és teremteni. A huszonhatéves MASSÁNYÍ ÖDÖN a fiatal nemzedék egyik legerősebb ígérete. Első mestere a nyitrai ScJvale volt. Prágában I és Pozsonyban tanult. Egy ideig díszletterve­zője volt a- szlovák nemzeti ezinháznalk. Szintén járt Olaszországban, amelynek napsugaras ege ée művészete maradandó hatással volt fogé­kony lelkére. Freskófestészetben és templomi festészetben -különösen nagy elismerést érde­melt ki. de sikerei voltak a grafika és piák át­tervezés terén is. SZLAMKA LAJOS Maseányival egyidős. A prágai és a budapesti akadémiát abszolválta. Figurális modern festő. Még nem forrott ki teljesen, de eddigi munkái a legszebb reményekre jogosítanak. Ambiciózus és alkotásaiba egyéniségét viszi bele. MÉSZÁROS E. JÓZSEF iparművész. A budapesti iparművé szeri főlek©' lát végezte. Szerényen és visszavoarultam csak munkájának óh Nem szereti a zajt, a föAtűnéet- A művészetet magáért a művészetért imádja, de kiállítást még nem de rendezett munkájából, A nagy nyilvánosság Jgv hát csupán máfiodké®ből, közvetve fog tudomást vonná arról, hogy Mé­száros mester© a ceruzának és a vésőnek, öt­80 esztendő tapasztalata alapján készül a híres Pető ecet Előállítja: PETŐ ZSIGMOND és FIA, Vráble <». ecetszesz, likőr- és rumgyár Alapitva: 1850. Alapítva: 1850, vöemunikái remekbe készült alkotások éfe kom­pozícióiban szárnyaló fantázia tüzel Szentség- tartói, kelyhei mind-mind remekművek a ma­guk nemében. A „Sátánt legyőző Mihály ark- angyal“ cimtí alkotása a komáromi múzeumba került, mig egy drágakövekkel ékesített kely- he a nyitrai ferencrendi kolostorban van. A zsidó templom részére méreteiben is megkapó monumentális imatáblát dolgozott 'ki. Fejlett formaérzéke könnyen győzi le az anyag ellen­állását. Harmincöt éves. Első mestere ugyan­csak Schü'le volt, majd Győrben tanult Kelemen Mártonnál. Onnan Budapestre került s tanul­mányai befejeztével 'bejárta Németországot. A Prágai Magyar Hírlap fedezte föl, amidőn né­hány müvét képben és írásban ismertette. Tel­jesen -kiforrott művész, akitől még sokat- lehet várni. PODOLAY V. FERENC Tren-cséninegyéiböl került Nyitrára. Prágában Engelmüller Ferdinándnál, majd Budapesten Rudnaynálí tanult. 1928-ban Nyitrán rendezte első tárlatát, amely a fiatal piktort egyszeriben ismertté tette. N agy tapolcs árnyban Masaryk köztársasági elnök is megtekintette a kiállítá­sát és megvásárolta egyik kompozícióját, Táj­képeiben a levegős horizont -és az éHentétes tónusok jól érvényesülnek. SCHURMANN MIKSA festőművész a ezlovenszlkói művészgárda egyik legérettebb tagja. Neve az ország határain túl is jóiiement. Hosszú ideig Párisban tartózko­dott, ahol Bíixtfayvál együtt szorgalmas láto­gatója volt az Academie Grand Sumierenek. • Megfestette Masaryk, Benes és Stefánik port­réit, amelyek a járási ház tükör termében van­nak. Több párisi kiállításon vett részt és meg­nyerte a Grand Prix-t. A francia sajtó a nagy francia portréfestőkkel állítja egy sorba. Szlo- venszkón, főleg Nyitrán évenként rendez ©gy­ógy kiállítást, amelyek mindenkor eseményt jelentenek. SCHÜLE A. GUSZTÁV festő a sziovenszkói művészek ©leő sorában áj. Negyvenhat év előtt született Körmöcbányán. Reáliskolai tanulmányai befejeztével grafikai szakra ment-, majd Budapesten és Berlinben volt hallgató ja az iparművészeti főiskolának. Euró­pai ‘tanulmányútja során Londonba, Párisba, Brüsszelbe került, majd bejárta Svájcot és Olaszországot. A háború után levetette a front­katona egyenruháját és festőiskolát nyitott Nyitrán. Számos nagynevű szlovenszkói mű­vész került ki a keze alól. Tehetségét a legille­tékesebbek is teljes mértékben elismerik. Leg­utóbb Masaryk köztársasági elnök portréjának megfestésére kapott meghívást. Prágában ás nagy sikerrel állított ki. Egyéni technikája és a színek játéka jellemzik müveit. Szereti a letom- pitott színeket, amelyek hangulatos árnyalatok­ban 'harmónikus egységgé olvadnak össze. Dalios István. '•/w'wv r ss-j Budapesti hangversenyek Budapest, junius 2. A szezon végén is akad feljegyzésre méltó zenei esemény. Ilyen a bu­dapesti Zeneművészeti Főiskola Elgar Edward ünnepe, a kiváló angol zeneszerző 7b-ik szü­letésnapja alkalmából. A főiskola nagytermé­ben rendezett koncertet maga dr. Hubay Je­nő főigazgató nyitotta meg nagy művész tár­sának szárnyaló méltatásával. Majd Yoílaud Artúr egyetemi tanár tartott magvas angol- nyelvű előadást. A főiskola nővendéfkzeneka- rát Kerby Pál, az angol zenei társaság fkiküil- dőltje vezényelte nagy gonddal, művészi Ih­lettel és nem mindennapos karmesteri ké­pességekkel. Az angolok nagy klasszikusa, PuirceiI volt a zenei műsor első száma. Elmé­lyülő savitjét vonószenekari, átiratban Ismer­hettük meg. Majd ennek az igazi költőnek „DWo és Aeneas" című operájából követke­zett egy ragyogó felépítésű ária Humphrey* Dorottya angol hangversenyénekesnő előad#* sálban. Érdekes megfigyelni, hogv az angol operában mennyi komoly hang, elleupontoza- tos finomság és emelkedettség van a faji jel­iem hü kifejezőjeként. Gay-Pe-puseb népda­lokból és balladákból összeállított híres Kol­dusoperáját, amely a maga idejében el tudta homályositani a divatos olasz operákat, ezút­tal volt alkalmunk egy savitszerü kivonatban megismerni. A hallottak igazolják, bogv az északi nemzet a diaiba csak úgy beleönti lel­két és egyéniségét, mint bármelyik a zenében, nagyobb szerepet játszó kulturnemzet. A szü­net után 'következtek Elgár müvei. A mester nem a sablónos epigónok fajtájából való, bár tagadhatatlan, hogy a kontinens, főként a né­metség zenekultúrája mély hatással van mű­vészetére. A frazeológiát önmagából meríti. Filozofikus nyugalmu beszédje Brahms©t jut­tatja eszünkbe. Elgar természetes, józan ze­néjének vannak frappáns részletei', ahol az észak ködös misztikumába világit bele. Az iz­gatottan kereső, 'rejtett világokat feltáró mű­vész és a kiegyensúlyozott ember érdekes ke­veréke. Az Elgar-opu-szok sorából kiemelked­nek az „Enigma-variációk^. Az eredeti téma az örök eszmények: a lélek jóságának kife­jezője. A változatok pedig mindannyi niélyen- járó karákter-rajz, amelyek a munka mezején állítják elénk a különböző embertípusokat. A megjelent előkelő közönség nem fukarkodott elismerő tapsaival, amelyekből oroszlán-rész illeti a főiskola pompás zenekari együttesét. Az Elgar-ünnep a főiskola tiszteletbeli taná­rának szólt és hálásak lehetnek a ibudapes- ; tiek, hogy ilyimódoo egyszer alapos beetkin- féö't nyertek a szigetország zenei múltjába és jelenébe. A: józsefvárosi plébániatemplomban mint zeneszerző mutatkozott be Dötseh Zoltán, aki mint karnagy már tavaly beigazolta rátermett­ségét. A templom búcsúja alkalmából tartót* magymieén az ének és zenekar a fiatal szerző pálcája alatt Szent József tiszteletére szerzett miséjével emelte az istentisztelet fényét. A. kompozíció biztos formaérzékről, a kórushatá- sok és a zenekari hangszerelés ismeretéről ta­núskodik. A mise helyesen a kórusnak adja a főszerepet és igen szerény szerepre •szorítja az egyetlen baritonszólőt (Csóka Béla opera­énekes). Bár a tömeges rézfuvódiaszuál a t és helyenként opeTás melodiika a szerző más irá­nyú talentumára vall, a mü összhatása mégis ájtatos és felemelő. Kiemelkedő a finom har­monizálásai Kyrie, a nagyszabású Credo és a poétikus, jól felfogott Sanctus. A 'megerősített templomi kórus és zenekar ki ven követte a karmester utasításait és Dötseh Zoltán igen figyelemreméltót produkált ebben a minőség­ben le. Sawerwald Géza. SznrnázKimyvKabTüRA Beszámoló a nymát muveszh Amikor az újságíró rajzolja a portrét ^gRSsá-M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom