Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-13 / 110. (3220.) szám

3 1933 május 13, szombat. HffiaEBntasBrowusiBWKi mwamm A lévai légkörben (d) Nem véletlen az, hogy a magyar nem­zeti párt Lévára hivta össze> tisztújító és programépitő országos nagygyűléséit. Az utolsó hónapokban Léva volt a magyar nem­zeti párt legnagyobb sikerének színhelye s a párt vezérei bizonyára azért választották ezt a kuruc múltú várost mostani seregszemlé­jük színhelyéül, mert ezzel is jelezni akar­ják, hogy azt a sodró magyar nemzeti szelle­met, azt a szilárd ellenzéki irányvonalat kí­vánják továbbra is követni és hivóan fölmu­tatni, amely Léván is győzelemre segítette a pártot. A párt helytállása és erősödése több összetevőnek az eredőije. Az első ilyen tényező volt Szent-Ivány országos kőrútjának hatása. A pártvezér egy évvel ezelőtti kőr­útján programadásában messze kihangsú­lyozta az osztályokat harmóniában összefog­laló nemzeti kollektíváim szolgálatát, mint legfőbb politikai alapelvet és célt, amely azonban- csak a szociális gondolat fokozottabb érvényesítésével érhető el- Ugyanakkor a taktikát illetően a radikális ellenzékiséget hirdette meg, mint a közeledő idők tempó­jának legmegfelelőbb és leghatékonyabb harcmodorát. S ezze-1 kapcsolatban a fiatal magyarokat hivta be a kisebbségi frontnak a magyar nemzeti párt által védett szakaszára, mint a szociális felelősségű nemzeti munka és a radikális harcmodor legígéretesebb le­téteményesét. Nos, a lévai és az érsekujvári választások voltak az első erőpróbák, me­lyek ezt az irányvonalat a siker bizonyító erejével fényesen igazolták. A fiatalság volt az, amely elsőnek rezonált a hívásra s azóta a párt kebelében országszerte nagy lendü­lettel folyik az ifjúsági munkacsoportok szervezkedése az önművelésben és a politi­kai küzdésben való edződés céljából. A ré­gebben tétova nemzetköziségben, tudók os álszocializmusban vagy a politikától való neuraszíénikus irtózásban, avagy bűnösen anyagias megalkuvásban tévelygő ifjúság ma már egyenes magyar színvallással és bá­tor S'Orsvállalással kezd sorakozni mindkét kisebbségi pártunk zászlai alá. A nemzeti gondolat minden nemzet fiatalságában hódit és előre marsol, ezért kétszeresen kívánatos és kétszeresen örvendetes, hogy kisebbségi ifjúságunk is kezd kibontakozni a nemzeti deifeíizm us p ol i pka rj ai-ból. Ilyen bizakodó légkör, ilyen biztató tanul­ságok fogadják a magyar nemzeti párt vezér­karát a mostani seregszemle alkalmából Lé­va történelmi falai között. A pártnak a leg­utóbbi lustrum óta való fejlődése igazolja, hogy a pártvezér meglátásai és célkitűzései nemcsak előrelátók és szükségesek, de nép­szerűek és tömeglenditők is voltak. A meg­tett ut eredménye és szép Ígérete az eddigi irány folytatását tanácsolja és erre kötelez- Az eddigi taktika folytatása azért is oly nagy kisebbségi érték, mert ez az irányvonal a legteljesebb testvéri harmóniát és akció- közöaséget tette és teszi lehetővé a magyar nemzeti párt és másik vezetőpártunk, az or­szágos keresztényszocialista párt között. Már pedig ez a harmónia a legnagyobb és leg­szebb záloga közös kisebbségi harcunk vég­leges sikerének. A kisebbségi magyarság jo­gos reménykedéssel és őszinte szerencse- kívánással tekint a magyar nemzeti párt frontépitő tanácskozásai elé. Ula^ esek álfásfeglalis a sajfésisbadság mellett A cseh újságírók klubja a következő hatá­rozatot hozta: — Tudatában vagyunk annak, hogy a szom­széd államokban lefolyó események, a gazda­sági krízis következtében az ádamellenes ele­mek növekedő tevékenysége nálunk is arra készteti a kormányt, hogy a közrend és az állam védelme érdekében óvintézkedéseket tegyen. A köztársaság iránt lojálisán visel­kedő sajtó újságírói nem egyszer mutattak rá ezekre a jelenségekre. Ezzel azonban nem mondták és nem kérték azt, hogy a kormány, amennyiben a sajtóról van szó, egy uj, rend­kívüli óvintézkedéshez nyúljon, amely a saj­tószabadságot veszélyezteti. Meg vagyunk győződve arról, hogy teljesen elegendők a köztársaság védelméről szóló törvény és an­nak a sajtóra vonatkozó rendelkezései. USy véljük, hogy elegendő a szigorú sajtónovella, amely jelenleg érvényben van. Éppen ezért felkérjük az irányadó tényezőket, a képvise­lőket, szenátorokat és a kormány tagjait, hogy ne adják oda nevüket egy újabb rendelethez, törvcnynovellához vagy törvényhez, amellyel a sajtószabadság, mint olyan megszűnne és ezzel korlátoznák vagy lehetetlenné tennék vele a sajtó szabad megnyilatkozását és kri­tikáját, ami végeredményben önkényeskedés­re vagy abszo lutizmusra vezethetne, ami ve­szélyezteti a sajtó erkölcsi és anyagi létét is. Hokky a parlamentben óvást emelt a técsől területátengedés ellen A ruszinszkói magyarság országos keresztényszocialsstapárti képviselője szigorú kritikában részesítette az 1931-es zárszámadást — A költségvetés 9'8 milliárdra sióit, a zárszámadás 12'2 milliárdrói ad számot Prága, május 12. A képviselőház tegnapi ülésén — mint rövidem jelentettük — Hokky Károly, a miszinszkói magyarság országos keresztényszocialista párti nemzetgyűlési képviselője, az 1901-es zárszámadás fölötti vitában beszédet mondott. Az érdekes be­szédben a szónok mindenekelőtt kitért a tőcsői határkiigazitás kérdésére s a következőket mondta: — Ez az első határrevirió és pedig a kir­ántani keretén belül- Veszedelmes prece­dens a további revíziókra. Roncs miniszter ur azt hiszi, hogy a békeszerződések örö'kéle- tüek, mint a j éri kői rózsa. A legutóbbi expo­zéjában úgy hirdette, hogy nincs olyan mi­niszter, aki egy határrevizióhoz szükséges háromötöd többséget össze tudna hozni a csehszlovák parlamentben. A téesöi határ- revisióhoz mégis össze fogja hozni ezt a szük­séges alkotmányos többséget. Erre persze azt fogja mondani, hogy ily kis revízióhoz összehozható. Mindegy, akármilyen kicsiny egy ember, mégis ember az. Akármilyen ki­csiny a revízió, mégis revízió az! És itt nem tartja szükségesnek Ben.es miniszter ur a népszövetségi alkotmány 19- paragrafusának igénybevételét és alkalmazását?* Vagy az csak akkor szükséges, ha nem a kisantamt keretén belül történik a revízió? — A ruszinszkói határokat a saint-germai- ni békeszerződés állapította meg. Természet- szerű teliát, hogy csakis a népszövetség köz­bejöttével s annak tudomásával változtatható meg, mert itt nem egyszerű határkiigazitás- ról, hanem területátengedésről van szó. Ér­dekes, hogy Krofta miniszter ur éppen most hangsúlyozta, hogy területet átengedni Cseh­szlovákia csakis a népszövetségi paktum 19. paragrafusának alapján hajlandó. De még egy másik fontos szempont is figyelembe ve­endő. Vagyis az, hogy a prágai parlament egyedül nem jogosult e kérdés eldöntésére. Még a köztársaság keretein belül sem. Csak­is az autonóm szojm összeillése után, ha ez az alkotmányos szerv megszavazná, volna a kérdés rendezhető. — Krofta miniszter ur is kényes kérdés­nek minősítette a vele való tárgyalásaim fo­lyamán a románok részére nyújtandó terü­letátengedést. Kényes kérdés bizony. És erő­teljes fegyvert ad ez a precedens a revízió mellett küzdők táborának! Jó! gondolják meg az illetékes tényezők s jó] gondolja meg a parlament, amikor erről a kérdésről dönt. A zárszámadás kritikáig Áttérve a zárszámadás bírálatára, nagy elégtétel nekem, hogy Remes főelőadó ur szintén törvényellenesnek minősítette az egyes resszortminisztériuimok eljárását, hogy költségvetésük kereteit túllépik a parlament előzetes hozzájárulása nélkül. Amíg az ál- lamszámvitel és ellenőrzés gyökerében való megreformálása meg nem történik, a legfel­ső számvevőszék teljesen tehetetlen minden ilynemű visszaéléssel szemben. Az 1931. évi zárszámadás 6®erint is túllép­ték a költségvetést: a legfelső közigazgatási bíróság 244 ezer koronával, az igazságügy- minisztérium 6 millióval, az iskolára gyű mi­nisztérium 11 millióval és a népjóléti mi­nisztérium 239 millióval. Bármily célra vol­tak is szükségesek és bármilyen szüksége­sek is voltak ez összegek, a tény az, hogy törvényes kötelességüket éppen a miniszte­rek mulasztották el, akik első sorban kell hogy a törvény őrei legyenek. — Itt kell sürgetnem a szenátus által már évekkel ezelőtt elfogadott s a miniszterek felelősségéről szóló törvényjavaslatnak a parlament által való mielőbbi letár gyalusát és törvényerőre emelését. Mennyi a deficit? — Az előttünk fekvő zárszámadás mintegy négy és íélszáz oldalas vaskos kötet, de a számvevőszék legfőbb hivat ás árnak, az ellen­őrzésnek a nyoma alig látszik meg benne. Mindenekelőtt hiányzik belőle a költségveté­si irányzattól való eltérések kritikai magya­rázata s ehelyett csupán sejtés szerű meg­jegyzéseket kapunk, ahol szinte félve kerül­nek minden szót, amiből esetleg konkrét adatokra lehetne következtetni. C9ak nagyon nehezen állapítható meg, hogy valójában mennyi a deficit az 1931. évi állami háztartásban. következő adat: a zárszámadás 76. oldalán a 14. fejezet 15. tétele 1. paragrafusa szerint a közműnkaügyl minisztérium által végzendő építkezésekre a költségvetési előirányzat 67 millió koronát engedélyezett. A zárszámadás adatai azt bizonyítják, hogy ez építkezések­re — amelyeket nem sorol fel — 86 millió koronát fizetett ki tényleg 1931-ben az ál­lampénztár és további 11 millió koronával maradt adós. Vagyis a költségvetési előirányzatot kerek 30 mil­lióval lépték át csak ennél a tételnél. A költségvetési túllépés még nagyobb lett volna, ha az 1931-re előirányzott valameny- nyi építkezési munkálatot elvégezték volna. Az állami közigazgatás és az állami üze­mek összkiadásai 1931-ben kerek 21 mil­liárd koronát tettek ki. Ebbőffl az összeg­ből legalább 12 milliárd olyan dofbgi ki­adás, amelynek dícímezése semmikép­pen sem lehctségles a benyújtott zárszám­adás alapján. Különösen a hadügyminisztérium óriási ösz- szegeket elnyelő dologi szállít ás álunk Szigo­rú ellenőrzése volna szükséges. A szubvenciók — De hiányos a szubvencióik és különböző előlegek ellenőrzése is. — A költiségvetésileg elő nem irányzott fejezetben pl. ilyen kiadások szerepelnek: központoknak 6 millió, gyümölcstermelés fejlesztésére 5 millió, mezőgazdasági gépek beszerzésére 10 millió, ipari gépek bevá­sárlására 8 millió, lakóházak építésére a sorsjegyakcióból 30 millió, munkanélküliek élelmezési segélyére 77 millió, produkitiv munkanélküli segélyre 27 millió, a szloven- szkói tanítóság nyugdijára tki egészít ésül 29 Zece zajjal van egybekötve mondja Busch mester; de ha a rádiónál nem zajmentes a fel­vétel, úgy’ az bizony nem élvezet. Aki a zaj tokozó mel­lékzörejeket el akarja kerülni, használjon PERTRIX anód-elemet. Ez az elem teljesen egyenle­tes áramot szolgáltat, tiszta, zajmentes fel­vételt biztosit és ki­váló felujuló képessé­génél és tartósságánál lógva rendkívül taka­rékos. A nagyi gényüek eleme. millió, a vízgazdálkodási alaphoz való állami hozzájárulás címén 15 millió, egyetemi épít­kezésekre 9 millió, a felszabadulási akcióval járó kiadásokra 150 millió, előleg az állam­vasutaknak 178 millió, a katonai erdőbirto­kosoknak 39 millió, a csehszlovák sajtóiro­dának 6.8 millió, az állami fürdőknek 10 millió, készpénzelőleg az államvasutaknak 121 millió, az állami erdőbirtokoknak 27 millió, a bánya és kohómüvekre 68 millió, .ismét a katonai erdőbirtokoknak 3-7 millió, az államvasutak nyugdíjalapjának 495 mil­lió, — ezenkívül a belföldi kölcsönösszeg­ből a következő célokra fizettek: az állam­vasutaknak 600 milliót, az állami birtokok­nak 15 milliót, az állami bányamüveknek 20 milliót, a katonai erdőiknek 43 milliót, az állami fürdőknek 5 milliót, a csehszlo­vák sajtóirodának 1.2 milliót. Ez összegek imiliiárdokra rúgnak, amikről azonban a részletesebb jelentés teljesen hiányzik. — De más tekintetben is nagyon kifo­gásolható a zárszámadás. Egy szóval sem említi meg, hogy a feltüntetett körülbelül egy milliárdnyi készpénzkészlet a valóság­ban nem létezik, mert csaknem teljes egé­szében a bankoknál immobil izéit. Sőt az ál­lamnak bán kérd ©kéltség érői sem tudunk meg semmit. Arra sem találunk egyetlen szó magyarázatot, hogy a költségvetés az 1931. évre 9.8 mill.lárdra Szólt, a zárszámadás azonban már 12.2 milliárdot tüntet fel. Kisebbségi szempontból a kép még sötétebb s még szomorúbb volna. Sehol egyetlen tétel nincsen a milliók! labirintusában, amely arról tenne tanúsá­got, hogy a kormány a közvagyon kezelé­sében tekintettel lett volna a kisebbségek­re s a milliók garmadájának szétosztásánál tel- jesitette volna a nemzetközileg vállalt ki­sebbségi kötelezettségeit. A zárszámadást nem fogadom el. Oroszország megerősíti a keletkinai vasútvonal átadásáról szóló hűeket Mert a költségvetési pénztári hiányt 1989 millió K-ban tünteti fel a zárszámadás, de minthogy a költségvetésen kívüli gazdálko­dás 1600 millió felesleget mutat föl, így a tiszta pénztári deficit kerek 300 millióra zsugorodna össze. Igen, de már a következő oldalon a költségvetésileg előirányzott téte­lek szerinti gazdálkodás ismét 473 millió ko­ronás hiányt mutat ki, de még egy oldallal később már ez a deficit 2081 millió koroná­ra emelkedik. Hogy azután valójában meny­nyi hiánnyal zárult a kormány gazdálkodása a közvagyonnal 1931-ben, azt a legteljesebb pontossággal megállapitaini nem lehet. A beruházások Ugyanilyen kusza, zavart és érthetetlen az egyes kormányzati ágak sáfárkod ás áról szóló számszerű kimutatás is. Sehogyan sem lehet megállapítani, hogy pl. egy-egy beru­házás mennyit emésztett föl. — Hogy mennyire hiányos minden ellen­őrzés éppen a beruházások terén, arra a leg­tipikusabb példa a számrengetegből kivett Moszkva, május 12. Litvinov hivatalos nyilat­kozatában elismeri, hogy Szovjetoroszország a keletkinai vasútvonalat hajlandó eladni Mand­zsúriának. Az orosz külügyi népbiztos szerint az orosz ajánlat a szovjet békeszereíetének újabb tanujele és egyúttal kifejezi azt a kíván­ságot is, hogy a távolkeleten kikerülje a kon- flikusokat. A külügyi népbiztos ezután a nan- kingi kormány jegyzékével polemizált. Mint ismeretes, a kinai kormány tiltakozott a vasút­vonal tervezett eladása ellen és azzal érvelt, hogy Moszkva a vasútvonalai legfeljebb Kíná­nak adhatja el, senki másnak. Litvinov szerint a kinai szerződések elavultak, mert a nankingi kormány nincs abban a helyzetben, hogy telje­sítse szerződési kötelezettségeit és igy Szovjet­oroszország szabad kezet kapott. Az orosz-ja­pán tárgyalások hamarosan befejeződnek és akkor a szovjet átadja a vasút fölötti fennható­ságot Japánnak. London, május 12. A mandzsuriai kormány nyomatékosan utal arra, hogy az Oroszország­hoz intézett ultimátum, amely a keletkinai vas­útvonal elrablóit mozdonyainak és vasúti ko­csijainak azonnali visszaadását kívánja, pénte­ken éjfélkor lejár. Ugyanakkor a mandzsuriai kormány közli, hogy az oroszok csapatokat vonnak össze Mandzsúria határán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom