Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-02 / 78. (3188.) szám

16 npRXGM/V\AG^RHlRLSt» 1933 Április 2, rMÁimup, A Hypotecní lanka Ceská zárszámadása. Jelzálogkölcsönök száma 36.416 összesen 1.871 inillló összegben. Betétek összege 956.7 millió, le­tétek összege 1.969 millió. Az alapok 10.9 millióval 80 millióra emelkedtek. A záloglevelek kurzusa az egész éven át szilárd és változatlan. Az 1933 március 29-i igazgatósági gyűlés eJFo­gadta a központ, a pozsonyi fiók és a kassai expozi- túra 1932. évi zárszámadását. MÉRLEGSZAMLA AKTIVÁ Kg PASSZÍVA Kg Készpénz 4.770.820.25 Sarját tartalékok 80,080.437.40 Azonnal esedékes követelések 139,212.869.37 Ftókintézeti álláp 16 000.000.— Váltók 63.5600(38.80 Saját zálogemistsa’ók 1.672 752.300.— Értékpapírok 552 782.1S2.80 Ki nem fizetett szelvények • 1,315.378.25 Jelzálogkölcsön^’ 1.870.,999.196.53 Be tótok betétkönyvekre 321 535.643.20 Adósok 128,305.175.28 FolyósEámiIabetótek 635,349.348.28 Ingatlanok 10,516.437.30 Hitelezők 2 062.081.56 Leltár . 2.—■ Előre eladott záloglevelek 19,208.000.— Átmeneti aktíva. 20860.452.88 Átmeneti passzíva 42,813.016 57 Bankié tétek í.969,402.465.09 Bankbetétek 1.969 402 465.09 összesen: 4.760,418.670.35 , összesen; 4,760,418.670.35 VESZTESÉG-NYERESÉG SZÁMLA NYERESÉG Kg VESZTESÉG Kg Kamatok 154,297.593.98 Kamatok 133,173.187.51 Kezelési járulék 4,319.635.26 Kezelési kiadások 11968.991 41 Különböző bevétetek 2,711.616.55 Adók és járulékok 2,146.372.70 A házak jövedelme 380.537.80 Nyugdíj 3,442.020.10 Leírások 268.977.70 10,709.834.17 Kg nyereségéből osTtalók Nyugdijalapoiak 10,505.900.— Záloglevelek bizt. alapjára 79.010.— III. tartalékalapnak 71.991.— A fiókok küllőn tartalékalapjára 52.933.17 összesen? 161,709.383.59 összesen; 161,709.383.59 s az állami alkalmazottakról szóló törvény intézke­déseit kell ezemmeltartani, vagyis az ipartáreula-ti alkalmazott szerződésileg nőm biztosíthat magának nagyobb anyagi előnyöket, minit amilyeneket az ugyanolyan végzettségű és képesítésű állami alkal­mazott élvez. A kamatláb szabályozása. A minisztertanács az utóbbi napokban tartott ülésén ismételten foglalkozott a kamatláb rendezésének kérdésé­vel. Közöltük már, hogy a pénzügyi tanácstes- tület a pénzügyi tisztességtelen versenyről szó­ló törvény értelmében a kormány fölhívása alapján beterjesztette a pénzügyminisztérium­hoz a kamat'áb rendezésére vonatkozó normá­kat s ez a tervezet szolgált a minisztertanács tárgyalásainak alapjául. A Lidové Noviny ér­tesülése szerint valószínű, hogy a kormány jó­váhagyja a beterjesztett normákat, igy neveze­tesen a kereskedelmi bankoknak megengedi a 8.23 százalékos kamat s a 2 ezrelékes kezelési dij szedését, ellenben a kormány tulmagasnak tartja a vidéki néphitelintézetek számára ter­vezett 7.75 százalékos hitelkamatot s ezért nincs. kizárva, hogy ezt a tételt a kormány a törvényes meghatalmazással élve, le fogja szál­lítani. A többi kamatlábtétel változatlan ma­radna úgy, mint azt már annak idején közöl­tük. . . . Kiibocvsájtott jelzálogkölcsönökre kifizetve az 1932. évben 1082 tételben 202,583 000 Kő, készpénzben 1392 tételben 17,796.477.06 Ke, ebből a földrefonm- ból eredő kis földosztásra 935 tételben 3,753.931.08 ÍKc és előlegül jelzálogkölcsönökre 70,276.128.20 Ke. i tehát 1932. évben 2474 kölcsön összesen 209 655 ezer 605.26 Ke összegben lett kifizetve. Ebből a fiókra 1381 kölcsön 51,992.948.91 Ke összegben lesik. Az összes jelzálogkölcsönök állása az 1932. év végén 1.870 999.196.53 Ke, ebből e szlovensxkói és Tuszinszkói fiókra 441,614.41710 Ke esik. Saját záloglevelek kibocsátásai 1.672,752.300.— Ec-t értek el. A tőkepiac viszonyai az 1932. évben nem voltak kedvezőek, ennek dacára a kiboosájtott jelzálog­kölcsönöket sikerült elhelyezni. A záloglevelek kurzusa változatlan maradt, ama által irántuk e bizalom növekedett, miég a legerősebb kurausesé- sek idejében is. Icutenziven növekedett a közhasznú vilamoevál­' IoTtaltokkal való összeköttetés. A cseh, szlovák és poidkar.patská rusi villemcsimüvek javarészt a Hy- , poteeni Banka Ceská bankszolgálatait és az alap­szabályok keretén belül rövidilejáratú hiteleket vesznék igénybe. A bank intézte a podkacpatská rusi viliam-csmüvek 6 százalékos adósleveleinek k'bocsátásáit 30 millió Kő értékben és a Köaép- szltovenszkói Vil amcsim, vek, a Kelelezlovenszkói VilTiamoamüvek és az Északnyugati Szlovenszkói Egyesült Viiliamosmüvek 45 millió Kő értékű közös kibocsátását. Ezen adóslevelek egy része elhelye­zést nyert, a többire a bank eJőleges hiteleket nyújtott. A könyvbetétek és a folyőszáimilabetétek 13,046 ezer 893.76 Kő-val 956,784.991.48 Kő-ra emelkedett. Értékpapircik kezelése és megőrzése 1.969,402 ezer 465.09 Kő-t ért ek A gazdálkodás egész feleslegét a tartalékalapok­nak juttatták, melyek 80,080.437.40 Kc-ra emelked­tek, tehát az 1932. éviben 10,919.629.23 Kc-vafl nőve-, kedtek. * A szakipartársulatok vagyoni viszonyának rendezése Prága, április 1. A múlt napokban ismertettük a kormánynak a szenátusban benyújtott s a sz’o- venszkói szafciipartársulatok szervezéséről 6zóló ja­vaslatát. A ezak: pár társulatok szervezése során ez iparosok a mai vegyes ipartársu’atokból kiválnak 6 ez a körülmény szükségessé teszi a régi és- az uj — alakítandó — ipautáreulatok vagyoni viszonyának a szabályozását. Az említett javaslat erről a kérdésről a harma­dik cikkében olyképpen intézkedik, hogy a szlo- venszkői és ruszinsakói ípartörvénynek az ipar- társulatcukiról rendelkező 155. paragrafusához há­rom uj paragrafus csatolását indítványozza. A javasolt 155. a) paragrafus a következőket mondja: 1. A társulatok vagyoni viszonyainak kölcsönös rendezéséről és egyes iparos kategóriáknak az ed­digi társulatokból való kiválásánál a vagyon fel­osztásáról — amennyiben az érdekelteik az érvé­nyes törvényes rendelkezések kereteiben nem köt­nek rendes szerződést — a másodfokú iparhatóság határoz a kereskedelmi és iparkamara, az illeté­kes ipartársulati szövetség, az érdekelt ipar társu­latok meghaltgatása után s a 155. b) és 155. c) pa­ragrafusokban lefektetett elvek szemimeltartásával. A véleményezések nyolc heten belül terjesatendők be a vagyoni vlszonyckről határozó hivatalhoz. 2. Eme határozásnál abból kell kiindulni, hogy ez újonnan alakított, vagy kiterjesztett társaság az eredeti társulat vagyonból csak olyan részesedést igényelhet, amilyen rész ebből a társulatból kiváló s az uj társulatba átlépő tagok száméra jut. 155. b. § 1. A vagyoni viszonyok eme rendezésé­nél a következő elveket kell szemmeltartand: a) harmadik személyek jogai semmi ezin alatt sem szenvedhetnek s ezért mindenek előtt az esetleges társulati adósságok rendezése s egyéb kötelezett­ségek teljesítése biztosítandó; b) a táirsulati ala­pítványokat és adományokat nem szabad céljuktól elvonni. 2. Amennyiben az érdekelt tánsulötok a társulati kötelezettségek biztosítása tárgyában rendes szer­ződést nem kötnek, úgy az az ipartársuliat, amely­hez a régi társulatból kivá'ó tagok csatlakoznák, e régi ipairtánsulat vagyonának megfelelő részén kí­vül átveszi a régi társulat kötélezettóége'imek - is a megfelelő részét, mely ugyanúgy állapítandó meg, minit a vagyonban való részesedés 155. c) §. Egyébként a magánjogi elmeken és a társulati vagyonon alapítványok óimén nyugvó ter­hek tovább fennáüanak. Ezek biztosítására ugyanaz vonatkozik, amit a 155. b) § 2. bekezdése mond ki. A kivált társnlati tagoknak a társulat vagyoni előnyeire való igényei, vagy a társulati be-rendez- ked'ésekre és intézetekre vonatkozó igényei to­vább tartanaik, amennyiben magánjogi címen, vagy alapítványon nyugszanak, vagy ha az ipartörvény különleges előírásai vall alapoztalak meg (166. és 192. paragrafusok). ' 155. d) §. A társulatok vagyoni viszonyait a kor­mány rendelettel is szabályozhatja. A javaslat IV. szakasza az ipartársulati alkalma­zottak, titkárok és más hivatali személyek szolgá­lati viszonya rendezésére hoz bizonyos újításokat. Ennek a szakasznak az indokolása szerint az ipar- társulati alkalmazottak az utóbbi időben- hosszú lejáratú szerződésekkel és magas végkielégítések­kel akarják helyzetüket biztosítani arra az esetre, hogy a szafcipartán&ulatoik létesítésével a régi tár­sulatok pénzügyi helyzete megromlik. Ezért a ja­vaslat IV. szakasza kimondja azt, hogy az ipartár- sulati alkalmazottak szerződéseit a célszerűség s az ipar társulat pénzügyi megterhelése szempontjából a másodfokú iparhatóság felülvizsgálhatja és pedig a jelen törvény hatálybalépése előtt kelt szolgálati szerződéseket is. Eme felülvizsgálatnál az 1926. évi A gyakorlati gazda jövedelmének biztosí­tása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenő : „A trágyázás elmélete és gyakorlata11 e. most megjelent könyvét, melyet a szerző vételkötelezettség nélkül is megküld bete­kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25*— Ké» Cim: Abovcc p. Strkovee. Palesztina szlovenszkói áru iránt érdeklődik. Palesztinából az utóbbi napokban több érdeklő­dés is érkezett Szlovenszikóra különféle áru iránt. Ezt. azzal magyarázzák, hogy a paleszti- naáak újabban bojkottálják a német árut- és uj beszerzési forrásokat keresnek. Különösen sz’lo- venszkói Mipari cikkek iránt mutatkozik ér­deklődés. így egy ruttkai faipari cég hat vagon árura kapott megrendelést s ha a rendelő az áruval meg lesz elégedve, erre az esetre újabb rendeléseket helyezett kilátásba. A lengyel mezőgazdaság készülődése a nem­zetközi gazdasági konferenciára. Varsóból je­lentik: Adam Ro6e dr., a varsói földművelés­ügyi minisztérium osztályfőnöke, a múlt na­pokban a külföldi újságíróknak előadást tartott a keleteurópai mezőgazdasági államokról s a tervezett nemzetközi gazdasági konferenciáról. E’őadásában megállapította azt, hogy ezeknek az agrárállamoknak a kezében erős ütőkártya lesz, mert saját belső gazdasági nehézségeiket teljesen kifejtik a konferencián, emellett az or­voslási programot is előterjesztik. Az állatszindikátus megalakulása. Az állat- szindikátus április 4-én tartja alakuló ülését. A személyi kérdéseket még mindig nem intézték el s egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a szin­dikátus elnöke Ghaloupka volt cseh agrárpárti képviselő lesz és nem Prazák igazgató, mint azt eredetileg tervezték. A husfüstölő iparos csoport az elnökségben két tagságot igényel, ezen kívül a magyar ezalámiutánzatekat gyártó vállalatok szervezete még . külön a 1 elnökséget követel. Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázását okszerűén hajtsa végre. Erre ad útmutatást Fodor Jenőt „A trágyázás elmélete és gyakorlata11 c. most megjelent könyvében, Ára 25*— Ké. Szerző könyvtót vételkötelezettség nélkül is megküldi betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Cim: Abovce p. Strkovee. Vetőmag Petenady Uradalom magnemesfto telepén kapható? Nemes sör árpa, m> csuhaj latunkra vaio Unom tör árpa, bö terméwl, erő* ushnAjn. Nemesített vető zab. gg* Snu<M“tt vékODy DOlyváJU ma*a' "*,rn8 * lloiHAC Imlfnrira iijen korai naff.v •eiiómzemü f>rlá»> Uirmítrfl. Mostani tenné# ittlajc* nemes KUKorica. hol<,JinkiII, „„ m6zwi volt Megrendelhető: Peienady Uradalomban, Peienady. Posta Velké-Kostolany. Stanica; Loopoldov. Vételárs Arp« <>h /.ahnAi bratl«iava> bftrxci íu é* 2li iziiwi'éko. nemesi Oíii telAr. KiikorIcAnAli Hrntluliivnl bflrzel alap ér é» KO nzAxnléko.” ncmenltéiti lelAr. A sörgyárak szövetsége a söradó leszállítá­sát követeli. A sörgyárak szövetsége a miult ! napokban tartotta évi rendes közgyűlését. Az 1 elhangzott hivatalos jelentések megái lapít ják ! azt, hogy 1929 óta 39 sörgyár szüntette be üze­mét és hogy a sörfogyasztás különösen Szlo- venszkón 33—50 százalékkal csökken. A köz­gyűlésen elfogadott határozati javaslat a sör­adó csökkentését követeli, annál is inkább, mert a söradót a szomszédos államokban is le­szállították. Fizetésképtelenségek. A hitelezők védöegye- s'ületeinek jelentése szerint újabban a követ­kező cégek jelentettek be fizetésképtelenséget: Julin J. és társa, férfi- és női konfekcióáru, Prossnitz; passzíva 1 millió 53 ezer 625 K, ak­tíva 556.230 K. — Sommer Leó dr. járási or­vos, Máhrisoh-Beraun; passzíva 173.758, aktíva 73.260. — Bringsa Emil, autóbuszforgalmi vál­lalat, Frydek; passzíva 163.032, aktíva 64.275 K. — Csőd: Moravia-szálló kori. fel. társaság, M.-Ostrau. — Lempcra Henrik szűcs hagyaté­ka, Nővé Mesto na Morave. Prága, április 1. Valuták: Holland 1955, jugo­szláv 43.9214. német 802.50. belga 46-4, magyar —, román 18.35, svájci 655.50. dán 498, angol 115, spanyol 273.50, olasz 177.50, őszakamerikai 33.50, norvég 578, franolia 133.70, bolgár 21.15, svéd 508, lengyel 384.50, osztrák 400.50. ÉRTÉKTŐZSDE Szilárd a prágai értéktőzsde Prága, április 1. A héti zárlatkor a tőzsdén meglepően emelkedő irányzat kerekedett fe­lül, noiha a külföldi tőzsdék tegnapi irányzata inkább gyenge volt. A mozgalom Skodából indult ki, ahol nagyobb kereslet mutatkozott. Ezzel kapcsolatban a papír emelkedett és in­nen kiindulóan a koniátértékek is szilárdul­tak. Kedvezően hatott ki az. a hír is, hogy a munkakölcsön jegyzése előnyösen folyik. El­sősorban azok a papírok emelkedtek, melyek a végrehajlandó beruházási programból na­gyobb foglalkoztatottságot remélnek. A cu- korpapirok a világ cukorpiacai emelkedő irányzatának hatása alatt szintén emelkedő tek. Skoda 18 koronával emelkedett, Bánya 'és Kohó 20, Königshofi 13, Tejipari 10, Pold'i 9, Aussigi Vegyi 7, Cseh-Morva, Ringhoffer, Aussigi Finomító 5, Cseh Cukor, Metallwálz 2 koronával. Gyengült OUeschaui 5, Solo 2 koronával. Nemzeti Bank 40 koronával gyen­gült. A beruházási piacon a tegnapi áKo- lyamnivó jól tartott volt.-j- A prágai devizapiacon London 0,40, Néw- york 0.02, Zürich, Kopenihága, Oslo, Stockholm 1, Alexandria, Brüsszel, Madrid, Milánó 0.25, Varsó 0.50, Heleingfors 0.20, Páris 0.10 koro­nával gyengült, Amszterdam 0.25 koronával szilárdult. "+ A budapesti értéktőzsdén a nyitás csekély forgalom mellett barátságos volt, a vezető ér­tékekben igen szilárd árfolyamok mellett eszkö­zöltek kötéseket. A berlini tőzsde szilárdsága kedvezően hatott ki, úgyhogy az irányzat vé­gig barátságos maradt és a magasabb árfolya­mok végig tartottak. A szilárd irányzat elsősor­ban a vezető papírokra terjedt ki, mig a leg­utóbbi napokban favorizált helyi értékek el voltak hanyagolva.-f- A bécsi értéktőzsdén az üzlet jelentékte­len volt, jobbára tartott árfolyamok mellett* Korlátban javulások voltak túlsúlyban és Ma­gyar Cukor, Magyar Általános Kőszén. Aussigi Vegyi, Bánya- és Kohó magasabban zárt. Ku- liszban Juti-Süd, Alpine és Salgó fedezésekre tartott volt. 4- A berlini értéktőzsdén a látogatottság cseké’yebb volt, mint máskor. A bojkottmozga­lom korlátozása a spekulációnál és a közön­ségnél nagyobb visszavásárlási hajlamot vál­tott ki, amely azonban áruhiányra bukkant. Az árfolyamok jobbára emelkedtek 6 többnyire 4 százalékos emelkedések állottak elő. Számos speciális érték 8—9 százalékig emelkedett. BMW 7, Far ben 8.5, Siemens 10.25 százalékos nyereségre tett szert. A tőzsde további folyam mán is igen bizakodó volt az irányzat. ÁRUTŐZSDE 4* A prágai terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Búza 167—170, rozs 82-—85, árpa 79—82, zab 70—71, dunai kukorica. 83— 84, Viktória-boréó 200—250, sárga borsó 150— 170, zöld nagyszemü borsó 210—240, aprósze- mü 180—200 mák 690—720, lóhere 525—650, lucernamag 1050—1150, korpa 58—59, szója­dara 108—109. — A tőzsde gyönge látogatott­ság mellett üzlettelen volt.-f A mai budapesti gabonatőzsdén — amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat gyöngén tartott volt. A következő ár­folyamokat jegyezték: Tiszavidéki búza 14.90 —15.05, felsőtiszai, jászsági 14.15—14.35, egyéb 14—14.15, rozs 7.40—7.55, tengeri 6.60 —6.75, zab 8.35—8.50 pengő. 4- Az olniützi terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Morva búza 73—76 kg. 166— 170, ugyanaz 76—78 kg. 171—176, szlovén- szkói búza 79—80 kg. 171—172, morva rozs 70—71 kg. 87—89, morva merkantilárpa 78— 80, e'sőrendü morva árpa 81—84, középminő- ségü árpa 72—74, morva zab 72—74, szloven- szkói tengeri áprilisra 79—90, morva Viktória- borsó 220—270, lencse 260—350, fehér bab 125—130, morva édes laza széna 53—56, morva édes préselt széna 45—49, hosszuszálu szalma 37—38, laza takarmányszalma 30—32, belföldi mák 730—750, 'belföldi hagyma 35—45, morva étkezési burgonya 28—32, búzaliszt OGG 27S —280, elsőrendű rozsliszt 65 százalékos 139—* 148, rozskorpa 62—63, buzakorpa .63—65, burmarizs prompt 155—160, amerikai zsír S80 —910. 4- A berlini terménytőzsdén nyugodt irány­zat mellett, a következő árakat jegyezték:, búza 196—98, rozs 155—57, sörárpa 172—80, takar­mányéivá 163—71, zab 123—26, búzaliszt 23— 26.90, rozsliszt 20.50—22.60, buzakorpa 8.40— 8.90, rozsikorpa 8.75—9, viktóriaborsó 20.50— 23.50, kis ehető borsó 19—21. lakarmánvborsó 13—15, peluska 13-14, lóbab 12.50-^14.50, bükköny 14—15, lenpogácsa 10.50, ezárazstze- let 8.60, burgonyareszelék 14.80—14.70. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Felelős szarkcsitS: FORGACH GÉZA Kéziratokat nem ércünk meg és nem adunk vineau Ruszinszkói szerkesztő: Rác* Pál. — Kassai szerkesztők: Sziklay Ferenc dr. és Kelembéri Sándor. •—r Budapesti szerkesztőség és kiadó­hivatal: Budapest, I., Vak Bottyán fl. 4. szám. Telefon: 59—8—98. Szerkesztő: Zólyomi Dezső. Hirlapbólyeg használata a prágai postaigazg* 5Ö732/VIL—82. m. rendeletével engedélyezve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom