Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-13 / 110. (3220.) szám

U>IWCM-/vVlGVAR.H I RIaAB bbsmiijmw. nm i ir-r———1 —. Történelmi levegő és fejedelmi kényelem heti nyolc guineéért Szállodás !eU Anglia egyik legtekintélyesebb hercege Leóim, május 12. Amit, eddig esek a moziban ! láttunk, az a valóságban ig megtörtént; egy herceg, aki az angol arisztokráciában is} nem mindennapi .jelenség, kastélyát szállodá­vá alakította át. Montrose hercegről van szó, aki Buchanan Castle várát, fizető vend égek rendelkezésére bocsátotta. Ez az elhatározás Angliáiban óriási feltűnést kel­tett. ami érthető is. hiszen a Montrosék, akik a Graham- házból származnak. Skócia legrégibb és legfeudálisabb családjai közül valók s kasté­lyuk egyike a. legszebb és legbüszkébb kasté­lyoknak a*z egész országban. Ám hiába minden ősi dicsőség és ősi név, a kastély jelenlegi urának, miként sok más brit arisztokratának, akiket a válság magával sodort, nem áll rendelkezésére az az óriási összeg, amely ennek a gyönyörű kastélynak a fenntartásához szükségest Eladásra azért nem gondolhatott, mert a mai gazdasági viszonyok között, nem akadt. a. kastélyra vevő. A kastélynak szállo­dává való átalakítása, -maradt, az egyetlen ki-ve-, zetö ut­A szálloda-kastély első vendégei husvétkot köszöntöt-tek be az ősi házba, bár ezek főképpen a. sajtó meghívott vendégeiből álltak. A herceg a ieavzivélyesebb fogadtatásban részesítette őket, töviroi-hegyire megmutogatta a kastélyt és a parkot. Meg kell állapítani, hogy a, vendégek rövid tartózkodásuk alatt, el voltak ragadtatva a hercegi szálló vendéglátásának gyönyörűié-. gietől. Noha Buchanan Castle ma már csak szállodai célokat szolgál, a herceg egy téglát, egy cse­repet, egy bútort nem cserélt ki. Sőt. a kiszolgáló személyzet is a régi cselédség­ből áll. úgy hogy a fizető vendégeknek nem za­varja semmi azt. az illúzióját, hogy meghívott vend-.-ei cgv hercegi párnak. A hálószoba Olyan na-' -, mint Londonnak egy-egy háromszobás la­kása. a bútorok faragott remekművek, a tizen­hatodik század mestermunkái. Az ágy menyeze- tes, négy csavart oszlopa fölött baldadhin feszül, selyemfüggönyökkel. A nap beköszöntésével beköszönt az inas is és a vendégnek ágyban szolgálja föl a reggeli teát, kivasalja a ruháját, cipőjébe beteszi a cipő-húzót, sőt mi több, még a fogkrémet is rákeni a keiére, — mindezt olyan pontossággal, amely csak egy angol Butler-nek a sajátja- Ha a vendég reggeli után újságját a kandalló mellett olvassa, meg kell, hogy lássa a hercegi címerrel ékesített jel­mondatot: Ne ouiblde! Ne felejts! Nem nehéz a jelmondatot követni annak, aki csak egyezer is átlépte a kastélynak küszöbét. A. falakról a szerény polgáremberre a Montro­sék ősei tekintenek le ragyogó díszruhájukban, hullámzó allonge-parókákk-al. A nagy ebédlőben Van Dv,k-nek portréja ékeskedik, amely I. Ká­rolyt ábrázolja. Egy másik szobában III. György­nek é< feleségének. Karolinának a képe függ. jeléül annak, hogy a király is a. herceg ősei közé tartozik. A legérdekesebb tárgyak azonban a kastélyban található rengeteg ereklye közül a szegény, szerencsétlen James Montrcse márkira vonatkoznak, akit 1650-ben végezték ki. Kivégzése utáu testét négyfelé vágták. Szive itt nyugszik Buchanan Castleban aranykazet­tában. Itt vannak megfakult ruhadarabjai, ame­lyeket kivégzésekor viselt, még láthatók rajta a vérnyomok, amelyek nem igen alkalmasak, arra, hogy a né­zőt kedélyes hangulatba ringassák. Ha .a vendégek eléggé megcsodálták az ősök galériáját és az ereklyéket s ha. fejük talán kissé szédül az elmúlt századok- levegőjétől, legoko­sabb, amit,, tehetnek, ha. sétára, indulnak a her­cegi parkban, vagy .kirándulnak a kastély köze­lében lévő Loch Lomondhoz. amely egyike Skó­cia legnépszerűbb és halban leggazdagabb tavai­nak. Mindez nem kerül többe heti nyolc guineánál. A vendégek halászhatnak, evezhetnek, tenuiszt játszhatnak a parkban, golfot a leggyönyörűbb golfpályán, lovagolhatnak kedvük szerint, ég ha tetszik, — kinek nem tetszik? — levelet, írhatnak haza, a; herceg címerrel ékes levélpapírján, -amely tetszés szerinti mennyiségben és dij tálaim 1 áll a mélyen tisztelt vendégek rendelkezésére. Kassa mm$ §ciltgé§wetÉsét visszautalldk a pénzügyi bizottsághoz! Kassa, május 12. (Kassai szerkesztőségünk lel-e- fon jelentése). Kassa város 1938. évi költségvetésé­nek általános vitája, mint tegnao jeleztük, viharos hangulatban kezdődött meg és mint az előrelátható volt. egy na.p alatt nem is nyert befejezést. Éjjel fél tizenegy órakor félbeszakították s ma, folytat­ták- Tost László helyettes polgármester felszóla­lása után Kosik kommunista szólalt fel, aki pártja nevében ugyancsak visszautasította a. költségvetési tervezetet, Utána Halmi Béla dr., a magyar nemzeti párt képviseletében beszélt s kifogásolta a költségvetés irreálitását. A költségvetésnek úgymond — a. vá­rosi élet és gazdálkodás igazi képét, kell mutatnia s egyúttal a város karakterét is. Eddig így volt. A költségvetés realitásán kívül a város karakterét is igazolta. Sajnálattal állapítja meg, hogy az uj költségvetés ennek a feltételnek semmiképpen sem felel meg. Különösén kifogásolja, azt a tör­vénytelen eljárást, ahogyan a költségvetési terve­zetet a pénzügyi bizottságban letárgyalták. A pénzügyi bizottságnak időt sem engedtek a költségvetés alapos áttanulmányozására s s ma gyár bizottsági tagok hiába kérték a tárgyalás­nak elhalasztását, a csehszlovák blokk ridegen elzárkózott a kívánság elöl, úgyhogy a magyar­ság pártjainak megbízottai kénytelenek voltak a bizottságból kivonulni. Miután a, költségvetés teljesen irreális és a. bizott­ság előtt sem tárgyaltatott le szabályszerűen, azt nem fogadja el, hanem in-ditványozza, hogy újabb megvizsgálás céljából a pénzügyi bizott­sághoz utaltassák vissza. Valószínűnek látszik, hogy az általános vita be­fejezése után nem kerülhet sor a részletes vitára, mert a képviselőtestület nagyobb része a költségve­tést nem fogadja, el. Az országos keresztényszo- ciali-sta pártnak, a magyar nemzeti pártnak és a kommunista pártnak összesen 22 szavazata van a. képviselőtestületben, ezért valószínű, hogy a költ­ségvetést a pénzügyi bizottságnak újból átadják. , Lapzártakor a. költségvetési vita még tart, ki­látás van arra, hogy éjjelig fog elhúzódni, s akkór fog eldőlni, vajjón áttérhetnek-e a részletes vi­tára­A paciensek és a honoráriumok jegyzékét követeli a nyitrai orvosoktól a pénzügyigazgatóság Az orvosok küldöttségileg tiltakoztak az orvosi titoktartás megszegését követelő intézkedés ellen Nyitra, május 12. (Salját munkatársunktól.) A pénsügyigazgatóság a napokban küldte szét a felszólításokat a nyitrai orvosok ré­szére az 1932-es kereseti és forgalmi adó be­vallása ügyében, azzal a megjegyzéssel, hogy kötelesek előterjeszteni pácienseik neveit és az azok által fizetett honoráriumoktól szóló jegyzéket. A városban rövidesen híre ment a felhívás­nak és a kezelés alatt, állott és kezelésre já­ró betegek között érthető megütközést vál­tott ki a pénzügy igazgatóság kívánsága- A páciensek megütközése annál is inkább ért­hető volt, mert hiszen törvényes rendelkezés tiltja meg az orvos indiszkrécióját. A nyitrai or vessző vétség ülést tartott az ügy­ben, melyen elismerték a páciensek felzúdu­lásának jogosságát és elhatározták, hogy a pénzügyigazgatósághoz küldöttséget menesz­AZ ARANYCSAPDA JAMES ©. CURWOOD REGÉNYE (16) Philip idegéi a vékeőkig feszültek. Bram John­sonnak fétise lehetett a. leány haja. Vad ujjon- gás ragyogott, át. az óriás, arcán, mikor ujjal az aranyszínű ajándékot szorongották. Philip látta, hogy a leány mosolyog a halálos vesze­delem árnyékában. A halálos veszedelmében,' amelyre a szerencsétlen nem eszmél rá. Haja még mindig szabadon omlott alá egész ragyogó szépségében. És Bram szeméi ezen a hajtenge- reú függtek, miikor a hajfonatot elvette a leány­tól. —- Elképzelhető, hogy ez a tébolyult ember nincs tisztában a maga hatalmával? Nem gyul­ladt volna ki ebben a lomha agyban soha az ia gondolat, hogy ennél a hajion a tnál százszor nagyobb kincs utón ig kinyújthatná állati ke­zét. akárhányszor akarná? És lehetséges, hogy a leány nem sejti a, maga veszedelmét., amint ott áll a szörny-ember előtt?... Philipnek is olyan sáipadt volt az arca, mint a leányé, mikor az elmosolyodott, és bólogatott Bram Johnson félé. Az óriás lassan az ablak felé fordult, egy-két percig szelíden dörmögött, aztán leült, a falhoz, keresztbe vetve a lábait. A hajfürtöt három selymes fonalra osztotta, és elkezdte megfon.nl huroknak. Céhe arcába kez­dett visszatérni az élet szine. mikor Philip új­ra rátekintett. A leány fejének mozdulatával mutatta, hogy egy időre bemegy a szobájába. Philip megértette. Ilyen izgalmak után pihen­nie kell. Mikor Célie bement a szobájába, Philip elő­szedte hátizsákjából a, borotváló készülékét. Volt, mellette tükör is. Az a kép. amelyet, a tü­körben látott, megijesztette. Nem csoda, ha, a leány is megijedt tőié az első látásra! Félóráig tar tett, amíg jól megborotválkozott és ezalatt Bram egyáltalán nem is méltatta, figyelemre, csak babrált tovább az aranyszínű nyulhurok- kal. Célie nem jelent meg addig, arnig az óriás be nem fejezte munkáját, és ki nem ment a. szo­bából. Az első. amit észrevett, Philip arcának változása volt. Philip meglátta a leány szemei­ben a gyönyörködést és érezte, hogy elpirul bele. Mind a ketfcén a szörny-embert figyelték az ablakból. Bram magához hívta farkasait és ment velük a kapu felé. Hócipőit és hosszú os­torát magával vitte. Először maga lépett ki a kapun, majd egyenként kiengedett a farkasok közül tizet, aztán becsukta a kaput. Célie visszament az asztalhoz és Philip látta, hogy a leány ceruzát és papirost hoz ki a szo­bájából. A papirt odatartotta Philip felé és dia­dalmasan mosolygott. Végre megtalálták a be­szélgetés módját. A papíron egy karibii fejének kezdetleges vázlata volt. Ez azt jelentette, hogy Bram elment vadászni. És Bram távoztában vérszomjas tálkájának felét a karámban hagyta. Philip most már nem kételkedett egy szikrányit sem. ők ketten nem véletlen vendégei ennek az őrültnek, hanem a foglyai. XII. FEJEZET A rajtaütés Bram és a farkasok távozása után Philip még néhány percig ott maradt az ablaknál. Csaknem mégfeledkezett arról, hogy a leány ott áll mögötte. Mióta Pierré Breault megmu­tatta neki az aranyhurkot, soha nem volt. titok­zatosabb előtte a helyzet, mint most. Bram Johnson valóban megőrült, vagy csak ámítja a világot? A kérdés olyan egyezerre megoldódott agyában, hogy maga is meglepődött rajta. A múltból egy mondáé hangzott feléje teljes tisz­tasággal: „Az őrült nem feled soha!“ Egy nagy elmegyógyász mondása volt, Philip barátjáé, akivel egy híres btinügy alkalmával a tettes el­meállapotáról beszélgetett. És Philip tudta, hogy ez a mondás igaz. Az őrült soha nem feledi el azt a rögeszmét, amely egyszer a hatalmába kerítette. A rögeszme valósággal megszállja, a lényébe szövődik. Bomlott agyában soha ki nem alszik a gyanú. A félelmi képzet holtig kí­séri. A gyűlölet, nem száll el belőle. Ha Bram Johnson őrült volna, akkor játsza­nál ezt a játékot? Csaknem meggyilkolta Phi- lipet az élelmiszerek miatt, hogy a leányé lehes­sen annak minden morzsája. Most pedig az őrült ember gyanakvásának legkisebb jele nél­kül ott hagyta nála az egészet. Szemeiben a gyanakvás tüzét nem egyszer fölváltotta a csöndes, bamba közömbösség. A gyanakvás Őszinte lett volna, az együgyüség pedig tiszta tettetés? Ha pedig tettetés, akkor.,. miért? Philip most már meg volt győződve arról, 'hogy Bram nem bántotta a lányt olyan érte­lemben. amilyentől ő rettegett. Célie megérttette ezt vele és mégis: Bram szemeiben olykor-oly­kor látott olyan tekintetet, amely nagyon ha­sonlat a vadállat néma imádatához. Ceaik egyet­len egyszer volt ez a tekintet más valami — amikor Célie odaadta neki a hajfürtöt. Pkilip- ből most már az a, gyanú is elszállt, amely ak­kor támadt benne, mert ha a szörny-ember mel­lében szenvedély és vágy lángolna, akkor nem hozott volna ide a házába egy esetleges vetély- társat és nem nagyta volna magukra kettőjü­ket. A csendőr agya gyorsan dolgozott, amint kibámult a farkasok karámjára. Nem, most már nem fogja többé a báb szerepét jászani. Eddig Bram Johneonnál volt az ostor. Most, ki­veszi a kezéből, akárhogy tiltakozzék is a leány. Az óriás nem egyszer adott eddig alkalmat ahhoz az ütéshez, amely fegyenccé tehetné. A legközelebbi alkalmat nem 'fogja elmulasztani. Ez az elhatározás csillogott Philip szemeiben, 1933 májas 18, Mwmfoai lenek azzal a kéréssel, hogy tekintsen el a felhívásban közölt kívánságtól, mert az mé­lyen sérti a páciensek érdekeit és az orvosi titok tart ás' kötelezettsége miatt nehéz hely­zetbe hozza az orvosi kari is A határozat alapján húsz nyitrai orvos ke­reste fel tegnap az adóosztály vezetőjét, Po- lakovics pénzügyi tanácsost, ahol ismertetve a helyzetet kijelentették, hogy a törvényes rendelkezésekre és a pácien­sek érdekeire való tekintetted nem tehet­nek eleget a felhívásnak és tiltakozniuk kell az ellenőrzésnek ilyen módja ellen. A pénzügyigazgatóság azonban arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a páciensek ne­veinek és a fizetett orvosi honoráriumnak listaszerű közlése még nem meríti ki az or­vosi titoktartás megszegésének tényét. Ezzel szemben az orvosi kezelést igénybe­vevő páciensek körében oly hangok hallat­szanak, hogy feljelentéssel fognak élni azok ellen az orvosok ellen, akik a köteles titok­tartást megszegve bárkivel is közük, hegy orvosi kezelés alatt állottak. Különösen ké­nyes helyzetbe kerültek az egyes szakorvo­sok és főleg a bőrgyógyászok, akiknek eset­leges lietabenyujtása előre nem látható kö­vetkezményeket. vonhat maga után. Nem sokkal könnyebb azonban a gyakorló orvo­sok helyzete sem és könnyen megeshetik. hogy a tervezett ellenőrzésnek ez a hallatlan módja a perek lavináját fogja maga után venni. Remélhető, hogy a pénzügyigazgatóság méd­iát fogja ejteni annak, hogy a sérelmezett felhívási visszavonja és megfelelőbb formá­ban vezesse keresztül az orvosi jövedelem ellenőrzését, ■ü**1 aWHUMJUO. 4^ MHKgoTM WW ■< 'iurr wrrrwaa — Autósbanditák négymillió frank ok- mánybéfyeget raboltak. Parisból jelentik: Csütörtökre virradó éjszaka ismeretlen tette­sek betörtek Evreux város adóhivatalába, ahonnan több mint négymillió frank értékű okmánybélyeget raboltak el. Az adóhivatal igazgatóját és feleségét, aki a hivatallal szomszédos szobában aludt, a betörők bezár ták, úgy hogy a rablást nem akadályozhatták meg. A tettesek autón menekültek el és nyomtalanul eltűntek, — A „Tábortűz**, a sziovenszkói magyar ifjúság folyóiratának májusi száma most je­lent meg bő tartalommal, komoly, elmélyedés­re késztető cikkek, vidám novellák, apró közle­mények, versek, diákproblémákkal foglalko­zó Írások váltakoznak a lapban, Vezércikké­ben az Igaz Embert állítja mintaképül, né­hány cikkében nagy korprolblémákat tárgyal. A kapitalizmussal, társadalmi kérdésekkel, a történelem leikével foglalkozik, de helyet ad a természettudományoknak is. Ismerteti a csehszlovákiai egyetemeket. Helyet ad a fia­talok Írásainak okos bírálatok kisér etében, foglalkozik a diákság több ágra való szaka­dásával, különösen sok helyet szentel a gö­döllői jamboree előkészületeinek, valamint a legidőszerűbb cserkész-kérdésnek. A lap megrendelhető Komáromban (Nádor uccu). [mikor ránézett Céliere. A leány erősen figyelte I őt és Philip azt hitte, hogy az ő gondolatainak egy részét ki is találta. Első dolga az volt. hogy Bram távollétében átkutassa a faházat. Mikor megkezdte a kutatást, igyekezett megértetni szándékát a leánnyal. Célie figyelmesen kö­vette. Philip először a falakat vizsgálta meg gon­dosan, esetleges rejtekhelyeket kutatva. Aztán a padlón nyomozott. Elégtétellel kiáltott föl, mikor az egyik poros zugban, valami régi taka­ró alatt katonai Col t-r evő lvert talált. De a pisztoly üres volt, töltényt pedig nem talált. Végül már nem maradt más átkutatni való. csak az óriás fekvőhelye. Azon talált valamit, ami először hökkentette meg komolyan: három selymes nyulhurkot Célie Ármin hajából. — Nem nyúlunk hozzá — mondta Philip, — visszahajtva a medvebőrt, amely rájuk volt bo­rítva. — Idefönm az az illem, hogy másnak a rejtett zsákmányát nem zavarják, már pedig ez Bram Johneoné. Ilyet is csak örült ember tehet. És mégis... Hirtelen ránézett Céliere. — Azt hiszed, talán tőled félt? — kérdezte. — Ég azért nem hagy el még egy henteskést sem ebben a viskóban? Talán attól félt, hogy megölnéd vele álmában, ha. ilyen kisértésnek tenne ki? A farkasok közt mozgás támadt és Philip az ablakihoz ment. Két vadállat marakodott egy­mással odakünn. Míg ő ott állt, Célie bement, a szobájába és csakhamar egész csomó papír­darabba] tért vissza. Philip figyelmét, azonban egészén a farkasok kötötték le. Azon tűnődött: milyen eshetőségei lennének, ha szembekerülne az itthonihagyott vadállatokkal? Ha megölné vagy foglyul ejtené is Bram Johnsont, még min­dig itt lenne a. gyilkos fene vadak veszedelme. Ha Valahogyan rá tudná bírni Bram John­sont arra, hogy puskáját hozza, be a faházba, könnyebb lenne a dolga. Bram elintézése Titán sorban lelövöldözhetné a vadakat az ablakból. De igv. fegyver nélkül, reménytelen a, kettő­jük helyzete. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom