Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-28 / 145. (3255.) szám

XII. évf. 145. (3255) szám . Szerda « 1933 junius 28 ** "5 ~ ^ "2 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II* Panská ulice 12. 1U emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága II- Panská ulice 12. Ili emelet Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP. PRAHA KarlsbadS keserű Prága, junius 27. Mintha a természet tetézni igyekeznék a sóik bajt, amit az emberek elkövettek: két­napos karisbadi tartózkodásunk alatt szakadt az eső és a napot, a nyaralók s az üdülők leg­főbb barátját seüiolsem láttuk. Ez már nem eső, ez zuhatag, az ég nedves lavinája, sodró és pusztitó istenibüntetés. Orvosok, kereske­dők, öreg szállodaportások kijelentették, hogy ilyen még nem volt, mert április kilencediké óta kisebb-nagyobb megszakítással állandóan esik. S hozzáteszik: még ez kellett! Akivel találkoztunk, sirt és jajgatott; a vendégek, iinert rossz az idő, a karlsbadiak, mert nin­csenek vendégek. A jobb sorsra érdemes fürdő, Középeurópa leghatalmasabb gyógy- metropolisa mindennél jobban érzi az év hármas átkát: a gazdasági krízist, a rossz időt és a politikát. A gazdasági krízissel az elmúlt években ugy-ahogy megküzdött még, alkalmazkodott, leszállította igényeit, olcsón nyújtotta a szépet, az időjárás mostohaságá- val is elkészül valahogy, — de a politikát nem bírja el. A politika meggátolja, hogy a vendégek, akik esetleg anyagilag még elég erősek, a fürdőbe jöjjenek, Hitler nem en­gedi, a devizarendeletek nem engedik, a né­met lapok kitiltása most végleg savanyúvá tette a németek karisbadi tartózkodását. Az oroszok, Karlsbad hajdani fővendégei régen nem járnak már a fürdőbe, a magyarok két- három év óta el-elmaradoznak, maradoznak az angolok s főleg az amerikaiak is s ezidém a szezon legutolsó pillérei, a németek ugyan­csak távollétükkel tiindökölenk. Marad a bel­föld. De mit fogyaszt a belföld? A belföldi vendégek nyolcvan százaléka betegsegélyző- pénztári tag, akik között néha vezérigazgató, sőt miniszter is akad, a többi pedig hétvégi kiránduló, aki két napra jön és magával hozza az elemózsiát. Ha 1911-ben 70 000 für­dővendég volt, az idén pedig 20.000 lesz, ak­kor ez a szám még nem jelzi a valódi tény­állást, mert ha a régi hetvenezer mindegyike átlagban ötszáz aranykoronát hagyott Karls- badban, ugv az uj húszezer átlag alig száz aranykoronát költ ott. Mintha az Allé Wiese> gyászpompát öltött volna: fekete esernyős bús alakok suhannak el az üres házak és szállodák előtt- Nincs az a csoda, ami a bajon segíthetne. Krízis, poli­tika és eső tönkreteszi az egyik legnagyobb ipart, a fürdőipart, nemcsak itt, hanem a vi­lág minden tájékán. A vadregényes szépségű és gyógyforrásokban gazdag Szlovénszkón a hegyek és az erdők szegény népe ugyanúgy pompás kenyérhez juthatna, mint jutott va­lamikor, a konjunktúra idején, az Erz- és Fiehtelgebirge derék németsége, ha a fürdő­ipar alkonya nem volna általános és feltar­tóztathatatlannak látszó jelenség. Magában véve a kor is a gyógyfürdők ellen dolgozik: amióta a week-end divatja általános lett, az emberek nem érzik szükségét a megszakítat­lan nyári pihenésnek s megelégszenek azzal, ha a könnyűvé vált közlekedéssel szombaton és vasárnap odakint élhetnek a csendes er­dőkben. inig egyéb nyári idejüket a minden­felé kiépített városi strandokon és sporthá­zakban töltik el. Ott élnek levetkőzve, füröd- ve, tornázva, — minek nekik a fürdő? Inkább télen mennek el más városokba, vagy utazá­sokat végeznek távoli szép országokba, avagy szabadságukat télen véve ki, a télisportok­nak hódolnak. A fürdőhelyekre kevesen gon­dolnak ... Ezzel a bajjal valahogy megbirkóznának a gyógyfürdők, ha a gazdasági és a politikai kérdések egyébként rendben volnánk. De nincsenek rendben s nem csoda, ha a bajaik így egyre letérődnek. A kormányok és a ha­tóságok, a fürdők hajdani főpatrónusai, egyre több olyan rendszabályt léptetnek életbe, amely lehetetlenné teszi a vendégek eljöve­telét s e drákói szigorúságai intézkedéseken, amelyek fizikailag gátolják meg a fürdőzést, nem segit propaganda s nem segít a legcso­dálatosabb gyógyvíz sem. A fürdőipar krízis­ben van s a krízis nagyobb, általánosabb és Bécs, junius 27. A bécsi Hősök terén ma dél­előtt hangsúlyozottan ünnepélyes keretek kö­zött lezajlott a bécsi, az alsóausztriiai és a bur­genlandi helyőrség újonnan bevonuló kato­náinak föleskefése. A szertartás más években is megtörténik, de a harcias és izgatott belpoli­tikai állapotokra való tekintettel a bécsi kor­mány, anie!^ most már elsősorban csak a ka­tonaságában bízik, különleges nyomatékot és osztrák nemzeti jelleget kívánt adni az ezidei bevonulásnál:, amelyből igy szimbolikus poli­tikai aktus lett. Az ezredek ez alkalommal először öltötték föl a régi osztrák egyenruhákat Vaugoin tá­bornoki egyenruhájában jelent meg, Dcllíuss kancellár a tiroli császárvadászok főhadnagyi egyenruhájában. Megjelent Miklas köztársasági elnök is, az osztrák hadsereg főparancsnoka, aki összegyűjtötte maga köré a követeket és a katonai attasékat. A diplomáciai testületben ál­talános meglepetésre megjelent Rieth dr. német követ é3 Mufí vezérőrnagy német katonai atta­sé is. A tábori mise után Pawlikowski érsek beszé­det intézett a katonákhoz és figyelmeztette őket a vallásos eskü jelentőségére. A főpap után Vaugoin tábornok emelkedett szólásra. — Az év eseményei következtében eskütök ma fontosabb ceremónia, mint volt a politi­kailag kevésbé mozgalmas életben — kiáltotta a hadügyminiszter a katonák felé. — Mi osztrá­kok kegyetlen harc középpontjában állunk. Nem adatott meg nekünk, hogy a haza szent földjét a határokon védelmezzük, nem, ez alka­lommal az állam léte van veszélyben, hogy visz- szaélve a német nép egységének téves értelme­zésével, semmirekellő kisérletek történnek Ausztria becsületes és nemes kulturmunkával egyszer s mindenkorra biztosított történelmi lé­tének megszüntetésére. Hazánkat ki akarják törölni az európai államok sorából. Ilyen kö­rülmények között kétszeresen fontos, hogy es­kütökkel ünnepélyes hitvallást tegyetek az ön­álló Ausztria mellett és kimutassátok akarato­tokat mindazoknak, akik Ausztriában kételked­nek. Eskütökkel az elülső vonalba szólítjátok az osztrák patriótákat és fölszólítjátok őket arra, hogy Ausztria gyönyörű megyéiben egy­ségesen szembeforduljanak a leselkedő ellenség­gel. Itt állunk vigyázálláshan Károly főherceg és Jenő herceg szobra előtt, hazánk két legna­gyobb hadvezérénél, akik Ausztria diadalmas történetét sugározzák reánk. Majd Waugoin igy folytatta: mélyebb, mint bárki gondolná. Sokezer eg­zisztencia forog veszélyben, egész területek és tartományok jövedelmi forrása apad el, — Karlsbadnak és vidékének a fürdőzés deka­denciája olyasvalamit jelent például, mintha Csallóköz istenáldotta lapályain a búza egy­szerre megszűnne teremni. Ideje volna, hogy a fürdőélet bajainak okait a hivatalos köze­geik végre alaposan kikutatnák, mert nem — A csendőrség és a rendőrség osztagai ve­lünk együtt állnak a sorban, hogy hangsidyoz- zák, hogy egyetlen egységes és megingathatat­lan elhatározással valamennyi osztrák közcs blokkot alkot, amelynek eltökélt szándéka, hogy biztosítsa a boldog, a szabad és az önálló Ausztria létét. Az eskütétel alkalmával meg­adatott nektek, hogy a régi osztrák csapatok becsületben megszürkült jeleivel diszithettétek föl magatokat. Ezek a jelek minden órában em­lék eztesseneik benneteket arra, hogy belsőleg is hasonlítanotok kell a számos csatában har­colt régi osztrák hősökre. Uj küzdelem előtt álltok és a nép élén harcolnotok kell a függet­len Ausztriáért, az osztrák haza gondolatáért, az osztrák küldetésért, amely hazánkat egyszer s mindenkorra az európai béke egyik alappillé­révé teszi, azért a küldetésért, amely többek között abban áll, hogy ti osztrákok közvetítet­tek a németség és a többi európai állam között. Ti katonák, a kék Duna partjának katonái, har­coljatok hősiesen ebben az állandó küzdelem­ben és utasítsatok vissza minden merényletet, amely az osztrák haza gondolata ellen ingerel benneteket. A valódi német hűség emberei hűek maradnak esküjükhöz és éppen azért fogadjá­tok meg, mint cszták katonák, hogy örökké ki­tartotok a szabad Ausztria mellett. Vaugoin beszéde után felolvasták az eskü szövegét: „A Mindenható Istenre ünnepélyesen eskü­London, junius 27. A londoni Aiberthall- ban az angol konzervatív párt szerdán tönieg- gyüícst tart, amely összejövetelnek az angol belpolitika szempontjából óriási jelentősége van. A napirenden a kormány belpoiitikájá- nail: megvitatása szerepel. Erről a tárgyról Baldwin fog beszélni. A konzervatív párt ve­zetősége egyébként határozati javaslatot nyúj­tott be, amelyben tiltakozik az indiai alkot­mány ellen és rosszalja, hogy a végrehajtó­véletlen eredetűek e egy-két múló krizisje- lenségtől függőek, hanem mélyen a kor fej­lődésének lényegében gyökereznek, az uj szokásokban és világnézetekben, a politika hipertrofiáijában, ideje volna már a kornak és az eseményeknek megfelelően átszervezni a fürdőipar rendszerét, felfrissíteni, meg­könnyíteni munkáját, hogy ne váljanak föl­dönfutókká ezer és ezer kisemberek Karls­szöm, hogy mint bátor Icatona életem kockáz­tatásával hajlandó vagyok hazámat védeni, al­kotmányos berendezéséi támogatni, parancsno­kaimnak parancsait betartani és mint hii katona szolgáni az osztrák köztársaságot és az osztrák népet. Isten engem úgy segéljen.“ A sok ezer katona dörögve ismételte el az eskü szövegét. Az eskütétel után a fiatal kato­nák elvonultak a köztársasági elnök előtt és a körúton és a Vár kapuján át visszatértek ka­szárnyáikba. Merénylet ess? eyersvsaat ellen Bécs, junius 27. Mürzzuschlag mögött az egyik viaduktnál ma éjjel bomba robbant a bécsi gyorsvonat mozdonya előtt, A bomba ed­dig ismeretlen robbanóanyagból készült. A gyorsvonat megállt, de nagyobb kár nem tör­tént és a gyors néhány perc múlva folytathatta útját. A vasárnaptól hétfőre virradó éjjel a nem­zeti szocialisták megkísérelték, hegy Eisenerz- ben felgyújtsák a katolikus egyesület és a ke- reszíényszocialista párt házát. Ismeretlen tette­sek betörték az ablakokat és néhány liter petró­leumot öntöttek a házba, majd meggyujtották a folyadékot. A tüzet a helyi tűzoltóság ideje­korán eloltotta, úgyhogy nagyobb baj nem történt. hatalmat Indiában elvették a központi angol kormányzástól és a független hindu hatósá­goknak adták át. Baldwin nem azonosítja magát a konzervativ párt határozati javasla­tával. A Baldwin elleni akciót Churchill ve­zeti. Ha Churchill pártja az általános várako­zás ellenére győz, akkor Baldwin azonnal le­mond a párt vezetéséről. Ebben az esetben a konzervatív párt kongresszusa éreztetné ha­tását az angol kormány uj ösSzeállFásánál is. hadban, az Erzgebirgében, Szlovénszkón, a Kárpátokban és mindenütt másutt a világon. A katasztrofálisan induló fürdőszezon elején sürgősen rá kell mutatni e bajokra, meri a karisbadi keserű nemcsak Karlsbadban ke­serű, hanem minden más fürdőben és ős-zel újabb szomorú meglepetésekre ébredhetünk, ha a fürdőkkel szemben tanúsított mai nem­törődömség változatlanul tovább tart. Angliában me§ke®íiíísP6i Churchill és Baldwin élet-halál harca Mozgósitás-szerü események Ausztriában Vaugoin föleskette az osserák hadsereget a Hitler elleni karcra R katonáit fetöitőifék a régi eesreasruliákat - üysiitó erejű beszédek Újabb bombamerényletek az osztrák vidéken

Next

/
Oldalképek
Tartalom