Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-20 / 91. (3201.) szám

TG 'PI«GAI-A\mí^AR-HI rlaö 1933 április 20, csütörtök. KéZfijAZDA^ÁCT1 . „A munkanélküliség problémájának megoldhatósága” Prága, április 19- Az emberiség történeté­nek majdnem minden korszaka magán vi­seli azoknak az eseményeknek sajátos jelle­gét, amelyek az idők folyamán az illető kor­szakot befolyásolták. A tárgyilagos szemlélő magasabb szemszögből kiindulva az előtte lepergő eseményeket emberi'érzéssel mér­legeli s ezért önmaga kitűzte célja szem­pontjából kettős kő leiesség ének tekinti azt, hogy a különféle események tömkelegében tulajdonképpen mely okok voltak azok, me­lyek káros hatásaikban közgazdaságunk je­lenlegi beteg helyzetét előidézték, hogy ezál­tal a megállapítás által azután a javulási fo­lyamatot- tervszerűen és biztosan siettesse. Korunk a legnagyobb munkanélküliség je­gyében áll, mely a lefolyt világbábo>ruban mozgósított ember tömegekhez viszonyítva olyan nagy drámát jelent, hogy azzal ma már nemcsak közgazdasági, hanem egyéb írók is foglalkoznak. Ma már egyetlen állam sincs, amelyet ez a kór megkímélt volna s ezért feltételezhető, hogy a munkanélküliség oly közös nevező, amely nemcsak Európa, ha­nem az egész földkerekség valamennyi álla­mában döntő'befolyást gyakorol. Az anyag •nagyon alapos és teljes ismerete szükséges ahhoz, hogy a rendkívül komplikált gazdasá­gi szervezet szövevényeiből a kivezető utat megtalálhassuk, mert az ok és okozatok kö­zött levő állomások ezerfélék s ezért az igaz­ság megkeresésének kálváriáján egyszers­mind a munkanélküliség problémája velejá­ró mozzanatainak sokféleségét is meg kell vizsgálni; mert' megbízható diagnózishoz csak igy juthatunk Erre a nehéz és fáradságos feladatra vál­lalkozott Stern Adolf igazgató ..A munkanél- külisé? problémájának megoldhat ósága" cí­mű könyvében, amely a múlt napokban hagyta el a sajtót. Miután Stern igazgatót a Budapesten 1929 május havában és Breslau­ban 1930 március havában megtartott kö­zépeurópai kongresszusok egymásután ru­házták fel a munkanélküliség problémájának előadói tisztével, feltételezhető, hogy hosszú tanulmányai révén sikerült neki oly elfogad­ható javaslatokat az ott megjelent előkelő és nagyszámú európai hallgatóság elé terjesz­teni, melyek ott megértő fülekre találtak és komoly megvitatás tárgyául szolgáltak. Mérvadó errenézve azon tény, hogy a genfi munkairoda korán elhalt elnöke, Albert Thomas, Stern összes erre vonatkozó javas­latait magáévá tette és azokat annak idején a népszövetségnek ajánlotta realizálás vé­gett. De ezenkívül is Stern még azáltal is aratott sikert, hogy a berlini Scherl tekinté­lyes könyvkiadó cég neves írója, Hans Rieh- ter, Stern annak idején megjelent vezércik­kéből Dér. Kánál címen feltűnést keltő re­gényt irt, melyben annak indítványait egy uj korszakalkotó történelmi tény kiinduló pont­jává teszi, hogy ezáltal az emberi nem az ál­talános fejlődésnek egy magasabb lépcsőfo­kára kerülhessen. Stern könyve gazdasági, statisztikai, pszi­chológiai és bölcseleti érvelésekkel felfegy­verkezve, igyekszik a munkanélküliség pro­blémáját sikeresen megoldani és azt elsősor­ban nemzetközi kapcsolatokkal akarja elér­ni. Stern gyakorlati nemzetgazdáez 6 igy mind-en fantáziától mentesen, kitűzött célját könnyen érthető javaslatok áűtal óhajtja el­érhetni A könyv tetszetős alakban és kiállításban most jelent meg a könyvpiacon és az összes tekintélyes bel- és külföldi újságokban na­gyon jó kritikában részesült. Bizonyos, hogy az olvasóközönség is nagy megértéssel fogja azt fogadni, mivel az inó már előszavában is nagy figyelmet szentel a munka és tőke kö­zötti kibékülésnek, mely tulajdonképpen minden további eljárásnak feltétele. A híres toronyai borokat László Gyula dr. és Tomcsányi Ödön mutatta be, míg a muzsalyi borok­nak csak az üres üvegeit állította ki a beregszászi állami borpince, amivel nagy derültséget kellett. A közismerten kiváló szlotinai, illetve szered- nyei borokat Egry Ferenc volt szenátor te özv. Thuránszkyné állították ki, kiknek külön Ízléses sátoruk volt a Sárkány Baba festömüvésznő ötletes piaikátfeetiményével. Ugyancsak ealatluai oort állí­tott ki Marosi Adolf. A prikopai faj és savanyuvizes borokat a Jaczik Miklós országos képviselőtestületi tag pincészete mutatta be, valamint Soltész János és Strom Mór. A 6zerednyei borok kiállítói: Abrahimovies Ig­nác, Árvay Gyula, Bacsinszky Dániel, EperjesSy József dir. (aki a legtöbb-éle és legfinomabb faj bort termeli), Felhő Gyula, Farkas István dr., Iíirten- stein Lajos, özv. Iváncsy Béióné, Jaczkovics István dr., Juszkovics Mór dr., Kende Csaba, Klein Zoltán, Lescsicün György, Lilienthal Henrik, österreíeher Manó, a gör. kát. püspökség és Szőke Andor dr. voltak. Saőlőskérői Stern Mór és Voiosin Ágoston állított ki nehéz borokat, mig Nagyszőlősről Nemes József, egyedüli, aki pezsgőt (,-Habaó buborék" címmel) és vermutot is gyárt Ruszinszkóban, Spo- larich János és Wolenszky Kálmán. A kiállítás egyik legérdekesebb sátra a Podk. Ruszi Villamos Részvénytársaságé volt, amely kü­lönféle villamos főzőket, szántókat és motorokat állított ki. Ez a társaság adta különben a kiállítás fényes kivilágítását is. A kiállritott borok osztályozását és jutalomra, avagy kitüntetésre való ajánlását külön bizottságok végezték. Az eddigi eredmény az összeállított sta­tisztika alapján a következő: A bizottság 220 bor­mintát vett át.,, számozott üvegekben. Az osztályo­zás háromféle volt. Az 1. a. osztályba soroztak 24 mintát, az I. b. osztályba 64 mintát, a II. osztályba 68 mintát, mig 23 minta nem kapott osztályzatot, 38 mintát pedig visszautasított a bizottság. Ungvárról 98 minta érkezett be, melyből 67-et osztályoztak. Munkácsiról 36 minta érkezett be, me’yből 23-a.t osztályoztak. Szerednyének 42 beérkezett mintájá- bód 35 került osztályozás aló. Nagyszőlősről 15 mintát küldtek be a kiállítók, melyből 8-at osztályoztak. Beregszászról 23 minta érkezett, melyből 18 min­tát osztályoztak, mig Mezőkászonybói 8 minta kö­zül 5 minta került osztályozás alá. A legjobb borok közé Ungvárról 2 mintát (egy ungvári és toronyai bort) soroztak, Munkácsról 5 mintát, Szeredn)éről 9 mintát, Beregszászról pedig 8 mintát soroztak. A jutalmak és kitüntetések a jövő héten kerül­nek kiosztásra. ... - • Csak erkiksi sikerrel zárult az ungvári országos borkiállítás Érdekes seregszemle a borkedvelők ruszinszkói paradicsomában — Szerednve és Beregszász borai foglalták el a legtöbb vezető helyet Ungvár, április 19. (Ruszii-nszkói szerkesztősé-1 güniktől.) A ruszinszkói szőlő és bortermelők Szö­vetségének vezetősége, miként a P. M. H. megírta, országos borkiállítása rendezett Ungváron, mely első ilyen .kiállítás volt a köztársaságban, melynek azonban erkölcsi sikerén ki ívül anyagi sikere nem volt. Anyagi sikert a kiéli tó bortermő’ők a ruszinszkói borok iránti nagyobb érdeklődés felkeltésétől vár­ták. de sajnos, az üzleti világ igen tartózkodóan viselkedett s igy a kiál tás üzleti osztályán csak né­hány 15—20 hektelíti rés üzleti kötés bonyoló­dott le. Úgy a lengyel, mint a csehországi borkereskedők elámulva állottak a ruezinszkói borok előtt. Senki se hitte-el. hogy az ungvári, ezerednyei, munkácsi, beregszászi és nagyszőilősi, meg a kászonyi pin- ©ékben oly kiváló minőségű borok hevernek el­adatlanul. melyék némelyike a tokajvidéki, vagy a rajnai borokkal vetekedik. Nagyobb tételeket azonban mégsem vásároltak, mely ismét csak a gazdasági krízisre, vezethető vissza. Érdekes egyébként a kiállítás statisztikája A legtöbb kiállító az ungvári szőlőgazdáik közül ke­rült ki.. Ezek. úgy ungvári, mint ungvárvidélki és ezerednyei borukkal léptek föl a versenyen, ösz- Bzesen 47 borosgazda állított ki. Többnek saját kiállító sátra volt. Egyik díszesebb és Ízlésesebb, mint a másik. Ezzel szemben a beregszásziak tar­tózkodóbbak voltok. mért mindössze hét kiállító neve szerepel, a katalógusban A üres osevrészi boruk sem voltak kellő'eg képviselve négy kiállító­val mig a beregd'édai hegyről egy. ki-1 állító szere­pelt. Görényt. Lélovát, egy-egy kiállító képviselte, rn-'g' Mezőkászonybói három kiállító vett részt a kiá'vitáson.- A munkácsi faj és speciális sava nyírvizéé boro­kat, (melyekhez hasonló eredeti borital Ruszinszkó- ban sehol sem terem) tizenhárom kiá’flitó népszerű­sítette. Ungvári kiállítók szerepeltették még a híres toronyai borokat te az áll. borpímice a nehéz te édes muzsalyi bort. Nagy teleztet. keltettek az Ungvár m-ölMti BZla- tina-hegyi borok, me'yeket két szőlősgazda állított ki. ■ A Sz'ovemzikóhoz tartozó közkedvelt prikopai borokat' hárem kiállító ismertette meg « vidéki közönséggel. A vez'V:- zerepet azonban mégis csak Szerédnye vitte, melyhez régi hírneve m nagyban elősogitette ezt a borvidéket. Tizenkilenc borosgazda állította ki ezeket a borokat, mig a ezlovenszkói 6zőlőskerbi borokat két ungvári 'bortermelő vitte a kiálli- tásra. Nagyszőlősről összesen három bortermelő szere­pelt kiváló fajboroikJkai -míg ezeken kívül tizenegy más cég, főként borászati cikkekkel és 6zőlőmentő vegyi szerekkel szerepelt a kiállításon. A kiállítás külső képéről már megemlékeztünk. Szakavatott kezekre valló ízléses munka volt, szép, szine6, ragyogó. Az ungváriak nagyrésze egy mű­vészileg berendezett sátorban állított ki. így Bab- ják Béla, Bródy Miklós, Braunfcld Mór, Boross Zsig- mond. Bartakovics Aladár dr., Csáíhy Lajos, Eper- jessy József dr.. Halmos Zsigmond, Gaar Iván, ing. Heine,z János. Havajda János, Chonia János, Jaczik Miklós, Klein Zoltán, Komjáthy Gábor, Krón József, Kosztur István, Kovásznay György, Kozár Ferenc, Landa Zoltán, Lux Árpád. Olenyik Lajo6, österrei- cher Manó, Moncsákné Hetén, özv. Molnár Fe-renc- né, Namislov Karéi, Paktorovics Áron, özv. Prokop Antailné, Pásztor János, Rcismann Arnold dr., Reöthy Szilárd, Rónay Árpád, özv. Rozmos József- nó, Szulincsák Géza, tSápos l6tván. özv. Sehneider Gusztávné, Tahy Ábrá, Tome-ányi Géza, Vajda Emil, Weisz Márton, Wcinbergcr Fiilöp és Vaka Vladimír kiváló borai töltötték meg az ungváriak sátrát. Külön sátorban voltak a gör. kát. püspökség és szeminárium borai, nagyon ötletes volt a Spcck Sándor sátra a miniatűr pincével, valamint a Stern Móré ős Tomcsányi Ödöné. A beregszászi kiállítók között volt maga Bereg­szász városa, Hamburg Salamon, Mandel Jenő. Szóvá József, a beregszászi állami borpi-nce, a Schönborn-Buchein gróf pincészete és a Weisz test­vérek. A cserttezi borokat képviselték Braunfeld Mór, Iírabár Konstantin, Tomcsányi Ödön és a Wolf De­zső borai. ‘ ‘ Beregdédát Honioky István, Görényt Zala József, Mezőkáezonyt Ajtay József te a két Klein, kiknek egy 310 éves szőlőprése a kiállítás egyik legszebb antik tárgya volt. Ezenkívül La lovát Galló Dizső, Munkácsot, pedig Bíumenvitz Gyula. Dzubay Anna. Formanek Lázárnó, Giinczy Győző, Hecht Mina, Iírehus József. Kabáezy Rezső, Káposztás Miklós, Limbach Gyula. Munkács város pincészetét Motz József, Secbscr Sándor ée Schönborn-Buchoim gróf i képviselt©. A Nemzeti Bank legújabb heti jelentése szerint a bankjegyforgalom egy Hét alatt 288 millió 447 ezer koronával csökkent s 5 mil­liárd 747 millió 751 ezer 52 koronát tett ki. A zsirókövetelések 79 millió 213 ezer koroná­val emelkedtek 994 millió 616 ezer 457 ko­ronára. Az egyéb passzívák tétele 4 millió 481 ezer koronával csökkent s 211 millió 229 ezer koronát tett ki. Az aranykészlet 41 ozer koronával emelkedett 1 milliárd 707 millió 801 ezer koronára- A külföldi követelések és valutakészletek 786 ezer koronával csökken­tek s 1 milliárd 5 millió 369 ezer koronát tet­tek ki. Az egyéb készletek tétele 9 millió 19S ezer koronával emelkedett 172 millió 416 ezer koronára. A váltóeszkont 36 millió 121 ezer koronával emelkedett 1 milliárd 4 mil­lió 661 ezer koronára. Az értékpapírokra nyújtott kölcsönök összege 224 millió 41 ezer koronával csökkent 449 millió 532 ezer koro­nára. Az egyéb aktívák télele 29 millió 746 ezer koronával ősökként s 374 millió 46 ezer koronát tett ki. Vagyondézsmára befizettek 6 milliárd 42 millió 171 ezer 968 koronát. Az aranyfedezet 40.3 százalékos. Szlovenszkón és Ruszinszkón növelik a gö­rög- és sárgadinnye ültetvényeket A Národni Politika értesülése szerint Szlovenszkón és Ruszinszkón ezidén jelentősen emelni fogják a görög- és sárgadinnye ültetvényeket- Az utóbbi időben — Írja a nevezett lap — a tör­ténelmi országokbeli piacokon fokozott érdek­lődés mutatkozik nyáron a dinnye iránt s an­nak fogyasztása árának csökkenése után je­lentősen emelkedett. A prágai és brünni pia-, ookon a görögdinnye ára tavaly 1 korona kö­rül mozgott. Á vevők nagy része abban a íbi­szemben van, hogy a görögdinnye külföldi nö­vény s csak kevesen tudják, hogy termesz­tését a szlovemszkói és ruszinszkói talaj és éghajlati viszonyok Í3 lehetővé teszik. Szlo- venszikón és Ruszinszkón a görögdinnyének ugyanolyan nagy jelentősége Van, mint Znaim és Iloihenelbe vidékén az ugorkatermesztés- nek, azonban a dinnye előnye az, hogy bő­vebb termést ad és hogy az augusztusi szá­razságokat jobban viseli el, mint az ug-oika. A szlovenszkói és ruszinszkói termelők a dinnye kilogramját már 10 fillérért is adták s ha a dinnye piaci ára még jobban megköze­lítené a termelő által elért árat, úgy fogyasz­tásának még nagyobbfoku terjedésével lehet­ne számolni, aminek kimondhatatlanul nagy közgazdasági jelen tősége volna, mert a diny- nyo teljesen kiszoríthatná a drága külföldi gyümölcsökéit, igy különösen a banánt. Szlo- venszkó és Rúszinszkó tavalyi dinnyetermé­sét 100.000 métermázsára becsülik, ideszá­mítva természetesen a görög, sárga, ananász dinnyét is. A dinnye nagy előnye, hogy ter­mése meglehetősen állandó és hiorrv jól bírja a nyári szárazságokat, — fejezi be cikkét a Národni Politika. Száznyolcvan munkást bocsátanak el a hand- lovai bányából. Privigyei tudósítónk jelenti: Beszámoltunk arról, hogy a handlovai szén­bánya igazgatósága — tekintettel a leromlott gazdasági viszonyokra — tervbe vette 620 munkás elbocsátását utalással arra, hogy az eddigi 2200 munkás alkalmazása olyan ter­het jelent a vállalatra, melyet a piac jelentős leromlása folytán nem bir el. Ez év márciu­sában közel ezer vagonnal kevesebb rende­lése volt a bányának, mint a múlt év ugyan­ezen hónapjában. A tárgyalások során fel­merült az a terv, hogy a munkások hajlandók lesznek leszállított bérért dolgozni s igy ál­dozatot hozva megmentik az elbocsátásra ki­szemelt munkástársaikat a munkanélküliség­ből. A folytatólagos tárgyalások során a bá­nyamunkások szövetsége újabb ajánlatot tett, ezzel szemben a kommunista szervezetek nem folytak be a tanácskozásba. Hosszú tár­gyalás után sikerült végre a kérdést úgy meg­oldani, hogy a bányáigazgatóság csak ISO munkást bocsát el — elsősorban azokat, akik­nek vagyonuk és egyéb megélhetésük van, — ezzel szemben a munkások drágasági pót­lékának 50 százalékát, ami fejenként mint­egy 20—24 koronát tesz ki havonként, levon­ják. A gazdák forgalmi adóátalánya a történel­mi országokban. A törvények és rendeletek gyűjteményében most jelent meg a pénzügy- miniszternek a hirdetménye a történelmi or- szágokbeli földművesek 1932. évi forgalmi adójának átalányáról. Az uj hirdetmény lé­nyegében a tavaly érvényes tételeket tartja mecr s mindössze azt a változást hozza, uogy átalány forgalmi adó fizetendő a házi szük­ségletre felhasznált hús után is. Az 1932. év­re szóló átalányositott forgalmi adót legké­sőbb 1933 augusztus 31-Lg kell befizetni. Fagykárok a Garammentén. A hétfőről keddre virradó éjszakán jelentős károkat okozó fagyihullám vonult át a Garam és Ipoly- menti rónákon. A mélyebben fekvő területe­ken, átlag 70 százalékban bénultak meg az árpák. A cukorrépa-veteményekben is érez­hető a hirtelen betörő fagyhullám pusztítása. Helyenként, magasabban fekvő területeken minimális károk mutatkoztak. Gazdasági szakemberek véleménye szerint ez a fagy — azon esetben, ha rövidesen eső esik — nem lesz kihatással az idei gabonatermésre, de ha a csapadék elmarad, akkor feltétlen bénítani fogja a hozamot Az adótartozások részletfizetése és a munka- kölcsön. A Lidové Noviny jelentése szerint a pénzügyminisztérium ama konkrét kérdésre, hogy a munkakölcsön 6. paragrafusában az adóhátrálé kosok javára megállapított kedvez­ményt igényhevehetik-e azok a személyek is, akik korábbi egyezség szerint részletekben fi­zetik adótartozásaikat, azzal válaszolt, hogy a munkakölcsönről szóló kedvezményt ezek a személyek is igénybevehetik s emellett a hátra­lékos adókat tovább is részletekben fizethetik. Az adóalany egyszerűen bejelenti, hogy igényt tart a 25 százalékos adóelengedésre és hogy az egész adótartozásnak egy részét régi állam- kölcsönkötvényekkel fizeti ki, a másik részét készpénzben a már korábban engedélyezett havi részletekben. Ha a fél a részleteket ponto­san betartja, úgy az adóhivatalnak nincs joga megkövetelni az egész tartozás megfelelő há­nyadának egyszerre való lefizetését. Az adóhi­vatalok kötelessége egyébként az adóalanyok kezére járni, hogy ezek minél szélesebb körben vehessék igénybe a munkakölcsönről szó'ó tör­vény kedvezményeit s ebből a célból uj rész­letfizetések is engedélyezendők. A máriahutai bánya- és kohómü ideiglenesen beszünteti a munkát. A Lidové Noviny jelen­tése szerint a gölnici járásban lévő máriahutai bánya- és kohómü társaság május elsejétől kezdve négy hónapra beszünteti a munkát a máriahutai és zahárfalvai vasmüveiben. Az tizembeeziin-tetés oka az értékesítési válság. A társaság 400 munkást bocsát el. A karbantar­tási munkálatoknál a bányamüvekben hatvan, a kohómü veknél negyven munkás kap alkal­mazást. A Gazda egyesített 7—8. száma most jelent meg a következő tartalommal: Újabb hozzá­szólások a ..Biztosító Társaságok által térített összegek elszenvedett jégkárért nem képeznek adóköteles jövedelmet" kérdéshez:. Nagel Sán­dor, ifj. dr. Mohácsy János. — Mennyi tápanya­got vonunk el a földtől kát. hold átlagtermé­sekkel? — Talajelőkészités lucernavetés alá: Westeik Vilmos. — A csaiamádé termesztése: dr. Villax Ödön. — A baltacím termesztése: Weszely Mihály. — Uj védekezési mód.a.ká- posztalégy ellen: Farkas Dénes. — A gabona­futrinka elleni nyári védekezés. — A drótféreg elleni védekezés. — A rózsafák permetezése. — A szudánifü mint nyári legelő: dr. Burányi János. — A tengeriszár gazdaságos fölhaszná­lásáról: Boltész Sándor. — Padlásnélküli istálló és etetőasztalos jászol: dr. Kotsis Endre és Sárkány Béla. — Hozzászólás ..Egy gyakorlati baromfitenyésztő tapasztalatai" cimü érteke­zéshez: Smer ingái Lajos, i- Serkentő etetés cukor lepénnyel. — A szőlő permetezése: Bern- h-ardt Lajos. — Gyümölcsvirág. — Almamoly elleni permetezés helyes ideje. — Levélszek­rény. Dió fekete foltossága. — Süldők ’.ábzsu- gorodása. — Testvére által ,lefedezett kancá­val mi a teendő? — Fontos tudnivalók a ba­- romfikolera elleni védekezésről. — Kü'önfélék. — Piaci árjegyzések. A búza és rozs árjegyzése 1933 I. negyedében. — Mutatványszáméi küld a lap kiadóhivatala: Pozsony, Yármegyeh'áz- tér 11,

Next

/
Oldalképek
Tartalom