Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-23 / 69. (3179.) szám

^ 69. (3179) szám * ClfltSrMk ■ 1933 március 23 Előfizetési ár; évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6 H képes mel'éklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Kí, vasárnap 2,-Ké, A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11„ Panská ulice 12. 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 11.. Panská ulice 12. Hl emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl Roosevelt „munkás békebadsereget" alakított Rohamosan fo'yik az amerikai gazdasági é’et átszervezése — Az u! elnSk sikerre-sikert arat - A munkanélküliség leküzdése katonai, kollektív formában Európa ul utakon (sp) Prága, március 22. LA. párisi 'hideg zuhany után nehéz volna megmondani, mi lösz MacDonald római uta­zásának eredménye és mennyi re sikerül megvalósítani azt a négyhatalmi paktumot, amely Mussolini tervei szerint a négy nyu­gateurópai nagyhatalom összefogásával hi­vatva volna hosszú ideig biztosítani és el­lenőrizni az ellentéteket eloszlató kontinen­tális békét. A franciák — legalább igy tartja a pesszimista német félhivatalos felfogás — óvakodnak elorientálódni a népszövetségtől, mert a genfi institúció a legalkalmasabb fó­rumnak Iáiszik a francia igények kielégi té- eére, vagy mint a párisi lapok ma nagyon szépen kifejezik, „a népszövetség az egyet­len hely, ahol a békét eredményesen meg le­het szervezni". Parisban szemmelláthatólag nem igen törődnek az ellentmondásokkal és azzal a ténnyel, hogy Geufnek korántsem sikerült „eredményesen megszerveznie" te­gyük föl a mandzsuriai és a délamerikai bé­két s igy a szkeptikus nemzetek között nem igen van meg a kedvező hangulat a Geafről való francia felfogás elfogadására. Mindez nézet dolga, de elvitathatatlan, hogy a római terv eredeti formájában nem valósulhat meg, ha a franciák elzárkóznak előle. Más kérdés, használ-e a gioire köztársaságának, ha magára vállalja a háború utáni idők egyik legkomolyabb és Locarno óta egyedül­álló, igazi kibékülés! kísérlet elgáncsolásá- oak ódiumát. A franciákat két meggondolás vezeti. Egyik sem a mélyen fekvő francia érdekben gyökerezik, hanem külsődleges és gyakran súrolja a puszta presztizsszempontot. Feltű­nő, hogy a francia lapok, sőt a francia hiva­talos kommünikék is a római terv három­napos diszkussziójában mennyire kidombo­rítják a közép- és a keleteurópai szövetsége­sekre való tekintet szempontját. „Szép és jó a terv — írják a lapok körülbelül — de nem fogadhatjuk el, mert mit szólnának hozzá kis szövetségeseink, akik nem tűrhetik, hogy a négy nagyhatalom direktóriuma dik­táljon Európában!" Eddig Franciaország fő­leg a szövetségek előnyét érezte, most némi­leg érzi hátrányát is, mert a közép- és a ke- leteurópai megkötések gátolják abban, hogy elfogadjon olyasvalamit, ami a szövetsége­sek nélkül valószínűleg hasznára volna, már csak azért is, mert a római egyezség tiz-husz évre kivenné a feltörekvő német birodalom kezéből a fegyvert és Olaszország és Anglia nyomásával békés politikára szorítaná Hitler birodalmát. A másik meggondolás tisztán presztízs­szempontból fakad. Róma magához ragadta az iniciatlvát, Róma átveszi Genf szerepéi, a világ Mussolini és az olasz nép nagyságáról beszél, — mint ahogy igaz is hogy Róma válina az európai politika középpontjává és Mussolinit az emberiség méltán az egyik legnagyobb európai államié rímként ünne­pelhetné, ha a Palazzo Venezia ügyes po­litikája eltüntetné a mai európai „malai- se“t és elindítaná a gazdasági és politikai kibontakozás szerencsés akcióját. A fran­ciáknak fáj, hogy az európai vezető szerep átcsúszott olasz kézbe. Kelletlenül figye­lik Páriában Mussolini európai érvényének növekedését és azt, hogy ma a legtöbb em­ber a dúcéban látja a Legnagyobb békeba­rátot és a békés kibontakozás lehetőségének egyetlen gáránsát. Még MacDonald is benne látta ezt s nem Daladier úrban, holott az angol premiert Párkihoz gyengédebb szá'ak fűzik, mint Rómához s Mussolinivei le- fel­jebb az a közössége van, hogy mindketten Washington, március 22 Roosevelt köztársa­sági elnök hatalmas energiával és kitűnő kez­deti sikerrel hozzálátott az amerikai élet reor­ganizálásához. Kedden este üzenetet küldött a kongresszushoz, amelyben a munkanélküliség kérdésének gyors megoldását követeli. Ebben az összefüggésben azonnal törvényjavaslatot terjesztett a ház elé. amelyben 250.000 főnyi egyenruhás béke-munkáshadsereg fölállítását kívánta. A törvényt a kongresszus azonnal el­fogadta, úgyhogy a munkások toborzása már Paris, március 22. A Csehszlovák Távirati Iroda jelen ti: Az angol és a francia minisz­terek keddi megbeszélése, valamint az olasz négyhatalmi paktumtervezet felülvizsgálása nagymértékben hozzájárult a helyzet tisztá­zásához és a különböző félreértések eloszla­tásához. A párisi lapok kivétel nélkül azt kö­vetelik, hogy a nagyhatalmak direktóriumát beillesszék a genfi népszövetségbe, mert Genf az egyetlen hely francia felfogás Sze­rint, ahol a békét eredményesen meg lehet szervezni. „A béke szerződ esek határozatai revíziójának esetleges vitájában szigorúan betartják a népszövetségi paktumban előirt eljárást és a nyugalom atmoszférájában nemcsak békeszerető, hanem politikai ter­mészetű megoldásokat is fognak keresni" —- írja a Petit Párisién a tervezett négyhatalmi direktóriumról s egyúttal hozzáfűzi: „A re­vízió kérdése a terv legkényesebb pontja- A revízió bizonyos államokat és állam csopor­tokat aggodalommal tölt el és ez az aggoda­lom jogos is. Ezek az államok azok, amelyek­kel Franciaország barátságos viszonyt tart fönn: Lengyelország és a kisantant államai." A félhivatalos francia lap ismételten leszö­gezi, hogy a négy hatalom egyetlen kérdést sem fog megoldani az érdekelt hatalmak tá­vollétében és senkire nem fog megoldásokat a szocialista táborban kezdték el politikai működésüket. MacDonald római tartózkodásának napjai valóban a Mussolini vezetése alatt újjáéledt olasz nép érvényének legmagasabb pontját jelentik. Csodálatos az a fejlődés, amit az appenini félsziget nemzete nagyszerű veze­tőjének gyámolitása alatt befutott. Száz év előtt még kis törzseik perpatvarainak szinte­re volt a lezüllött Itália, ötven év előtt má­sod-rangú nagyhatalom, a háború után ki­semmizett és becsapott gyenge partner, fiz év előtt , meggondolatlan", „renitens" és .,háborúra uszító" „fel hivalkodott" állam — ma pedig áz a néip, amely egyedül képes komolyan és előítélet nélkül, bátran és a fejlődést tisztán látva az európai jövő prob­a napokban megkezdődik. Az egyenruhás mun­káshadsereget elsősorban az árvíztől sújtott vi­déken fogják fölhasználni. Robinson képviselő, a többség vezére kijelentette, hogy 2G0 millió dollár áll a közmunkák elvégzésének rendelke­zésére. A munkás-békekatonák havi 30 dolláros bért kapnak, ezenkívül ingyen ruházzák őket, gondoskodnak ellátásukról, lakásukról, nyug­dijukról és egészségükről. Az első 250.C00 mun­kás fölvételét a közeljövőben újabb 500.000 munkás fölvétele fogja követni. rákényszeríteni. A genfi határozatokhoz egy­hangú hozzájárulás kell s éppen ezért az ér­dekelt hatalmaknak módjukban áll az eset­leges túlzásokat meggátolni. Berlini kommentár Berlin, március 22- A brit államférfiak ró­mai és párisi utazását német hivatalos körök rendkívül élénken figyelték. A Contidoda, amely félhivatalos jellegű, ma érdekes kom­mentárt közöl az elmúlt napok eseményei­hez: „A tegnap este kiadott francia kommü­nikéből kitűnik — írja az ügynökség — hagy MacDonaldnak nem sikerült megszerezni frr.xia kollégáinak hozzájárulását a római négyhatalmi tervhez- Daladier és Paul-Bon- cour MacDonald javaslatában csupán „infor­mációt" látnak és kitartanak „a népszövet­ség szellemének keretén belül való" munka mellett. Herriot szeptemberben tartott elő­adásában leszögezte az. erre vonatkozó hiva­talos álláspontot. Mussolini október 23-iki turini beszédében lándzsát töri a négy nyu­gateurópai nagyhatalom egysége mellett. Franciaország mereven elzárkózik e szükség­szerűség elöl, amelyet különben Anglia is elismer és igy nem teljesíthette MacDonald kívánságát sem. Az angol miniszterelnök lémájával foglalkozni. Itália lassan Európa arbitere lesz, Róma a kontinens fővárosa. Nagy-Brilánia premierjének szeme meg­akadt Mussolinin s hozzá jött, mert az egyet­len européernek ismerte el. akivel józanul és eredményesen tárgyalhat a jövőről. Ha sikiil Mussolini terve, a fasizmus meg alakí­tója elérkezett rangjának és hatalmának delelőjére. Addig azonban sok víz fog lefolyni a Du­nán. Nem könnyű dolog a nagyhatalmak di­rektóriumát megteremteni, amíg Francia- ország ellenállását nem sikerül legyőzni. Pe­dig kétség nem férhet ahhoz, hogy a római terv a békét kívánja szolgálni, hiszen éppen azért alakul, hogy a béliét szolgálja s az erő­szak alkalmazásának még csak a lehetőségét Karc a Waltstreet hatalmasságai eüen Newyork, március 22. E. Mitchellt, a Na­tional City Bank volt elnökét tegnap letartóz­tatták. Az előkelő bankárt azzal vádolják, hogy szabálytalanságot követett el a jövedelmi adó bevallásának terén. Mitchell már a tizedik a Wallstreet volt hatalmasságai közül, akit Roo­sevelt rendeletére letartóztatnak. Franciaország magatartása következtében kétszeres csalódással hagyja el a kontinenst Első csalódása Genfbcn volt, ahol hamarosan kitűnt, hogy Franciaország hallani sem akar a lefegyverzési konferenciát megmentő an­gol tervről. Ezt a tervet máris eltemették. A második csalódás az, hogy Franciaország ud­varias formában kibúvót keresett a római tervhez való csatlakozás elől. Az angol miniszterek Londonban London, március 22. MacDonald angol minisz­terelnök és Sir John Simon külügyminiszter szerdán délelőtt Párisból jövet repülőgépen megérkezett a croydoni repülőtérre. Párisból való elrepülésük előtt Le Burgetben Pierre Cot francia légügyi miniszter búcsúzott el az angol vendégektől. Az angol újságíróknak MacDonald azonnal megérkezése után nyilatkozott az olasz és a francia államférfiakkal való tanácskozásá­nak eredményéről. A brit kormány hosszú idő óta aggodalommal figyelte az európai helyzetet — mondotta többek között a premier — és ar­ról tanácskozott, hogy miképpen lehetne a hely­zetet megjavítani. Olaszország és Franciaország véleményének megtudakolása után most az ille­tékesek igyekeznek megtalálni a legcélraveze­tőbb módszereket az európai jobb atmoszféra megteremtésére. A brit államférfiakat mindé is eltávolítsa a világból. A római terv ki­mondja, hogy az európai problémák orvoslá­sa a jtövőbein csak békés utón és a népszö­vetsége® át képzelhető el. Ki félhet ezután a négy nagyhatalom összefogásától? Nem jobb, ha ilyesfélét kimondanak és szerződésileg garantálnak, mintha nem mondanak ki sem­mit? A kisantant utolsó kételyét eloszlathat­ta Gömbös Gyula magyar miniszterei nőik legutóbbi nyilatkozata, amelyben a lehető leghatározottabban és félreértést nem tűrő hangon állást foglald a béke mellett. Aki MacDonald és Mussolini ünnepélyes elhatá­rozása, Gömbös világos nyilatkozata után még mindig nem hajlandó belépni ebbe a békebiokba, azt nem tényleges, hanem csak presztízsszempontok vezethetik. Német felfogás szerint MacDonald Parisban sikertelenül tárgyait Paris elzárkózik a négyhatalmi terv elei — A népszövetség eszméjét nem áldozza föl

Next

/
Oldalképek
Tartalom