Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)
1933-03-19 / 66. (3176.) szám
MM8 március 19, vasárnap. t>rxcaiA\a<Aarhirlai> ———^——Iliinmit m i wi 13 — Nagysikerű keresztényszocialista pártgyülós egy szlovák községben. Pozsonyból jelentik: Jászlain szlovák községiben nemrégen alakult meg a kereszténysaocialieta pártezer vezet s máris igen szép eredménnyel működük. Március 19-én községi választás lesz Jászfalun s most jelöltek elsőidben keresztényezocialjstákat a képviselőtestületbe. A párt választási népgyülése kitünően sikerült, megjelent azon csaknem az egész jáezfatuei szlovákság. A pártközpont kiküldöttét. Uhor Géza titkárt iíj. Pollák Itsván elnökkel élén a helyi vezetőség fogadta. Uhor Géza közel másfélórás szlovák beszédben fejtetet ki a párt programját, amely szembe helyezkedik a kommunista felforgató törekvésekkel, bírálta a kormánypártok mulasztásait és a helyes községi gazdálkodás elveit ismertette. A hallgatóság nagy tetszéssel fogadta a tartalmas beszédet. — Két és félévre Ítélték a volt várgedei jegyzőt. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Varga István volt várgedei körjegyzőt sorozatos hivatali sikkasztás büntette miatt a rimaszombati kerületi bíróság két és félévi fegyházra és háromévi hivatalvesztésre Ítélte. Az ítélet végrehajtásának fölftiggesztését a bíróság nem mondotta ki. Az elitéit föllebbezést jelentett be. xx M. U. Dr. Dávid Johanna gyógyít beszédhibákat, dadogást, hangzavarokat, süketnémaságot, rendel nehezen nevelhető és szellemileg visszamaradt gyermekeknek. Bratislava, Kórház u. 47. (Metropol ház) Rendel: 11—12, 14— 16-ig. Telefon 28—40. — Böhmisch-Leipában letartóztatták a zittaui muzeum kifosztóit. Zittauból jelentik: A szász ! bűnügyi nyomozó hatóságok és a csehszlovák csen cl őrség együttes nyomozásának eredményeként Böhmisch-Leipában letartóztattak három fiatalembert, akik alaposan gyanúsíthatok a műit év október 18-án Zittauban elkövetett múzeum-rablással. A letartóztatások é& házkutatások során két aranyozott serleget találtak, melyek az eddigi megállapitások szerint a muzeum elrabolt értékeiből valók. A többi értéktárgyat még nem találták meg. Mint a zittaui bűnügyi rendőrség közli, a muzeumfosztogató banda vezére, egy notórius csehszlovákiai kasszafuró, a hatóságok kezei közt van, de még nem árulta el, hová rejtette a múzeumból ellopott kincseket. A másik két gonosztevő szintén a kassza- fúrók ..céhéhez" tartozik s egyáltalában nem specialistája a muzeumkifosztásoknak. A három jómadár eredetileg nem is a múzeumot akarta kitakarítani, hanem a zittaui evangélikus lelkészlak pénzkészletére pályázott s csak akkor vetett szemet a múzeumra, amikor eredeti terv> 7;Unnvra -futott. Hölgyeim! Bizonyára volt már ez Ön toilette asztalán mindenféle szépségápolószere, melyekben csalódott. Juno-Crém-ben nem fog csalódni 1 Egy tégely Juno-Crém meggyőzi önt és arca pár nap alatt üde és tiszta lesz, a szeplők, májf oltok és bármilyen arckiütések eltűnnek. Juno készítményeim (Juno-Crém Kő 10.—, hozzávaló szappan Kő 5.—, Juno-puder Kő 8.—) minden saaküzletben kaphatók. vagy rendelje meg készítőjénél utánvéttel: Dr. Flittner Jenő, kozmetikai laboratórium, Banská-Bystrica. — Rossz vége lett a dinamitrobbantással megünnepelt eljegyzésnek. Dobsináról jelentik: Pamula Albert imrefalai munkás két cimborájával: Tököly Józseffel és Ugorcsák Maxival együtt a múlt napokban falusi szokás szerint közhírré akarta tenni eljegyzését, ami a környéken puska-, vagy pisztoly lövöldözés formájában szokott lezajlani. Hogy még ünnepélyesebbé tegyék az eljegyzési formaságokat, a cimborák dinamitot szereztek és azt a falu fölötti hegyoldalban készültek fölrobbantani. A patront egy fadarabhoz kötötték 6 a mintegy •tizcentiméteres gyujtózsinórt Ugorcsák meg- gyujtotta. Csak a harmadik gyújtásra sikerült a kanóc meggyújtása éspedig olyan szerencsétlenül, hogy a töltény Tököly József kezében explodált s a szerteröpülő szilánkok súlyos sebeket ejtettek rajta, A fölrobbant töltény. a szerencsétlen fiatalember balkarját fölhasi tóttá és azonföltll arcán, mellém és kezeíején okozott su7vos sérüléseket, úgyhogy azonnal be kellett számtani a rozsnyói közkórházba. Az eljárás megindult. Magyarul és szlovákul periektől beszélő, intelligens hölgyeket keresőnk köny vter Jesztéshez. Ajánlatokat „Állandó és biztos kereset" jeligére e lap bratislavai kiadóhivatalához, Bratislava, Lorinczkapu-u. 17, szám alá kérjük. TUDOMÁNYOS ÉLET Korszerű szellemi tudományok Irta: SZEKFCI GyULA Budapest, március. A dolog igen természetes: a tudományok müveden éppen úgy koruknak gyermekei, mint más foglalkozási ágak emberei; a közfelfogás, amely egész a legújabb időkig a tudósokat vaskalappal képzelte el és a tudományos munkáktól, mint unalom és ócskaság fészkeitől irtózott, kiilsőlegesen és felületesen ítélt. Valóban, egy modern témákat tárgyaló színpadi műről, vagy egy futballista- vagy atléta teljesítményéről könnyebb megállapítani, hogy korszerű, semmint egy tudományos munkáiról, melynek megítéléséihez és valahová elhelyezéséhez kétségtelenül mélyebb műveltség szükséges. De ily műveltség — és főként érdeklődés birtokában annál biztosabban látható, hogy a modern kor törekvései, szellemi és társadalmi mozgalmai tiszta és állandó tükörként szemlélhe- tők a modern szellemi tudományokban- amennyiben ezeket egy uj kor emberei művelik. A -kérdés egyik sarkpontja éppen itt van: hogy valóban az újkor emberei müvelik-e a tudományt. A szellemi tudományok terén a küzdelem s belőle következően a haladás nemcsak a módszertől függ, hamm talán inég inkább az idősebb és újabb kutatói egyéniségek egymással ellentétes adottságaitól. A magyar történetnek lS18-ban lezárult korszaka, a kiegyezési idő, a történetkutatókat elsősorban az állami és közjogi kérdések vizsgálatára sarkalta, erre kaptak ösztönzést a milleniumi évtizedek optimista légkörében. A monarchia kereteibe biztosan beágyazott magyar állam, egész közép európai szövetség- rendszerre támaszkodva, melynek középpillérét a németség és a magyarság egyezsége képezte, észre sem vette, elmeliőzte azon veszedelmet, melyeket már akkor rejtett magában a nemzetiségi kérdés csak úgy, mint a mindinkább előtérbe nyomuló, agrár és ipari téren kisebb-magyobib bonyodalmakat okozó szociális probléma. A jelen élet ez oldalait szívesen elkerülte az akkori ember, hogy optimizmusát zavartalanul megóvhassa s ehhez képest a múltba tekintő szellemi tudományok sem vesztegettek fáradságot a történeti élet kongruens oldalaira: sem a magyar és nem-magyar népek egymáshoz való viszonya nem igen érdekelte őket, sem pedig az alsóbb néposztályok életviszonyai a századok folyamán nem képezték tárgyát történeti kutatásoknak- Valami különös formalizmus igézte le a múltba fordult szemeket is a jelen politikai ideáljainak hatása alatt: a magyar állam nagyságát, fényes múltját, idegen fejlődéstől függetlenségét keresték s bárhová vetítették is a kutatás reflektorait, mindenütt originális, idegen hatásoktól ment magyar folyamatot, s annak hordozóiként a földi salaktól mentesült, ideális, de a valóságban ágy soha nem élt történeti alakokat rajzoltak. Tudósaink a kor gyermekei voltak akkor is, s ha itt-ótt, az utolsó években, reálisabb történetszemlélet is felütötte fejét, annak bizony meg kellett szenvednie azért, hogy a közhangulattól felszabadi tótt á magát. Nem kell részleteznem, mennyire megváltozott azóta a világ és minő uj feladatok elé állította a nemzetet és annak szellemiségét, tudománya művelőit is. A modern kutatónemzedék, az is, mely miég az államfordulat előtt kezdte meg működését, de még elég vitalitással bírt az uj, nehéz idők nyomása alatt az optimizmustól elfordulva az uj kor követelményeihez igazodni, s azok is, akik már nem is látták a régit, egyformán kibővítik a magyar szellem- tudományok kutatási körét. A korábbi központi élmény, az állam és közjóig prioritása minden más felett, visszavonulóban van e újabb jogtörténeteink hatalmas lendülettel mutatják ki a magyar állami és jogfejlődés nyugati és egyéb kapcsolatait. Hiszen csak ha az idegen hatásokkal tisztában vagyunk, mondja helyesen Eckhart Ferenc, a jogtörténet tanára a budapesti egyetemen, csak akkor tudjuk pontosan mególlaioitani, mi az eredeti, a magyar szellemből származó, alkotmányunknak évezredes épületeiben. Idegen toliakkal ékeskedni nem akarunk, nincs rá szükségünk. Történetiünk és műveltségűnk mindenkor a magyar .és a nvugati, keresztény európai elemek szintézise volt. Mályusz Elemér a budapesti egyetemen magyar történetet ad elő a „gothika korában*', i Mindinkább szaporodnak a kutatások, melyek a művészettörténet határait messze elhagyva, a magyarországi barokk műveltség, államszemlélet, társadalom részleteit vizsgálják- Az uj tudomány előtt nem kétséges, hogy Pázmány Péter őseredeti magyarságát csak akkor ismerhetjük fel, ha korának barokk-vallási elemeit szét tudjuk különböztetni az ő örökölt és egyéni magyarságától, de viszont az sem lehet kétséges, hogy az egész Pázmányt, a hatalmas magyar főpapot, a barokk Nagyszombat alapitóját csak e kettő, a magyar és a nyugati barokk elem együttesen tették történeti alakká és hatóerővé. Az uj történeti szemlélet esaközeiivel nemcsak a magyar jelleg igazi ősi vonásait fedezzük fel, hanem azt is, hogy mindenkor Középeu- rópáihoz és a nyugati kereszténységhez tartoztunk, szélső pilléreként Európának a pra- vosalávia. a bizánci kultúrkör, a szláv tenger partjain. A korszüksógletek hatása alatt három téren különösen nevezetes munkát végez az uj tudomány. Egyik a nmzetiségi, mai terminológiával, kisebbségi kérdés története, melyre nézde első sorban a politikai, közjói, hivataltör léneti tények újabb megvizsgálása vau folyamatban. A horvát-magyar viszonyt egész nyolcszázesztendős terjedelmében revideálták és aktuális politikai szempontoktól megtisztították Miskolczy Gyula, D-áér József és Bajza József munkái. A szerb kérdés legkritikusabb idejét, 1848—49-et Thim Józsefnek folyamatban lévő nagy publikációja világítja meg s reméljük, hogy Steiiner Lajosnak a 48-as szlovák mozgalmakat tárgyaló müvét mielőbb követni fogja a szlovák-magyar viszonynak egész 19. századbeli, aktaszerü története. Hogy a 48 előtti kisebbségi mozgalmaknak nem a magyar államnyelv megállapítása volt az oka s hogy ez a nem-magyar népek jogait nem sértette akikori fejlettségi fokukon és az akkori európai gondolkodás szerint, ezt iparkodtam kimutatni egy munkámban s különös .megelégedésemre szolgál, hogy Dániel Rapant, a pozsonyi egyetem szlovák tanára, a „magyarizációról" szóló nagy müve eddigi köteteiben hasonlóképp megállapítja, hogy bizony akkor nem volt magyarizálás. A kisebbségtörténet azonban, a német agrár. és szociális történetikutatása hatása alatt, ma már nem merülhet ki politikai és nyelvi tények magvizsgálatában. Kiterjed már az a település, hely és falutörténetre, illetőleg mind világosabb, hogy vegyes lakosságú területek, egymásai keverve lakott népek történetét ilyentén szociális és gazdaságtörténeti kutatás nélkül lehetetlenség megközeli- teni. Az uj tudománynak épp e második téren voltak legnagyobb nehézségei, miután az előző korszak tisztán állampolitikai érdeklődésnek hódolva legfeljebb, ugy-alhogy, a nemesség életviszonyaival foglalkozott, de az alsóbb néposztályokat s általában a régi Magyarország társadalmi nétegeződését figyelmen kívül hagyta. Történet tudományunknak a világháborút követően megalakult uj szervezete, mely a Magyar Történelmi Társulat elnökének, boldogult gróf Klébelsberg Kunénak nevéhez és a tőle megkezdett „ujabbkori Föntés" (Kútfőik) hatalmas sorozatához fűződik, a fejlődés menete szerint szintén elsősorban politikai érdeklődést szolgált, -« sorozatiban jelennek meg egymásután Széchenyi István, Batthyány Lajos, József nádor iratainak mammuth-kötetei — úgy hogy az agrár . és szórnál-történet megszervezése csak legújabb fejlemény. E kérdések mai állásának és jövő feladatainak pontos körvonalait adja a mostani kultuszminiszter, Hóman Bálint szerkesztésében megjelent „A magyar történetírás uj utjai". De ha a társadalomtörténet okleveles és aktaszerü kutatása ma még. mint más népeknél is a kezdet kezdetein van, annál nagyobb mozgalom észlelhető a néptudomány és néprajz terén, melyek a többé-kevéabbé kiveszőben levő szokások és más dokumentumok alapján a magyar és más népek lelkét és életmódját tisztázzák. E nagy mozgalomnak csak egyik ágazatát teszik Bartók Béla és Kodály Zoltán nagysikerű népdal- és népzene kutatásai. Győrftfy István az alföldi magyarság települését és pusztai életmódját rajzolta meg pompásan megírt és illusztrált műveiben, a magyar ciifraezür ornamentikáját hatalmas kötetben fejtette fel és mutatta ki a oLfraezűr divatjának a Dunán túlról a T lazán. túlra s onnan az erdélyi románsághoz való elterjedését. Madarassy László és mások érdekes eredményei mellett itt is megemlítendő Solymossy Sándor munkássága, aki a magyar mitihológiának korábban csak ábrándosán kutatott elemeit próbálja modem tudomá- mányos módszerrel megfogni s egyes kérdésekben, mint a vasorru bába, a Kacsa’óbou forgó kastély fogalmainál a gyárin ekmesék eredetét, amelyeken mindnyájan felnőttünk: az ősi finn-ugor vallás képzeteivei kapcsolta össze. Népi összetételünkben a finn és türk elemeket Németh Gyulának sikerült legpontosabban szétválasztania, ugyanezt a kérdést kutatja embertani szempontból Bar- tucz Lajos munkássága. A munka megkezdődött az utolsó tűz évben e e sorok irója, aki most fejezte be a magyarság újkori életének szintetikus feldolgozását, reméli, hogy e nagy kutatói mozgalom mű nél előbb avulttá fogja tenni az ő saját munkáját. * Kovács Alajos dr.: Az 1930. évi magyar, országi népszámlálás fontosabb eredményei. A budapesti Magyar Statisztikai Szemle 1932. évi 10. számában a magyar Közp. Statisztikai Hivatal elnöke ismerteti a legújabb hivatalos népszámlálás adataiból Magyarország lakosságának kormegoszlását, családi állapo tát, anyanyelv és vallás szerinti megoszlását magyarul tudók és nem tudók, imi-olvasni tudók számát, stib. A Magy. Tudományos Akadémián is előadott tanulmányából megtud juk, hogy a magyarországi kisebbségek ma száma 687.207, az összes lakosság 7.9 száza léka. (Ebből szlovák 104.819, az összes lakos •ság 1.2 százaléka.) Magyarul nem tudott a lakosság 2 százaléka. A 6 éven felüli lakosság bán jelentősen csökkent az irai-olvasni nem tudók száma 15.2 százalékról 9-6 százalékra Épp ennek következtében a választójogO'Sul rak száma automatikusan emelkedett, amennyiben az 1920-as népszámlálás alapján választójoga volt Magyarországon 2 millió 254.000-nek. míg a mostani népszámlálá alapján 3.004.Ó00-mek. Kovács Alajos dl', egyebekben is az érdekesebbnél érdekesebb szempontok alapján mutatja ki Magyarország lakosságának demográfiai alakulását. Sípos Sándor dr.: „Gardaságstatisztika adatok 1926—1932". (Magy. Sfcat. Szemle ki adása. Budapest 1932. 1—96 old.) E kiadvány Magyarország gazdasági életének fejlődésé. 1926-tól 1932 júniusáig a legnagyobb részié tességgel, havonkénti számsorokkal, index számokkal és számos grafikonnal ismerteti magyar és francia szöveggel. Megbecsülte tetlen értékű kézikönyv mindazoknak, akii. akár a mezőgazdaság, akár az ipar, keres kedelem, vagy pénzügy problémáival foglalkoznak Középeurópában. Az egész gazda sági körforgás, a válságok, konjunktúrák ér dekonjunktúrák váltakozása előttünk ál! könnyen áttekinthető számsoiozatokban. TAVASZI GARDEROBJAT: miODIA Ruha*estŐ és IVIllim wayn««may*r Banská Bystrica, hozza rendbe, j
