Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-03 / 52. (3162.) szám

9 1MB március 8, péntek. 'PJ«GAI-A\AGYA'RHim>AJ? M——taBSjaWBTWWl lk MWMBUJ *1 CTg-*» KifcZŰAZDMÁGP A januári kaikereskedeimí forgalom megoszlása az egyes államok között Prága, március 2. A* «gyee államokkal való januári k ü 1 ke rockod e Imi forgalomban mutatkozó eltolódások egyenes arányban ál­lanak az egész külkereskedelem általános visszaesésével. A behozatali oldalon első helyen Német­ország áll, amennyiben ez év januárijában 96.2 millió korona értékű árut szállított Cseihszio. vákiába a múlt év januári 207 millió koro­nával színben. Ha áronban a németországi kikötőkön át Csehszlovákiába érkező árut is figyelembe vesszük, úgy a behozatal január­ban 132.2 millió koronát tesz ki a tavaly ja­nuári 280 millió koronával szemben. A kivi­tel oldalán ugyancsak Németország áll első helyein, amennyiben januárban 78.4 millió korona értékű árut vett át Csehszlovákiától a tavaly januári 116.7 millió korona értékű áru­val szemben. Érdekes, hogy a második helyre ez alka­lommal az Egyesült Államok kerültek, amennyiben januárban 22-1 millió korona ér­tékű árut szállítottak Csehszlovákiába s in­nen 33.9 millió korona értékű árut veitek át. A harmadik helyen Angolország áll, amely 25.5 millió értékű árut adott el Cseházlová. Idába s innen 15,9 millió korona értékű árut szállított el. A negyedik helyen álló Ausztria 19.5 mil­lió korona értékű árut helyezett el Ceekszlo­A szlovenszkóí molnárok panasza! az országos elnök elölt Pozsony, március % A azÜovenszkód molná­rok szövetsége e napokban memorandumot nyújtott át Országit dr. országos elnöknek, amelyben a szlovenszkóí molnárok panaszt emelnek amiatt, hogy a sriovenszkói malmok búzával való ellátása teljesen elégtelen, mi­nek következtében egyre több malom kény­telen az üzemet beszüntetni. A szlovenszkóí kereskedelmi malmok évi tzükségílete mintegy 72 ezer vagon búza, míg a szlovenszkóí termés mindössze 46 ezer vagont tesz jd s ebből mintegy 6000 vagon a másodrendű, selejtes búza. Nagy föladatai vannak a gabonabehozatali szindikátusnak, amely az állammal kötött szerződése szerint a búza s általában a gabonabehozatalt szabá­lyozni volna köteles s kell, hogy különös gondját viselje annak, hogy a malmok ne ma­radjanak nyersanyag — búza nélkül. Sajnos, a gabouabehozatali szindikátus ezt a felada­tát egyáltalán nem végezte el s nem is végzi. A szlovenszíkői malom tulajdonosok szövet­ségének közgyűlésén megállapították, hogy a gabonabehozatali szindikátus működése óta a szlo'veuszköi unalmak mindössze annyi búzát kaptak, hogy ez a búzamennyiség Hz napi szükségletnek is alig felel meg. A tavalyi bu- zabehozatal ugyancsak elégtelen volt, mint az a gabenabehozatállá statisztikákból mindennél világosabban tűnik ki. A szlovénekéi nagyobb malmok üzem- beszüntetése mintegy tízezer munkást súj­tana s a munkanélküliségbe taszítana. Ezek a munkások 80 mi lió korona munka­bértől esnének el. A malmok üzembeszün­tetése azonban érzékenyen sújtaná a rokon­ipari szakmákat is, így a zsákgyártást. A szlovenszkóí malmok ugyanis régebben mintegy 17 millió korona értékű zsákot használtak el. De a. vasutak csak a belföldi gabona szállításánál 15 millió koronát, a külföldi búza szállításánál 11 millió s a liszt szállításánál mintegy 17 miliő koro­nát veszítenének. Zsolnán megalakult a legújabb fagazdálkodás! szövetség Zsolna, március 2. Zsolnán tegnap alakult meg a szlovenszkői közgazdasági intézőt ösz- szehivására, kezdeményezésére § annak égi­sze alatt a legújabb szlovenszkóí és mszúi- szkói fagazdálkodási szövetség. A srioven- szkói körgazdasági intézet az alakuló ülést összehívó röpiratában .különösen azt hangsú­lyozta, hogy eddig a szlovenszkóí és ruszin- sakói fürészieleptulajdonosoknak és fakeres- kedóknek nem volt megfelelő érdekvédelmi szervezetük, melynek megteremtése különö­sen fontos ma, az állami erdők fájának köz­ponti értékesítésére létesített .részvénytársa­vákiában s viszont Ausztriába Csehszlová­kia 51-3 millió korona értékű árut szállított, vagyis Ausztria a csehszlovákiai cikkek fo­gyasztásában nyomban Németország után kö­ve tkezk. Franciaországból 18-5 millió korona értékű árut szállítottak Csehszlovákiába e oda 19.8 millió korona értékű árut adlak el. Jugoszláviával a csehszlovák külkereskede­lem passzív, amennyiben Csehszlovákia 18.5 millió értékű árut importált onnan s oda csak 12.5 millió korona értékű árut tudott szállítani. Lengyelországban 10.7 millió korona ér­tékű csehszlovákiai árut sikerült elhelyezni, ugyanakkor azonban 15.4 millió korona ér­tékű. lengyel árut vett át Csehszlovákia. Olaszországból s az olasz kikötőkön át 17.7 millió korona értékű árut vett át Csehszlovákia s oda csak 14-5 millió korona értékű árut szállított. Magyarország januárban 94 millió korona értékű árut vett át s 13.2 millió korona ér­tékű áruját helyezte el Csehszlovákiában. Romániától 12,5 millió korona értékű árut vett át Csehszlovákia 6 oda 20.3 millió értékű árut exportált. A többi állammal való kereskedelmi for­galom sem a behozatal, sem a kivifel olda­lán nem haladta meg a 10 millió koronát. ság megalakulásánál. Az összehívó röpirat egyebek között azt is hangoztatta, hogy szük­ség esetén a létesítendő uj szövetség ezzel a félállami központi értékesítő vállalattal szem* ben is kellőképpen védi meg tagjai érdekét. A szlovenszkóí fürészteleptulajdonősök és kereskedők a Sfcödoila vezetése alatt álló szló- venszlkói közgazdasági intézetnék ezt a felhí­vását nagyon vegyes érzelmekkel fogadták, nem is szólva arról, hogy a röpirat végén — szerényen —• jó borsós beiratási és tagsági dijak előzetes lefizetésétől tette függővé a zsolnai alakuló ülésen való megjelenhetést. Az uj szövetség alakuló ülésén Simán dr., az állami mező- és erdőbirtokok vezérigazga­tója, a Központi Faértókesitő Részvénytársa­ság szülőatyja is résztvett, sőt ő vitte a fő­szót. Már ez a körülmény önmagában is leg­jobban illusztrálja, hogy a most alakult szö­vetség milyen „erélyesen" fogja védelmezni a szlovenszkóí és ruszinszkói fűrésztelepek és fakereskedők érdekeit a központi faértélkesi- •tő részvénytársasággal szemben. A- ..Szloven- szkói és Ruezinsakói Fagazdasági Szövetség" azonban mégis megalakult, alapszabályait a közgyűlés elfogadta s megválasztotta a három szakosztály vezető funkcionáriusait is. A fü- részteleptulajdonosok osztályának elnökéül a tescheni Silberstein dr.-t (a Glesinger cégtől) és Knetíi dr.-t, a Latorica igazgatóját válasz­tották meg. A fan agykereskedők osztályának elnökéül Krieser nagykereskedőt s a kiske­reskedők osztályának elnökéül Milics József pöstyéni kereskedőt választották meg. Szűk keretekben mozognak a Magyarország­gal való kompenzációs ügyletek. Az egyik prá­gai kőnyomaton közlése szerint a csehszlovák- magyar kompenzációs ügyletek legnagyobb ne­hézsége abban van, hogy magyar részről a ma­gyarországi áru értékének elszámolását a hiva­talos magas pengőárfolyamon követelik meg, ezáltal a magyar áru értéke oly magas, hogy a külföldön nem birja a versenyt. Január és feb­ruár folyamán magyarországi sertések ára fejé­ben mindössze 3.5 millió koronát, helyeztek el a csehszlovák jegybanknál a csehszlovákiai im­portőrök, bár e címen mintegy 6 millió koronát vártak. Az 1932, december 22-én kötött állam­közi kompenzációs egyezmény mintegy 34 mil­lió korona értékű árura vonatkozóik A serté­sekért fizetett első 6 millió koronát elsősorban ostraui szénnel s csak azután kell fával fizetni. Ennek következtéiben az év első Írót hónapjá­ban Magyarországon mindössze 217 vagon tűzi­fát, sikerült elhelyezni a várt 3000 vagon he­lyett. A magyarországi zöldséget importáló cé­gek a Csehszlovák Nemzeti Bankhoz mintegy 3 millió koronát fizettek be a várt 6.5 millió korona helyett. — Nem csodálható, hogy a cseh kőnyomatos kizárólag a magyarországi hi­vatalos körök magatartására akarja hárítani a felelősséget, a kompenzációs ügyletek nehéz­ségeiért, emellett azonban teljesen elfelejti, hogy Magyarország teljesen ugyanazokból az okéból szerzi be másutt, szükségleteit s nem Csehszlovákiában, nevezetesen mert másutt ol­csóbban kapja, az árut Hodaci dr. a csehszlovák gyáriparosok ozovele­gének ügyvezető elnöke. A csehszlovák gyáriparo­sok országos szövetségében bizonyos körök rossz szemmel nézték Hodacs dr. vezértitkárnak képvi­selővé való megválasztását e ezt a két funkciót a szövetség szempontjából összeférhetetlennek minő­sítették azért, mert Hodacs képviselő a. koalíciós fegyelem következtében, a kormánytöbbség egyéb csoportjainak igényeit is kénytelen volt figyelembe vénáid- Hodacs dr. ezekre a kifogásokra azzal vála­szolt, hogy hajlandó volt főtitkári állásáról lemon­dani mandátuma tartamára. Emellett azonban nyit­va maradt volna az a kérdés, hogy miképpen mű­ködjék a jövőben au elnökség, amely eddig lénye­gében Hodacs dr. elhatározásait hagyta jóvá. Fel­merült az a terv, hogy Novák volt minisztert kelle­ne megválasztani ügyvezető elnöknek, ezt a tervet azonban elejtették s most az elnökség úgy határo­zott, hogy Hodacs dr.-t teszik meg ügyvezető el­nöknek. Mixa Béla mérnök titkárt, vezető titkár­nak s Sládek Vladimír dr.-t elnöki titkárnak tet­ték meg. Jelenleg tehát az a helyzet, hogy a szövet­ség a vezértitkári állást legalább is átmenetileg beszüntette. A változás tehát csak alaki, amennyi- mony a szövetség tovább is Hodáce dr. vezérlete alatt marad. Emellett Hodac-s dr.-nak megköny- myitették a miniszteri bársonyszék elérését is, ami már többször szóba került, azonban éppen az volt az akadály, hogy a szövetség yezértitkára, tehát alkalmazottja nehezen, juthatott miniszteri tárcá­hoz, most azonban mint az elnökség tagja — vá­lasztott, funkcionárius (?) vállalhat miniszteréé- get -is. Eleibe lépnek a gabona és őrlemények legma­gasabb vámpótlékai A pénzügyminisztérium most kiadott hirdetménye szerint március ló-én a következő pótlékvámok lépnek él-ebbé: őrle­mény 75, búza 25, rozs 5Ó, árpa 36, zab 34 ko­rona. Ezzel a hirdetménnyel tehát a legmaga­sabb törvényesen megengedett pótlékvámck lépnek hatályba s amennyiben a kormány még székét a vámokat is emelni akarná, úgy éhhez a nemzetgyűlés újabb felhatalmazását .kellene kérnie.- i . Utazási és vizűinkedvezmény a budapesti me­zőgazdasági kiállításra és állatvásárra. A Nagy­birtokosok, Birtokosok és Bélők Országos Gaz­dasági Egyesülete (Pozsony), közli: Az Orszá­gos Magyar Gazdasági Egyesület, ezidén mire. 23—-27. napjain rendezi Budapesten 41-ik Orszá­gos mezőgazdasági kiállítását és állatvásárát. Hogy a kiállítást a külföldi látogatók minél könnyebben és kényelmesebben és minél kisebb | költséggel látogathassák meg, a, rendezőség | utazási- és vizűinked vezményeket eszközölt ki, j melyeket a kiállítási igazolvány alapján bárki igénybe vehet. A kiállítás alkalmával a már- *•01116 17—27. közötti időben viznm nélkül lehet Budapestre utazni és utólag kell azt 2.50 pen­gőért a kiállítás területén megszerezni. Az ösz- i szes magyar vasutakon és hajókon március 17-től március 27-ig Budapestre a határtól fél­áru menetjeggyel lehet utazni s ugyancsak fél- áru menetjeggyel lehet Budapestről vissza, vagy bármely más irányban és határállomáson át el­utazni március 23-tól április 2-ig. A kedvez­mény bármely vonatnem és kocsiosztály hasz­nálatánál élvezhető, kivéve az express és luxus- vonatokat. A csehszlovák vasutak március 17. és április 12-ike között a kiállításra utazóknak úgy az oda- mint a visszautazásnál ezidén is 33 százalékos kedvezményt engedélyeztek. A kiállítási igazolványok darabonkint 35 .Ke. (pos­tai küldésnél 3 Kö portóköltség) előzetes be­küldése mellett a szlovenszkóí Országos Gaz­dasági Egyesületnél (Bratislava—Pozsony, Vár- megyebáztér 11.) kaphatók. A kereskedelmi kamarák központja a katonaság élelmiszer-szállításáról. A kereskedelmi kamarák központja a brünni kereskedelmi kamara kezdemé­nyezésére a katonai szállítások kérdésével fog­lalkozott. A kamarai központ ebben a kérdésijén memorandumot nyújtott á.t a. kereskedelemügyi miniszternek s abban a katonai szállítások irány­elveit teszi bírálat tárgyává különösen azért, mert özek az irányelvek a szállítások kiadásánál előnyben részesítik a szövetkezeiteket. A kamarai központ gyakorlati példákkal illusztrálta, hogy eze­ket az irányelvieket mennyire egyoldalúan magya­rázzák a kereskedők sérelmeire s végül azt köve­teli, hogy a káto'mi szállítások kiadásánál is egye­dül a minőség és olcsóság legyen irányadó. A mezőgazdasági szezonmunkások kollektív szerződése. Pozsonyból jelentik: A gazdasági válság jegyében, amely különösen a mezőgaz­dasági termelésiben érezteti hatását, kezdték el tárgyalni az érdekelt képviseletek ég hivatalos személyek Pozsonyban még január 10-én a me­zőgazdasági ezezónmunkáeok 1933 évi kollektív szerződését A munkaadószervezetek az 1922. évi bérek 10 százalékos leszállítását javasolták, azon indokolással, hogy a mezőgazdasági ter­mények értékesítése az 1922. éri bérek és ter­mészetbeli szolgálmányok alapján a termelőket megoldhatatlan feladatok elé állítják. Ezzel szemben a munkások képviselői azzal érveltek, hogy a mezőgazdasági szezonmunkások egész évi létfenntartását a néhány hónapi kereset biztosítja, tehát, az amugyis csekély bérek le­*■' j^b i u mnmm—mmmmca—mtmmmmmrnmm—wmmmm■————i— Ha Bratislavába-Pozsonyba jön, a Stefánia kávéházban hallgassa meg KORÉNYI GYURKA cigányzenekarét szállítása a. munkásságot katasztrófák* helyzet­be sodorná.-Több napos tárgyalás után már az volt a helyzet, hogy az 1933. óvj szerződés meg­kötése meghiúsul. Végül is sikerült az ellenté­tes álláspontokat összeegyeztetni és a szerző­dést az alábbi változtatásokkal megkötötték: 1. Az összes készpénzilletmények 5 százalékkal leszállitatmak. Az akkordbórek változatlanul marad'nak. 2. A május 1. és október 28-ika mun­kaszüneti napok. 3. A szerződés 5. fejezetének 3. §-ában felvett pótlékok 1 koronával 1-eezállít­tatnak. 4. A természetbeni szolgálmányok vál­tozatlanok, kivéve az arató részt, amely az ed­digi tizedik részről, tizenegyre szállittatik le. Ezenkívül még egynéhány kevésbbé lényeges változás történt. A munkásság szempontjából azonban igen fontos megegyezés jött létre a döntőbíróság létesítése által, amelyet a. mező- gazdasági munkahivatal keretében fognak rend- ' szeresiteni. E tárgyalásokon a keresztényszo­cialista mezőgazdasági munkásszervezeteket Uhor Géza központi titkár képviselte. Nehezei! haladnak a csehszlovák-lengyel ke­reskedelmi tárgyalások- A Prágában folytatott csehszlovák-lengyel kereskedelmi tárgyalások nagyon nehezen haladnak. A tárgyalások célja a cserekereskedelem-szabályozás a legközelebbi jövő számára. A lengyelek ugyanis azt kíván­ják, hogy Csehszlovákiába ismét a régi terje­delemben szállíthassák árujukat, igy különösen nagyon maga* kontingenseket követelnek a lengyel tojás, zsír, sertés és fa számára. Ezen kívül a lengyelek a szénkéréskedelmi egyez­mény 100 százalékos teljesítéséhez ragaszkod­nak, ami azt jelenti, hogy Csehszlovákia ha- v ónk int kompenzáció nélkül, vagy jelentékte­len kompenzációk ellenében havonként mint­egy 60 ezér vágón lengyel szenet volna köteles, j átvenni. A lengyelek emellett azt követelik, | hogy ennek a Szénménnyieégnek a felét Cséb- j Szlovákia okvetlen készfizetés ellenében vegye át s csak a hátralevő 50 százalékot fizethesse áruval. — Lengyelország egyébként, a múlt na­pokban kötött" kompenzációs egyezményt. Ausztriával mintegy 30 millió sül ing értékű áru kicserélése tárgyában. Szilárd kezdet után gyengült a prágai értéktőzsde Pmárcius 2, A barátságos külföldi irány- zatjélentáeefc hatása alatt a nyitás barátságos volt. Tegnaphoz képest jobbára könnyebb ja­vulások adódtak elő. A (külügyminiszter expo­zéja nem gyakorolt hatást az irányzatra. Ké­sőbb az üzlet összezsugorodott e az árfolyamok általában lemorzsolódtak. Többnyire a kezdet- beni nyereségek is elvesztek, azonfelül további veszteségek állottak elő. Ellenállóképesek vol­tak a cukorpapírok, a külföldi cukortőzsdék tartósabb emelkedő irányzatával kapcsolatosan. Cseh Kereskedelmi, Orion, Tejipari, Sohön- prieseni, Olleechaui emelkedett. A beruházási piacon az irányzat általában tartott volt. Egész sor címlet ismét árfolyam nélkül maradt. Ér­deklődét; mutatkozott Stég-prioritások iránt, amelyek 7 koronával emelkedtek. A?, t'xóta- piacon a Caisse Commune járadékéi; ri h ja­vultak. A prágai devizapiacon London 0.05. Zü­rich, Madrid 1.25, Páris 0.08, Stockholm 1, ko­ronával szilárdult, Newyork 0.01, Amszterdam 0.375, Berlin 2.25, Buenos 10, Varsó 0.50 koro­nával gyengült. Jr A budapesti értéktőzsdén a tőzsdeidő első felében az alapirányzat kedvezőbb külföldi irányzatjelentések folytán barátságos vol-t s az árfolyamok általában emelkedtek. Zárlat felé szénértékekben a kínálat erősebb lett, amely általános kedvtelenséget váltott ki, úgyhogy csak néhány papír- tartotta meg kezdetben} nye­reségét. A beruházási piacon az irányzat barát­ságos volt­•+■ A bécsi értéktőzsdén a barátságos irány­zat. ma. is tartott. Az üzlet azonban szórványos kötéseken nem terjedt túl. A barátságos irány­zat később a kuliszból átterjedt a korlátra is, úgyhogy itt is jobbára nyereségek fordultak elő.-[- A berlini értéktőzsdén a. közönség ma még nagyobb mértékben maradt távol az üzlettől, de a nyitás jobbára barátságos volt. A kor­mányintézkedések kedvező benyomást, keltettek és a kulisz újabb fedezéseket eszközölt. Az üz­let ezért általában valamivel élénkebb lett. Az érdeklődés előterében a. montánértékek állot­tak, amelyek nagyobb forgalom mellett, másfél százalékig terjedő nyereségre tettek szórt- A müselyempapirok 2 és egynegyed százalékig emelkedtek. Az üzlet később még élénkebb lett. 3. káliértókek erőteljesen javulták s az egyéb nyereségek is 1 százalékosak voltak. iwm I ................................Mimin—.........................■Ilim....... min n 'l í* Nagy Képes Naptárunk expedíció; és por'ókólisége felében 5.— (ói) koronát igen tiszteli előfizetőink bélyegekben is beküldhetik kiadóhivatalunkhoz, Praha, Panská 12

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom