Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-30 / 100. (3210.) szám

1 z 1933 április 39, szombat SzmHÁzKör^vKaLTORA fi I ..'■II ---1— ..I1EI-UL1 . '■■U. ■■■■■W Mé cs László: Legyen világosság! 1923-ban jelent meg Mécs László első vere-i kötete, a „Hajnali harang-szó" és mintha iga­ián harang ikondult. volna a Mbo rus-fórrada 1 -1 inas éjszaka hajnalán: „Viv-os vo-co, imo-rtwos olango, fulgura frango“. — Tiz év alatt, máig.! iát verskötetre való ige fakadt, abból az ak-i kor egyszerre vastag sugárban, kristálytisz- án feltörő erőforrásból, mely aiz első csepp­et vei már üdítő, éltető italnak bizonyult a óbb életre vágyók nagy szoimjuságálban- Hat cötet vers, hat lelkeket hóditó szellemhadse- eg indult el egy szlovenszkói kisfaluiból a magyar glóbusz uj honfoglalására. A nagy /.étszóródás után felfigyelt rá szükebb ha- án'k, a Kárpátalja, de 'meghódolt neki Er- ély, Bánát, Magyarország s mint hajdanán z ősmagyar nyerserő, most a bőiven buzgó zellemerő megremegtette Bécs, Berlin elsza- adt lelkeit is. Tagadhatatlan, hogy Mécs László az egyet- u élő magyar költő, aki egyetemes sikert ratott mindenütt, ahol magyarság él, ott- ■>n-e vagy idegenben, mindegy. Mécs ma az iszetartó erő, aki által mindnyájan egynek rezhetjük magunkat. Mondhatják, hogy ez a siker nem benső, em irodalmi, de a külsőségekkel kivívott. -Uggesztiv siker, mégis, a hatás oly elemi, ly hatalmas, hogy ilyen felületes megálla- itással nem lehet megmagyarázni a titkát, í (en, Mécs körül titok lappang, melyet ész- dokkal, magyarázatokkal, dogmatikus eszté- kával megfejteni nem Miét, csak hittel meg- özeiifeni, ösztönösen megérezni, mert Mécs öltészete is nagy részében nem az ész spe- ulativ munkájából, nemi öntudatos esztéti- Üásból, de hitből és ösztönös megérzésből . lkad. Mondhatják, hogy Mécs költészete sok „iba- ■ >kkos“ dísszel, sok szónoki pátosszal, sza- akkal való zenével, programmal keveri el a szta költészet liraiságát. Igaz. — De Mécs öltészetének hivatása van, az egyszerű és ulkoimiplikált lelkek megnyerése egy ideális, magasabb rendű lelki életre s ehhez éppen rre a külsőleg is tetszetős, sokszor misztikus .élképes pompára is szükség van. Itt csak az éhet a kérdés, csinált-e, henye-e, mesteirsé- ,es-e ez a színgazdagság? Nem. Természetes velejárója mindez Mécs lelkiségének, mely i hegyvidék: szülőhazája természeti sokszí­nűségében s a világhódító katolikum érzelem és formagazdagságában gyökerezik. Mécs a régi, kiélt társadalmi rend válságá­nak idején indult el. Nincs ember, aki ne látná, hogy uj világ van keletkezőben, mely­ről senki sem tudhatja, milyen lesz, de azt mindenki tudja, hogy más lesz, mint amilyen a régi volt- Mécs elindulásakor legzavarosabb volt a káosz, fiatal lelke körül, mely csodál­kozó gyerekszemmel nézte a kavargást, tom­bolt az összeütköző, ellentétes erők harca. Ebben a zűrzavarban szinte ösztönösen ke­reste és találta meg az igaz utat, a béke, a szeretet, az élet 'és igazság útját, a Krisztus útját s a tiz év alatt, — ha fejlődését vizs­gáljuk, — ez az ösztönös meglátás vált ben­ne és költészetében öntudatossá. Az elején talán csak hitte, hogy ez a 'megváltás útja, ma tudja. És ahogy egyre tudatosabbá lesz benne ez az érzés, úgy foszlik le Mécs köl­tészetéről is a külsőségek ornamentikája, úgy kristályosodik ki a szűzi egyszerűségű énzés és gondolat. A „Legyen világosság" cirnü kötete ennek a művészi letisztulásnak a jegyében született. Még itt is el-eljátszogat a muzsikás magyar nyelv sokszínűségével, mint ahogy a virtuóz hegedűs gyerekes örömmel táncoltatja vonó­ját, pengető ujját az egész világot jelentő négy húron, de igazi elmélyedése nem ezek­ben a „figurákban", kadenciális variációkban, de az egyszerű, sokszor szinte primitív kan- tilénák egyetlen vonalában, legföljebb egy- egy frázis (zenei értelemben veszem a szót) — megismétlésében tárul föl. (Könnyek bal­ladája). Azt mondtam, hogy Mécsben mára öntuda­tossá lett a viszonya az élettel. Ma világosan látja a zavarok okát a kiélezett társadalmi ellentétekben. Vannak mások is, akik látják ezt, költők is, de — és itt találjuk meg Mécs költői egyéniségének, egyedülvalóságának a titkát, — más vagy elbújik a problémák elől s a szobaköltészet négy fala közé vonul visz- sza — (szerelik ezt a szegényes, kispolgári szállást „elefántcsonttorony"-nak nevezni) — vagy csak konstatál s ezzel csak jobban kimé- lyiti a szakadékot ember és ember között. Mécs abban egyedülvaló szinte, hogy ópiti. az „aranyhidat" szív és szív 'között « ezen át ke­resi a szebb jövőbe vezető utat. Hogy meg­keresse s mást is rávezessen, meg kell látnia és meg kell mutatnia a szakadékot: a be- omlássaI fenyegető „lengőköveket", a bozó­tot, mely sebesre téphet, a vadvirágokat, me­lyek mérget lehelnek, s ezeket nem is kíméli, sokszor vadul, a korbácsos Krisztus Juj ragjá­val ostorozza. „(Hajlók szentével nézve!" - „Oda egy petroleiimkirályhoz" - „Az isme­retlen katona sirjánái" — „NapIo-pók" — „Költői riiport a társadalom szivéről" stb-) Csak ez a szent haragja nem lázadásra, nem vérontásra izgató propagandában robban ki, de a ciimadó vers életszemléletében, .. .élni, tudni és szenvedni egy!" . Jöjj, szent borzalom,, csírázás, rügyzés, anyák égi fénye! A szenvedésnek élet-arca van s az élet az Isten hőskölteménye". Bátran, sokszor sMvdobbanást szinte meg- állitó merészséggel mártja bele az operáló kést egy-egy társadalmi kelevény erébe, de 'nem azért, hogy eb;éreztesse a megviselt be­teget, de hogy meggyógyítsa. Nem azért megy a bélpoklosok közé, hogy széthordja a ra­gályt az egészségesek közé is, de hogy gyó­gyítson, vagy legalább is vigasztaljon. És ki lehet ebben a példa, ha nem az, aki ugyanígy tett, aki megváltotta az emberiséget — és nem tehet arról, hogy az ember, a jó és rossz örök vegyülete nem változott meg maga is benne és általa, — az örök ideál, Krisztus, Mécs program, emberi program, de ez nem választja el, nem emeli légüres térbe a köz­vetlen felebarátai, a szenvedő magyar nem­zet fölé. „Katolikus: tornyán nemzetközi zászló­S hajszolt magyar. Regényében a zárszó: Isten". Ott áll „A kisebbségi poszton" s az „Örék- arou Magyart" mintázza a dicső múlt nagy alakjainak arcéléből. Megtalálja a nemzeté­ben is a fonákságot: „Testvérek közt van csak oly gyülölség, Kassa, április 29. A „Zsákbamacska" kassal főpróbáján kiderült-, hogy a szépséges Rökk Marika nemcsak körülrajongott operett-sztár, hanem agilis rendező és pompás karmester is egyszemélyijén. Iván Sándor kitűnő szintársu- latárnak összes tagjait ugyancsak lázba hozta az izgalmakban -éppen nem szűkölködő főpró­bán Rökk Marika. Fényes tippeket adott a ren­dezőnek és -olyan zseniálisan megfőzte a kar­mestert, hogy a „Zsákbamacska" teljes együt­tese és a technikai személyzet megbabonázva szemlélték a slágeroperett kassai előadásának ragyogó kialakulását. A budapesti operetfczhi­báz ak koronázatlan királynője bájos közvetlen­séggel, de ellentmondást nem tűrő határozott­sággal alaposan átgyurta az egész operettet, hogy a legvénebb színházi szakértők is megre­megtek, de elismerték, hogy a kassai premier vetekedni fog a budapesti bemutatóval. S hogy teljes legyen az öröm, — a közönség ezalatt valóságos szuronyrokamot intézett a máskü­lönben veszedelmesen elhagyatott színházi pénztár ellen. Kora reggeltől hosszú sorban vo­nultak föl a kasszához R-ökk Marika mindkét nembeli kassal és környékbeli imádói és meg­történt az a pazar eset, hogy csütörtökön már nem lehetett jegyet kapni a vasárnapi előadás­ra azon egyszerű okból, mivel a vasárnapi -elő­adásokra minden jegy elővételben elkelt... Az „ansta-ndig" főpróba után Marika mű­vésznő a Lőcsei Házban költötte el szerény ebédjét, azután pihenni tért a Se hal khá-z-szálló­ban lévő lakásán s délután hat órakor megje­lent az Astoria-kávéiházban, ahol elsőnek mun­katársunkat fogadta. A zsúfolásig megtelt ká­véházban természetesen minden szem a bájos primadonna felé irányult, aki a világ legtermé­szetesebb mosolyával szűr csőibe szokásos tejes­teáját és olyan utolérhetetlen közvetlenséggel fégadta kassai ismerőseinek hódoló köszönté­seit, mint -egy vérbeli, tizen-nyolcéves, kis nagy­hercegnő ... A kávéház törzsvendégei kivétel nélkül Rökk Marikáról beszélgettek ebben a félórában s a pincérek megilletődv-e szolgálták ki ezt a. végtelenül szimpatikus, legüdébb ma­gyar színművésznőt, aki a nagy dívákat jel­lemző minden leercsekélyebb póz nélkül, ked­vesen, szerényen, de végtelen boldogsággal me­sélt a legutóbbi, forró nagy sikereiről-. Óriási lelkesedéssel magyarázza, milyen kitűnő ope­rett a „Zsákbamacska" s hogy mennyire imád­ja ezt a szerepét. — Ne szerénykedjék, drága művésznő. A darab kitűnő, de Magának is van valami kis érdeme, hogy az operett kétszáza-dik előállá­sát- is megünnepeli ék ... A művésznő édesen elneveti magát és ihosz. Í Hajápolás, hajfestés, tartós ondulálás élőit (, i-Műtős a iui.Iíu nálunk megvizsgáltatni. Fejbőr-, urc­ín kézápolás legrégibb é- legjobb szak ismerői­Béres Mihály, Hosica, Pö-u. 85. .Andrássy palota) Ingyen tanácsadási Szolid árak Eladó ház Nagymegyercn (VeVky Meder) a Piac-téren egy sarokház cirka 1000 négyszögöl beltelek- kel eladó. Az uccai front cirka 50 m. széles, így a telek több házhely- és üzlethelyiségnél kiválóan alkalmas. Föltételek és bővebb felvi­lágosítás nyerhető a tulajdonos: Puzsér Vidornénál, Nagymegyeren. mégis „hisz a vérszerződésben", mely csókon, főidőin és síron át összetartja a széthuHókat. Ez a hit az a -titok, mely biztosítja, megma­gyarázza Mécs sikerét. Nem külső siker ez, de belső, lélekben fogant. Mécsnek csak azok előtt lehet sikere, akiknek lelkében ugyan­az a vágy -élt, csak talán a tudat küszöbe alatt s hoigy valaki kimondta a megtalált igét, az a feszült, de mozdulatlanságában néma vágy- húr megrezdül, rezonál, hangot ád. A si­ker, — legyen külső siker, — óriási mértéke igazolása annak, hogy Mécs a ma költőije, aki jött, mert szükség volt rá, mert küldetett. Ember ő, nem csoda. És ahogy a keresztre feszítettben is megszólalt az ember „Eli, éli! Lama sab-baktani!" — úgy belőle is feltör itt- ott a kétely, megrázó erővel: („Az Isten ját­szik"), megretten, ha az égre irányuló szem-e -szembetalálkozik a transzcendens erők vég­telen, tehát megmagyarázhatatlan titkával, de ezekben a kétség-ország szakadékain já­ró lépésekben is van egy fenntartója, a meg­adottsági, a hit a fenntartó erőben: „Oh jaj, ha kihagyna a ritmus!" — döbben a valóságlátszatra és „De él az Erő, de él az Ütem" — nyugszik meg a megtalált Isteai- gondolatban. Mécs hisz az elküldetésében. Naivul, gyere­kesen, megadóű. Megy a kijelölt utján s nem törődik vele, hogy gyűlölet-tövisek sebezik virág után nyulkáló kezét. Gyűlölhetik, nem árt neki, szerethetik, nem teszi elhízottá, hi­szen ez egyszerre elvenné egész költészeté­nek, hivatásának hitelét. —yf— szas faggatás után bevallja, hogy R-ökk Marika nélkül a „Zsákbamacska" még mindig ott tar­tana, ahol a többi legújabb pesti operettek... már az ötödik előadás után nincs közönség... — A Zsákbamacskát azért kedvelem, mert a szerepemet nagyszerűen az egyéniségemhez szabták. Nem szeretek én grand dámákat ala­kítani, ellenben imádom a jasztipusu dolgokat. Ez az én esetem! Ebben vagyok én otthon... És a közönség ... Az bolondul az ilyesmiért... — A kassai színházi berkekben közöröm van a Maga diadalmas bevonulása óta s a közönsé­get mintha kicserélték volna. Az Ön vendég- szereplése piros-betűs ünnepnapokat jelent Iván Sándor színtársulata részére. Be -kell valla­nunk, hogy Maga az a bizonyos ka-bailamüvész- nő, aki minden direktor részére nagy szeren­csét. hoz... — Tényleg igy van. Igaza van, mert ahová én beteszem a lábam, ott a leggyöngébb lába. kon álló direkciónak is egy-kettőre fölvirrad, így volt ez az „Ezerjó" budapesti előadásaival és a „Zsákbamacská"-val is. Mind a két eset­ben kétségbeejtő viszonyok között indult el az operett, de aztán volt közönség és dőlt a pénz. Pesten már több Ízben a legrémesebb szószból húztam ki a színházat és higyjék el, igen nagy örömöm volt, hogy ilyen jól sikerült minden, hogy segíteni tudtam színházon, színészeken, mikor ma olyan kétségbeejtő viszonyok van­nak. Arra pedig különösképpen büszke va­gyok, hogy a „Zsákbamacska" első száz elő­adásának olyan előkelő közönsége volt — csupa arisztokrata és pénzmágnás —, amilyet még nem láttak az operettszinházak Budapes­ten... —■ Árulja el. kedves művésznő, hogy ilyen bombaeikerek után hogy áll kérők dolgában? Rökk Marika tréfásan komoly arcot váig és zord-onan felel: — Volt már három darab, — de megijedtek a papámtól, mert a papa zordon ember és ilyen bozontos szemöldökei vannak ... A jó „sten-ken" Marika művésznő nevet, a leg-éöceebben, — és ahogy mutatja-, hogy mi­csoda szemöldökei vannak tiszteletreméltó pa­pájának, az egy külön élmény, -egy egészen eredeti, gaminos, Rökk Marika-féle tréfás moz­dulat, amit nem lehet kopirozni... Ezekért bolondul a. közönség, ezekért és -minden leg­apróbb mozdulatáért, a tüneményes táncáért, a ragyogó szépségéért, a szeme csillogásáért, a csilingelő hangjáért, a fiatalságáért, a. moso­lyáért, a ragyogó eleganciájáért, amellyel meg­babonázza az embereket Rökk Marika, aki most ennél a kávéházi asztalnál mégis olyan tiszta és egyszerű, mint bármelyik ragyogó szépségű, inteiigens uril-eány... — Hallottuk, hogy prózai színházaktól is kapott ajánlatot. ^ Igen. A Vigbe és a Nemzetibe is hívnak. — K,s Maga hütle-n tudna lenni a könnyű -múzsákhoz? Miért ne, mikor én úgy szeretek sírni és szomorúnak -Lenni a színpadon. A Zsákbumaec­KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon: 35-29 Éder-ucca 9. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Wilson-ucca 34. sz., I. em. — Methód-tér 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon: 27-87. Lőrinckapu-ucca 17. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucea 7/2. * VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hirlap" pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu ucca 17- II. (Central-passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal­juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12.. III. em. eszközli. kában is van egy jelenetem a második finálé­ban. Nagyon szeretem ezt a néhányszavas ko­moly részt... — És mit szeret még ezen kívül... = A kassai közönséget, akik előadásról-elő- adásra olyan szeretettel ünnepelnek. — Kassán a Maga őszi látogatása óta nem volt ilyen óriási siker. És azonkívül tudja, mi­csoda rendkívüli dolog történt a színházunk egyébként éppen eléggé mélabus tájékán?... = Nem tudom. —• Ivá-n Sándor igazgatót láttuk tiz másod­percig egyfolytában és a legszabályosabban mosolyogni, amikor az elővételi pénztár örven­detesen szaporodó bankjegy-csomóit boldogan számolgatta... Bekény László. (*) A „Bartók Béla dalegyesület" pozsonyi hang­versenye. Pozsonyból jelentik: Kedden május 2-án este 9 órakor rendezi a pozsonyi Vigadó nagyter­mében a-z idei hangversenyét a „Bartók Béla dal- egyesület". A műsoron Lévő Haydn, Jochum, Brahms, Gál, Albrecht. Bartók és Kodály férfikari és ve- gyeek-ari müvei, illetve Kodály kamarazene-müvei mind elsőizbe-n kerülnek Pozsonyban előadásra. A híres bécsi Sedlák—WinMe-r vonósnégyes és az „Egyházi Zeneegyesül-eit" kiváló nőikará-mak közre­működése a külföldön is sóik nagy sikert elért egye­sületi karral együtt Németh L István tanár veze­tése alatt oly rendkívüli zenei élményt ígér, amely •az ezidei hangverseny-évad legkimagaslóbb esemé­nye lesz. A hangverseny Iránt nagy az érdeklődés, a jegyek nagyobb fel-e miá-r elkelt, úgyhogy ajánlatos a még hátralevő jegyeket az elővételi helyen, Stam-pfel könyvk-eresked-ésiében (Mihály-ucca 4. sz.) -biztosítani. (*) A pozsonyi keresztényszocialista műkedvelők a közelmúlt na pokban a „D oktor ur" című Dobóra- tat adták elő. A kacagtató jelenetekben bővelkedő darab előadását Hullmann Rezső rendezte fáradt­ságot nem ismerő szorgalommal, azonkívül mint az egyik főszereplő föleit meg derekasan feladatának. • Cs. Sugár Ityót egyik legjobb szerepében láttuk, Puzsér alakját vitte színpadra apró részleteiben is jellemző erővel és határozott tehetséggel. A két nőszereplő — Cs. Kotlánk Böske és R. Kotlánk Ilonka — hivatása magaslatán állott és helyesen felífogott alakítással járult hozzá a sikerhez. Nagy J-ancsi otthonos színpadi készsége a rendőrtiszt alakját tette természetessé. Uj erőt ismertünk meg Németh Bélában és Klement Nusiban, akinek fejlő­déséhez sok reményt füzünk. Kisebb szerepekben Prifcler Miska, Beeáner Ferenc, Pécsük János, Ga­lambos János, Be-rkessi Béla és Kol-lárik Nusi nyúj­tották tudásuk legjavát. A közönség m-eflegen tap­solt a jeles műkedvelőknek. (*) Dr. Kornhauser Dezsőué kassai rádióhang- versenyét nagy érdeklődés előzte meg. Dr. Knrn- hauser Dez&őné Gervay Erzsi budapesti operaéne­kesnő legtehetségesebb és liegiszebbbangu tanítvá­nya, kétszer énekelt e napokban a kassai rádióban. Óriási terjedelmű, gyönyörű, világos és amellett meleg, bársonyos szopránja úgy az áriák, mint a dalok előadásánál kitünően érvényesült. A ..Bűvös vadász" áriának, Brahms, Pe-rgolese, Meeyr Hell- mund, Reger dalainak tökéletes művészi előadásá­val összes hallgatóit elragadtatta és mindannyian őszintén kívánják dr. Konnhausernét mielőbb a do­bogón vagy színházban hallani (*) A pozsonyi rádió szerdai magyar órájának műsorát e héten a „Kisfcárpátok Cserkészcsapata" szolgáltatta. A prózai rése egy jelenet a ceerkész- éle-tböll. Csapa tőssee-jőve tel az otthonban, rövid vita, szavalatok, mesék, szavalókórus. Utána zenei rész, férfikar, tárogatószóLó és cigányzene. Fekete Bandi és Mészáros Zsolt szavaltak egy-egy igen -hangulatos verset, a szavalókórus Mécs: „Mindéin - ség balladája" című versét (melyet Borka Géza ta­nár dolgozott, át szavalókórusra) adta elő. A zenei részben Raj tér Lajos: „Ünnepi zsoltár" cimü müvét adta ellő a csapat férfikara Senid'liein János zene­tanár vezénylete alatt igen hatásosan. A zougóra- Odisér-etet a szerző látta el. MarceedJ Zoltán tárogató- szóló ja jól ill-eiszkiedett a műsorba, melynek záró- számalként a csapat cigányzenekara játszott szép magyar nótákat, a. közkedvelt Fekete Ra-ud-i cser- Lészpriimás vezetésével. Az egész rendezés Janisén Jenő tanár munkáját dicséri. A RUSZINSZKÓ1 MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA BEREGSZÁSZON: Szombat: Érik a biizakalász. Operett. Vasárnap délután: Vőlegényem a gazember. e-ste: Érik a buziikalás*. Hétfő: Emmy. Cigányzeniés buszárdaualb. A SZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KASSÁN: Vasárnap d. n.. Zsákbamacska. Rökk Marika fel­léptével. Vasárnap este: Zsákbamacska. Rökk. Marika fel­léptével. ahogy otthoin gyűlölünk, sütünk", Vidám beszélgetés a kassai kávéházban Rökk Marikával...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom