Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-28 / 145. (3255.) szám

T»BA:<Mi^\VGtARHlRLA38 1038 jojüus 28, Merd*. Díszesen 12.000 vasutas kerül B-llstára az év végéig Bechyné miniszter expozéja a képviseifiltéz kőzlekedés- flssri bizottságában 2 Kitűnőn bevált szer az O D O L -fogpaszta; fogait tisztítja, épségben is tartja, ­amellett nagyszerűn üdít az illata, manapság mindenki csakis ezt használja. Gömbös nem megy Rómába Budapest, junius 27. (Budapesti szerkesztő­ségiünk teléíonjelentése.) Az elmúlt héten töibb fővárosi lap s ezek alapján a külföldi sajtó is azt irta, hogy Gömbös miniszterelnök Rómába utazik. Ehhez az úthoz a legkülönbö­zőbb kombinációkat fűzték. A miniszterelnök­höz közelálló Függetlenség eimii napilap most arról értesül, hogy Gömbös miniszterelnök római utazása nincsen tervbe véve. Imrédy a felsőházban expozét sisiditt § Mén! konferenciáról Budapest, junius 27. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) A íeleőház napok óta tárgyalja a jövő évi állami költségvetést s tegnap befejezte annak vitáját. A vita befeje­zési© előtt Imrédy Béla pénzügyminiszter, aki vasárnap érkezett vissza Londonból, expozét mondott, amelyből kiemeljük a követke­zőket: — Az adózás kérdéséről szólva, a pénzügy- miniszter leszögezte, hogy a legjobb rendszer ugyan a progresszív adózási rendszer, de túl­nyomórészt agrárjellegű országban nem meg­felelő, mert egyértelmű volna az eredményes gazdálkodók megbüntetésével. A kormány a mezőgazdákkal szemben óvatosan kezeli a kérdést. — A londoni világgazdasági konferenciáról kijelentette, hogy ott leginkább a búza érté­kesítésének kérdése érdekli Magyarországot. Örömmel állapítja meg, hogy van remény a sikerre. A magyar delegátusok a konferen­cián elsősorban azt a tényt domborították ki, hogy Magyarország fizetési mérlege felborult. Ennek oka az az összefüggés, amely Magyar- ország teljesítőképessége és exportlehetősége között fennáll. Magyarország hitelezőinek ér­deke a magyar export fokozása, mert a köte­lezettségeket csakis a külkereskedelem aktív hozadékából lehet fedezni. Imrédy általános tetszéssel fogadott beszé­de után‘a felsőház általánosságban és részle­teiben is elfogadta a költségvetést. Prága, június 27. A képviselőház forgalmi bizottságában ma Bechyné Rudolf vasutiigyi miniszter az államvasutak helyzetéről szá­molt be. A miniszter beszámolója szerint az állam­vasutak gazdasági helyzete 1930 óta szaka­datlanul rosszabbodott. Csupán az utóbbi idő­ben volt némi javulás tapasztalható. Nem tudni, hogy a javulás állandó, vagy átmeneti jellegű. A miniszter ezután az államvasutak taka­rékossági intézkedéseiről tett jelentést- Jelen­leg kevesebb mozdony és kevesebb vasúti ko­csi van forgalomban, mint amennyi régebben futott. 4247 mozdony közül 215-öt kivontait a forgalomból. Ezáltal évente 10 millió koronát takarítanak meg szénben. 1932 novemberétől kezdődően a forgalmi személyzet létszámát 2400-zal csökkentették. Az államvasutak al­kalmazottainak száma ezidő szerint 134.756. A haláleset, megrokkanás és normális nyug- díjazás következtében beállott csökkenés ál­tal okozott hiányt nem fogják pótolni. Uj sze­mélyzetet, illetve uj tisztviselőket nem vesz­nek föl. Az alkalmazottak száma a nagysza­bású nyugdíjazások és áthelyezések következ­tében továbbra csökken. Az államvasutak ez óv végéig az eddigi elbocsátások bes zárni tásá- val 12.000 alkalmazó itat helyeznek B-listára. Nyugdíjazás utján 25 millió koronát é« áthe­lyezés által 13 millió koronát takarítanak meg az államvasutak. * ’ * 1 jSv5 évi fcSHségvetés magasabb üess ideinél Prága, jíimiuis 27- A parlamentben mintha megcsökkent volna a mailt heti nagy munka- iram s inkább a kulisszák mögött folynak lá­zasan a tárgyalások a nyári szünet előtt még letárgyalandó javaslatok előkészítésén. A kartelltörvény tervezetét a miniszterek árszabályozó bizottsága már elkészítette ugyan, de még mindig nem került a minisz­tertanács elé, a genti rendszer alapján való munkanélküli segélyezés novellája s az ál­lamvasutak súlyos problémája szintén még csak az előkészítés stádiumában van, jólle­het már hetek óta folynak e kérdésekben a koalíciós pártok tanácskozásai. Közben a jövő évi állami költségvetés összeállításán is dol­goznak­Hodács, a takarékossági bizottság elnöki tanácsának tagja a cseh nemzeti demokra­ták zlini lapjában azt irta, hogy a takaré­kossági bizottság javaslata szerint a jövő évi állami költségvetés nagyobb lesz, mint volt az idei. Kár, hogy nem mondja meg, hogy képzeli el a fedezet előteremtését. Mindezekről azonban egyelőre a koalíció kebelében folynak a ta­nácskozások s addig a kormány a parlament­ben a már munkába vett javaslatok vitájá­val húzza az időt és a bizottságokat foglal­koztatja miniszteri expozékkal. A parlament munkája Prága, junius 27. A képviselőház mai ülé­sén, amelyet délelőtt fél tizenkettőkor nyitott meg Stanek elnök, a községi választási rend módosításáról szóló törvényjavaslat vitáját kezdette meg- Ezen az ülésen osztották ki a munkakőlcsöni jegyzésivel kapcsolatos adó- kedvezmények határidejének november 15-ig való meghosszabbításáról szóló javaslatot, amelyet rögtön az alkotmányjogi bizottsághoz utaltak át. Egyúttal a kereskedelmi bizott­sághoz utalták a szlovenszkói és ruszinszkói záróráról szóló javaslatot, amelyet tegnap szavazott meg a szenátus. Majd megkezdték a vitát, amelyben hat szónok szólalt fel. Közöttük szövetkezett ellenzéki pártjaink névéiben dr. Hoícta János magyar nemzeti párti képviselő, akinek beszédét legközelebb részletesen is­mertetni fogjuk. Délelőtt a földművelésügyi bizottság Hodza miniszter jelenlétéiben megkezdte a gabona­jegyekről s gabonaközraktárakról szóló ja­vaslat tárgyalását, amelyet a Ház teljes ülése után folytatott s a javaslatot el is fogadta. A kéipviselőház legközelebbi ülése szerdán délelőtt 10 órakor lesz s ennek napirendjén már a gabonajavaslat szerepel. Holnap dél­előtt az interparlamentáris unió ^csehszlovák csoportja évi közgyűlését tartja a képviselő- ház külügyi bizottságában. Híres ulságirókat kizárnak a német újságírók közül Berlin, junius 27. A berlini sajtóegyesület tegnapi ülésén számos híres újságírót kizárt kebeléből1. A kizárt újságírók között van Theodor Woliff, a Berliner Tag ©blatt volt fő­szerkesztője, Hermann Zorcker, az 8 Uhu Abendblatt főszerkesztője, Stampfer, a szo­ciáldemokrata Vorwárts Prágában emigrált főszerkesztője, Max Cohen Reuss, a birodalmi gazdasági tanács egyik volt vezető embere és dr. Alfons Goldsichmiedt. Meghosszabbítják az adó­kedvezményekről szálé törvény érvényét Prága, junius 27- A kormány a képviselő- ház elé terjesztette a munfcakölosön jegyzésé­vel kapcsolatos adó kedvezményekről szóló érvényességéinek november 15-ig való meg­hosszabbításáról szóló javaslatot. A jelenleg érvényben levő törvény értelmében az adó­hivatalok az adóhátralékos tartozásának 28 százalék át leírhatják, ha az adós adóhátralé­kának 40 százalékáért munkaklöillcslönt jegyez. A 25 százalék leírása után fennmaradó 75 szá­zalékos adóhátralékot olyképpen lehet fizet­ni, hogy annak egyik felét készpénzben és másik felét állampapírokban fizetik meg. A' törvényjavaslat értelmiében az adókedvezmé­nyek a munkaköfeön jegyzési határidejének junius 30-án történő megszűnése utóin is meg­maradnak ez év november 15-éig. A törvényjavaslat megokolása szerint a pénzügy minisztérium tudomást szerzett ar­ról, hogy számos adóhátralékos igénybe ven­né a törvény kedvezményeit, de nem rendel­kezik az ahhoz kellő anyagi eszközökkel. A' pénzügyminisztérium szerint főképpen föld­birtokosokra és kisgazdákra vonatkozik ez a megállapítás, akik csak az aratás után jutnak készpénzhez­Lyont újra löldbeomlós ienyegeii Paris, juniais 27. Lyon városának Caluire külvárosában tovább tart a földcsuszamlás. Az elmúlt éjszaka két lakóházon óriási has a- dékok 'keletkeztek és igy huszonnégy családi­nak sürgősen ki kellett költöznie a lakásából. II Min ■ P———PB8—gBSMBMEa—CM üladpr gyanúi magyar iskoiaM valón IJI11 HIMá—mH* ■— n'^TOrX III Ilii ■ IW n- ^»||g»|W»F,|1LL"1-M 1 ~'<"lg:l>itgM*ga:*Íga*^^3*na<^,5gl SZOMBATÉT VIKTOR: KÜLÖNÖS OLASZ NYÁR (8) I — Á, Fekete György, a Csillagturák baj­noka —, úszott felém az egész ember kezes­től, ceruzástól és fényképezőgépes tői — öli is itt üdül. Netán nemzetközi tolvajt üldözni jött? Helyet .mutattam neki, nevettem. — A véletlen a legjobb helyekre sodorja az embert — kínáltam meg egy cigarettával — lám, belepottyantam a nagy titokba. — Hallom, ön is ott volt — adta fel a kér­dést, — nem tudtam, hogy kártyán is meg­próbálja a szerencséjét. — Ott voltam, — mondtam — szórakozás­ból. De mit tud ön?--- Cserébe csak! Én is beszélek, ön is be­széljen — mondta a kis önző s.rögtön nyilat­kozott is barátságosan —, azt hiszem, nyo­móin vannak. Nemzetközi társaság. Nemcsak pénzről, hanem valami fontos üzleti okirat­ról is van benne szó. Trösztök háborúja ez, amely a népszövetségig is elér ... —. Ejha! — csettintettem a nyelvemmel — tehát harc az utoló csepp petróleumig? — Ez az, amit nein tudunk biztosan. De már nyomukban vannak, ön, Fekete ur, nem •tudna visszaemlékezni néhány dologra? ... Gondolkozzék csak •.. S már vette is ceruzáját, jegyezni akart. Pompás időben érkezett ez a kis ember! Most, most egy pár jelentéktelen szóval, amit azon­ban mindenféleképpen lehet magyarázni, el­terelhetem figyelmét Veráról, talán irányt is adhatok a nyomozásnak, ha már Így a ,.puk­li city “ elé kerültem ismét, összeráncoltam a homlokom, mint aki nagyon gondolkozik. — Talán, — mondtam vontatva — egy sö­tétkék ruhás férfire emlékszem, akire eset­R E GÉ N" Y I lég gyanakodnék'. A többi csupa jó, polgári játékos volt a 'külföldieken kiviül. A külföldie­ket nem is gyanúsítanám, egy csoport vol­tak. De az a sötétkék ruhás, aki állandóan Alvarezzel szemben állott, őt figyelte s né­metül beszélt a pincérrel, nem mondom, hogy minden szándék nélkül jött. Én nem gyanú­sítok senkit, ártatlan miattam bajba ne ke­rüljön, de ezért a sötétkékruhá-sért nem állok jót. S most jut eszembe! A nagy zaj után ki­sétáltam a vonathoz. Nem messze a sorompó­tól, a cukorkaárus bolt mellett állott egy autó. A sötétkékruhás akkor szállott bele- Igen, most már emlékszem biztosan. Nem mondom, hogy sietett. Fegyelmezte magát. Kis bőröndöt cipelt a kezében és a pesti or­szágúira tért­A kis riporter egyre izgatottabban jegy­zett. — Milyen rendszáma volt a kocsinak? — Egyébre nem emlékszem, csak a nagy A betűre. Osztrák kocsi. — ... Nagy A jelzés — futott a riporter ceruzája a papirom — nagyszerű, nagyszerű, bomba. Ezzel befutunk elsőnek. Nagyon ké­rem. ne mondja el senkinek! És már szaladt is, hogy megtáviratozza. Ez sikerült! örültem a dolognak, talán sikerül Vera felől elhárítanom a gyanút s a leány boldog lesz. Mert a titoknak magam akartain utánanézni. Verát elő kell kerítenem minden­képpen. Táviratoztam az autómért. Hetek óta nyu­godott már a garázsban, békén pihent, a nagy versenyek után nem volt kedvem fut- kározui vele. Most azonban csak így érhet­tem utói Verát. A kocsi délután lenn volt. írásaim mindig rendben vaunak, bosszantó, ha az ember nem mozoghat szabadon az egyes országokban, úgy érzi, mintha ketrec­be volna zárva. Délután négy órakor már futottam Keszt­hely felé a féhér országúton. Vidáman ra­gyogott a nap. A nagy tó csodálatosan szelíd kék tűikre fehér vitorlákat ringatott. Apró villák moisolyogtak a fák között, a Balaton­ban ezernyi fürdőző vigadt, minden csupa friss élet, víg zaj, nyár... A komoly Bada­csony hosszú háta mélyen tükrözte magát a tóban. Itt-oft egy motorcsónak szelte a vizet, nád hajladozott az enyhe szellőben s egy kis öblöcskében tehenek strandoltak mozdulatla­nul. Apró ta-ívak, nyaralótól epek, villák között rohantunk. Szolid, enyhe Dunántúl, olyan szép voltál ezen a délutánon. Szép voltál, mert Vera szeme biztatott. Keszthely: fél óra uzsonna. A pincér friss pesti lapot mellékel a kávéhoz. A lapban a nagy szénádé: Húszezer dollárt és fontos ira­tokat loptak el egy délamerikai uptól, S mel­lette alcímnek: Fekete György, a eportbaj- nok látta a titokzatos tolvajt, aki Ausztria felé vette útját és beszélt is vele! Az újság híre egynapos nevezetességgé emelt engem. Most már kereshetem Verát, el­vezettem a hamis nyomot Bécs felé... 5. A Mura hidijánál feketeszemü, bánatos arcú fiatal szerb katona állt őrt. Az eső permetez­ni kezdett, a határőrnek nem volt köpenyege, valahol bennhagyta az őrszobán, néhány kilo­méterre a határtól és most a finom eső meg­tilt ruhája ráncain. A rozoga vámlházikóban egy fehérzuibbonyos finánc kártyázott az őr­mesterrel, az asztalon forgó dinár lehetett a tét, alighanem már egy órája játszottak a di­nárra. A Mura sárga szinti iszapot hozott és mélán folydogált a füzesek között, a szokásos kép: fürdőző gyerekek a parton, itt. hiányzott, A katona beszólt a házikóba, a finánc-altiszt nagy mosolyogva jött ki és egyet rántott a nadrágszijján. — Guten Tag, gosapodine — mondta az ő keveréknyelvén, — no mi újság, — tette hoz­zá magyarul. A szemergélő esőben nem volt kedve vizs­gálni. Európa egyik sorompója kegyesen és gyorsan engedett tova, minekutána felirta, ide-oda jegyezte autóm számát, gyártási ide­jét, márkáját. Végül barátságosan veregette meg a hűtőt, aztán egy készülékkel remény­telen fertőt!enitési kísérleteket tett a kocsi­ban. — Egy hölgyről szeretném megtudni, átuta­zott-e? — kérdeztem, — legyen szives meg­nézni, nem járt-e erre? Nagy Vera ... Befordail a házikójába, ide-oda lapoz, nem találja a nevet. Nincs- Ezen az utón nem jött. De lehet, hogy vonaton ment át a határon. Fussak le Kotoribáha, ott megmondják •.. Sártengeren, apró falvak között, rozoga utón baktattam a kocsival. Messze már a hor- vát hegyek kéklettek, a dombokon kukorica zöldéit és szőlőkarók sorakoztak. Mi az ál­landó az egyes falvakban? A jugoszláv kirá­lyi dohányjövedék elárusítóhely einek színes kis táblája és kis vendéglők, hívogató felirat­tal: „gO:stoina“. Kotoriba pályaudvara üres. Méla unalom a sínek fölött. Nagynehezen találok határrend­őrre, egy pádon ül és cigarettázik- Megpóto- lom a cigarettáját, bólint és készségesen ke­resi Nagy Verát egy ivén­— Erre utazott — jelentette ki —, tovább-; ment a zágrábi vonattal... Hála Istennek, csakhogy nyomára jutottam! A kocsim nem volt ilyen utakhoz szokva, ugyancsak dobálta utasát. Vígan rohantam dombnak föl, dombról le, bámuló parasztok meredtek különös kocsim után. Ugv éreztem, én hozom ide az első gépkocsit: Zágrábig nem találkoztam egy teherautón kívül egyet­len motorral sem. A sár felszikkadf. mire Zágrábé?, jutottam, A vámsorompó mellett néhány villamos* csilingelt, az állatikért utalt tarkaruhás höl­gyek taposták gavallérjaikkal, egy szomorú zebu bámult ki az uccára a rács mögül. Fe­hérkabátos rendőr dühös integetéssel mulatta a helyes utat, ám magam sem tudtam, hova, merre menjek...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom