Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-23 / 69. (3179.) szám

2 1083 mirrira 28, crtMflrflFk. nőtt szívélyesen fogadták és bebizonyosodott, hogy az óhaj mindenütt általános a helyzet megjavítására. A brit miniszterek biztosan tud­ják, hogy az Egyesült Államok kormánya ked­vezően fogadja a kibontakozás érdekében meg­indított munkát MacDonald szerint a francia miniszterek megértőén fogadták tervét. A tár­gyalások soha sem haladták túl a népszövet­ségben lefektetett kereteket. Az a négy állam, amely az inidativát megragadta, a népszövet­ségi tanács állandó tagja é» felelős a genfi or­ganizáció alkotmányáért és a genfi politika kon­tinuitásáért 011 halottja és három sebesült!® van égj? petrozsényi bánva- ' szerencsétlenségnek Nagyvárad, március 22. A petrozsényi Del-, visa tárnában munkanélküli bányászok tizünkéi j méternyi mélységre leftirtak, hogy szenet keres- J senek. A tárna azonban beszakadt Öt embert j halva, hármat pedig súlyosan sebesülve hnztak ki a romok alól. A tárna már hosszú idő óta elhanyagolt volt és valószínű, hogy a korhadt gerendák beszakadása okozta a katasztrófát. A lőszerraktár firkatsnila súlyosan megsebesítette ai fnsgekc és őrmestert — de az előírások­nak megfelelően Theresiensíadt, március 22, A theresienstadti katonai lőszerraktár parancsnoka, egy őrmester az elmúlt éjszaka meg akart róla győződni, váj­jon az őrkatonák elöirásszerüen teljesítik-e szol­gálatukat. Ezért óvatosan megközelítette az; őrségen álló katonát. A katona észrevette a ,,gyanús" alakot s állj-t kiáltott. Majd a jelszót kérte, de az őrmester szándékosan nem felelt neki g tovább közeledett az őrhöz. Erre az őr előiráeszeriien újból megállásra, szólította fel s mivel ezúttal is hiábavalóan, rálőtt. A követ-1 kezd pillanatban az őrmester átlőtt vállal te- j rtilt elé és súlyos sebével nyomban be kellett szállítani a kórházba. — Elnököt választott a budapesti Idrályi közjegyzői kamara. Budapestről jelentik: A budapesti királyi közjegyzői kamara vasár­nap délelőtt tartotta ezévi rendes közgyűlé­sét Elnökké egyhangú lelkesedéssel Lázár Ferenc dr. felsőházi tagot választották meg. Elnökhelyettes Holifcscher Szigfrid dr., .tit­kár Barcs Ernő dr. lett Brüsszelből Genfbe megy át a népszövetségi ligák uniójának központja SzOllő Géza nyilatkozata az unió elnöki tanácsénak legutóbbi üléséről nak főtitkárságát Genfbe helyezzük át, ahol én egészen otthonosan érzem magam! — Az ülésnek volt még egy szenzációja, amelv igazolja Radetzky tábornoknak azt a mondását, hogy „die wahre Freude i«t die Schadenfreude.“ Románia képviselője ugyanis felállóit s mindenki meglepetésére fulmináns beszéd­ben megtámadta Ruyssen professzort, az unió főtitkárát. Sercescu, a román parlamentnek külőnlben nagyon jól öltözött és* nagyon jó modorú tagja intézte ezt a támadást Ruyssen ellen, aki bordeauxi egyetemi professzor, a Ligue de droit de l‘homme egyik vezető szerepet játszó tényezője, akinek a nemzetközi Jog terén, nagy neve van — s megtámadta csupán azért, hogy hogyan merészelt Ruyssen előszót írni Aldo Dani legutóbbi könyvéhez, amely a k<5- aépeurőpai kérdésekről szól. Ezt a támadását azzal az érvvel gondolta erőssé tenni, hogy végűi is Ruyssen tulajdonképpen román pénz-, bői is él s mégis olyan könyvhöz ad ajánlást, amely szerinte Románia érdekeit sérti. — A müveit nyugaton szokatlan s a pénzű előtérbe toló, kvázi a megfizetettséget stig-- matizáló ingerült beszéd érthető visszahatást szült, s nekem igen jó! jött az, hogy k| tudtam mutatni éppen a liga költségve­téséből, hogy először is a románok nagyon kevés összeggel járulnak hozzá a főtitkár fi­zetéséhez és — ezre] az összeggel is már éppen hét esztendeje tartoznak. Egyéb tárgya azután nem ie volt tulajdonkép­pen ennek a oonseilnek, amelyről sokan azt mondják, hogy sóhivatal. Talán van is benne valami. De mégsem sóhivatal, mert hiezen először is hisznek benne, — másodszor pedig, mert — sót nem kapni benne. Módosítják a lakók védelméről szóló törvényt A képviselőhöz holnap! ülésén henyultiák a novellái Április elsején életbelép a módosított törvény Pozsony, március 22. A népszövetségi ligák uniójának elnöki tanácsa nemrégiben tartotta ezidei Ülését Brüsszelben. Ezen az ülésen döntő jelentőségű határozatot hoztak, araeny- nyiben kimondották, hogy az unió főtitkársá­gát Brüsszelből Genfbe helyezik át, hogy Így ez a fontos nemzetközi szerv a népszövetség közvetlen közelében fejthesse ki misszióját. A csehszlovákiai magyarság képviseletében ezen a brüsszeli ülésen Szüle Géza dr~, nem­zetgyűlési képviselő, a Csehszlovák Köztársa­sági Magyar Népszövetségi Liga elnöke vett részt. Szüllő Géza dr. a pozsonyi Híradó fölkéré­sére hosszabb nyilatkozatban ismertette a brüsszeli ülésen történteket. Többek, között a következőket mondotta: — Brüsszelben a népszövetségi ligák unió­jának elnöksége tartotta most ülését Cecil lord elnöklése mellett. A népszövetségi ligák uniójának a főtitkársága eddig Brüsszelben volt, ahol az-onban a francia befolyás nagyon erős. Ennek a befolyásnak a gyöngitését cé­lozták az angolok s már tavaly indítványozták azt, hogy a fótit- í kárság Genfbe helyeztessék át Természetes, hogy nviltan nem mondták meg! az. angolok azt a célt, hogy a titkárságot ki | akarják vinni a francia atmoszférából, de nem j mertek ezzel eiőáilani a tervet ellenző fraw- í ciák sem, uehogy az angolokat megsértsék, í — ezért pénzügyi okokat hoztak fel s két na:-j pon keresztül vitatkoztak s bizonygatták azt, j hogy nem lehet a főtitkárságot Brüsszelből j áthelyezni Genfbe, mert ez rendkívül sokba! kerülne. S ennek az érvnek a támogatására nemcsak a francia delegáltak szólaltak sor­ban fel, de felsorakoztak a kisantant tagjai is, különösen a kisantant kültagjai, a lengyelek s ezerféle számítással igyekeztek kimutatni azt, hogy az áthelyezés 80 ezer svájci frankba kerülne évente. — Amikor már két napon keresztül fel- hordta az ellenzék minden érvét, akkor felál­lott Cecil lord s c&aik ennyit mondott: Miután ; csak anyagi kifogásokat hallottam, az anyagi nehézségek elintézését pedig mi ango'nk ni> gunkra vállaljuk, ennek következtében ki­mondom, hogy a népszövetségi ligák uniójá­Prága, március 22. Malypetr kormányel­nök határozott kívánságára tegnap a késő éjjeli órákig tanácskozott a koalíció lakás­bizottsága és a kormány politikai kollégiu­ma a lakásprovizórium kérdéséről- Végleges megegyezésre azonban még igy sem jutot­tak, mert a koalíció polgári és szocialista pártjai között még nagy nézetei férések vau­nak. Ennek dacára nemélik, hogy a provizó­rium meghosszabbításáról szóló kormány- javaslatot mégis benyújthatják a képviselő- ház holnapi ülésén- Az egyik híradás sze­rint csak hat-nyolc hétre hosszabbítják meg az ed­digi állapotot minden változtatás nélkül s ezen idő alatt a lakók védelmeiről szóló törvényt behatóan megváltoztatják. Ezzel széniben a szociáldemokrata sajtó aÉt. hiqP’ detí, hogy a prolongálás a* év végéig fog szólni. Ami a módosítást illeti, a terv szerint a vé­delem alól kiveszik a négy szobás lakásokat, a háromsziobás lakásoknál pedig tekintetbe veszik a bérlők anyagi helyzetét és évi jöve­delmét. Az egy- és kétszobás lakások továbbra is törvényes védelem alatt maradnak. A polgári pártok azonkívül azt kívánják, begy a háztulajdonosok bármikor lefoglal­hassanak lakást a saját házaikban a saját céljaikra vagy családtagjaik számára- Azon­kívül a nagy és közepes üzemhelyiségeket is ki akarják venni a törvényes vedelem alőL, A tárgyalások még ma befejeződnek és a javaslatot holnap a parlament már kiutalhat­ja a szooiálpolitikai bizottságnak. A pléaum ez .esetben pénteken fogja ;a lakásprovizóűu- mot letárgyalni M vörös csillag lovagjai hía: VÉCSEY ZOLTÁN (88) Töltött a két pohárba s egyetlen hajtással megitta whiskyjét. Én hozzá sem nyúltam. — Fjodor Szemjanovics Kulinyevben ért meg a zseniális eszme, hogy megalkotja a vörös csillag lovagjainak szervezetét. Csupa olyan tagból álljon ez a szervezet, akik a szovjetben nevezetes szerepet játszanak, a-z egész világ szemében hétpróbás bolsevikik, a valóságban azonban egy uj, szabad, demokratikus Orosz­ország az élet-ideáljuk. Kulinyev tudta, hogy ilyen ember sok van, csak elszigetelten egy­mástól, semmit sem tehetnek, semmit sem ér­nek, egyik bizalmatlan a másikkal szemben és így az a sok energia, ami bennük, fölhalmozó­dik, szent Oroszország számára elveszett. — Szervezetben kell tömöríteni őket, tűzte maga elé célul Kulinyev s ez lesz a legveszedel­mesebb ellenforradalmi szervezet, mert a rend­szeren bélül keletkezett s lassan megőrli azt, mint a szu a legel len állóbb kemény fát is el­pusztítja. Fjodor Szemjanovics tehát kísérlete­zett. kutatgatott s egyenként válogatta össze a> embereit. Képzelheti, hogy milyen fáradsá­gos és veszedelmes munka volt ez! De ő a mártírok halálraezánt bátorságával vállalt min­den kockázatot. — Először az ellenforradalom külföldön dol­gozó tényezői között keresett egy olyan alkal­mas egyéniséget, akivel a kapcsolatot föl ve­hesse és igy a vörös csillag lovagjainak a mun­káját beilleszthesse a nemzetközi politika irá­nyaiba. Keresve sem találhatott volna alkalma­sabb egyéniséget erre Alex Ivanovics Retyepov tábornoknál, az ellenforradalom katonai vezé­rénél. Retyepov nemcsak kitűnő katona, hanem okos politikus és tetőtől-talpig ember volt. ö nem a cári Oroszországot akarta, föl támasztani régi bűneivel, ázsiai erkölcseivel, hanem egy uj, modern Oroszország volt az ideálja- Ugyan­az, mint a mienk­— így lett Retyepov mozgalmunk egyik pó­lusa, Kulinyev a másik. Maguk mellé négy a,l* vezért, választottak ki. Hatan voltak a. folova* gok .Jellik n hét ágú vörös csillag. Mindegyik fő]ovág alá tíz lovag volt. rendelve. .Telük az egyszerűbb, ötágú vörös <• illug. A föiov::;:-i mindegybe mán és mát, helyütt volt íneghé {Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) lyegezve. Retyepov tábornoknak a csillag a szive fölött volt... Izgalmamban fölugrottam. — Akkor hát... akkor az a szerencsétlen őrült... Moldamov bólintott. — Igen, az a szerencsétlen őrült ott a 'pince­börtönben a mi vezérünk, Alex Ivanovics Re­tyepov tábornok volt. De mindjárt rátérek erre. Fojtott izgalommal hallgattam. — Fjodor Szemjanovics Kulinyev a szívvel átellenes oldalra tetoválhatta a csillagot. A bal- karon Voriczin Anasztázia hercegnő, a jobb- karon Osszip Szemenov viselte a jegyet. Nekem a bal lapockám tetovált, Kirinovnak a jobb. — Kirinov a múlt év elején, talán éppen egy esztendeje ennek, került a szervezetünkbe. Fontos szerepet játszott a szovjet életében az­előtt. Oroszországban Bereskovszkij elvtárs volt a neve, e futári szolgálatot teljesített Moszkva meg a külföldi képviseletek között. Valódi nevén azonban az ellenforradalmi kö­rökbe is befurakodott s mert a régi gárdatisz­tet és orvost sokan ismerték, az ellenforradal­márok szívesen fogadták és sok-sok titokba beavatták. — Retyepov tábornok tragédiája akkor kez­dődött, amikor Alex Alexevics Kirinov be tu­dott férkőzni a bizalmába. Kirinov leleplezte magát Ret.yepovuak. Elmondta, hogy ö a hír­Ma úgy érzed magad, Hogy nehéz az élet, Féipohé rmrmsn Skedved újra éled! hedt Bereskovszkij népbiztos, de csak azért áll a szovjet szolgálatában, hogy céljait előmoz­díthassa s mint a szovjet bizalmi embere, át­játezhassa Moszkva titkait a szovjet ellensé­geinek a kezébe. A tábornok többször próbára tette őt, azzal bízta meg, hogy katonai titko­kat szállítson neki. Kirinov pontosan teljesí­tette a megbízásokat, fontos és hiteles iratokat adott át Retyepovnak, amelyeket a tábornok irodájában 'lemásoltak s Kirinov csak azután továbbította az eredeti okiratokat rendeltetési helyükre. Két-három hónapig állott- Kirinov kapcsolatban a tábornokkal s Retyepov úgy találta., hogy Alex Alexevics értékesebb szolgá­latot végez valamennyiünknél. Beavatta őt szervezetűinkbe, megismertette céljainkat s Ki­rinov nagy lelkesedéssel fejezte ki arra. való készségét, hogy eziwel-lé lekkel részt vesz a munkánkban. Akkortájt halt meg az egyik fő- lovag, akinek a csillag a jobb lapockáján volt, ennek a helyére kellett uj vezért fölavatoL Az ötágú csillagosok közül került volna sorra va­laki, ha Kirinov közben nem férkőzik be Re- tyapov' táltornok bizalmába. Kirinov letette az esküt s testvérünkké vált azzal az elhatározás­sal, bogy sorjában leleplez s a csóka kezébe juttat bennünket.. — Szervezetünk olyan volt, hogy a fővezé­rek sem mind ismerték egymást, csak Retyepov s Kulinyev ismert minden tagot, vezért és egy­szerű közkatonák Ha figyel szavaimra, rögtön megérti szervezetünk egyszerű, de mégis zse­niális titkát. A szívtől a jobb lapockán át a jobbkarhoz vitt az ut. Retyepov tehát Kirinov- uak adta át utasításait s Kirinov azokat Osszip Szemenovnak továbbította. Vagy fordítva tör­tént a közvetítés. Én, a bal lapockára teto­vált csillaggal a tüdő, Kulinyev s a balkar, Voriczin Anasztázia között közvetítettem. Vo­riczin Anasztázia, a balkar, Osszip Szemenov és én közöttem állott. — Kirinov tehát csak Retyepov tábornokot s Osszip Szemenovot ismerte a, fővezérek kö­zül. Ezenkívül ismerte természetesen azt a tíz lovagot is, akik alája voltak rendelve. Egy­előre azonban semmit sem tett tíz alantasa, el­len. Magasabb céljai voltak. Egyszerre akart halálos csapást mérni az egész szervezetre. Föl akarta deríteni a szervezet minden tagjának kilétét. — Bennünket eskü kötelezett, hogy a lánc­nak azzal a. tagjával, aki előttünk, vagy mö­göttünk áll, sohasem áruljuk el, hogy ki az a másik, akivel közvetlen érintkezésünk van. Érti, hogy mit jelent ez? Én például 'közvetle­nül Kulínyevtől vettem át a rendelkezéseket, s továbbítottam azt Voriczin Anasztáziának. Vo­riczin Anasztázia azonban nem mondta, meg nekem soha, hogy Osszip Szemenovnak továb­bit ja a megbízást. Anasztázia átadta Osszipnak az utasítást, de nem tudta, hogy az Kirinovhoz kerül s Kirinov Retyepovnak továbbítja azt Érti-e már? — Tökéletesen! A lánc tehát ez: Kulinyev — Moldanov — Anasztázia — Szemenov — Kirí- nov — Retyepov. Vagy fordított irányban. — Úgy van, — hagyta rá Moldanov. — Akkor hát ön volt az, aki azon a végzetes augusztusi napon Berlinből telefonált bécsi la­kásomra? — Igen. Én voltam. Kulinyev úgy rendelke­zett, hogy a láncon menjen végig a levél s Sze­menov juttassa el önhöz. Anasztázia abban az- időben Berlinben tartózkodott s igy magamhoz rendeltem. Átadtam neki az iratokat s megma­gyaráztam, hogyan informálja Szemenovot, mi­ként ismerheti önt meg a Fénix-palota előtt. Fehér ezekfüt fog gomblyukában viselni. Anasztázia együtt utazott Szemenowad Prá­gáig. Kirinov megtudta Tatjánától, hogy mikor jön Anasztázia. Várt rá a prágai Masa.ryk-pá­lyaudvaron. Talán hozzá akart csatlakozni, ek­kor azonban észrevette Szemenovot is, amint csomagját a ruhatárban helyezte el. Valószínű­leg szóba, állott vele e megtudta megbízását, Szpimenovnak nem volt oka titkolóznia lovag­testvére előtt. Elmondhatta, hogy Kiirt R.esner bécsi ujságiróval van találkozója este kilenc órakor a Fénix-palota előtt, Szemenovnak az épületben is dolga volt-. Kirinov lesett rá, vagy együtt mehetett vele, annyi bizonyos, hogy cinkostársa is volt, mert amikor a gyilkosságot elkövette, egyszerre kialudtak a lámpák a. lép­csőházban. így fedezték a zavartalan menekü­lését.. Helyeeüőleg bólintottam. Osszip Szemenov meggyilkolásának rejtélye tehát megoldódott. — De miért kellett Szemenovnak meghal­nia.? Mi lehetett abban a levélben, amit. Fjodor Szemjanovics hozzám küldhetett? — Kirinov teljes leleplezése. Azért nem volt szabad ennek a levélnek önhöz jutnia. Moldanov torka kifáradhatott a. sok beszéd­ben. Újból whiskyt, kevert magának s megiz- Lelte az italt. — Amint mondottam, KiTinovbain az a.z esz­me fogamzott meg, hogy leleplezi az egész szervezetet, s egy csapásra végez mindnyájunk­kal. Páratlan terv fogamzott meg benne. Hóna.- pokon át megfigyelte Retyepovot, személyes, kapcsolatait, életmódját, szokásait, e amikor már tökéletesen megismerte őt, elhatározta, hogy tervének kiviteléhez lát. Eltünteti Retve- povot az útból, e Íját ez a a szerepét- s igy hova­tovább megtud mindent, amire szüksége van. (Vége köv.) r

Next

/
Oldalképek
Tartalom