Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-30 / 100. (3210.) szám

6

A Holt-tenger megszólalt

írta: Neubauer Pál

Legendák mindeddig reális történésből indultak el. Demeter megtanította Eleuzis lakosságát a mezőgazdaságra és mert ez csodával volt határos és Demeter idegenből jött, bőséges aratástél és aranyözöntől megtermékenyített fantázia legendát szőtt, Demeter és Persephone legendáját- Ma fordítva van: nem az ember a kutiforrása a legendáknak, hanem az élettelen természet, és a nemzetgazdaság nemcsak politikát, hanem fantasztikus mítoszokat is kitermel.

Egy ismerősöm tiz év előtt járt Palesztinában. Azt mesélte akkor, hogy Telaviv táján 'megjelent a bolygó zsidó, egy öreg ember, hátán zsákkal, kezeiben hosszai vándorbottal, szakállas alak rongyos ruhában, súlyos évszázadokkal a vállán. Nem tudták elcsípni, mindig eltűnt a láthatár dimenzióiban, ha már-már azt hitték, hogy körülvették és nem tud szabadulni. A fiatalság persze nem hitt ebben a mesében, mert a fiatalság mindig nagyon felvilágosult és túl van mindenen, még mielőtt megkezdte volna az életet, a 'bolygó ember életét. Az öregek, akik évtizedekig hordták a termőföldet a kopár sziklákra. másképpen gondolkoztak és rebesgették, hogy ime a bolygó zsidó szeretne megállni, de nem tud, és hiába alapozta meg néhány lelkes generáció Izráel földjét újból, mementó, hogy a bolygó zsidó, a számkive- tettiség jelképe újra megjelent. Ezt mesélte tiz év előtt ismerősöm, amikor Palesztinából hazaérkezett.

Nem hittem a fantasztikus összefüggéseknek és meg voltam győződve róla, hogy a fiatalságnak már csak azért is igaza kell hogy legyen, mert minden modern legendát egyszerű pszichoanalízissel vissza lehet vezetni hétköznapian anyagi eredőire. Van egy modern Nagy Sándorunk: Frend professzor.

Nem lehet kétséges, hogy a bolygó zsidó feltámadása lelki komplexum, és a palesztinai kivándorlóknak a földdel és az arabokkal vívott nehéz küzdelmeit, valamint a sovány eredményeket tekintve a csüggedés, depresszió ás pesszimizmus hármasában keresendő és található a bolygó zsidó konkrét legendájának az eredete. Azt gondoltam, hogy a palesztinéi kérdés a politikából és a gazdaságból átcsapott oda, ahol a pszichoanalízis kezdődik és mert mindenkel igy vagyunk, nem sok jelentőséget tulajdonítottam neki.

Most azután különböző európai megmozdulás után újra aktuálissá vált a cionizmus és Palesztina kérdése, 'és pontosan abban az időben, amikor újra foglalkozni kezdtem vele, egy kis napihir, amely elbújt a nagy angol lapok cikkei közt, halomira döntött minden józan politikai gondolatmenetet és egy racionális hétköznapiságon át a legenda irracionalitásába röpítette a kérdést: politika

és gazdasági számítások, fajprobléma és Palesztina feltámasztása egy holtnak gondolt és ezért semmibevett természeti tüneménybe bottlott bele és a láthatár dimenzióiban újra felbukkant a bolygó zsidó- Reálisan: minden attól függött, hogy Anglia visszahelyezik •megbízói kezébe a palesztinai mandátumot, ha a kivándorolt zsidók megszervezték az országot és megegyeztek az arabokkal Palesztina minden zsidó szemében függetlenséget jelentett —, egy az angoloktól India módjára tfüggő Palesztina nem képezte a cionista elgondolások tárgyát. Úgy is volt, hogy Anglia függetleníti Izráel földjét, ha megérett a nép, ha befejeződött a modern szervezés munkája és ha megtörtént az arabokkal való megegyezés. Mindebben lehetett hinni, annak ellenére, hogy esetleg évtizedek kellettek volna hozzá. A kivándorlók hittek a jövőben, amelynek feláldozták a maguk jelenét és mert munkával kötötték össze hitüket, a világ is hihetett benne, hogy megtörténik, ami még nem volt a történelemben: ujraszü- letik egy nép és egy birodalom közel két- évezredes haldoklás és bolyongás után, — hinni lehetett abban, hogy Telaviv tájékáról eltűnik a bolygó zsidó, aki a zsidó nép feltámadásában leli halálát és megnyugvását.. •

Legendák a jelenben és a valóságban olyanok, mint a kisértetek nappal. Nem hiszek bennük, sötétség és távlat kell hozzájuk és ha találkozom a legendákkal, három lépés távolból jól szemügyre veszem őket, Még eddig mindig kiderült, hogy kisértetek voltak és hogy emberi szenvedés, vágy és félelem teremtményei. Ezek szerint tárgyilagosan a pszichológiába soroztam be őket és ha éppen kellett, a patológiába. Most azonban maga a természet jelentkezett mint legenda és kisér- tét: megszólalt a Holt tenger. Azt olvastam,

hogy a Holt tenger 42.880 millió tonna vegyi anya,got tartalmaz, az egész civilizált világ gazdasági élete számára nagyfontosságu anyagokat, amelyeknek pénzben kifejezett értéke kerek 240 milliárd fontsterling. Anglia erie a mérhetetlen -vagyonra rátétté a kezét és T. G. Tulech őrnagy vezetése alatt megkezdődött a kiaknázás. Ha ezek az anyagok a világpiacon megjelentek, gazdasági forradalmat fognak felidézni és a Holt tenger Anglia világhatalmának egyik legfontosabb pozíciójává nőheti ki magát. Palesztina kérdése eddig a zsidó nép ügye volt. Ebben a pillanatban a világpolitika és a Deterdin- gek harcában odavész az eddigi főcél: a független zsidó állam megteremtése. Anglia nem fogja kiadni kezéből a mandátumot, amíg a Holt tengert ki nem aknázta és vájjon meddig, hány évszázadig tart majd e kiaknázás?

42.880 millió tonna, 240 milliárd fontsterling, pár évszázad, — ime ködös múlt és jövő dimenzióiból világgazdasággal és statisztikával a hátizsákjában tör elő a bolygó zsidó, akiben a fiatal Palesztina meg az én felvilá- gostiltságom nem hitt és igy szól a régi hon uj alapítóihoz: „Nincs megállás, induljunk újra el, mint kétezer esztendő óta mindig ujI. Modor

Egy német utazó, aki többször bekóborolta a világot, cikket ir az egyik német magazinba ezen a címen: „A jó modor Berlintől a pápuák birodalmáig/* Kezdjük mindjárt a pápuáknál, mert modorban — mint kiderül — ők vezetnek. Utazóink elmondja, hogy egy erdei faluban á törzsíőnök sátorába igyekezett, ahova hivatalos volt. Az ut egy lefektetett fatörzsön vezetett keresztül, a fatörzs egy mocsár fölött lebegett és normális közlekedési útnak szolgált a benszülöttek számára. A lomha európai azonban, aki széles utakon és vashidakon közlekedik és igy elvesztette minden kapcsolatát az ősi természethez, elvesztette egyensúlyát is adott pillanatban, mikor balanszírozó tánclépésben már- már célhoz ért. Ragyogó fehér trópusi ruhájában belepottyant a zöldes-fekete iszapba az egybegyült pápuaelőkelőségek szemeiét tára.

Mit ir elő hasonló esetre a pápuák etikettje? Meglepő dolgokat ir elő. Az toriént, hogy a pápua törzsfőnök teljes ornátusban, cilinderrel a fején és üveggyönggyel a derekán, szintén beleugrott az iszapba. Utána a falu vénei. Aztán a falu összes férfiak Azután a falu összes asszonyai. Végül a gyermekek. Az egész falu népe. Indok: hogy senkinek se kelljen szegyeinie magát a másik előtt.

Emlékszem, ehhez egészen hasonló dolog történt néhány évtizeddel ezelőtt — a bécsi udvarnál. Az első udvari ebéd volt az uj magyar koalíciós kormány idejében, olyan emberek jelentek meg a volt ellenztéki képviselők sorából, akik azelőtt sohasem voltak az udvarnál. Az „ebéd** végeztével körülliord- ták a szájöblitő poharakat és az egyik honatya nem ismervén a dörgést, kiitta a bizonyára egészen kellemes izü citromos vizet. Ferenc József meglátta ám az asztalíőnél, meglátták ám a többi urak is, kínosan feszengtek, de Ferenc József egyet kacsintott a jobbszemével, oszt kiitta ő is az egész pohár vizet. Ki itták utána az urak is mind. Biztosan kellemesebb volt. mint az iszapba ugrani.

Nem valószínű, hogy a pápua falusi elöljáróság a bécsi udvarban tanulta volna a jó manirt, fordítva pedig éppen elképzelhetetlen, hogy a Habsburgok udvari etikettjében pápua nyomok volnának találhatók. Az kétségtelen, hogy Ferenc Józsefet, akit addig is „Európa legelső gavallérjának** tartottak, e nevezetes udvari ebéd után elnevezték Európa legjobb modorú emberének. Európa legjobb modorú embere tehát úgy cselekedett, ahogy ez a pápuáknál egészen természetes. Német utazónk azt állítja, hogy a modor egyszerűen emberség. Úgy Iá tszik, ebben van valami, Hozzátehétnők azt, amire

ból!“ Feltámadt a Holt tenger, évszázezres múlt ütötte fel a fejlét, kisértet napvilágitás- ban: legenda, mint valóság. A kísértetnek sok neve van: chlorure potassium, chlorure sodium, brome de mágnestűm, chlorure cal- cium... Nem Demeter és Persephone, de reális, mint e kettő, mert valamint legendává tornyosultak kettőn, amikor egy földterület népét megajándékozták a vetés-aratás reális művészetével,- úgy a Holt tenger bibliai legendája csak ebben a pillanatban teljesedik ki, amikor elborítja a világot vegyszerekkel, amelyek 240 milliárd fontot érnek. A mérhetetlen aranyözöntől megtermékenyített fantázia szövi a legendát és látom, amint a bolygó zsidó előlép: kezében hosszú vándorbot, olyan, mint Mózes botja, az a tizméteres, amellyel Izráel fiait kivezette Egyiptomból- Látom, hogyan lépi át a sziklákat, amelyekre apró és hivő emberek életük feláldozásával messziről hordják a termőföldet a jövő számára, és nem törődve velük, botjával úgy üt a Holt tenger tükrére, mint Mózes a sziklára, és a holt múlt vizéből előtör az élet: klór, kalcium, magnezit — világpolitika, világgazdaság, versengés, háború •.. Akik nem hisztek fantasztikus összefüggésekben, olvassátok a Holt-tengernek ezt a vegyianyagos legendáját és jöjjetek rá, hogy a bolygó zsidó valóságosabb minden valóságnál és Ción fellegvára függetlenségéinek álmánál is. Álmot kell temetni evvel a kis angol gazdasági hírrel kapcsolatban, mert meezületett a 240 milliárd fontsterling legendája: a valóságos

[ legenda aurea.

itt alkalom kínálkozik: a végletek találkoznak, — ime, a sokszázados tradíció találkozik a primitív emberi érzéssel. Hozzátehet- nök, mondom, de nem tesszük hozzá, mert az a nézetünk, hogy ezek a végletek el sem távolodtak egymástól és azok a bizonyos tradíciók éppen azért fejlődhettek századokon keresztül, mert mélyen őrizték a magot: a tiszta, egyszerű emberi érzést.

II Gallér, nyakkendő

Nem tudom már, olvastam-e vagy hallottam-e: a tönkrement, teljesen lecsúszott polgár életbenmaradásának, megmenekülésének kritériuma az, hogy ki tud-e menni gallér és nyakkendő nélkül az uccára. Gyakran jut ez eszembe reggelenkimt, mikor az előző napos galléromat nézegetem, vájjon fel lehet-e még venni. Túlzott könnyelműséget tanúsítok e kérdésben: hosszú töprengés

után., mikor a legélesebb napvilágnál sem tudok felfedezni szürke nyomot az egynapos gallér fehér, fényes felületén, mégis friss gallért veszek, bár, lelkiismeretem el- csititandó, a tegnapi gallért visszateszem a tiszták közé. Egészen biztos: a félelem dolgozik bennem, hogy egy napon . . . Az, akinek rendben van a szénája, akinek takarékbetété van és nem foglalkozik üzlettel, akinek nincsenek félelmi érzetei mosakodás előtt, az nyugodtan viseli három napig is ugyanazt a gallért.

óriási megrázkódtatás és óriási felszabadulás kétségtelenül: gallér és nyakkendő nélkül járni fényes déliben az uccáu. A régi társaság azt mondja: „Teljesen elzüllött sze- gény“, valóságban azonban az életn-ek egészen uj felületei nyílnak annak számára, aki bravúrosan megcsinálta ezt a salto vitale-t. Nem gusztusos dolog részletezni, de óriási lehetőségek vannak a galléron és nyakkendőn túl munkaalkalomban, országúiban, ligeti padiban és toloncházban. Persze csak a bátor ember számára, aki revolver helyett füttyös filozófiával tudja elintézni külső megjelenésének ilyen krízisét. A revolver- dörrenés becsapja az ajtót, ez a bölcs gesztus pedig kinyitja, kétségtelenül az élet nagyobbik felére. Kézikönyvet kellene szerkeszteni, amelyet az öngyilkosságot le'küz- dő irodák osztogatnának rosszul vizsgázott öngyilkosok között. A könyv költői eszközökkel dicsérné Isten szabad egét, a vándorélet örömeit, a szénában hálás gyönyöreit, a fölszabadulást a kicsinyes emberi hiúságok alól. (Lásd: Knut Harnsun.) Télen is dicsérne valamit, hamarjában uem tudom, mit.

Egészen biztos, hogy sok embert, lehetne el térítem i ily módon az öngyilkosságtól, sók embert lehetne bátorságra nevelni. (Attól tartok, hogy én, a magiam részéről', mégis a

KÜLÖNVÉLEMÉNY

——

....... ■■ imrrwp——■■■ ■

KÜ

LSŐSÉGEK

1933 Április 30, vasárnap.

Férfiak! Figyelem???

„Androsan“

A tudományos sexuílis-hormon (neo- spermin) iecithin=preparátum, melyet már réíen keres Férfias, erős lesz Ismét. Használandó idegtűi erőltetésnél, tulizgaiottsáRnál, túldolgozottságnál, stb. Kérjen tanácsot orvosától Eredeti csomagolás, 2+ tabletta 21 Ke.

Speciális, 38 tabletta 59 Ke. Gyógycsomagolés, 200 tabletta 135 Ke. Minden gyógyszertárban ós drogériában kapható, ha nem, utánvéttel küldi 5.20 Ke hozzászámitásával

CsI. Chem. Labor. J. S. Langer, Praha XVI, Zborovská tr. 46.

Drogériákban és gyógyszertárakban iólbevezetett utazók fel» vétetnek.

revolvert választanám, dehát én gyáva órabér voltam világéletemben.)

III. Álarcosbál

A külsőségben való kifejeződés kényszerének meglepő dokumentuma: a párisi vakok számára álarcosbált rendezett a vakokat gyámolitó jótékony intézmény, Le phare de Francé, amelynek stílszerűen egy amerikai hölgy a vezetője és őrangyala. Az őrangyal, Miss Tyler, Madame Pompadour jelmezében jelent meg a bálon, a vakok pedig, akik hetek óta példátlan izgalommal készülődtek a bálra, a legváltozatosabb embertípusokat mutatták be sokszínű és dekoratív álöltözeteikben. Tesiőrgránátosok fehérben és aranyban, mandarinok keleti pompájú selymekben, apacsok szines kendőkben, pierók, bohócok, torreádorok vörös leplekkel vonultak fel a régi nunciatura termeiben. kissé bizonytalan és tétova lépésekkel, de átszellemült arckifejezéssel. Bájos táncosnők várták őket, a zenekar foxtrottot játszott és máris állt a bál. „Soha ilyen táncos lendületet, a beleélésnek ilyen színpadi elragadtatását!“ — tudósit a laptudósitó. A vakok nem gyönyörködhettek magukban a magas állótükrök előtt, csupán kezükkel simogatták folytonosan szines selymeiket és szöveteiket.

Látó embernek is natgy öröm, ha egyszer egy évben megmutathatja kívülről a másik embert, a valódit, akit óvatosan leplez a kenyérkeresetben; felszabadulás, ha Chaplin vagy az indiánharcos jellegzetes díszeiben ugrik iki egy éjszakára a hétköznapból. A vak számára az ilyen élmény boldog és izzó kiegyenlítődés, megbékélés. A vak a mindennapok sötét éjszakáiból ugrik ki, hogy lássák őt az ő igazi színeiben, amiket állandóan a fantáziájában hord és amiket leplezni kénytelen. Vaksága felbomlik a színekre, amiket jelmezén visel kívül, a látók szemelátlára. Megmutatja táncosnőjének, hogy egyenrangú fél ő, a deli gránátos, az élethü apacs, a külső változás mennél színesebb, annál megkö- zelitőbb, hűségesebb képe a belső valóságnak. A vak, aki a színeit simogatja, külsejé- j ben a legtitkosabb, öntudatlan énjét igyek- | szik közölni embertársaival, ami nála de- í monstrativebben történik, tekintve, hogy i vak.

Es valamennyien vigyázunk 'külső színeinkre, formáinkra, megjelenésünk méltóságára, mert külsőnkben valamennyien titkos, belső énünket igyekszünk közölni a uagy nyilvánossággal, részévé tenni a világnak, beleönteni a mindenségibe.

Csak nem érezzük olyan intenziven ezt az ösztönzést, mint a vakok.

Sándor Imre.

A pápa helyesli Kaspar érsek eljárását

Prága, április 29. Ismeretes olvasóink előtt az az áttér, mely Kaspar prigai érsek és a Masaryk-íéle Népművelési Intézet közt játszódott le. Az .érsek tiltakozott az ellen, hogy az iskolás ifjúság előtt erkölcsöt és széniér inét sértő filmeket mutassanak be. A Masaryk Népművelési Intézet emiatt becsületsértési port inditott az érsek ellen, de a katolikus tényezők tömeges szolidaritási nyilatkozata után visszavonta följelentését s megelégedett Kaspar érsek oly érelmü nyilatkozatával, hogy az érsek a testületet nem akarta becsületében sérteni A Lidovó Listy jelentése szerint kedden a pápa maga is nyilatkozott az incidensről etgv nagyobb csehszlovák zár^ndokcsoport előtt. Jól vagyok tájékozva — mondotta a pápa — azokról a támadásokról, melyek fő tisztelendő főpapotok. az ón drága testvérem és fiam, dr. Kaspar ellen folytak azért, hogy fériias szavakkal tiltakozott az ifjúságinak szóban és filmmel való rendszeres damoral Hálása ellen. Teljességgel helyeslem eljárását s hálás vagyok neki azokért a szavakért. Tiltakozásával nemcsak az egyházat védi, hanem a nemzet fundamentumait is szilárdítja — fejezte be megnyilatkozását a pápa