Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-25 / 120. (3230.) szám

5

1933 májas 25, csütörtök.

%ra-g,m-Mag^ar-ttiWíAI>

A képviselöház megszavazta

a házszabály-szigorítást

A parlament jogainak korlátozásával szemben a parlamentarizmus szuverenitását követelte Törköly József magyar nemzeti párti képviselő

Prága, május 24. A képviselöház ma letárgyalta a házszabályok módosítására vonatkozó javaslatokat. A vitában csupán ellenzéki képviselők vettek részt. Szövetkezett ellenzéki pártjaink részéről dr. Törköly József és Dobránszky János képviselők szólaltak fel.

Az ülést Stanek elnök délelőtt féltizenegy órakor nyitotta meg. Napirend előtt Baum- gartl uj német szociáldemokrata képviselő, az elhunyt Pohl utódja, letette a fogadalmat.

A házszabályok módosítására vonatkozó két kormánytöbbségi javaslatot Stránsky

cseh nemzeti szocialista képviselő ismertette a kommunisták állandó közbeszólásaitól zavartatva.

Horpynka néimet nemzeti párti képviselő volt a vita első szónoka, akinek szavát a német szociáldemokraták és a kommunisták zajongása miatt alig lehet megérteni. A javaslat ellen beszélt. Krumpe német keresztén yszocialista a javaslatokat a koalíció szegénységi bizonyítványaként aposztrofálja- Utána dr. Törköly József magyar nemzeti párti képviselő mondotta el beszédét.

Törköly József beszéde

— A kormány politikáját igazán jellemzi az, — mondotta a képviselő, — hogy a nagy bajokat apró tapaszokkal akarja meggyógyítani. Azt mondják, hogy már a parlamentarizmus is válságban vám és gyógyitása a házszabályok szigorítása. Reformálni akarnak és pedig in peius. '

A kevés szabadságát még kevesebb szabadsággal akarják felcserélni.

— A köztársaságban kezdettől fogva ménes parlamentarizmus. Az alkotmány csak látszatát akarja írott betűkkel igazolni annak, hogy a parlament a népakaratnak az érvényesülése

törvényhozásban, hogy a parlament szuverenitása minden kétségen felül áll és hogy a demokratikus törvényeik alkotását tartja főfeladatának.

— A köztársaságban nihcsen parlamentarizmus. Először meg kell teremteni. Meg kell tehát elsősorban alkotni azokat a törvényeket, amelyek magát a parlamentet a népakarat képviselőjévé és a parlamentarizmust és an nak a joguralom érdekében való működését lehetővé teszik.

Elsősorban is meg kell csinálni az alkot- mányrevizióf, az nj választási törvényt, a választókerületek nj beosztását megállapító törvényt, meg kell hozni a választási bíróság jog- és hatáskörét újonnan szabályozó törvényt és csak azután, vagy pedig jnnk- timban ezekkel kell az ezen alaptörvényeknek nevezhető törvények megalkotásával együtt a házszabályrevízió kérdését is tárgyalni.

a hézszabátymédosifós részletei

—- Az olyan módosítások, amiket a javaslat is céloz, hogy például nagyobb legyen a szabói'dim-áció. és amely azt határozza meg, hogy a parlamentben a leckét hogyan kedd föl-mondám, teljesen szükségtelenek. Ez a javaslat az interpellációk beadásánál és megválaszolásánál egészen megtévesztő intézkedéseket tesz, mert hiszen előírja, hogy ha az interpellációt 21 képviselő aláírja, akkor azt nyilvánosan is tárgyalni l-eihet, ha a Ház többsége azt elhatározza. Nagyon jól tudják, akik en-ne'k a módosításnak idevonatkozó paragrafusát megalkották, hogy az a föltétel, hogy ha a Ház megszavazza, csak egészen rendkívüli és kivételes esetben következik be, mert például a nemzeti kisebbségi képviselőknek interpellációját a Ház többsége sohasem szavazta é6 szavazza meg és így ezek a képviselők sohasem számíthatnak arra, hogy interpellációik nyilvánosan tárgyaltassanak. Ha részletkérdések tekintetében szükséges a módosítás, akkor nagyon csodálkozom az-on, ho-gy olyan részleteket nem láttak meg a javaslatot benyújtók, az alkotmányjogi bizottság és annak albizottsága, amelyek a parlament működését úgyszólván illuzóriuseá teszik.

— Közismert dolog, hogy a parlament munkaképessége nincsen semmiféleképpen sem kihasználva. Hetekig, sőt hónapokig szünetel a parlament működése és amikor végre a végrehajtó hatalom nagyhegyesen hozzájárul a parlament összehívásához, akkor azt csinálják, hogy a törvényjavaslatokat úgy és olyan időpontban adják a törvényhozóknak rendelkezésére, amikor

már nincs többé fizikai idő arra, hogy az a képviselő, vagy szenátor az illető törvényjavaslattal behatóan foglalkozzék.

Nekünk, magyar nemzeti kisebbségi törvényhozóknak még az a nehézségünk is van, hogy a törvényihozás munkáját képező törvényjavaslatokat és indítványokat, amiket a kormány képviselői nyújtanak be, a mi nyelvünkön nem is közük velünk. Pedig a német nemzeti kisebbségnek a .kormány javaslatai és indítványai mindig német nyelven is kiadatnak.

— Az szintén nagy sérelem és rossz munkabeosztás, hogy

a parlamentet sokszor csak egy félórára hívják össze és ezért a szlovenszkói és ruszin- szkói képviselőknek tizenhétőrás utat kell megtenniük.

— Az a mentalitás, amely a kormányt az

említett indokokból házszab ály mód ősi t ásra készteti, amely a sajtószabadság megnyirbálását, a kolportázsjog megvonását, a jogtalan cenzúra jogtalan kezelését célozza, amely a

község választási rend olyan megváltoztatását kívánja, hogy a választók akaratán kívül a választás hatályának időtartamát a választók megkérdezése nélkül egyszerűen hatalmi szóval még további két évre kitolja és hatévi időtartamúvá változtassa, amely a községi bírák megválasztásának hatályosságát a kormányhatóság jóváhagyásától teszi függővé, amely törvényes eljárás nélkül a hatalmi tényezőknek diszkrecionális jogot akar adni a megbízhatatlanoknak jelzett tisztviselők és bírák elbocsátására, csak azt igazolja, hogy a hatalom a demokratikus önkényuralomnak teljességét akarja kiépíteni! Csak azt igazolja, hogy a kormány lelkiismerete rossz és ezért minden igaz vagy igazságot hirdelő szót el akar fojtani. És végül azt igazolja, hogy a többség szavazatát kényszer utján akarja a felhatalmazásokkal való kormányzáshoz megszerezni, vagyis valójában a kormányzat diktatúrára törekszik.

Dr. Fajnor Vladimír, a legfelső bíróság elnite mondotta

egy nyilvános beszédében, hogy

a köztársaságban a jog. a törvény és az igazság elve visszavonulóban, a hatalom és főképp a politikai hatalomnak elve elö- nyomulóban van .

Ezzel a mentalitással, amely a végrehajtó hatalmat fokozó törvényalkotást céloz, teljesen igazolva van az, amit dr. Fajnor mondott és én ezt innen, a fórumról hangsúlyozom, hogy

az egész világ tudja meg, hogy ezt a megállapítást nem mi, egy nemzeti kisebbség tagjai, de a legfelső bíróság elnöke teszi és hogy e megállapítás tényálladékának a hátrányait mi, nemzeti kisebbség tagjai szenvedjük a legjobban. Végtére is a köztársaság Elnöke mondotta akkor, amikor a Reichsrat- nak még tagja volt, hogy a kisebbségnek nincs más fegyvere, mint a fórumról kikiáltani azt, ami törvénytelen, igazságtalan és jogtalan és amire a kisebbségek tagjai el vannak ítélve, hogy elszenvedjék azokat.

A jog fensége, a joguralom biztonsága a köztársaság megalakulása óta hiányzott és hiányzik ma is. Mert

mi is az a joguralom?

Az a közállapot, amely Angliában van, ahol a jog és csakis a jog és nem a szeszély 'kormányozza a népeket és a népek is egyedül csak a jog szerint kivannak kormányoztatni. Ahol az állampolgárokat csakis törvénysértésért lehet büntetni, de másért nem. Ahol a kormánynak nincsen arbitrárius hatalma, ahol a kormányt diszkrecionális jogok úgyszólván nem illetik, mert ahol diszkréció van, ott tere van az önkénynek is és a kormányhatalom diszkrécionális hatalma a köztársaságban éppúgy mint a monarchiáiban az alattvalók törvényes szabadságának bizonytalanságát jelenti.

— Nálunk ilyen érteleimben a joguralomról beszélni sem lehet. Ahol a személyes szabadság védelme teljesen tökéletlen, ahol egyes letartóztatottaknak hónapokig sem mondják meg, hogy miért vannak letartóztatva; ahol az igazságügyminiszter évekkel ezelőtt elismerte, hogy a rendtörvény módosításra 6zorul és a felső bíróságok jogki terjesztő magyarázatait helyteleneknek mondotta és a reformációt beígérte, de három év óta semmi sem történt, ellenben beharangozták a rendtörvény megszigorítását; — ahol sajtószabadság nincs, de a hatalmi politika érdekében gyakorolt jogtalan cenzúra van, ahol a kolportázs betiltásának kérdését nem a jog és törvény irányítja; — ahol nincsen ön- kormányzat, mert a hivatalos és kinevezett tagok és az az uj törekvés, hogy a községi bírákat ki fogják nevezni, illetve a felettes hatóságok a választást jóvá fogják hagyni, az illu- zoriussá teszi; — ahol a legfelső biróság elnökének kijelentése szerint nincs bírói függetlenség; ahol a legfelső közigazgatási biróság döntéseit a végrehajtó hatalom nem respektálja; — ahol ezeket a döntéseket nem lehet kivárni, mert a benyújtott panaszra csak három év múlva következik döntés, amikor arra már sokszor nincs is szükség; ahol a népek önrendelkezési joga konfiskálva van; — ahol a közigazgatási tisztviselőiknek joguk van olyan cselekményeket, amiket a törvény nem deklarál bűn- cselekménynek, bűncselekménynek minősíteni;

— ahol az adóvégrehajtónak joga van, hogy uton-utfélen megmotozhassa az adózót és a nála talált pénzt, ha az egy harmadik személynek a tulajdonát képezi, vagy pedig megélhetéséhez szükséges, minden kímélet nélkül dvehesse; — ahol a parlament mindenhatósága helyet a végrehaj tóhat alom mindenhatósága grasz- szál; — ahol az egyenlő elbánás elve úgy érvényesül, hogy a nemzeti kisebbségek másodrendű polgárok; ott meg lehet állapítani azt, hogy a jog uralmáról beszélni sem le'hett, ott a Macht geiht vor Recht élve érvényesül.

A rimaszombati eset

— Az ilyen állapotok 'között természetes, hogy nem nagyon jó lábon áll a törvény tisztelete és hogy maguk a hatóságok működnek közre abban, hogy a törvény tisztelete és a törvényibe vetett hit csökkenjen.

— Rimaszombat képviselőtestületét három és fél évvel ezelőtt feloszlatták. A feloszlatást egy kormánybiztos, kinevezése követte. A kormány- biztosi éra harmadik évében a kormánybiztos kétmillióért eladta a város tulajdonát képező villamostelepet a Stredosloveniská közhasznú társaságnak. Ez ellen a cselekedet ellen fellebbezéssel élt a város lakossága, de a pozsonyi országos hivatal a föliebbezést elutasította. Az országos hivatal az elutasítás indokolásában hivatkozik az 1886. évi XXII. t.-c. 61. szakaszára, amely a magyar községi törvény és azt mondja, hogy a hivatkozott szakasznak második és harmadik bekezdése a csehszlovák köztársaságban le érvényben van. Az említett szakasz azt mondja, hogy ha egy községnek képviselőtestülete föl lesz oszlatva, akkor az uj választás egy éven belül el nem maradhat, kiírandó és megtartandó. Vagyis

ez voltaképpen kategórikus imperativus arra, hogy egy év eltelte előtt az uj választásnak meg kell történnie.

Ez a hivatkozás világosan bizonyítja azt, hogy a szlovenszkói országos hivatal nem respektálta a törvényt, de igazolja azt is, hogy tudatában az érvényes törvénynek, hagyta, hogy a törvénytelenség tovább folyjék, hagyta, hogy a 'kormánybiztosnak uralma, dacára annak, hogy a törvény világosan kiírja, hogy az csak egy évre terjedhet, további két évvel meghosszabbít ód jék és a kormánybiztos működésének harmadik évében, amikor már két éve ipso iure megszűnt minden joga és hatásköre, jogtalanul elkövetett jogi cselekedetét, a város vagyonának eladását jóváhagyta! Jóváhagyta dacára annak, hogy a legfelső közigazgatási bíróság döntése is kimondja, hogy a kormánybiztos jog- és hatásköre csak a folyó ügyek intézésére szoritkozhatik.

— De tovább megyek. Három és fél év után végre kiírták Rimaszombatban a községi választásokat. A választások megtörténtek, azok jogerőre is emelkedtek, tehát Rimaszombatnak törvényesen és jogerősen megválasztott képviselőtestülete van. Megválasztották a községi bírót, helyetteseit és a községi tanácsot. Ez ellen a választás ellen egyesek kifogással éltek. A 'kifogás folytán a másodfokú politikai hatóság megsemmisitette a választást, május 2-án, azonban

az erről szóló végzést a közérdek ellenére, rejtett indokból visszatartotta egészen e hó 20-ig. Ezt az intervallumot fölhasználták a hatalmasok arra, hogy a kormánybiztos lemondott és az ő helyére egy uj kormánybiztost neveztek ki akkor, amikor nincs is föloszlatott képviselőtestület és amikoT úgyszólván 'kétheti idő múlva úgyis

bekövetkezik az uj választás és az uj választás folytán az uj önkormányzatnak az elöljáróik ■részéről történő átvétele.

Hát ez is világos törvénysértés és példa arra, hogy a törvény a hatalmi politikának csak arra való, hogy azt kijátszák.

Hát kérem, ahol joguralom nincs, ott kényuralom van. És miután demokrácia van a köztársaságban — legalább a köztársaság állítja ezt és a kormánypárti szónokok és miniszterek mindig ezt a tételt hangoztatják — tehát egész találó az az elnevezés, hogy itt demokratikus önkényuralom van.

— Igaz az, amit Fajnor Vladimír dr. a legfelső biróság elnöke mond, hogy ebben a köztársaságban a jog, a törvény és igazság elve visszavonul óban van. Az igazság kérdése például erősen érintve van

a nemzeti önrendelkezési jog

elvénél.

A nemzeti önrendelkezés joga megilleti minden népet,

az nem lehet kétséges, hiszen azt elismeri a köztársaság elnöke is minden írott munkájában.

Azt mondja a köztársasági elnök ur, hogy az erőszaknak és hazugságnak meg kell szűnni úgy a beléletben, mint a külpolitikai életben! És mégis azt látjuk, hogy ennek az intelemnek abszolúte semmi foganatja nincsen. Hát engedőimet kérek, nekünk jogunk van, hogy felemeljük szavunkat az ellen, hogy velünk szemben a jog, a törvény és igazság nem érvényesül. Amíg ezek a rendelkezések, amíg a parlamentarizmusnak a szuverenitása nincsenek meg, amig a jog, törvény és az igazság velünk szemben nem érvényesül, addig

mi nem fogadhatunk el ilyen jelentéktelen házszabálymódositást.

— Nekünk tiszta a célunk, mi tisztán állunk mindenki előtt. Mi igenis nemzeti önrendelkezési jogunkat akarjuk érvényesíteni és amig annak igazsága meg nem jön, respektáljuk az alkotmányt, respektáljuk a törvényeket, teljesítjük állampolgári kötelességeinket, de az igazsághoz valló jogunkat, az igazságot követelő rendelkezéseket követelni fogjuk.

— A törvényjavaslatot nem fogadom el.

A további vita

Jelűnek német gazdasági párti kifogásolja azt, hogy a módosításokkal a nyelvkérdést nem oldották meg.

Knirsch német nemzeti szocialista kijelenti, hogy a parlamentarizmus visszaesésének a koalíció az oka.

Stetka kommunista után Dobránszky János ■országos keresztényszocialistapárti képviselő emelkedett szólásra. Beszédét legközelebb részletesen ismertetni fogjuk.

Ostry cseh iparospárti, Kopecky, Süvka és Hadek kommunista képviselők beszéde után ■Stránsky előadó zárszavában részletesen válaszolt az elhangzott beszédekre, majd

a Ház gyorsított eljárással első és második olvasásban elfogadta a házszabály módosítására vonatkozó két javaslatot.

A képviselőház legközelebbi ülése kedden délután lesz.

A takarékossági bizottság újabb trései

Prága, május 24. A parlamenti takarékos- sági bizottság hetes bizottsága újból fölülvizsgálta az 1933. évi, már elfogadott állami költségvetést és elhatározta, hogy javasolni fogja a kormánynak az egyes költségvetési tételek leszállítását és a kiadásoknál való fokozottabb takarékosságot. A bizottság 350,737.115 korona megtakarítást követel éspedig 122,223.115 koronát a költségvetés keretein belül, a fönnmaradó részt az állami üzemeknél. A hivatalos kommüniké szerint a hetes bizottság által még az ezévi állami költségvetés előtt örtént törlésekkel együtt eddig az eredeti költségvetési javaslatot 1.25 milliárd koronával csökkentették. A takarékossági bizottság egyúttal foglalkozott a kormány átiratával, amelyben a munkaköl- csönre befolyt összegek hováforditását részletezi.

Kommunista veszély a német nemzeti szervezetekben

Berlin, május 24. A Telegraphenunion jelenté-e szerint a kommunisták egyre nagyobb' szá r.bnn jelentkeznek a nemzeti szervezetekbe és belüli öl akarják megbontani egységüket. A fiatal német nemzetiek Vineta nevű berlini egyesületben a kommunista bontóakció annyira elhatalmasodott, hogy az egyesület vezetősége elhatározta annak feloszlatását. Ez azonban nem ment simán és valószínűleg a rendőrség lesz kénytelen beavatkozni, hogy a szélsőséges elemek megszervezkedéeét rn gaka- dályozza,

25.000 német emigráns Franciaországban

Páris, május 24. A Németországból Frano'aország ba menekült emigránsok száma 25.000 re em:lke- dett. Naponkint átlag újabb hetven emigráns érkezik Párisba. A kormány elhatározta, hogy külön miniszteri bizottságra bízza a menekültek elhelyezését.