Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-17 / 137. (3247.) szám

1933 Junfii's 17, szambát gBP^^H^a»gagBEy3«KvrfWfw.Y~p~.^»«i ii BffiWMWWfi 3 Szlovenszkóiak Lillafüreden LilSafüred, junius 16. A miskolci személy- pályaudvaron nyolcvan magyar dróemiber szállt ki a budapesti gyorsból, hogy tovább­mentenek Lilláiiiredre. A modern motoros­járatokkal kiépitett erdei vasút Diósgyőr örökké füstölő kéményeit elhagyva a Rükk- hegység hosszan nyúló láncán viszi fölfelé utasait, hogy a hermaneci vagy sztracenai völgy szépségére emlékeztető utón közelítse meg a Bükk-hegység gyöngyét, idegenek is közkedvelt gyógy- és nyaralóhelyét: Lillafü­redet. A magyar ember a Hunyadiakkorában képzeli magát, amint a magyar stílusban épült Palota-szálló csodaszép függőkertjeivel elébe bukkan. Ez a lovagi középkor romanti­kája ül a szálló és a völgy felett, de az el­múlt századok demokratizálódása és fenm- sőbbséges technikai kultúrája már felruház­ta a jelenkor legtökéletesebb kényelmével. Az előretolt 'bástya fokán hatalmas zászlót lenget -a szél: az írógárda tiszteletére a Pa­lota zászlódisabe öltözött. A »Palota-száUóban« A fogadtatás és a gyönyörűen ívelő, magas színvonalon álló előadások azóta ismertté vál­tak. Szombat estétől hétfő estig ült együtt legvidámabb hangulatban a magyar Írótársa­dalom szine-java, akiket Pakots József örök­ké mosolygó arca avatott közösen érző. igazi testvérekké. Itt volt Móricz Zsigimond, aki fajtájáért reszkető szivmeleggel kérte a po­litikai köröket, hogy segítsenek az IGE jó- szándéku munkájában, itt beszélt az örök gyermeklelkü költő, Kosztolányi Dezső, itt csillogtatta meg esztétikai tudását és művelt­ségét Kárpáti Aurél is. Tábori Kornél az idegenforgalomról és a kulturkapcsol átokról beszélt, Lambrecht Kálmán, a természettu­dós Hermán Ottót, a Bükk európahirü ter­mészettudósáról közölt eddig még ismeretlen adatokat. Férfiak és nők zsibongó hada töl­tötte meg a nagyszerű termeket, a kis csár­dában cigányzene hangjai mellett együtt ül­tek a magyar vidékről a magyar Pantheoniba gyűlt irók és költők. Itt beszélgetett a nálunk is ismert Szitnyai Zoltán és Selmec szépsé­ges diákéletét mesélte halk szavakkal. Itt volt a Nyugat fiatal gárdája, itt rendezett, dolgozott Pakots jobbkeze: Kodolányi János, a magyar irodalom egyik ős tehetsége. Zár vodszky Zoltán áriáival, Aseher Oszkár, Bé- kcffy László és Andersen Felioia előadóimü- vészetükkel emelték a családias hangulatot. Itt üldögélt csöndesen Szántó György, a vak regényíró, mig Raktay Ervin, az Ázsia-utazó tudós irő Ghandival kötött barátságáról me­A jelenvolt irók azonnal a társalgóba mentek, ahol Kárpáti Aurél az áróhetet a gyász miatt berekesztette s Mariai Ödönnel együtt remegő hangon, könnyes szemekkel parentálta el a vezért. Most már a verő eső fájdalmában megbújt, riadt madársereghez hasonlított az irók csa­pata. A késő éjjeli órákig csendes gyásszal adózott az elhunyt vezérnek. A szlovenszkói irók gyásza Mi szlovenszkóiak kettős tragikumot érez­Ho marnia, június 16. (Tudósítónk távirati jelentése.) Borzalmáig szerencsétlenség tör­tént tegnap délután a nagybereznai járásban levő Ubla község közeliében. Harminchat líbiai iskolásgyérmék három tanító kíséreté­ben kirándulásra indult és amikor a község közelében levő f ah időn akartak keresztül menni, a hid leszakadt alattuk és mind a tünk. Elveszett számunkra az az ember, aki a magyar Írókat összefogta s aki bennünket olyan meleg szeretettel köszöntött. Az erdélyi hegyek szülöttje kétszeres meleggel ölelte magához a szlovenszkói hegyek szülöttjeit. Másik, nagy tragikumunk az volt, hogy a ma­gyarországi és az erdélyi irók előtt nem mondhattuk el felgyülemlett mondanivalóin­kat. A váratlan halál, a mors sacra kivesztet­te belőlünk a nyilvánosság számára szánt hangot. Együtt ültünk a zenetereimben, ahol a bezárt zongora hangtalanul velünk együtt gyásizolt . . . Itt beszéltük meg halkan a to­vábbi teendőket, itt határoztuk el. hogy szer­dán az Otthonban közös gyűlést tartunk az erdélyiekkel. Lillafüred csendes Az utón megzörren a járókelő lába alatt a harminchat gyermek a folyóba zuhant. A há­rom tanító nem vesztette el lélekjelenlétét és azonnal a gyermekek megmentésére sie­tett. Sikerült is harminchárom gyermeket megmenteniük, három gyermek azonban vizbefult és ezeknek már csak a holtteste került elő. A vizbefulíak között van egy nyolcesztendős és két héíesztemdős fiú, ille­kavics. Az ember ijedten emeli fel a fejét, mintha kisértetet sejtene. A zölden csillogó lillafürdi tó szomorúan integet felénk az élénkszinü csónakokkal. A függőkertekben dália és rózsa pompázik, de nem látjuk szí­nüket, nem érezzük a hegyi levegő által kétszeresen patinázott virágillatot . . . Mo; t az idegenek ülnek az elhagyott székeken, Lillafüred megint csendes, nyugalmat és gyógyulást kereső nyaralók mentavárává vál­tozott. A hegyoldalak majdnem összeboruló tölgy- és bükk-koronái között titokzatos be­szédet sző a szél s az égen szürke felhők alakijában halotti leplet borit maguk világára a békében termésrzet. Felhők, virágok, illat és színek velünk együtt gyászolják Pakots Józsefet. főleg leány. Nyolc gyermeket kisehh-nagyobb sérülésekkel kórházba kellett szállítani. Az ügyben rögtön vizsgálat indult és megállapí­tották, hogy a beszakadt fahíd már régi é« korhadt állapotban volt, amely nem bírt el nagyobb terhet. Most abban az irányban fo­lyik a vizsgálat, hogy kit terhel a felelőség a A nagy leszámolás Kétezerötszáz nemzeti szocialista az osztrák börtönökben Dalifuss Párisban — lilább lázongás az osztrák vidéken — A bombamerénylők nem vallanak Farkas István. Harminchat kiránduló iskolásgyermek alatt Felsőzempíémhem leszakadt egy tahid — három gyermek a vízbe Imii Végzetes szerencsétlenség a nagybereznai járásban ~ Nyolc megsérüli gyermeket a kórházba kelleti szállítani sóit. Kassák Lajos markáns alakja jól meg­fért Nagy Lajossal, a volt főszolgabíróval. De kartás és barát volt itt Máriái Ödön író, miniszteri tanácsos is, aki érdekes, őszülő alakjával fiatalosan járt-kelt irótársai között. Ki tudja, milyen meleg barátság és milyen átfogó kapcsolat képező erő tartotta volna össze a már-máir lankadó magyar írókat, ha a váratlan gyász derékba nem töri a kongresz- szu6 .munkáját. sMeghaít Pakots József« Hétfőn este vidám társalgás töltötte be a Palota-szálló földszinti nagy éttermét. A már összebarátkozott irók színes szavakkal örül­tek a rohamos sikerek és a keddi prog­ramról beszélgettek. Mi, szlovenszkói ma­gyar írók egypáran külön asztalnál ültünk « kedd délelőttre kitűzött elutazásunkról be­szélgettünk, mert az előzetesen kiadott mű­sortól eltérőleg Szlovenszkóról Simándy Pál, Egri Viktor és Farkas István tartottak volna beszámoló előadást. Halkan koccantak a poharak, amikor kilenc óra táján Kodo­lányi János összetört alakja jelent meg az ét­teremben. ö már tudott a halálhírről, de csak azt közölte, hogy Pakots József hirtelen rosz- szul lett. Egvpár perc múlva magát Pakots Józsefmét hívták a telefonhoz, rosszat sejtve, szinte szaladva sietett az előcsarnokban levő telefonhoz. Most már a halk suttogás egy hosszú perc alatt szájról-szájra járó, fájdal­mas, hangokba ömlő kiáltássá sűrűsödött: „Pakots meghai$t!“ Az irók gyásza Megdöbbent csend, tomboló vihar előtti, nagy-nagy hallgatás feküdt az étterem szi­vére, És a hirtelen gyász megdöbbent csend­jében elült a poharak csengése, könnyes sze­mek é<s dermedt szivek hallgatták a felcsuk­ló női zokogást. Egyetlen perc alatt szétfosz- lott a színes álomkép, az IGE megszűnt ki­mondott és messze szárny aló igévé lenni, mert csodás hatalmak irigyelték meg a ma­gukra talált irók jövőjét, kidöntötték soraik­ból a vezért. Berlin, junius 16. A Deutschösterreichische Tageszeitung, a vezető osztrák nemzeti szocia­lista lap jelentése szerint Ausztriában az elmúlt napok razziáin letartóztatott nemzeti szocialis­ták száma eléri a 2500-at. A letartóztatások folyamán Ausztria számos városában és községében súlyos incidensekre került sor. A karintiai Friesachban, ahol hu­szonkilenc nemzeti szocialistát, köztük a pol­gármestert, letartóztattak, a letartóztatottak hívei viharosan tüntettek a tultömött börtön­épület előtt, úgyhogy a csendőrség kénytelen volt beavatkozni és a nyugtalankodókat erő­szakkal szétoszlatni. A dunamenti Kremsben a nemzeti szocialisták a mára virradó éjjel a bíró­ság épülete előtt tüntettek és a letartóztatottak szabadonbocsátását követelték. A csendőrök itt is szuronytszegezve közbeléptek és szétkerget­ték a tömeget. A város számos keresztényszo­cialista érzelmű személyiségét a nemzeti szo­cialisták megtámadták és inzultálták. Salzburgi jelentés szerint a város közelében több helyen súlyos összeütközés folyt le. Halleinban a helyi rendőrség nem bírta megfékezni a lázongó töme­get és Salzburgból sürgősen rendőrerősitést kellett kérnie. Az erősítések megérkezése után a tüntetők egy része elsáncolta magát az egyik vendéglőben és sörös kancsókkal bombázta a fölvonuló rendőröket. Egy rendőr súlyosan megsebesült. Wienerneustadti jelentés szerint a letartóztatott nemzeti szocialisták a városhá­zán „Heil Hitler" kiáltással és fasiszta köszön­téssel üdvözölték a vizsgálóbírót Hivatalos jelentés szerint a tegnapig letar­tóztatott 1142 nemzeti szocialista között 387 osztrák államhivatalnok van, A nemzeti szocialisták tagadnak Bécs, junius 16. A nemzeti szocialista terro-* risták és bombaveíők elleni vizsgálat egyelőre nem derített fényt az elmúlt napok ausztriai terrorcseíekedeteire. A gyanú alatt álló nem­zeti szocialisták mindent erélyesen tagadnak. A hatóságok további bizonyítékokat keresnek. Néhány nemzeti szocialista újság azt állítja, hogy a merényletek nagy része — igy a maid- Jingi bombarobbanás, amelynek alkalmával Futíerweit ékszerész meghalt — egyáltalán nem polt politikai természetű, hanem személyes bosszú müve. WasserbStk Londonban London, junius 16. Dr. Wasserback, a volt berlini osztrák sajtóattasé, akit a nemzeti szo­cialisták letartóztattak, majd kiutasítottak a birodalom területéről, Dollfuss kancellár paran­csára Londonba érkezett. A kancellár Wasser- backet követségi tanácsossá nevezte ki és a londoni osztrák követséghez osztotta be. Was- serbácket megérkezésekor nagy tömeg fogadta a londoni pályaudvaron. —awa—a—— Az ositrák kancellár Páni Soncourra! társsal Pár is, junius 16. Dr. Dollfuss kancellár pénteken délelőtt Londonból Páriába röpült. A kancellár rövid ideig a francia fővárosban fog tartózkodni és tárgyalni fog Paul-Boncour kül­ügyminiszterrel. A francia szocialista sajtó el lenséges hangon kommentálja Dollfuss párisi tartózkodását és kijelenti, hogy mindaddig nem szabad kölcsönt adni Ausztriának, amíg a bécsi kormány nem ígéri meg ünnepélyesen, hogy visszaállítja Ausztriában az alkotmányos hely­zet et. Beszkid Antal péntek délben meghalt Szivszélhüdés ölte meg Ruszinszkó kormányzóiát Un g vár, junius 16. Dr. Beszkid Antal, Ru­szinszkó kormányzója, ma délben 13 óra 10 perckor a Bercsényi-uton lévő kormányzóság! palotában szivszélhüdés következtében meghalt A kormányzó két nappal ezelőtt könnyebben meghűlt, betegségének azonban nem tulajdoní­tottak jelentőséget. Állapota ma délben hirte­len rosszra fordult; az agg kormányzót sziv­szélhüdés érte, amely pillanatok alatt végzett vele. A gyászhir futótűzként terjedt Ungvárott és Ruszinszkószerte. Ruszinszkó fővárosának gyá­szát a gyászlobogók százai hirdetik. Dr. Beszkid Antal 1855 szeptember 16-án született az Eperjes melletti Hanusfalván. Ta­nulmányai végeztével Ólublón lett ügyvéd. Az államfordulat előtt több cikluson keresztül tag­ja volt a magyar országgyűlésnek, ahol a nép­párt soraiban foglalt helyet. Az állami ordu lat idején, már eperjesi ügyvéd 'korában, élére állt a ruszinok politikai mozgal­mának. Elnöke lett a ruszin nemzeti tanácsnak s ezt a méltóságát halálig megtartotta. 1919- ben és 1920-ban részt vett a békekonferencián. Visszatérte után az orosz nemzeti párt vezeté­sét vette át, A köztársasági elnök 1923 november 17-én nevezte ki Ruszinszkó kormányzójává. Állását 1923 november 26-án vette át s azóta megsza­kítás nélkül töltötte be ezt a meglehetősen szűk hatáskörű méltóságot. Temetése iránt még nem történt intézkedés. A csehszlovák sajtóiroda dr. Beszkid Antal halálával kapcsolatban a következő életrajzi adatokat közli: Dr. Beszkid Antal 1855 szep­tember 16-án született. Atyja görögkatoliku-s lelkész volt. Gimnáziumi tanulmányait Un gyű­rött végezte és jogi tanulmányait a budapesti egyetemen abszolválta. 1881 és 1910 között a mai Szlovenszkó több városában ügyvédkedett. Ebben az időben néppárti, ellenzéki program­mal a magyar országgyűlés tagjává választot­ták, ahol mint nemzeti kisebbségi képviselő szerepet játszott. Amidőn 1918-ban. az áMam- fordulat idején megalakították a kárpátorosz nemzeti tanácsot, annak elnökévé Beszkidet vá­lasztották. Ez a nemzeti tanács mondta ki an­nakidején a csehszlovák köztársasághoz való csatlakozási nyilatkozatot. Beszkid 1919-ben, mint a kárpátorosz ügyek szakértőije, részt, vett a párisi béketárgyalásokon. Ruszinszkó kor­mányzójává 1923 november 17-én nevezték ki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom