Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-14 / 88. (3198.) szám

8 1938 Április 14, pontét. SzmHÁzKön^vKai>TURA. (*) Közel hatezer mozi szünetel Ameriká­ban. Egy amerikai lap szerint az Egyesült Államokban 5895 mozgószinház nem tart elő­adást. Ezek javarészt nagyobb szinM®ak, mert 5,585-837 férőhely felett rendelkeznek., (*) Fehér Arthur szavalóestje Léván. Lé­vai tudósítónk jelenti: Fehér Arthur, az is- mertnevü kiváló szavalómtivész április 15-én, szombaton este a lávái városháza nagytermé­ben szavalóestét rendez gazdag műsorral. (*) Színház lesz egy berlini moziból. Ez is titka esemény. Eddáig mindig színházakat ala­kítottak át mozivá. Most, mint. Berlinből je­lentik, a Lichtburg am Gesundbrunnen nevű nagy berlini mozit oiperettszinházzá alakítot­ták át. Kétezer személyes színház lesz, Thea- ler in dér Lichtburg lesz a neve és „A oi- gánybáró“ előadásával nyitják meg április 15-én. (*) A dramatizált Rákóczi-induló a párisi nagy­operában. Budapestről írják: Ismeretes, hogy Ber­lioz, a nagy francia zeneszerző, Liszt utján Ma­gyarországgal is megismerkedett és 1846 február­jában két- hangversenyt adott Pesten. Itt hallotta a Rákóczi-iindiutót ,amelyre Erkel Ferenc liivta fel a figyelmét. Ördöngős gyorsasággal m-eghan-gsze- relte s már első hangversenyén óriási lelkesedés mellett maga vezényelte el. A remek magyar indu­lónak azóta is ez a legragyogóbb szimfonikus fel­dolgozása s Berlioz: Faust elkárhozása clmü dra- matiikus legendáját ez a beleszőtt rész tette olyan hamarosan világhírűvé. A párisi nagyopera igazga­tója érdekes kísérlettel lepte meg az elmúlt na­pokban a zenei furcsaságokkal kényeztetett francia közönséget. Tanulva a hangosfilmtől. Berlioznak ezt a- hangversenytermekben jobbára részletekben adagolt zseniális müvét hozzáférhetővé tette az operai színpad számára. Utóbbi időben főként a világhírű német karmester, Weingartner Félix pro­paganda mimikájának hatása alatt, kezdik újra fedezni Berliozt. Több-kevesebb sikerrel élesztge­tik operáit is, amelyek nem tudtak sohasem gyöke­ret verni a színpadon. Berlioz fantasztikus fantá­ziáját béklyókba szorította a librettó és a drámai cselekmény apró jelenetekre tagolása. A Faust el­kárhozása- — mint a párisi kritika megállapitja — opera helyett nevűinek sikerült. A magyarokat ez az előadás annyiban érdekli, mert az első kép teljesen magy-artárgyu. Megelevenedik a magyar Alföld tavaszi pompájában. A tájra szétsugározza aranyát a. felkelő nap, szántóvető magyar legé­nyek, leányok táncolnak cs énekelnek, a távolban pedig szelíd lankák mögül elvonul a magyar se­reg. a Rákóczi-induló lélegzetelálló zenéjére. Faust ezt a képet látva, gyönyörittasan felejtkezik bele a szemlélődésbe és lelkében meigifjodik. A r-evü- szerüen halmozott képek sorozata nem vált elő­nyére Berlioz remekművének. Berlioz drámai fe­szültségű zenei gondolatait csupán féktelen csa­pongóim lírájának parttalan medrébe tudta ágyaz­ni. Ezért is oly gyujtóbatásu. szenvedélyes szép­ségekkel telített minden szerzeménye: A NYUGATSZLOVEXSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LÉVÁN: Pénteken nincs előadás. Szombat: Hawai rózsája. Husvétvasárnap: Havai rózsája. A KASSAI KORZÓ-MOZGÓ MŰSORA: Lilian Harvey, Conrad Veidt és Mády Cristians monumentális nagy-filmje: Császári udvar. Irta: Félix Saltén. Rendezte: Fiedrich Hollandén Világsztárok világhírű attrakciója. AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ HETI MŰSORA: Nagypénteken nincs előadás. A húsvéti ünnepek műsora: A császári udvar. Becsületrenddel tüntettek ki egy francia kémet BeszéSgetés Mariké Richard-al, aki könyvet irt legizgal masabb kalandjáról — Hét havi fogházbüntetésre Ítéltek egy gyermekgyilkos anyát. Besztercebányai tudósí­tónk jelenti: Úgy fiatal leányasszony, Krausz Anna felett Ítélkezett az itteni kerületi bíróság dr. Zverina-büntetötauácvna. Krausz Anna lakó­helyén. Alríólehotán még a múlt év nyarán meg­ismerkedett egy fiatalemberrel. Egymásba szeT rettek. A férfi házasságot Ígért a leánynak, ki készpénznek vette udvarlója eeiküdözé&eit. Ami­kor a barátságnak következményei mutatkoz­tak. a csábító hallani sem akart a házasságról. A kéi,-égbeesett leány a múlt év őszén meg­szülte gyermekét és zsebkéssel elvágta az új­szülött nyakát. A hullát egy veteményes -kert­ben ' 'ásta. A mai tárgyaláson a bíróság az enyhítő körülmények figyelembe vételével bét havi fogházbüntetésre Ítélte a gyermekgyilkos anyát. Tréfa volt a debreceni „bomba'*. Debrecen­ből jelentik: Megírta tegnap a PMH, hogy « debreceni Arany-bika-szálló épületében levő egyik üzlethelyiségben tegnap reggel egy 15 centiméteres tüzérségi bombát találtak. Mára ki­derült. hogy a, bomba nem is volt veszedelmes, mert. az csak egy dísztárgynak feldolgozott, tü­zérségi lövedék üres hüvelye volt. amely rob­banásra nem is volt -alkalmas. Valószín (inuk 1 artjék. begy valaki tréfáiból helyezte el az üz­let küszöbére, hogy ezzel az üzfl-et tulajdonosát megijessze. Paris, április. B© keli vallanom, hogy. amikor Mis Thomas Crompton-hoz, azaz Martáé Richard-hoz mentem, nagyon is kiváncsi voltam. Vájjon milyen asszony is ez a Martbe Richard? Hiszen ez az asszony a háború -alatt eszével, bátorságával és hidegvérével tünit ki, s azt hallottam róla, hogy olyiam szép, hogy egyetlen férfi sem tudna neki ellentállmi. Azon gondolkoztam, vájjon olyantfélle lesz-e, mint a híres Mar-fene Dietrich a „X 22"-ben, vaigy a nagyszerű Greta Garibo Mata Hari-ban? Mert úgy képzeltem, az egyikhez hasonlítania kell. Soha életeimben nem voltam tehát annyira meg­lepődve, mint amikor egy kis. kövérkés asszony, ki az ajtót előttem kinyitotta Rúe Dupleit 7-ben, ki jelen-tette, hogy ő Martlhe Richard. Első gondola­tom az volt: — .Jóságos ég. lehetséges, hogy ő «z?!“ — de aztán eszembe jutott, a>z idő végtelen könyörtelen, amikor asszony! szépségről van szó. Mert ma igazán alig mondható még csinosnak is, bár gyönyörű, -élénk fekete szemei vannak, kicsi, szemtelen orra, s nagy szája. Alakja ma -már iga­zán nem jó, de azért ,Jkiepoirtolt“. Ha bárhol meg­látom, sohasem gondoltaim volna, hogy franci'a, sem az arca, isem a mozgása nem olyan, mint az átlagos ■francia asszonyé. Hamarosian rájöttem, hogy leány­kori neve Beitenfeld, s hogy Efeass-hói való. — Egyetlen volt Mairth-e Riiichard-nál, ami azonnal megkapott. A hangja. Sohasem hallottam még ilyen lebilincselő hangot. Halk, mély, alapjában véve lassú, kissé rekedt hang. Amikor beszél, alig han­gosabb, mintha más ember suttog. S mégis minden szótag, sőt minden betű éles, mint az acél. Azt 'hiszem, régente is a hangja lehetett a legerősebb fegyvere. M-arthe Riidhard bevezetett szalonjába, amely igen egyszerűen., mondhatnám Ízléstelenül volt beren­dezve. Csakhamar róla beszélgettünk, s ő mesélni kezdett. ; — Altisztnek a leánya vagyok. Igen fiatalon mentem férjhez cgy gazdag kereskedőhöz. Nagy | szerelem kötött minket össze: az a fajta nagy í szerelem, amelyről az ember regényekben olvas, \ de amely olyan végtelen ritka az életben. Minden | szempontból a legboldogabb életet éltük. Mindent együtt csináltunk a férjemmel, minden sportot ; imádtunk. Fő mulatságunk a repülés volt, s a há­ború előtt igen szokatlan dolog volt, hogy egy í -asszony a saját repülőgépének pilótája legyen. Akkorában minden női repülődijat megnyertem. — Amikor kitört a háború, pilótáinak jelentkez- j tfemí. 'Téidléfe-zetes-eo. ném sikerűik Akkor , ezt ja- ' vasoSsm. '"hogy női répülőöszfagöt ' áÓflitok fel. Talán el is fogadtak volna bennünket, ’ha elég nőt és gépet tudtam volna szerezni. De csak négy -asszonyt -találtam, akik erre vállalkoztak, s a fér­fiak rögtön lekicsinylő mosollyal kij-ölentették: — „Mire jó ez a négy nő?" — s ágy ez a terv is kudarcot vallott. De én mindig roppant aktív vol­tam. Nem tudtam nyugodtan -otthon ülni. Két hó­nappal később a férjem elesett. Vele elvesztettem mindazt, apáért az életet érdemesnek és élhe-tőnek találtam. Fájdalmam kimondhatatlan volt. Ekkor ajánlotta fel nékem a hadügyminisztérium, hogy menjek él Madridba — kiómmek. Ekkor kezdődött -el pályafutásom, amely e-hlhez — s rámutatott a keskeny piros s-zalJlagira — a becsületrend szalag­jára, amelyet bal vállán visel — vezetett. — Akkorában, amikor elmentem Párisiből, mind­össze 700 frankot kaptam a hadügytől. Rendelteté­sem az volt, hogy a német kémszer vezettel lépjek összeköttetésibe. Főhadiszállásuk Madridban volt. Lakást béreltem, s megvártam, hogy valami történ­jék. Hála Istennek, gazdag asszony voltam, igy i mindig volt elég pénzem. Mindent egyedül, a mia- i gam erejéből akartam ceiná'ni, segítőtársat sem fogadt-am el. Két hónapig vártam, -amiig meg ismer­kedtem azz-al a férfivel, -akit kiszemeltem magam - nak: von Krohn bárót. A német tengerészeti attaohó volt. A -báró 52. esztendőis volt, én pedig 23, igy n-em volt nehéz magamba bolondiitani. Meg­mondtam neki, hogy francia kiémnö vagyok, de talán épen ezért minden igyekezetével törekedett-, b-oigy engem a maga oldalának megnyerjen. 6riás pénzösszegeket kínált, mindéin egyebet, amit sze­mem és szám kívánhatott, s bizonyos idő múltán úgy tetteim, mintha meggondolnám a dolgot. — „A franciák oly rosszul f-izetneik!" — mondottam, s kis idő múlva belementem a jiátékba. A helyzet igen kedvező volt, s csak arra vártam, hogy alkalmam legyen valami, -fontosat Páirisba jelien lenem. — De Kirohn báró sem volt ostoba ember. Kenek esztendőig nem bízott meg sem a szeireflimemben, sem a üo-jáliitásomban, éjjel-nappal figyeltetett. Amikor ez alatt az idő alatt semmi kompromittáló dolgot nem talált, azt hitte, hogy valóban megbíz­ható vagyok-, és attól, a perctől kezdve megajándé­kozott teljes bizalmával. —- Azt akarta, ‘hogy állandóan mellette legyek. Kivéve azt a nehány alkalmait, amikor Pániéba küldött ..híreket szerezni", alig töltöttéül el egy napot nélküle. Ezek az ón pár-sí kirándüMeai-m kitűnő -alkalmak voltak részeimre: feirmiésze.lesen egyenesen a badűgymiirisz.tériumba menteim, s tudósítottam -Öleiét mindarról, aimlii történik, a ugyan- aklko-r „híreket" szereztem Knóhm számára. Ezek mindig igaz hírek voltak, do olyan későn adtam át, hogy már nem tudta őket felhasználni. — Von Krohn bánót valamennyi utazására el­kísértem, főképpen a spanyol part, körül, e igy tudtam meg, hogy a német hadihajók hol vettek ‘fed proviantot. Ugyancsak ilyen utalásaim követ­keztében tud-csitka-ttam a franciákat arról a nagy nlémie-t oífenzivéről, amelynek 1917 februárjában keltett, kezdődni... Bizonyára ... tudja, ez hogy végződött! — Krohn báró szerelemmel és pénzzel valósággal elhalmozott. Az -alatt a másfél év alatt-, amíg vele voltam-, több mint egy millió frankot adtam át a francia hadügynek: ez német pénz volt, amelyet arra kértem, h-ogy „ezt* vagy „azt“ megvásároljam Franciaországban a németek szolgálatába. — A következő tervet gondoltam ki: Meg akar­tam szerezni Kr-oíhu safekulceait, kivenni összes Írásait s azután hazarepülni. E célból kábítószert, kellett volna Kro-hn-niak beadnom. Amikor azonban ezt Ladoux-nak, -a parancsnokomnak bejelentettem, megtiltotta kiviteliét, mert félt, hogy Franciaország -és Spanyolország között komplikációkra vezethet­ne. így más megoldást kellett keresni. — Egy napon arat ajánlottam Krohnnak, hogy menjünk autón Madrid körül. Útközben hirtelen egy nagy kocsi -belénk szaladt. Ettől a perctől kezdve semmire nem emlékszem, minthogy kór­házban ébredtem fel, s mindkét lábam el volt törve, Krohn pedig arcán szenvedett súlyosabb sérülést. A szerencsétlenség természetesen előre meg volt rendezve, de nem tudtam-, hogy ilyen rosszul fogok járni. A safekulesok-at megkaptam: a soffőr szedte ki őket a báró zsbéből, amikor mindketten eszmé­letlenek voltunk s most azon igyekeztem, hogy a kórházból kiszabaduljak, s Krc-hn lakásán ápol­tassam magam. — Ez sikerült is, sőt még aiz is, hogy Krolin dolgozószobájába kerüljek, s a saife éjjel-nappal a szemem előtt volt. — De -most másodszor francia részről megtiltották tervem megvalósítását. Akkor Igazán elkeseredtem, s csak arra vágytam, hogy haza mehessek. De miképpen? Ez után az autó­szerencsétlenség u-tán senki sem hitt nekem többé, s a franciák már nem voltak hajlandók nékem vízumot -adnli. A bét törött lábammal pedig nem igen mehettem a uémeite'k titkos utján a Pyre- neusokon keresztül, amit azelőtt sokszor meg­tettem. Az egyedüli menediébem az volt, hogy a németeket háborítsam fel magam ell-en. Egy szép népon azt mondtam von Krohnnak, hogy másnap Párásba akarok menni. „Micsoda jó tréfa, s miképpen képzeli ezt? S miért?" — kér­dezte kiváncsiam — Mert -megutáltam ezt a mesterséget, s haza -akarok menni Franciaországba, a hazámba, ame­lyet hűségesen szolgáltaim mindezen idő a-latt" — mondottam a legteljesebb nyugalommal. Von Krohn nagy szemeket meresztett-, de nem akarta elhinni, amit mondtam. — „Oh nem, még egy olyan asszony, mint maga-, sem tud ilyen ügyesen hazudni." — Itt a bizonyíték — s eléje tartottam a safe- kulcsokat. Puff, puff. Ké-t alapos pofont, kaptam. Meg sem mozdultaim, csak folytattam mondők-ámat. — A saíet nem nyitottam ki. A kulcsokat holnap átadóim magának a határon, ha 50.000 pezetát fizet értük, s szavát adja-, hogy ne-m akadályozza, meg határátlépésemet. — Sohasem fog ebből az országból élve távozni. — Ez volt Krohn válasza. Én léiekny uga 1 om-maJl fotyitattam: — Ha maga nem fogadja el ez-eket a feltételeket, akkor én egyenesen R. herceghez, a nagyköveté­hez megyek, el fogom neki mondani, hogy m-aga azt -a pénzt, amit hírszerzésre kapott, rám köl­tötte el. — Ez a jelenet a Palace kávéháziban zajlott le. A következő pillanatban szabad voltam, s másnap át is mentem a határon. Az ilyen incidens után nem volt nehéz a francia vízumot megszereznem. — Két hónappal később a német főhadiszállás a spanyol király közbenjárásával egy lepecsételt vagónban Svájcba szállíttatta von Krohn bárót. Akkor elmehettem volna meglátogatni át-utaztá- ban. De nem volt kedveim hozzá. Nagyon saj­náltam." > Ezzel Mártiié Richard befejezte történetét. Mintegy álomban hallgattam ennek a,z asszonynak a ikihebetleniiU igéző hangját. Amikor élhailigatott, megértettem, amit- annyi francia férfi állapított meg róla: ellenállhatatlan. A hangja miatt. o. d. 1 tégely ára Ki 10. S850SSI Szeplő ellen a legbeoólfabb . í; 9IÍ<EíRy- créme 5zeplö, májfoltok és minden- 'W jj ^/rj di: *Dr. fiad. 9ollák ás 9sa, 9ieétany. 91ooé STíesto nad űáhom. 9 Társadalmi Elet # A rozsnyól Katolikus Akció nagysikerű szini- előadása. Rozsnyói tudósítónk jelenti: Az idei Szent- év kezdetét méltó ünnepség keretében ülte -meg a roasnyói Katolikus Akció elnöksége. Rozsnyó kato­likus társadalmának jeles -műkedvelői ebből az al­kalomból Könnyei Paulának, a budapesti Nemzeti Színház tagjának Oloudia című drámai költemé­nyét hozták színire kitűnő előadásban április 7., 8. és 9-én e városháza nagytermében. Fényes külső­ségek, nagy felkészültség, pompás beállítás és gon­dos rendezés jellemezték az előadzsok-at, melyek méltók voltak a Szentév jelen tőségéhez s egyben Rozsnyó katolikus társadalmának impozáns meg­mozdulásához. A szereplők játéka minden tekintet­ben kifejezésre juttatta a dráma szépségeit, fő­ként Korsch Lászlóné-Pauchly Méda volt elsőrendű, aki Claudia hatalmas szerepét alakította megrzzó erővel, nagy lendülettel és sikerrel. Az ő játéka volt az egész előadás gerince, amellyel teljesen ha­talmába ejtette e közönséget. A másik női főszerep Müller Antalné-Ádám Piroska kezében volt-, aki szintén nagyon stílusos játékot- produkált. Ugyan­csak ez vonatkozik az udvarhölgyek szerepében Helncz Magda, Pohl Ili és Hu-dák Manci játékára is, akik nagy igyekezettel alkalmazkodtak a fő­szereplőkhöz, valamint Mariska Erzsébetre és Seidl Annára, akik viszont két kofa szerepében voltak jók. A férfiak részéről Schopp Bélának volt a leg­nehezebb szerepe. Pontlus Pilátust alakította és színpadra való rátermettségéről ismét tanúságot tett. Egy jelenetben Krisztust méltóképpen hozta színre Birtok Géza-. Az apostolok szerepében Ba­lázs Gyula, Kuchta Ferenc, Arany Béla és Varga József játszottak nagy igyekezettel, Aurélus szere­pét pedig Munka József látta eil előnyösen. Két kis suhanc szerepében Fafrák Andor és Viiszlay Lzczló, az éjjeli őr szerepében Csutor István, az emausi tanítványok szerepében Seidl Ferenc és Fleisch- haoker László, mint farizeusok Ligórd Béla és Hadovszky István, mint katonák pedig Bischof Fe­renc, ifj. K-rálák Jenő, Kr-áfllik János és mások segí­tették elő a darab sikerét sok igyekezettel. A har­madik felvonást hatásosan aláfestő szép zsoltár- éneket Básthyné Sziámik Kamilla énekitanáraő ve­zetésével a Mária-kongregáció vegyesfcara adta elő nagy hatással. A fényes sikerű előadás megren­dezéséért teljes elismerés illeti a Katolikus Akció vezetőit, Privitzky Gyula dr. kanonok-plébánost és Kirschner Zsigmondinét, az egyházmegyei központi OLtáregylie-t elnökasezonyát, akiknek gondolata, ál­dozatkészsége éo fáradhatatlan munkássága hozta -létre ezt a nagyszabású, emlékezetes ünnepséget. A betanításért és a darab megrendezésének mun­kájáért Fejes János párttitkárt és szerkesztőt- il­leti sok dicséret. A hatásos díszleteket Privitzky Gyula dr. tervei szerint Ádám Gyula egyházmegyei templom-festő készítette művészi ízléssel. Szinielőadást rendez a párkányi tanonciskola ifjúsága. A párkányi tanoncotthon és tanonciskola növendékei Bellus Gyula igazgató-tanító rendezésé­ben huev-ét hétfőjén színi-előadást rendeznek a köz­ségi nagyvendéglő szinháztermében. Színre kerül Herezeg Ferenc „Kéz kezet mos" című háromtfel- vomásos népszínműve kitűnő szereposztásban. Az előadás tiszta jövedelmét részben egy tanulmányi kirándulás céljaira, részben a tanoncotthon javára fordítják. # Nagyböjt! szinielőadás Léván. Lévai tudósítónk jelenti: A lévai férfi kongregáció nagy sikerrel mutatta be a Katolikus Kör színpadán „Az utolsó Aherílle" című történelmi drámát. Az előadás ha­tását fokozták az Erzsébet angol királynő korabeli korhű jelmezek. A darab főszerepeit ifj. Relndl Károly, Györgyi Jenő, Zémann János. Bucsek Gyula és R-eindl Mimi rutinnal vitték sikerre, amiben a kisebb szereplők tehetségűk javával támogatták Őket. Az előadást meg kellett ismételniük. A besztercebányai Kereskedelmi Kaszinó meg­választotta uj vezetőségét. Besztercebányai tudósí­tónk jelenti: A napokban megtartott rendes évi közgyűlésen megválasztották a besztercebányai Ke­reskedelmi Kaszinó uj vezetőségét. Elnök K-rieeer Béla, -a kereskedelmi osztály aleinöke P-ikter Samu, az iparosasztály aleinöke Furgyik Vilmos, pénztár­nok Vágó Ottó, gondnok Kelemen József dr„ ellenőr Klein Samu, könyvtámok Roháte Pál tetit. A keres­kedelmi választmányba tizenöt, míg az ipari szak­osztályba tizenkét tagot választottak be. # A „Doktor ur‘‘-at adják elő a pozsonyi keresz­tényszocialista műkedvelők. A pozsonyi keresztény­szocialisták közkedvelt műkedvelő gárdája április 23-án, vasárnap este- fél S órakor előadja a Vigadó kistermében a Doktor ur ci-niü három-fel vonás os bohózatot. Az előadáson a legjobb -műkedvelők sze­repelnek, akik tudásuk és tehetségük javát fogják nyújtani. Jegyek 30—10 koronás- árban kaphatók elővételben a Hioldeirer-céguél (Lőrinckapu-u.) és este 8-től 9-ig az országos kereszt én yszooia lista párt központjában (Ventur-u. 9). — Megölte a csatornából kiömlő gáz. Ung. Hra- -diie-ehból jelentik: Az Ung. Hradisch melletti Bab'iee községben Snopek Vince gazdálkodó tegnap az is­tállójából kivezető kanálist tisztította. Munkája köziben a- csatorna eltömödött. részéből mérges gá­zok hatoltak ki, melyek annyira elká-bitották a. gazdát, hogy pár perc múlva eszméletét- vesznél te. Segélykiáltásaira huszonnégy éves fia sietett s git s égé re, azonban ö is e®zinéletle-nül esett- a gödörbe. Hasonlóan járt a gazdálkodó testvére is. ,\» <„■ mcletlenül fekvő embereket, a szomszédok szabadí­tották ki élet-veszélyes helyzetükből, azonban a. 1 Huszonnégy éves Snopek Ferencet- már eeak hóban húzták ki. A másik kettő életveszélyes állapotban va®. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom