Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-11 / 108. (3218.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kó. R képes melléklettel havonként 2.50 Kó-val több Egyes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2.—Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágai!* Panská ulice 12. 11. emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl Hitlerék újabb akciója a baloldal ellen Lefoglalták a németországi szociáldemokrata párt sokmilliós vagyonát Sndoko'ás: a pártvezeliség visszaéléseket k&vateit el és közpénzeket IKefék- feienüi használt fel — Churchill uiabb kirohanásai Németország ellen — Önvédelemből agyonlőtt kommunista vezér ■■■■■■■■■■■■WKBsgaBMafflMJMiBiMnrar'flri'TwimiTnaw Ausztriában két fasizmus harcol egy más­'Á német hatóságok állítása szerint a szociál­demokrata párt illetéktelen pénzeket használt föl politikai propagandára s igy a beavatkozás szükségesnek mutatkozott. Az elnökválasztá­sok idején az aggkori biztosítás pénzeiből öt­venezer márkát használtak föl agitációs célra, később újabb 15.000 márkát. Ezzel az aggkori biztosításra befolyt összegeket illetéktelen cé­lokra használták fel. 714.G0G°rd csökkent a munkanélküliek száma egyik nemzeti szocialista erre agyonlőtte Gali- nowskit. Két nemzeti szocialista súlyosan meg­sebesült. Churchill a németekről Páris, május 10. Churchill egy francia lap­ban újabb heves németellenes cikket irt. — A háború után azt mondották — írja az angol konzervatívok vezére — hogy a. német parlamentarizmus elég garanciát jelent az általános béke biztosítására. A német demo­krácia ma romokban hever. Németország­ban a legrettenetesebb tipusu diktatúra uralkodik. Ilyen körülmények között valóban örülni kell, hogy a német hadsereg nem rendelkezik nehéz tüzérséggel, repülőgépek­Ni készül Ausztriában? (sp) Prága, május 10. Nehéz megmondani. Az osztrák keresz­té nyszoci a lista párt © napokban lezajlott salzburgi kongresszusán csak azt láttuk, hogy uj osztrák patriotizmus készül, de mestersé­gesen készül, s ez baj. Eltagadhatatlan, hogy a különleges osztrák hazafiság elemei ott lappamganak a németség délkeleti törzsének •lelkében, de a háború óta az osztrákokat annyira át és átpácolták a nagy német egység eszméjével, a sajátos osztrák nemzeti ideálok annyira letörtek és diszkreditálódtak, hogy Jíitler németországi hatajomrajutása előtt alig létezett osztrák ember, aki nem csatla­kozott volna szívesen a birodalomhoz. Hitler természetesen sok mindent megváltoztatott. Az osztrák nép egyik részében intenzivebbé és agresszivabbá tette a csatlakozási vágyat, a másik részben viszont váratlan ellenakciót váltott ki, s Európa ma kíváncsian figyeli, melyik rész bizonyul erősebbnek Ausztriá­ban. Az uj osztrák hazafiak élére Dollfuss, a keresztényszooialista párt kancellárja, „az osztrák Brüniűg“ került. A helyzet és a kö­rülmények az energia és a hozzáértés csodá­latos forrásait fakasztották . az addig igény­telennek tartott emberben, e ma Dollifues nevét tisztelettel emlegetik az európai poli­tika nagy szakértői között. Seipel benne Ugyanúgy méltó utódot kapott, mint Strese- mann Brünlmgben, s az utóbbival szemben Dollfussnak megvan az az előnye, hogy a háta möigött nem áll Hindenburg, akinek rossz és intrikus tanácsadói jóformán a győ­zelem előtti pillanatban kicsavarták Brüning kezéből a fegyvert s a junkerek és a tábor­nokok szerencsétlen experimentumával az elsősorban őket megsemmisítő Hitler kezébe játszották át a hatalmat. Dollfuss brüningi intézkedéseit aligha gáncsolják el titokzatos felsőbb kezek és igy némileg remélheti a si­kert, bár egyelőre az osztrák kancellár mö­gött alig áll más, mint a külföld — az azon­ban határozottan és áldozatra készen. A döntő fordulatot Ausztria fejlődésében az elmúlt hetek római utazása jelentette, amikor kitűnt, hogy a rövidlátó Hitlerék vá­ratlan meglepetésére Mussolini ellentmon­dott az ellenállhatatlan Adolfnak és Ausz­tria függetlensége mellett tört lándzsái. Megmagyarázta Dollfussnak és Göringnek, miféle világkomplikációkhoz vezetne a leg­ügyesebben végrehajtott csatlakozás is és ő, a duoe, volna az első, aki adott esetben be­vonulna Ausztriáiba a status quo helyreállí­tására. Az osztrákok nem akarnak háborút Hitler miatt s inkább fogadják el független­ségük fejében a nagyhatalmaknak fokozott támogatását, azt a segélyt, amelynek szimbo­likus kifejezője a multévi lausannei jegyző­könyv. Olaszország, Franciaország, a kieam- tant, Anglia, Magyarország az osztrrák kér­désben ma egy frontot alkot s igy Dollfuss külpolitikai pozíciója fölöttébb erős. Kérdés, mit érhet el a belföldön? A sors aromája, hogy az osztrák kormány ma her- kuleszi erőifeszitéseket tesz annak az ősi po­roszellenes osztrák mentalitásnak fölébresz­tésére, amelyet a háború óta váltig indoko­latlan és buta animozitásnak bélyegzett és igyekezett elaltatni. Viszont az uj, gomblyuk­ba tűzött osztrák nacionalizmussal egyelőre nem lehet igazi hazafiságot teremteni. A nép nagyrész© Hitlerrel rokonszenvezik s nem tudni, hol áll meg a szimpátia: Kuf­steinnél vagy csak Marcheggnéíl. A másik ol­dalon Dollfuss váratlan segítséget kapott, Igaz, hogy e támogatás egyik részében nincs Berlin, május 10. A Wolf-ügynökség értesü­lése szerint a berlini főállamügyészség elrendel­te a németországi szociáldemokrata párt egész vagyonának, minden gazdasági intézményének és valamennyi lapkiadóvállalatának azonnali le­foglalását \ Reichsbanner-szövétség vagyoná­nak lefoglalását ugyancsak elrendelték. Az ál­lamügyészség eljárását azzal indokolja meg, hogy a szakszervezetek és a munkásbankok át­vételénél kitűnt, hogy a német szociáldemokrata párt vezetősége számtalan esetben hütlenül ke­zelte a közvagyont és a pénzkezelésben a ható­ságok óriási arányú visszaélések és sikkasztá­sok nyomára bukkantak. A német szociáldemokrata párt vagyonának nagyságát nehéz megállapítani. A vagyon az elmúlt két év alatt rendkívül megkisebbedett. 1931-ben a szociáldemokrata párt egyes kerü­leteinek körülbelül 10 millió márka bevételük volt, ebből hét millió márka tagsági illetmény. A központi vezetőség ebből az összegből 3 mil­lió márkát kapott. A szociáldemokrata párt fő­pénztára 1930-ban még ennél is többet, — 4 millió márka jövedelmet — mutat ki. A bevé­telek között szerepelt a kerületi pénzekből a központot megillető másfélmillió márka és a propagandailletmények összege, körülbelül 1 millió márka. A pártkassza jelenlegi állománya valószínűleg nagyon alacsony. Hetek óta a szo­ciáldemokrata munkásság egyetlen fillér tag­sági illetményt sem fizetett. A párt mai vagyona főleg gazdasági üzemekben nyugszik, igy a köz­ponti kiadóvállalatban, a párt könyvosztályá­sok köszönet: az osztrák szociáldemokraták ma hallani sem akarnak a csatlakozásról, vi­szont Dodlifusst is minduntalan hátbatámad- ják. Lépésről-lépésre figyelhetjük az osztrák szociáldemokrata párt dekadenciáját, az el­lentmondásoknak azt a szörnyű útvesztőjét, amelybe Ottó Bauer eddig mintaképként szereplő pártja belekeveredett, és azt a ta­nácstalanságot, amellyel Seitzék megingott hatalmukat prédának dobják ellenfeleik elé- Az osztrrák szociáldemokraták követelték eddig a leghangosaibban a csatlakozást, ma természetesen hallani sem akarnak róla, az osztrák szocialisták érdeke elsősorban Hitler előnyomulásának megállítása a fekete-sárga határon, de doktrínáikba burkolózva mégis ők támadják hátba Dollfusst és bomlaszta­nak, ahol csak bomlasztani tudnak, mindig kifogásolnak, mindent kifogásolnak, anélkül, hogy jobb eszközöket ajánlhatnának a Hitler elleni harc lefolytatására. A párt népszerű­ségének véget vetett a hirtenbergi árulás vérlázitó ténye, amikor osztrák emberek szolgáltatták ki Ausztriát az áotántoknak egy olyan eset miatt, amelyhez a kis köztár­saságnak alapjában véve nem volt köze és Ausztriában senki kárát nem szenvedte vol­na- A párt érdekét a haza érdeke fődé bolyé­ban és az ujságiizemekben, ámbár a szociálde­mokrata sajtót az elmúlt hónapok betiltásai kö­vetkeztében nagy anyagi veszteségek érték. Négy évvel ezelőtt a szociáldemokrata lapok még negyvenmillió márka vagyont képviselteit. A párt vagyonának legnagyobb része a vidéki szervezeteknél van és természetein a Szakszer­vezeteknél, amelyek vagyonát azonban a párt­tól függetlenül kezelik. Berlin, május 10. Hivatalos német jelentés szerint a német munkanélküliek száma április 16. és 30. között tetemesen csökkent. Május el­sején 196.000-rel, azaz 3,6 százalékkal volt ke­vesebb munkanélküli, mint két héttel előbb és a munkanélküliek száma ezzel 5,333.000-re esett, azaz 714.000-rel kevesebbre. mint ahány munkanélküli február közepén volt és 400.000- rjel kevesebbre, mint amennyi munkanélküli a birodalomban 1932 április végén volt. A segély­ben részesülők száma 50.000-rel csökkent. Önvédelem Allenstein, május 10. Galinowski, fogságban levő kommunista vezért egy nemzeti szocialista tegnap önvédelemből agyonlőtte. Galinowski kihallgatása alatt kirántotta egyik kísérőjének revolverét és több lövést adott le őreire. Az ző esettel kapcsolatban valóban a német közmondást kell idéznünk: rossz madár az, aki a saját fészkét bepiszkítja. A szociáldemokraták különös és terméket­len segítségére Dollfuss nem számíthat. Starhembeirg szövetsége többet ér. Az osz­trák Heimwehrekről a tájékozatlan közvéle­mény eddig úgy vélte, hogy mozgalmuk azo­nos a Hitler-mozgalommal, most azonban ki­tűnt, hogy éppen ez a fasiszta izü osztrák „honvéd“-sereg az, amely a legosztrákabb, a legpatiriótább. Egyenesen osztrák-magyar velleitásai vannak, vezérük pedig a lehiggadt olasz fasizmushoz járt iskolába és nem a turbulens német nemzeti szocializmushoz, mert módi to rán lelkének jobban megfelel a klasszikus Róma, mint a zavaros és túlfűtött berlini romantika- Különös színjátéknál asz- szisztálhatunk: Ausztria földjén és Ausztria népénél dől el, hogy a két európai nemzeti újjászületés, az olasz fasizmus és a német nemzeti szocializmus közül melyik a hatéko­nyabb s melyik vezér ereje szuggesztivebb, az északi mágusé, a Führeré, Hitleré, vagy a déli cézáré, a duce-é, Mussolinié- Előre beje­lenthetjük, hogy Hitlernek nagyobb lehetősé­gei vannak, elvére német ember, sőt osztrák s közelebb áll Becshez, mint a római idegen­sál. Az egyik józan és tiszta, de idegen, a másik zavaros, de közeliekvőbb és elsodróbb erejű. Melyik győz? Ma nehéz megmondani. Ausztria és a németség ellenségei között so­kan vaunak, akik Hitler győzelmét kívánják, mert ezzel jogcímet kapnának a beavatko­zásra s beigazolhatnák, hogy a szörnyűséges „preventív háború** elmélete — amely Var­sóban született meg néhány felelőtlen kopo­nyában s amely szerint a német népet addig kell újra letörni, amig meg nem erősödik — a legalkalmasabb eszköz a béke garantálásá­ra. Mondanunk sem kell, hogy a preventív háború teóriája visszataszító, erkölcstelen, s nem hisszük, hogy egyetlen komoly politikus akadna, aki magáévá tenné a számító bruta­litásnak ezt a borzalmas fegyverét. Ha vi­szont Mussolini befolyása győz Ausztriában, akkor Becsből egyszerre két kapu nyílik: az egyik Róma felé, a másik Budapest felé, s ebben az esetben Délközépeu répában uj bá­náti háromszög keletkezik, mely egyrészt egészségesen ellensúlyozhatná az északról éfe* a keletiről jövő tendenciákat, másrészt hatal­mas etnikai alapon hozzákezdhetne a letört, dunavidéki gazdasági élet újjászervezéséhez,

Next

/
Oldalképek
Tartalom