Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-30 / 100. (3210.) szám

1933 április 30, vasárnap*

T>RA:GAI-AW&AR-Hl RLAP

17

„En San Rafael

no se puede respirar ...

Argentínai vulkánhamu Rozsnyón — Egy világjárt rozsnyói fiatalember érdekes visszaemlékezései a Cordillerák vulkánjainak egy év előtti kitörésére

A szíovenszkói nagyothallók szervezkedésének kérdése

Irta: Dr. Kolisch Erich föíorvos

Pozsony, április.

Alig1 néhány esztendeje, hogy a közönség fogíal- rozni kezdett nagyothalló embertársaink sorsával, levesen sejtik csak, hogy mennyire magára ma- •adt, elhanyagolt ember a nagyothalló, — mennyi >ánatot, mellőzést kell elviselnie az életben. A íagyothallás súlyos lelki megrázkódtatásoknak letet az okozója, szépen induló karriéreknek szegleti szárnyát, — egzisztenciákat tehet tönkre.

Az utolsó évtizedben egyes államokban megin- loilt egy lelkes mozgalom, mely a nagyothallók megszervez és ét, sorsuknak megkönnyítését, közös érdekeiknek megvédelmezését tűzte ki céljául. (Ve- etők e téren Svájc, Németország, Ausztria és a kandi náv államok). A nagyothalló védegyletek megszervezése és kiépítése körül úttörő és különö- en értékes tevékenységet fejtett ki a katolikus és vangélikus papság — főként Németországban és , balti államokban. Nagyreszt a klérusoknak kö- zönhető a nemzetközi „Hephata" (,ynyilj meg“) édegvletek megalapítása és magasfoku kifejlesz- ése. Egymásután létesülnek a szakiskolák na- yothalló gyermekek részére; felnőtt nagyothallok számára tanfolyamok nyílnak a beszéd szájról aló leolvasásának elsajátítására. Nagyobb váro- okban megalakulnak a nagyothallók védegyletei: :ö!csönösen segítik egymást ,ahol csak lehet, ráte- elik a közvélemény figyelmét a nagyothallók lelki s szociális problémáira, korrigálják a nagyothal- ókról általánosan elterjedt, kedvezőtlen és helyeién nézeteket.

örvendetes jelenség, hogy nagyothalló ember- árfiaink ezen mozgalmát mindinkább növekvő zámbam támogatják önként az egészségesek, a jó-, állásúak.

Megbízható statisztikai adatok szerint a súlyos rértékben nagyothallók száma Középeurópábau z összlakosságnak kb. 1 százalékát teszi ki.

A Pozsonyhoz legközelebb eső, nemzetközi vi- zonylatban is elsőrendűben működő bécsi „Vox“- ’édegylet néhány évvel ezelőtt kb. 70 taggal kezd- e meg működését, 6 schilling évi tagdíj mellett.

A modern nagyothalló-védegyletek feladatai és áljai nagyjában a következő pontokban íoglalha- ók össze:

a) Pályaválasztási tanácsadás; állásközvetítés; egélynyujtás (a jótékonycélu egyesületek közreműködésével); mérsékelt áru, avagy ingyenes halló- részülékek beszerzése; a tagok különböző munkáltak állandó kiállítása (kézimunka, iparművészet, estészet, plasztika, stb.) eladás céljából (bazár); örvényes átmeneti állami segély kivívása ámá és-1 tetőségre, mikor a tag nagyothallása kifejlődése niatt hivatásának megváltoztatására kényszerült ’„Übe rgangsrente“);

b) leolvasási tanfolyamok tartására alkalmas tanerők szakszerű kiképzése; leolvasási tanfolyamok megszervezése mérsékelt tagdíjjal, vagy teljesen ingyen; retorikai tanfolyam nagyothallók részére (nehogy a hallással ellen nem őrizhető beszéd érdessé, hangossá, vagy egyhangúvá váljék);

c) tanácsadás és felvilágosítás minden egyéb, a nagyothallással összefüggő kérdésben (jogtanács, nagyothaUás tekintetbevétele a hatóságokkal való érintkezésben, a bíróságok előtt; a nagyothalló helyzete a polgári és büntetőjogi perrendtartásban; tanácsadás hallókészülékek vételénél; kellő figyelmeztetés, óvás vásári reklámmal hirdetett, süketséget ..gyógyító" csodaszerekkel, „hallógáp‘i-ekkel és egyéb, közönséges szélhámosságon alapuló, kizsákmányolási trükkökkel szemben);

d) leolvasási filmek bemutatása; leolvasási versenyek rendezése, megfelelő tárgyú előadások szervezése; közös kirándulások, sport, társasjátékok (sakk, bridzee);

e) többszemélyes, elektromos lehallgatótelepok („Siemens", „Akustik") beépítése nagyothallók részére színházban, mozikban, koncert- és előadási termekben Bécsben már számos mozgószinházban találunk ilyen leihallgatótelepet. Az ülések madjnem mindig foglaltak (Karntner-, Kruger-, Saséba-, Ros- eauev-, Meidlinger Kinő stb). Vannak már könnyen szállítható, „repülő“-lehaligatótelepek is;

f) külön istentisztelet rendszereeitése nagyothallók részére — az elektromos léhallgatótelepek segítségével — prédikáció, bibliama-gyarázat. Isten igéje kivezeti a nagyothallót lelki magányából, megszabadítja az elhagyatottság érzetétől, reményt kedvet kelthet benne. (Berlinben már több, mint 30 templom van lehallgatóteleppel fö’szerel- ve; a gelsenktrcheni dómnak 80 személyes ezen haliga tó telep-be rendezése, stb.);

g) a nemzetközi nagyothalló-védjelvény népszerűsítése és terjesztése (három fekete korong sárga mezőben). Lehet karszalag, melltü, gomblyukjelvény, kerékpárellenző, st.b. Figyelmezteti a johal- láöut nagyothalló embertársának fogyatkozására az ucca forgalmában, az üzleti és társadalmi érintkezés közepette;

h) főiskolai tanfolyamok létesítése nagyothallók részére);

i) nagyothalló-otthon építése („bennlaikó"-k részére);

k) megfelelően összeállított könyvtár berendezése (különösen tanulságos, pl. a baseli nagyothalló -védegylet könyvtárának jegyzéke). Olvasóterem, melyben a tagok rendelkezésére állnak a jelentősebb nagyothalló-folyóiratok és szaklapok. Állandó tudósítások a nagyothallómra vonatkozó orvosi kutatások állásáról, legújabb eredményeiről, modem hallókészülékekről, leolvasási módszerekről. Külön

Rozsnyó, április.

A Krakatoa földtörténelmi nevezetességű óriási kitörése óta — amikor a sztratoszféráig töveit' vul- kánhamu beutazta az egész földi légkört, — semmi hihetetlen nem volna abban, ha ez a jó két maroknyi vulkánhamu, mely most egy kis bádogdobozban pihen előttem, ugyancsak a szelek szárnyán utazott volna Argentínától Rozsnyóig. De csak ezernégyszáz kilométert tett meg ezen a módon, a Tringnirica és Descabezado vulkánoktól a Parana folyó torkolatán épült Deltavárosig, ott szedték a kis bádogdobozba s aztán utipodgyász- ban, hajón és vasúton jött idáig. Itt egy vállalkozó szellemű, élénk szavú, világotjárt fö!dim:.Sen- nor Esteban Gallo tette az asztalomra, argentínai magyar és spanyol újságok kíséretében és elmondotta, hogyan történt különös • találkozása az ezelőtt soha nem ismert furcsa jószággal: a vulkán- hamuval.

Semnor Esteban Gallot jóbarátai itthon Galló Pistának hívják, de a „Délamerikai Magyarság" cimszalagján spanyolul volt címezve s nevét lágy zs-vel Gázsó-nak ejtették, ami viszont odakint kakast jelent. Furcsa is a világ, mióta az a nagy felfordulás történt ott Bábelben.

Sr. Gallo 1929 áprilisában ment ki Délamerikába, munkát, megélhetést keresni. Szakmabeli tudást, dolgo6 két kezet és magyar elszántságot vitt magával. Sok mindent próbált, dolgozott egy faimitáló gyárban, ahol az eddig hasznavehetetlen és lenézett fafajtákat különböző procedúrákkal úgy megmunkálják, hogy a bútoriparban nemes fákkal kelnek versenyre.

Végigszenvedte az 1930-as katasztrófális szárazság és sáskajárás okozta gazdasági leromlás minden következményeit, a forradalmak zűrzavarát,

két hónapig egy orosz—német kolónia fotográfusa volt, végül egy magyar mérnök segítségével bejutott egy újonnan létesített farmra, a Parana mellékfolyójának: a Lujan-nak egyik szigetén, ahol a szükséges épületmunkák éfe berendezések körül kapott beosztást. A két és fél hektáros szigetfarm gyümölcsösei, baromfitenyészete és egyéb gazdasága mellett a legérdekesebb volt 70.000 darabból álló jegenyefa-iskolája^ áác úgynevezett „papirfa", amint spanyolul nevezik: alamo, melyet ott a papírgyárak számára termelnek.

Ezen a szigeten élt éfe dolgozott Sr. Esteban. Gallo, kis cölöpházban lakott, mert a Luja gyakori árvizei miatt mindenkor .készen kellett lenni a magas vízállásra. Láthatárát a papirfák magas sudárai szegték s fölötte idegen ég terült, a szive pedig hazaálmodott, a szép Tátra aljára.

Keményen dolgozott, maga látta el ke legényháztartását, maga mosta ruháját, fehérneműjét. Kötélen száríthatta a sziget gyepje fölött. S amint egy szép napon, 1932 április 11-én kiment, hogy összeszedje a kötelekről a megszáradt ruhát, különös dologra lett figyelmes.

A gondosan mosott ruhát valami fehéres szürke por borította. Honnan jöhetett? Hiszen köröskörül nyoma sincs poros útnak? És — ni, nemcsak a ruha „poros", de a gyep is, a falevelek is. A kis cölöpház teteje is. Minden az ég alatt. Mintha valami szennyes hó esett volna. A farmtól egy jó kilométernyire volt egy almacen, amolyan mindenes fü- ezerüzlet, talán ott valami lisztes zsákokat, cementet, vagy mit bolygattak s a szél elhordta volna idáig? Lehetséges?

Egy asztalka állt a szabadban, azon összesöpörte a különös port, s abba a dobozba szedte, mely most itt előttem pihen. Magam is belenyúlok s érzem, amit Sr. Esteban érzett akkor: furcsa, pehelykönnyű, selymes tapintású ez a por és mégis ha az ember ujjai közé veszi, kristályosán csikorog.

Kíváncsisága nem hagyta nyugodni s átkiáltott a szomszéd telepeshez, egy hamburgi némethez, hagy mit szól ehhez a csodához, ismeri-e ezt a valamit, ami mindent elborít? Bizony nem ismerte a jó hamburgi sem. Hanem volt egy kis motorcsónakja. abba rögtön begyújtott, meginvitálta szomszédját s a-Ln járton végigsuhanva besiettek a Deltavárosba, Tigre-be, ahol talán lesz, aki megmagyarázza nekik ezt a különös természeti tüneményt, vagy az újságokban lesz valami róla. Ott első dolguk volt megvenni a „Critica" legújabb számát,

rovat az olvasók eszmecseréjének leközlésére. Fontos függelék az úgynevezett „beszerzési jegyzék", melynek jelszava: „Nagyothalló, vásárolj nagyothallónál!";

1) statisztikai adatok összeállítása a nagyothallók számáról, gazdasági, társadalmi helyzetéről, adatok a nagyothalló lélektanához.

A külföld nagyrészt megvalósította már a fenti sokoldalú és terjedelmes programot, igen biztató, hasznos eredményekkel. Meg kell vallanunk, hogy Csehszlovákiában a nagyothallók szervezkedése é« érdekeiknek hathatós támogatása — sajnos, — még a szerény kezdet kezdetén áll! Csupán Prágában működik-, néhány óve az „Efet-a" nagyothalló védegylet (Sunichoy, ul. El Peskové 2.), mely szerény, de alapos és céltudatos munkát végez. Prága városa és az állam is anyagi támogatásban részesíti,

amely most szintén itt fekszik előttem e két hü- velyknyi vastag címsora hirdeti a nagy szenzációt „Lunes 11 de Abril de 1932" kelettel: „Sobre Buenos Ayres careyon dós mii tonelados de cenlzas" (Buenos Ayresre két ezer tonna hamu hullott.) A A lap belseje tele különös képekkel, melyek a hamuval borított város és vidék fantasztikus, ijesztően szokatlan részleteit mutatják be, mintha valami halálos, alvilági, sötét havazás borított volna be mindent. Más képek járókelőket ábrázolnak, akik kínosan törlik szemükből a bele hullott hamut, ismét másik kép bérkocsist, aki a standon hiába tisztogatja kocsiját, a hamu újra és újra elborítja. Az utolsó oldalon pedig hüvelyknyi betűkkel mint egy jajkiáltás: „En San Rafael no se puede respirar"! (San Rafaelben nem lehet lélek- zenü)

A hamburgi szomszéd nem akart hinni még a Critica-nak sem, pedig ugyancsak tekintélyes újság, félmilliós példányszámban, napi hat kiadásban jelenik meg. (Fejlécén, címe alatt Sokrates egyik mondatát viseli jelmondatul). Mégis vettek az újságból vagy busz példányt s hazavitték magukkal a szigetfarmra, ahol jó kelefce volt a szenzációs lapnak. Másnap azután megjöttek a magyar újságok is, beszámolva minden részletről s akkor már el kellett hinni a lehetetlent is. hogy 1400 kilométernyiről idáig repült a vulkánhamu, mert a vulkánkitörések 4—5000 méter magasságban történtek és azokban a régiókban a kritikus napon óránként 60—80 km. sebességű légáramlások uralkodtak, melyek hatalmas távolságokba rövid idő alatt magukkal hordták a sötét, fojtó hamu felhőket.

A „Délamerikai Magyarság" érdekes riportja elbeszélte azt ifi, hogy a hatóságok egy katonai repülőt küldtek ki a veszélyeztetett vidék fölé 6 a pilóta: Raiph H. Wooten kapitány referálta visszatérése után, hogy a Cordillerák 15 kilométeres aktív vulkánzónája égő vörös felhőkbe van burkolva s az atmoszféra már 15 kg. távolságban ful- lasztó. A mérges gázokkal is telített hamufelhő tömege a föld színétől 8—11.000 láb magasságú.

A miiködő vulkánok közelében állandóan heves elektromos kisülések szaggatják a légkört s közelebb szállva pokoli szépségű színjátékban volt része,

de a fullaeztó és forró levegő miatt magának !s

menekülnie kellett. ^ 1 ■[

Legtöbbet szenvedett a tomlboló vulkánok közvetlen közelében levő Malargüe és San Rafael városka lakossága, 48 óráig valósággal Pompcji utolsó napjait vélték átélni, a forró, fojtó hamufelhő éjsötétté tette nappalukat s úgy megnehezítette a lélekzést, hogy szorosan elzárt lakásaikba menekültek és sebesen járatott ventillátorok alatt tudtak úgy ahogy lélegzetet venni. Hatóságaik már oxigén tömlőket és mentőautókat kértek.

A föld reszketett lábaik alatt, a vulkánok körül állandó villámcikázás tombolt, a lávaömlés és hamufelhők kitódulása szakadatlanul tartott.

Egy messzi terepen künn gyakorlatozó lovasezred is nagy veszedelemben forgott, de a vulkáni tünemények megszűntével szerencsésen megmenekült.

A hamueső különben nagy veszedelmet jelentett a legelőkre, az állatállomány ellátására is, mert a legelőket teljesen elborítva, a füvet élvezhetetlenné tette. nemcsak, hanem lúgos hatásánál fogva mintegy le is forrázta. Ezen a vidéken főként a nufcriát, a kis prémállatot tenyésztik sokan, ezek számára a füvet mosni kellett, hogy használható legyen.

A háziállatok különben az egész bamueső idején nyugtalanul viselkedtek, a rettentő félelem minden jelét adták, kötelékeiket tépték, reszkettek, bőgtek,

megérezve a rendkívüli természeti tünemény fé- lelmességét.

Hogy a vulkánhamu mily makacsul tapad a növényzethez, meglátszott azon, hogy a kitörések után még háromszori esőzés sem mosta le teljesen a levelekről s még azután is sokáig látszott iszapos, szennyes nyoma.

Sennor Esteban Callo egy tanulsággal és élménynyel gazdagabban mit tehetett mást: újra kimosta

Nálunk, Szlovenszkón a nagyothallók még egyáltalában nem szervezkedtek meg s a hatóságok sem tettek semmit érdekükben. Hogy mennyire szükséges és aktuális ezen szervezkedés, legjobban mutatja ama tény, hogy egyedül jelen sorok Írójának módjában volt — megbízható adatok alapján — több, mint 300 nagymértékben nagyothalló személyt tartalmazó jegyzéket összeállítani (Pozsony és Nyugatézlovenszkó területéről). Megjegyzendő ehhez, hogy igen gyakori eset a nagyot- hallás titkolása.

A szíovenszkói nagyothallók védegyletének megalakulásánál szükség van minden egyes nagyothalló jelentkezésére és közreműködésére — nemzeti, vallási és politikai szempontokra való tekintet nélkül! — Számítunk az állam és Pozsony városa hathatós támogatására, az egyházak és társadalmi egyesülések jóindulatára,

a vulkánhamuval lepett ruhafélét s aztán folyt minden tovább. A Lujan is egyformán hömpölyget- te habjait, titokzatos őserdőkből a Parana felé, hátán meghordozta hetenként a kis motoros posta- hajót, mely minden cölöpházacska előtt, melynek lakója számára postát hozott-,.tülkölt s aztán lassított, miközben a postás a levelet kis faradra csavarva kidobta a cdmzettnek, a motor pedig pöfögött tovább.

Egy kis cölöpházban a rozsnyói magyar fitt lázas örömmel bontogatta a hazulról jött írásokat, mig egyszer nem bírt tovább a honvágyával és

18.000 tonnás nőmet gőzösön, 20.000 zsák finom Santos-kávé társaságában Hamburgig hajózva ho- zajött. S most itt nézegetem pompás fényképeit, rajtuk idegen, messzi világ, papirfák, cölöpházak, egy ritka vadászzsákmány: vadlud a Rio Negró- ból, a tragikus végű Atlantic, még teljes pompájában, a mólónál, öt-tagu társaság: öt emberfaj képviselője, Bahia kikötője, ahol 10 koronáért majmot kinálmak az utasoknak megvételre, Cap Verde szigetek, Gran Canaria, Lissabon, Hamburg árbóc-erdeje...

S az álomszerű képek való-bizonyságául egy kis doboz furcsa, selyempuha por: a Cordillerák tüzes torkából szállott vulkánhamu.

—mHH«3EJBill II!■! IIIITIWnií' ^ UTEMI—g—B—i

MEGHÍVÓ

A magyar nemzeti párt 1933 május hő 14-én délelőtt 10 órai kezdet tel Léván a városi szálló nagytermében

országos nagygyűlést

tart, melyre a párt össz-es tagjait meghívja,

Tárgysorozat:

1- ELnökí megnyitó. Törköly József dr. országos pártelnök, nemzelgy. képviselő. ,2. Szent-lyány József pártvezér beszámolója.

3- Mezőgazdaság. Szilassy Béla dr. országos pártelnök, szenátor.

4. Kisipar. Koczor Gyula kerületi elnök.

5- Munkásság. Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő.

6. A párt ifjúsági mozgalmai. Jaross Andor, kerületi elnök, tart.-gyül. képviselő.

7. Egyházpolitika. Giller János dr. tartó- mánygyülési képviselő.

8- Kulturális kérdések. Sörös Béla református teológiai igazgató,

9. Tartománygyülés. Salkovszky Jenő dr- elnök, tartománygyülési képviselő.

10- Szlovenszkó autonómiája. Vukovich István dr.

11. Szövetkezet, önsegély. Fodor Jenő gazdaszakosztályi igazgató.

12. Tisztujitáe. Országos pártvezetőség választása. Nagy Sándor orsz. pártigazgató.

Elszállásolásról a párt lévai titkársága gondoskodik értesítés ©seténAz országos elnökség,-------rnmmaaammBmBBBSKEl 2SESE3S3K: ísnr ---A Csszl. Magyar Tennisz Szövetség hivaíaios közleményei

1. A következő versenyek lettek a Szövetség kötelékébe tartozó egyleteknek kérelmeik alapján jóváhagyva és engedélyezve:

Párkányi Tennisz Club junius 3—5.

PTVE Eperjes junius 29—juliiue 2.

LSE Léva augusztus 17—20.

A Csszl. Magyarok Bajnokságaim'ak megrendezése az Ungvári AC-uak lett engedélyezve.

Ezen versenyek megrendezése az egyletek részéről kötelező, mert ellenkező esetben a Ce-LTA előírásai érteiméiben az egyletek minden egyes bejelentett versenyszámért 30.— K büntetést tartoznak fizetni s jövőbeni versenykérelmeik nem lesznek figyelembe véve.

A versenyengedályek további előfeltétele, hogy az egyletek összes tartozásai úgy a CsLTA-val, mint a CsMTSz.-el szemben ki legyenek fizetve, miután ennek meg nem történte a verseny letiltását vonná maga után.

A verseny után 14 nappal az összes versenyilletékek, minden versenyző után (tehát az üresen hagyott helyek után is), a 10 százalékos illeték a nevezési dij után és egy részletesen kitöltött versenvprogram beküldendők.

2. Pénztáraok'Unk uj cime a következő: Frühauf István Érsekújvár, B-airsmegyei Népbank.

3. Mindazon egyletek, melyek bárminemű hátralékban vaunak, azt május folyamán okvetlen rendezzék, nehogy a Szövets-ég kénytelen legyen ezen egyletekkel szemben a büntető lépéseket megtenni.

4. Mindazon egyletek, melyek az idei igazolványaikat összes tagjaik részére még nem rendelték meg, azokat az elnökségnél sürgősen kérelmezzék.

5. Mindazon egyletek, melyek idei levelezési címüket még be nem jelentették, ezt mielőbb pótolják.

6. A Szövetségnek mindennemű hivatalos közleményei a Képes Sportlápban, mint hivatalos lapban (melynek előfizetése minden egylet részére kötelező) és a Prágai Magyar Hírlapban jelennék meg.

Dr. Pályi Sándor s. k, Bárczy Oszkár 6. k.

főtitkár. elnök*