Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)
1933-03-05 / 54. (3164.) szám
1933 március X, vasárnap. 4443 lakóház elpusztult, 6343 lakhatatlanná vált a földrengés által sújtott Hondoszigetén Máslélezernét nagyobb a hatottak száma — Földrengés és szökőár együttesen végezték a pusztítás munkáját London, március 4. A földrengés és a szökőár által elpusztított területeken idáig fölkutatott halottak száma 1535-öt, a sebesültek száma 338-at tesz ki. 948-an még nem kerültek elő. Attól tartanak, hogy a földrengés romjainak eltakarítása közben, különösen a katasztrófa által legsúlyosabban sújtott Ivate és Mijagi prefekturában még nagyon sok halott fog a romok közül kikerülni. A szökőár által elsodort házak száma 2963-at tesz ki, mig 1279 házat a földrengés rombolt szét, 211 ház leégett és 6343 ház a természeti katasztrófa következtében lakhatatlanná vált. A földrengés összes kísérőjelenségeivel együtt olyan borzalmas erejű volt, hogy sokkal rettentőbb pusztításokat idézett volna elő, mint az 1923. évi nagy katasztrófa, ha az epicentrum szerencsire nem a tenger felszínére esett volna. A földrengés által hajléktalanná váltak helyzetét még súlyosabbá teszi a heves hóvihar, úgyhogy a katasztrófától megmenekültek súlyos szenvedéseket állanak ki a szabad ég alatt. A japán földrengés volt ivozopeui opai laotezamiiasui'jK ezermi csuaor- ■tökön délután háromnegyedöt órakor. Japánban pénteken hajnalban egy órakor újabb borzalmas természeti katasztrófa pusztított a tájfun és a földrengés által olyan gyakran sújtott távoli Kelet országában, amely — sajnos — nemcsak az örökös napfénynek, a krizantémum- nak a hazája, hanem egyszersmind a föld felszínének egyik legérzékenyebb pontja, amelyen sürü egymásutánban ismétlődnek meg a sulyosabbnál-sulyosabb elemi csapások. A mostani földrengés borzalmas erejű volt és a katasztrófa, mértékét fokozta a szökőár, amely valósággal végigsöpörte a japán fősz igeinek, Hondónak északkeleti partvonalát. Amint első jelentéseinkben is megírtuk, a rengési hullámok beszaladták, sőt több ízben megkerülték az egész földgolyót, úgyhogy még a mi lábunk alatt is megmozdult a föld, persze enyhén, a mi kissé eltompult érzékszérveinknek észre nem vehetően, de a szeizmográf iái intézetek finom műszerei annyira idegeskedtek, hogy kiugrottak helyükből és a szeizmikus kilengéseket jegyző diagrammokon nagy szakadás mutatkozik. Jénáiban például a talaj kilengése, ahogy tudományosan mondják, a lengési amplitúdó másfél milliméternél nagyobb volt s a műszer csak négy óra múlva került újból nyugalmi helyzetbe, négy órán át tartott tehát a föld belsejének nyugtalankodása. A stuttgarti szeizmográfjai intézet vezetőjének meg állapi tása szerint a mostani rengés harminc év óta a legerősebb volt, vagyis azon idő óta, mióta modern eszközökkel mérik a földrengések intenzitását. A rengés központja Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a rengés központja ez alkalommal nem lakott területre esett, hanem a tokiói ezeizmográfiai intézet megállapítása szerint 200 kilométernyire volt kinn a nyílt óceánban. Azt a pontot a föld belsejében, amelyből a rengési hullámok kiindulnak, hipocentrumnak, a fölötte fekvő felszíni területet epicentrumnak nevezzük. Az epicentrumot függőleges irányban érik a földlökések és természetes, hogy a pusztítás müve az epicentrális területen a legnagyobb. Hagy rengések alkalmával az epicentrumtól 300—400 kilométernyire elfekvő területek is veszélyeztetettek, csakhogy természetszerűleg a távolabbi vidékeken már nem olyan romboló a földrengés hatása. Ez alkalommal providenciális erők oltalmazták meg az emberiséget a legborzalmasabb katasztrófák egyikétől, mint ahogy a Gondviselés kegyelmét kell látnunk abban, hogy a nagy természeti katasztrófák rendszerint embertől nem lakott, kulturáUan területeken zajlanak le. Ha 1807-ben az úgynevezett Tunguszka- meteor nem a szibériai őserdőben esik le, hanem például Londonra zuhan, az egész metropolist megsemmisítette volna. A történekem nagy rengést katasztrófái Szerencsére tehát a modern szeizmikus leutalás korszakának leghatalmasabb földrengése ez alkalommal neon tett olyan szörnyű pusztítást emberéletben és anyagiakban, mint a történelem által regisztrált néhány nagy Pöldrengési katasztrófa. Hogy csak századunknak legnagyobb földrengést katasztrófáira emlékeztessünk, még mindig borzalommal emlegetjük 1908 december 28-át, a nagy messzinai földrengés napját, amikor Messina és Reggio városa teljesen megsemmisült és százezernél többen vesztették életüket. Hagy katasztrófát élt meg Jajpián tíz évvel ezelőtt. 1023 szeptember elsején, amikor a halottak és sebesültek száma százezrekre rúgott és enor.mis volt az anyagi kár is. Hasonló katasztrófa sújtotta a szigetországot 1924 január 15-én és 1925 május 22-én is, e két rengés alkalmával is nagyon sok volt a halott. 1922 november 11-én Chile partvidékét pusztította el egy borzalmas rengés, amely szintén tízezer és tízszer áldozatot követelt, úgy hogy ennek a délamerikai katasztrófának mértékét csupán az 1868 augusztus 13—19 között pusztított chilei földrengéssel hasonlíthatjuk össze, amely £0.000 emberéletet, követelt. Századunknak egy másik nagy föld- rengési katasztrófája 1806 április 8-án San Franciscoi pusztította el. A természeti katasztrófák krónikája sokkal gazdagabb, mini a történelmi kátasztró?áké. Gyakori a földrengés A földrengés általában nem tartozik a ritka természeti jelenségek sorába. A. Sieberg- nek, a jénai szeizmológiai intézet jeles vezetője gondos statisztikája szerint a niad megfigyelési eszközök alapján legalább 8—10 ezer rengéssel kell egy évben számítanunk. Földünket átlag minden órában megrázza egy rengés, minden 52 napra esik a szárazföldnek egy olyan világrengése, amelyet az egész földkerekségen szeizmográf ikusan észlelni lehet és minden 26 napban következik be egy olyan világrengés, amelynek magva, hipocentruma a tengerfenék alatt van. Most is egy ilyenfajta rengés rázta meg földünket. A legnyugtal au abb ak a Pacific- óceán partvonalai mellett húzódó peremi süllyedések (aminő Japán területe is), különösen a Tonga-medence, a Kermadec—Aleu- ta-uiedeuce, amelyből a leghaíaimasabb vi- lágrengések indulnak ki- A második helyen Ázsia következik, aztán Délamerika a nyugatnak és északnak magas hegységeivel, Kö- zépamerika a nyugati Indiákkal, E szakam e- ríka és az Indiai-óceán. Déli Mexikó nyugati fele és Középamerika a legtöbb kontinentális világrengés színhelye. Sokkal ritkább a rengés az Atlanti-óceán medencéjének környékén, relatív nyugalom van- Afrikában, mig Ausztráliában a legritkább a rengés. Szátn- szerint vezetnek az észak- és középcsilei Kordái lerak évenként átlag 1000, a japán szigetek 430 rengéssel. Hogy keletkezik a földrengés? Míg a múlt század tudományos felfogásában Humboldt tekintélye alapján az a nézet volt általános, hogy minden földrengés vulkánikus kitörésnek, vagy vulkánikus meg*1 mozdulásnak a következménye, addig ma már tudjuk, hogy a vulkanikusok kitörésekkel összefüggő rengések a ritkábbak és ezek nem is úgynevezett világrengések, hanem helyi jelentőségűek. Ma már általános az a felfogás, hogy a fö drengések tektonikus jellegűek, vagyis a szilárd földkéregben bekövetkezett mozgásoknak, úgynevezett diszlokációknak következményei. A Dana, H-ekn és különösen Suess által kiépített geológiai felfogás szerint ezek a diszlokációk az egykori izzó cseppfolyós földnek kihűlése és összezsugorodása következtében keletkeznek. Hatalmas DISTOL feszítőerő hatására a földkéregben feszültségek állanak elő s ha ez a feszültség valamilyen módon kiváltódik, akkor bekövetkezik a kéregdarabok függőleges és vízszintes elmozdulása és ezzel kapcsolatban a földrengés. Gerland modern elmélete szerint a földlökések nem a föld kérgében fejlődnek ki, hanem a föld belsejében végbemenő folyamatokból keletkeznek. A föld belsejének magas nyomás alatt álló gáztömegei átmennek a föld kérgébe, közben gáz-állapotból cseppfolyós állapotba jutnak és ez hatalmas robbanásokkal van kapcsolatban. Ezek a robbanások különösen a föld törésvonalai gyakorik, mert itt a nyomás kisebb. Tengerrengések és szökőár A tengernek a feneke sűrűbb, mint a szárazföldi talaj és ha ráhalmozódó víztömegek súlyos megterhelése és nagyon egyenletes hőmérséklet alatt áll, igy tehát a tektonikus viszonyok sokkal egyenle— Akinek a gyomra fáj, bélmü- ködése megrekedt, mája megnagyobbodott, étvágya nincsen, emésztése elgyengui, nyelve fehéressárga, annak naponta eqy pohár természetes „Ferenc József" keserüviz rendbehozza az emésztését és jó közérzetet teremt. Kórházi bizonyítványok elismerik, hogy a „Ferenc József" viz biztos és kellemes hatása következtében állandó használatra rendkívül alkalmas. A „Ferenc József" keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzíetekben kapható. t-ss&bbek, szilárdabbak, kiegyenlitődöttebbek. mint a szárazföldön. Itt tehát — abban az esetiben, ha a földrengés tektonikus magyarázatát elfogadjuk — tulajdonképpen nem várhatunk szeizmikus meg- rázkódásokat s mégis éppen a tengeri rengések nagyon gyakoriak és nagyon elterjedtek. s a mostani földrengés is ilyen jellegű volt. A tenger feneke közelebb van a föld belsejéhez, mint a szárazföldek felszíne s a sűrű tömeg gyorsabban és biztosabban veze^ és ezért nem feltűnő, amikor a tengeri rengések számát olyan nagynak találjuk és megfigyeljük, hogy a tengeri rengések az egész földön el vannak terjedve. A mostani földrengés alkalmával a kéreg mozgásánál jóval nagyobb pusztítást tett a szökőár, amely a tenger rengés következménye. A szökőárak ilyen pusztításait már szintén több- izben jegyezte fel a természeti katasztrófák krónikája. 1510-ben egy ilyen szökőár Konstantinápolyban 1070 lakóházat és 109 mosót nyelt el. Az 1755. november elsején Lissabont elpusztító földrengés 90.000 emberéletet követelt meg, a legnagyobb részüket az öt méter magas szökőár pusztította el A szökőár hatását Svédország és Norvégia partjain is érezték. A Krakataimak 1883: augusztus 26-án földrengését követő szökőár negyvenezer embert nyeít el, elterjedt az egész Indiai Óceánon, áthaladt a Jóreménység foka és a délamerikai Gap Horn mellett és megkerülte a fél földet. 1896-ban a földrengést követő szökőár Kamuiéi japán városban 2600 házat pusztított el és 27.000 embert ölt meg. Földrengés-ellenálló házak A földrengés ellen nincs védekezés, a tudomány még nem jutott odáig, hegy megjósolja a földrengés bek ö ve tiké zésének helyét és idejét. Az állatok világában megfigyelhetők olyan jelenségek, amelyek a bekövetkező természeti katasztrófára mutatnak s az állatélet megfigyelői érdekes eseteket jegyeznek fel. A szeiz- mografiai kutatásnak még tökéletesebb kiépítésére van szükség, hogy ezen a téren eredményt érjünk el. Egyelőre a házak építéseinek módjával igyekeznek csökkenteni a katasztrófa nagyságát. Különösen kifejlődött az építészetnek ez a iránya Japánban, ahol földrendési kutató bizottság hosszú időn keresztül kísérletezett különböző házmoöellekkel s .megtalálta azt a faépítményt. amelyet leginkább föklrengés-ellenálló- .nak lehet tekinteni. Téves az a nézet, mintha a magas építmények veszélyesebbek volnának. Japánban éppen azt a megfigyelést tették, hogy az ötemeletes pagodák és templomok kevesebb kárt szenvednek s ezért a babona azt tartja, hogy ezeket titokzatos eljárás alapján építették. A rejtélynek a kulcsa azonban abban áll, hogy a magas épület minden része olyan szorosan í van egybekapcsolva, hogy a mozgással szemben mint teljesen egységes test viselkedik. Annak ellenére, hogy földrengés-ellenálló épületeket építenek ma már Japán minden részén, a mostani földrengés mégis több ezer házat semmisített meg. Ez is mutatja a tegnapelőtti katasztrófa nagyságát és a rengés pusztító erejét. Vécsey Zoltán dr. Törköly, Esterháiy, Fedor, Holota ét Jarott az érseknjviri magyarság nagygyűlésén A listakapcsolásaál hat csoportba timirliit a tizenkilenc Érsekújvár! pirt Csúfos korteskedés a dohánygyárban Érsekújvár, március 4. (Saját tiidó&iit ónktól) Március 12-én lesz az érsekujvári községi választás s a magyar választók tájékoztatására március 5-én, vasárnap délután fél 4 órakor tartja az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt együttes agitációs nagygyűlését. A nagygyűlésen a külföldön tartózkodó Szüllő Géza dr. s a még mindig betegágyát őrző Szent-Ivány József kimentették magukat, de rajtuk kívül a ezlovenszkói magyar politika csaknem teljes vezérkara, részt fog venni. Beszédet mond Esterházy János, az országos keresztényszocialisía párt és Törköly József dr., a magyar nemzeti párt országos elnöke, Fedor Miklós és Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő, Jaross Andor tartománygyülési képviselő, Porubszky Géza dr. és Galambos Béla plébános, azonkívül a párt érsekujvári jelöltjei részéről ölvedi János és Turchányi Imre dr., az országos keresztényszocialisía párt érsekujvári helyi szervezetének elnökei. Lístakapesolások Pénteken délután járt le a beadott listák kapcsolásának határideje. Egyes hivatalos körök azon igyekezete, hogy a magyar blokkon kívül eső valamennyi pártot egyetlen blokkba tömöri t&ék, nem sikerült. A listakapcsolások hat pánt-blokkot eredményezték: Az első a magyar blokk, vagyis pártjaink közös listája és a katolikus párt. A csehszlovák szocialista blokkban a következő pántok kapcsoltak: a csehszlovák nemzeti szocialista párt, a csehszlovák szociáldemokrata párt, a magyar szociáldemokrata pánt, a dohánygyári munkások pártja, A szlovák-csek polgári pártok blokkja a következőket öleli föl: Hiinka szlovák néppártja, köztársasági földműves párt, cseh néppárt, cseh nemzeti demokrata párt, A magyarság és a szlovák ellenzék megbontását célzó blokkban a következők vannak: aktivista gazdasági párt, cigánypárt, hadirokkantak pártja, szlovák katolikus néppárt. Az ötödik csoport a cseh iparospárt körül csoportosuló frakciókból áll és pedig: iparosok és kereskedők pártja, egyesült zsidó pártok, politikamentes városgazdasági munkapárt, vásározók pártja; és végül külön csoportot alkot a kommunista pártHolota tiltakozik a dohánygyári korteskedés ellen Az érsekujvári választási kampány egyik logcsunyább momentuma az az eljárás, mely* lyel az érsekujvári dohánybeváltó munkásait megfélemlitéssel kényszerítik, hogy a „sajáté listájukra adják le szavazatukat, amely lista vezetőjéül Frantisek Vnlenta dohánygyári igazgató nevezte ki sajátmagát. Ebben az ügyben Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő pénteken táviratilag tiltakozását jelentette be Trapl dr. pénzügyminiszternél, azonkívül a dohányjövedék központi igazgatóságánál. Egyidejűleg sürgős interpellációt is jegyzett bec D B ám mai 1 blstosan meggyógyítja I Hl V lop Jfl mételykőros m & m sü ssarvasntarhált, iuhait. Kapható minden patikában. l^séntult malacai, hízói meggyógyulnak, erőteljesen fejlődnek. £ ha a napi takarmányhoz néhány gramm £»EKf€*»D»Vtf amint kever. gaar* A PIKK sokkal olcsóbb lelt. I .......BttATISIAVA, j
