Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-19 / 66. (3176.) szám

14 ^rxgai-A\\(Aarhi rlap 1933 március 19, vasárnap. SzmHÁzKönVvKabTf iba * 4 A pozsonyi újságírók csütörtöki hangversenye a teljes siker jegyében fog lezajlani Pozsony, március 18. (Pozsonyi szerkesz­tőségünktől.) Már csak négy nap választ el a pozsonyi magyar újságíróik csütörtök esti hangversenyétől, amelyen — mint ismeretes — fellép Henri Marteau, a világhirü hegedű- művész, továbbá S. Sági Margit operaénekes- nő és Macudzinsky Rudolf zongoraművész. A hangverseny iránt városszerte nagy az érdek­lődés. Egész bizonyos, hogy az idei hangver­senyszezonnak nagy és kimagasló eseménye lesz ez az est. A városi színházban előzőleg rövid cseh prózai előadás lesz, hogy a hangverseny pontban fél tíz órakor meg­kezdődhessék. A hangverseny jövedelmét a magyar újság­írók Uniója állásnélküli tagjai számára fordítják, hogy a tagok részesülhessenek a genti segé­lyezésben. Az újságírók ezért a pozsonyi vál­lalatokat személyesen keresik fel, hogy a ne­mes cél érdekében felülfizetésekkel gyár a pitsák a bevételt. Eddig felülfizettek: Dunabank 1000 korona. Szlovák Ált. Hitelbank 500 korona. Franki-bankház 200 korona. Pozsony belvárosának sok kirakatában le­het ma már látni a csütörtöki szereplők fény­képeit. Budapesti színházak AHOL TILOS A SZERELEM R. Besier ötfelvonásos szinjátéka a Nemzeti Színházban Budapest, március 18. -Szinte érthetetlen, hogy Hevesi Sándor, aiki a darabot a színpadi iró hozzáértésével és finom irodalmi Ízléssel fordí­totta, igazgató korában miért nem hozta színre R. Besiernek ezt a kedves, költői és irodalmi levegőt árasztó színmüvét. Sok támadást lesze­relhetett volna vele, amely működése ellen «a sajtóban több-kevesebb joggal elhangzott. Ezt a darabot, amely Anglia egyik legnagyobb költő nőjének, Barret Erzsébetnek, Anglia egyik legnagyobb költőjéhez, Browning Eduárdihoz, való szerelmét tárgyalta, Londonban két álló esztendőn át játszották és — úgy mondják — Hevesi három évvel ezelőtt szerezte meg. És nem adatta elő. Márkus Lászlónak kellett jön­nie, hogy a magyar közönség is megismerje ennek a bájos romantikát lehelő színműnek a szépségeit és megismerje azt a — a Nemzeti Színház ragyogó előadásában kissé elhomályo­sított — harcot, amelyet Erzsébetnek tulajdon apja szerelme ellen kell megvívnia, hogy az apai háztól megszökve szerelmesével egyesül­hessen. A darab rendkívül érdekes és izgalmas nemcsak azért, mert igaz, megtörtént eseményt vetít a színpadra, hanem azért is, mert magát az eseményt kitűnően megformált; életteljes alakokkal játszatja el a szerző, taki költő tud maradni akkor is, amikor a rideg valóságot kell elmondania. Angliában a Barret család an­nak idején tiltakozott a darab ellen, mert az angol előadásban túlságosan kiéleződött az apá­nak leánya iránti szerelme. Ám a tiltakozásnak semmi eredménye nem lett és Besier müve óriási sikert aratva uralta az angol színpadot. A siker annak ellenére, hogy a millió, amely­ben lejátszódik, idegen és ismeretlen, Buda­pesten sem maradt el. A darab irodalmi szépségein tűi ez kétségte­lenül annak a remek előadásnak a követke­zése. amelyet a budapesti Nemzeti Színház nyújt. A szereplők élén Bajor Gizi asszony ha­lad. Nem találok megfelelő jelzőket, amelyek­kel ennek az istenáldotta nagy művésznőnek' az alakítását elhalmozzam. Erzsébetje olyan tö­kéletes, olyan el- és magával ragadó, hogy csak a csodálat hangján lehet Írni ég beszélni róla. Három felvonáson át egy kerev°ten fekve ját­szik, (Barret Erzsébet éveken át súlyos beteg volt), de ebben a kényszerű mozdulatlanságá­ban is olyan mély és emberi, olyan bájos és közvetlen, hogy az ember léJekzetét vissza­fojtva hallgatja. Rápolti Anna az egyik testvér szerepében nagyszerű, de a többiek is, az üde és okos Oombaszögi Irén. a csacska Aghy Erzsi, a férfias és rokonszenves Pethő Attila (Brow­ning), a mulatságosan méltóságos Harasztos Gusztáv, a joviális Sugár Károly és a művé­sziesen dadogó Perényi László díszére és be­csületére válnak a Csat-hó Kálmán által kiváló Ízléssel és fölényes tudással rendezett előadás­nak. HÁZASSÁGGAL KEZDŐDIK Vaszary János háromfelvonásos vigjátéka a Belvárosi Színházban. Házasság, d kezdődik és — természetesen — házassággal végződik Vaszary Jánosnak most bemutatott vigjátéka. A darab nagy lendület­tel indul, de irt- Vaszary János már ennél sók­kal jobb darabot is. — A makacs, elkényezte­tett asszonyka nyomban az esküvő után össze­zördül újdonsült férjével és apja üzlettársával megszökik. Rablók kezére kerül, akik nagy vált­ságdíj-alanyt látnak az asszonyban. Az asszony azonban, a makrancos hölgy egy kései újvilági utóda, ráncba szedi a rablókat, akik már szí­vesen fizetnének is, ha valaki megszabadítaná őket őnagyságától. A szabadító egy apróhirde­tés alakjában jelentkezik. Aki a hirdetést köz­zétette, — az elhagyott férj. Azért keresi a feleségét, hogy a váláshoz szükséges nyilatko­zatot vele aláírassa. A férj a rablók hívására megjelenik és — revolveres fenyegetések kö­zepette — kibékül hitvesevei. Ami nem is mégy meglepetésszámba, mert hiszen mindaketten ha­lálosan szeretik egymást. De miért kellett ezt három felvonáson át titkolni, mikor amugyis mindenki tudta? A darab, mint már mondottam, nem tartozik Vaszary legjobb darabjai közé. De kacagni só­kat lehet rajta, különösen az első felvonásban, amely az egyetlen kitünően sikerült része a víg­játéknak. Talán ez is a baj. Mert a második és harmadik felvonás távolról sem elégíti ki azt a jogos várakozást, amelyet az első vált ki a nézőből. A színház mindent megtett, amit megtehetett, hogy sikerre vigye a szerző által pompásan ren­dezett darabot. Lázár Máriánál jobb, kedvesebb, durcásabb, szeszélyesebb asszonykát nem is le­het képzelni és Huszár Károly, a népszerű Pufi, is elsőrangú a szerelmes és kacagtatóan intri­káló üzlettárs szerepében, és férfias, szimpati­kus férj Páger Antal és jók Harsáuyi Rezső, Justh Gyula, Nagy György, Tfaróthy József, Boray Lajos is, egyszóval mindenki jó, csak éppen a darabbal van egy kis baj... De ne- . vetni, sok^t lehet. Zólyomi Dezső. / —---------­(* ) A Jövő 6—7. száma. Tegnap hagyta el a nyomdát a Jövő február-márciusi 64 olda­las dupla száma. Ezzel a népszerű kultúr­politikai folyóirat fejlődésének ujalb stádiu­mába lépett. A lap szám-ról-számra fejlődik és terjed, úgy hogy most, alig félévvel a megalapitása után, már 1300 példányban je­lenik meg. A lap terjedésének oka nem utolsó sorban hallatlanul olcsó előfizetési di­jában rejlik. (Előfizetési dij egy évre mind­össze 20 K ) A Jövő nemcsak a legolcsóbb magyar folyóirat-, hanem egész Középeuró- pában nincs folyóirat, amely hasonló terje­delemben és kiállításban ilyen olcsón kapha­tó lenne. Előfizetéseket fölvesz és mutat­ványszámot küld a kiadóhivatal: Kassa, Fő- ueca 27, Merényi Imre címén. A tanulni ány- rov atban Thai ez László és Schmitiz Károly Apnonyi szellemének áldozik. A szám egyik értéke Duka-Zólyomi Norbert dr. 16 oldalas tanulmánya a szlovenszkói magyar líráról- Zombory György érdekes statisztikákkal alá­támasztott cikkében a munkanélküliség pro­blémáját világítja meg a szlovenszkói ma­gyar kisebbség szempontjából. Za-pf László: Hárem kulturifront, és Toperczer László: A müvészzseni lélektana ciraü cikkei zárják be a tanulmány-rovatot. A terjedelmes Figyelő­rovat szintén értékes része a lapnak. Az eb­ben a részben közölt 18 kisebb cikk közül megemlítjük a következőket: Mikor az Aka­démia osztogat. Cseh tőke Szlovenszkón- Wagner Ridhárd. Az exportpolitika válsága. John Gaiswortlhy. A hadiipar és a pacifiz­mus. A kapitalista tervgazdaság. A szlovák politika tévuta. Milliós jövedelmek. Európa legdrágább állama. A kompromi aszúm er­kölcs isége. Szovjetoroszország és a szerzői jog. A munkanélküliek kulburtámogatása. Politikusok és a közgazdaságtan. Gazdag kritikai és hírrovat egészíti ki a nívós szá­mért. A Fórum-rovatban Sándor László vála­szol Bró Lucián és Sinkó Ferenc cikkére a szlovenszkói magyar cserkészet válsága ügyéiben. (*) A Kazinczy Társaság csütörtökön ren­dezi legközelebbi kuloir estjét. Kassai szer­kesztőségünk jelenti: A kassai Kazinczy Tár­saság csütörtökön, március 23-án este 9 órai kezdettel rendezi legközelebbi kulturestjét a kassai Lőcsei-ház nagytermében. Erre az alkalomra i.s nivós műsort állított össze a társaság vezetősége, melynek keretében Maurer Irma énekes tanárnő két énekszám­mal szerepel, Darkó István, a „Magyar írás" szerkesztője novelládból olvas föl, Resatuó Sári pedig Móré Ferenc és Dokupil István verseiből szaval. Az énekszámok zongora- kíséretét GrünwakL Nándorné-Deutsch Ró­zsi látja el. (*) Thirring GuSztárné Wai®beeker Irén: Tallózás". (Költemények, népdalok és pró. zák 1932.) A budapesti Magy. kir. Egyetemi Nyomda ízléses kiadásában most jelent mag az ismert nevű írónőnek legújabb kötete. Szerzője jól ismerős a Szepességben és Be­regszászon is, amely vidékek em'ékeiből szövődött néhány hangulatos és mélyen át- érzett költemény e versciklusban is. Azon­kívül figyelemre méltó egy népdalsorozat, amelyet egy érdekes nyugatmagyarországi német kisebbség: a hienc nép eredeti dalai­ból gyűjtött össze a helyszínén. A kötet egyébként is egy életen át gyűjtött esztétikai és fölklorisztikus vizsgálatok leszűrt végered­ményeit is közli tömör tanulmányokban, úgyhogy a kötet Urai értéke mellett egyút­tal előbbre viszi a népművészetek és az esz- 'étika egyes, eddig elhanyagolt területeit is. (*) A Fö’des-társulat Érsekujvárott. Érsek­újvárt tudósitónk jelenti: Földes Dezső nyu- gatszlovenszkói színtársulata ismét megkezd­te érsekujvári működését s a társulat rövid pótszezonra már meg is érkezett. A műsor szerint szombaton és vasárnap „A teve" cí­mű operett került bemutatásra. Hétfőn — filléres előadásban — Pagnol ,Fanny“ cirnü nagysikerű, irodalmi értékű drámáját mutat­ják be, amely iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg- A hét másik érdekes irodal­mi eseménye ,.A szabin nők elrablása" című komédia bemutatása, amelynek főszerepét Földes igazgató fogja játszani. A többi napo­kon reprizekre kerül a sor. Kedden „A mo­soly országa", szerdán a „Weekend". Tekin­tettel arra, hogy a pótszezon a filléres előadá­sok jegyében fog lefolyni, erős szezonra van kilátás. Hajápolás, haifestós, tartós ondulálás elölt (lialato* u baját oAlunb megnzsg&itattK. Fejbőr-, aro és kézápolás 'egrétribb é* legjobb szakiameröjt Béres Mihály. ItoSíce, Pö-u. 85. (Andrássy palota) Ingyen tanácsadási Szolid árak . (*) Kétzongorás hangverseny. Pozsonyból jelentik: Szerdán, e hó 22-én este 8 órakor lesz a pozsonyi vigadó termében Németh L. István tanár és Berényi Margit hangverse­nye. E hangverseny iránt a zenekedvelő • kö­zönség köreiben a legnagyobb érdeklődés nyilvánul meg, melyet egyrészt a rendkívül szép és érdekes műsor, másrészt pedig Né­meth tanár rendkívüli művészi egyénisége és társnőjének, Berényi Margitnak nagy ze­néi tehetsége indokol. Jegyek elővételben ■még kaphatók Stampfel könyvkereskedésé­ben, Mihály ucca 4. szám alatt népszerű ol­csó árak mellett. (*) Csupa hangulat és kacagás lesz a Toldy Kör műkedvelőinek április 2-i előadása. Pozsonyból jelentik: Az Ingyen élők kedves vidám levegőjét elevenítik föl április 2-án, vasárnap délelőtt a po­zsonyi városi színházban a Told y-köri műked­velők. A darab a- mait század nyolcvanas-kilencve­nes éveiben szenzációs sikert aratott. Parádés sze­repet adott benne Blaiiá.né, amelyet az ő számára irt a darab szerzője, Vidor Pál, aki egyúttal Bla- háné partnerét aJakitotba. A modernizált darab fő­szerepeit az Iglói diákok és a Bajusz előadásából jól ismert Bokor Mária és Fügérey Gyula alakítja.. Arai ti nos Gaál Ella Fürgémé szerepét adja. A leg­utóbb nagy elismerést aratott szende szerepében ismét Wiimmer Marianna mutatkozik be. Kitünően kacagtató szerep Matzon Ernőné-é és Sárai Palié, akiknek tehetségét Pozsonyban mindenki ismeri és becsüli. Farka® Lajos és Székely Béla az „In­gyenélők" oszlopos tagjai. Uj erőt ismertünk meg Telly Jánosban, akinek komoly alakítása bizo­nyára elismerést fog aratni. A zenét a k'tünő Buga Miska cigányzenekara szolgáltatja. Külön érdekessége lesz a darabnak Ga.ray Gerda tánc- művésznő vendégszereplése', aki egy groteszk tánc­cal és a harmadik felvonás falu-jelenetében leány- csoporttal lejtett magyar tánccal fogja gyönyör­ködtetni a közönséget. Az előadást ezúttal is Mat­zon Ernőmé rendezi, akinek szakavatotteága tel­jes mértékben biztosítja a sikert. Jegyek elővé­telben már kaphatók 1-töl 20-koiromás árba® a vá­rosi eziinházban Zelindknél. SZEPLÓT májfoltot és minden- 11 fajta bőrbetegséget s. azonnal megszüntet a világhirü Földes- ^ féle aradi N. I Margit-créme és szappan Az arcbőr rövid idő múlva szép, fiatal és üde lesz, a ráncok kisimulnak. Mivel a MARGIT- CRÉMET sokan utánozzák, saját érdekében csak eredeti védjegyünkkel leragasztott dobozt fogadjon el. Nyitva, vagy kimérve, eredeti MARGIT-CRÉME sehol nem kapható. Főlerakat Csehszlovákia részére: „Sz. ERZSEBET gyóöjrszeitár. Bratislava (Pozsony) Duna n. 38 IfUMaiüeök Pl ERRE CORNEILLE (1605—1684) francia drámairó „Titus és Berenioe" című drámájában, amelyet Moliére színtársulata adott elő, Domitianus szerepét Miohel Báron (165,3—1729) játszotta. A színész, amikor sze­repét tanulta, egy négysoros vers értelmét sehogy sem tudta kitalálni. Megkérdezte Mo- 'Liéret, hogy mi annak a négy sornak az értel­me, de Moliére csak a vállát vonogatta. Bá­ron ekkor magát Corneille-t kérdezte meg. •hogy mit jelent az a négy sor. Corneiíle né­hányszor átolvasta a verset, majd igy szólt: — Mi tagadás, most már magam sem ér­tem. — Hát akkor mit csináljunk? — Semmit. Csak mondja, el szerepét úgy, ahogy van; lesz majd olyan ember, aki nem érti és mégis csodálni fogja. * BERNARD SHAW angol humoristától megkérdezték: — Szereti a kisgyermekeket? — Nem mindegyiket-, — felelte Shaw. — Hát melyeket szereti? — Azokat, akik kiabálnak. — Nagyszerű. De miért? ■— Mert azokat azonnal elviszik. * HANS CHRISTIAN ANDERSEN (1805—1875) dán költő és iró gyermekkoráról beszélik ezt i a kis apróságot: -\ Andersen ötéves volt. Egy napon dajkája belépett a szobácskába., ahol a kis Andersent sírva találta. — Miért sírsz, kicsikém? — kérdezte tőle. A kis Hans igy felelt: — Egyedül voltam ... unatkoztam ... hogy kissé szórakozzam, elmeséltem magam­nak egy mesét... És mert szerepelt egy bo­szorkány is, nagyon megijedtem tőle... A KASSAI MAGYAR SZÍNHÁZ MÜSRA: Vasárnap délután: Nyitott ablak. Nóti Károly ki­tűnő vigjátéka. Vasárnap este: Amikor a kislányból nagylány lesz. Operett. Ferenczy Marian vendégszereplésével. Hétfő: Forgószél. Boross Elemér nagysikerű drá­májának bemutatója. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ÉRSEKUJ VÁR OTT: Vasárnap délután: Hawai rózsája. este: A teve. Hétfő: Fanny. Kedd: A mosoly országa. Szerda: Weekend. Csütörtök délután: Ludas Matyi. este: A szabin nők elrablása. A RUSZINSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA MUNKÁCSON: Vasárnap délután: Weekend (operett). este: Légy az enyém! Hétfő: Uferini mii vészestje kábáiévá). Kedd: Sasfiók. Szerda: Nyitott ablak. (A társulat bucsueetje.) A KASSAI KORZÓ-MOZGÓ MŰSORA: Hétfőtől kezdve: Jonny ellopja Európát. — Harry Piel színészi j és rendezői mesterniüve ez az órdekfeszitő film. Főszereplői: Alfréd Ábel, Darry Hóim. Cári Balhaus. Elökészülietbem: Volt egyszer egy keringő. Lehár í! Ferenc gyönyörű zenéjü operettje Eggert-h Már- tával a főszerepben. * AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ HETI MŰSORA: Szombat—vasárnap, t. hó 11—12-én délután H3 óraikor: A vad orchideák. Az II IiJL****** expediciós és porlóköltsége felében 5.— (öt) 1933 NaflV 8CPHP3 NflllTíiriinK koronát igen tiszteli előfizetőink bélyegekben is évi 8"wUj l'CPCÖ liapiaiuim beküldhetik kiadóhivatalunkhoz, Pralu,Pániké 12

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom