Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)
1933-03-14 / 61. (3171.) szám
1933 március 14, kedd* ^ ———p"wp i nq Újraéled a gardedám, kiveszőben az — elefánt Az egész világsajtót bejárta a hír, hogy az uj amerikai elnök felesége, Rooeeveltué, elitéiben nyi- latkoatt az amerikai itkppeir-leáinyckról, ©őt ezeket egyenesen Ám ort ka szégyenének nevezte. Annál inkább, mert sehol a világon nem olyan elkényeztetettek a gyermekiek, mint az Egyesült Államokban e már azért is a fiatal leányok részéről visszaélés a szí; lökkel szemben, hogy akár weekeodek j kétnapos kirándulásai során, fiatalemberek kel, | minden kísérő nélküli, együtt, szórakozhatnak, Mrs. | Roceevelt' kijeleníette még, hogy 5 az ő tizennyolc eves leányát még az uceára sem engedi gardedám nélküli & ajánlja, hogy az aimerikaii anyák sorjában hasonlóképpen cselekedjenek. Áld az amerikai viszonyokat ismeri, e híradás nyomán cisztában lehet azzail, hogy az Egyesült ÁDaimick.ban, ahol az elnök és az e'nötkné bármiféle höinigeuIyoBOtt véleménye, állásfoglalása írott törvényként órvényesüO, ezennel befellegzett a tuii- t-.zabad, csélcsap fiús 1 eánycskodáenak, a leányok szélsőséges kiimocainásarnak. S ez nekünk, magyar úri társadé,lomnak nagy elégtétel. Mert kétségbevonhatatiamul igaz, hogy a magyar úri családok már évszázadok óta ragaszkodtak ahhoz, hegy leányaik kellő családi vagy baráti kiséret nélkül, semmiféle „közmű lafeágon‘‘ ne jeferuheeeeneilc meg. Bár a , gardedám“ elnevezés csak XIV. Lajns korában született meg, régi magyar magyaeszimyailnknál magától értetődő volt, htigy ö leányok férfit:’ rsaeágbam csakis „aityaíiság- beli támláik” jelenlétében szórakozhattak. A spanyolok szigorú gardedámrendszere Sehol a müveit viliágon a fiatal leányt és általa- {( bon a nőt nem őriztek olyan szigorúan, mint Spanyolországban. S ez így van miég ma is. Ma és ugyanakkor, amikor az angol, ©véd, norvég, hollandus, dán leányok olyan szabadságot élveznek, hegy fiatalemberekkel kísérő nélkül — éjjel-nappali kirándulásokra mehetnek, a spanyol nők. a mi magyar fogalmainkhoz képest is, szinte hihetetlen kor 1 átázásoknak vannak alávetve. Igaz ugyan, hegy önnek q rabezdgasaerü nő-megalázotteágnak az eredetét. ott keli keresnünk, hogy a régi Hispániában évszázadokig a keleti, arab származású mórok, uralkodtak, akik a nőt (akár a feleséget is) rabszolga- somba való. alacsonyabb rendű lénynek tekintet-; ték, akinek a nyilvánosság előtt mutalko-zni nem I volt szabad. 11 Jellemző erre egy híres spanyol iró, Jua,n Manuel j mondása: ..ha egy spanyol férj azt mondaná, hegyi a vizek felfelé folynak, azt a feleség tartozik szív- j vei, lélekkel elhinni.” — Avagy nagyon jellemző j az a spanyol közmondás: „szeresd ez uradat, mint I jó barátot s félj tőle, mint ellenségtől”... tó, ha í még hozzátesszük, mint ahogy 1043-ban, egy His- i pártát bejárt előkelő francia dáma, D’Auiuoy asz- i , szuny inja. hogy a családi nagy ünnepi ebédeken j o férfiaknak — padok mellett, az asztalhoz, mg a j nőknek, padok nélkül a — fődre, a padlóra terítettek 6 ott kellett „törökülésben” végi gsze:. ved- n'iök az ünnepi Lakomákat is, — akkor már kiaia- kullióban van ©jöttünk a spanyol nő társadalmi helyzete. jogosultságuk kétségtelen, mégis szívesen látják a magiuk körében, szükség szerint, a — gardedámot. A jó óreg „e!eiúni“ históriája A mai nemzedék, a mai fiatalság talán már nem is tudja, miféle furcsa teremtvény, miféle életszükséglet volt a mi, öregek, régi jó udvarlásában, szerelmi életében, összeházasodásában az — elefánt. Hát például, úgy volt, úgy esett: Pista bácsi, aki ma legalább is többszörös nagyapa, afféle huszonkét, de lehet, hogy csak tizennyolc éves korában, szerelmes volt egy kis Erzsikébe. (Akkoriban a leánykákat még nem hívták Babvnak, Brúnóinak. Ba.bszi.nak, Cicának, Dencinek, Francinak, Guzinak, Heddynek, Jollynak, Mackónak, Nusinak, Prunci- nak, Rollynak, Sodrának, Tivlkének és Yvettnek). Szóval és azonban, ennek a kis Erzsébetikének volt két, vele köze lkom két helyes, ugyancsak felnőt- terske nővérkéje is, akik, mint afféle kis leányok, mindig és mindenkor belecslmpajkodtak az Erzsébet nővérkéjükbe és pedig akkor is, amikor a Pista fiú, aki akkoriban már miniszteri fogalmazó volt, udvarclgatni kezdett neki. Ez a testvéri ra- \ gaszkodás, bármennyire természetes és megható { volt is, Pista barátunkat a circuhmaiban némiképpen mégis csak zavarta. Erre fel, megkérte azután Írét barátját, a Gyurkát meg a Jóskát, hogy valahányszor ő a zsurokon, a kirándulásokon az Erzsé- betkével négyszemközt akar lenni, a két nővérkét „kapcsolják le“ róla 8 akár tetszik nekik, akár nem ez a két leányzó (súlyosabb eset volt., ha ezek már „ndicsetobeik” voltaik), foglalkozzanak veink, tegyék nekik a szépet, hogy ilymódoa Pista és Erzsébet,ke egymással zavartalanul cseveghessenek. No már most, az ilyen „elhárító” Gyurkákat és Jóskákat nevezték a mi időnkben „elefántnak”. De ugyancsak lehetett elefánt egy idősebb gardedám tántihoz csatlakozott rokon vagy idegen bácsi is. Ezeket edőrobocisátva, most pedig következük az „elefánt” elnevezés históriája: Az eredetit egy régi araib legenda fedi fel Nádin, a nagy sah, szerelte Seherezádét s az is őt. De minthogy a keleti nő, már akkoriban is tá- gaibb szívű volt, Seiherezáidénk a hatalmas sahon kívül szerette még Khu'tu kánt. Husszán kán fiát s az is őt. Az ilyesmi pedig ekkoriban .meglehetősen veszedelmes volt, mert. Nádór sah ha valakire féltékeny volt, az egyszerűen egy ánbóccszltophoz köttette, majd a Iája tüzet gyujitatott s illymóden a lángoló szirvii férfi szépen elégett a máglya lángjaiban. Khulu kánnak nzcmibain volt egy niagybaitaimu barátja, Hanresdad, aki pedig volt vofia a nagy sah kedvenc elefántjának az őrzője. S itt meg kell mondanom, hogy a sah ért a Baibekán nevű elefántját bizony éppúgy szerette, miint Seherezádéjút. S' ez idejét is úgy esz tóttá be, hogy a hét egykét napját, Seherezádéra nem is gondolva, kedvenc elefántja társaságiában töltötte. Mondanom sem keü, hogy <4 elefánt derék és hűséges őre, Honmesdad, ilyenkor titkon mindig értesiteíte Khiulu kánt. Történt aztán, hogy az elefánt, a drága Babekán* egy szép napon, százharmincéves korában, kimúlt. Képzelhető, hogy ezt a szomorú eseményt nem mer* ték a nagy sahnak megmondani. Elleniben azt eszel* ték ki, hogy az elhunyt- e’efántot gyorsan kitöm* ték, de — hagytak a belsejében annyi helyet, hogy; odö derék őre, Hormesdiad belebujhatott s ily módon valahányszor a sah jött. Horniesdad az elefánt fejét és orrmányát mindig belülről mozgathatta. — így is történt mindem ailk-aTommal és ilyenkor Hor* mesdad mindiig izent Khulu kánnak: ,,Ma bátran lehetsz Seherezádéval, mert ma megint én leszek az elefánt”... Szóvatl és röviden, Nádit sah kora óta nevezik a szerelmesek útját egyengető jóbarátot — elefántnak. Ma pedig, már ez is a miulté. Ugyan-ugyan, kinek, miféle szerelmes párnak kell ma már — elefánt. Ma en&Gküil is szépen megbeszélnek mindent, fiatal leányok — és házasuló fiatalembereik egymás közt, — nyilitam, őszintén, mindent mérleg,elve és ridegen megfontolva, még pedig — minden ellenőrzés nélkül. Nem kell hozzá &eon — gardedám, bármennyire visszahívja ezt a régi rokvizitumofc Rooseveitné ehökasszony és még kevésbé vsa szükségük — elefántra, legfeljebb nekünk, öreg iróemberekmek int eszünkbe. mint régi bájos emlék, amiről azonban talán mégis helyénvaló volt, igy néhány sorban elcsevegni. ifj. Gonda Béla. Letartóztatták Gajda Kohzinek vallomása alapján Egy harmadik katonatisztet is lefogtak a brünni puecsal kapcsolatban — További letartóztatások Prága, március 13* A lapok jelentései szerint a brünni fasiszta pucesal kapcsolatban Krystóf törzskapitány és Sádek őrnagy letartóztatása után az elmúlt napokban újabb katonatisztet tartóztattak le Cupr főhadnagy személyében. A most folyó kihallgatások alapján újabb két letartóztatás történt Briinn vidéken s nem lehetetlen, hogy további letartóztatásokra is sor kerül. Vasárnap délelőtt beszállítottak Brünn kornyékéről további négy személyt Kobzinek vallomása alapján, akik Kobzlnek •és Gajda között futári összeköttetést tartottak fenn s közvetítették Kobzinekcek a puccs előkészítéséről szóló parancsokat, amelyeket Gajda küldött, A vizsgálat egyébként már vége felé közeledik s a vádirat kidolgozására mielőbb sor kerül. S ennek még ma. )6 megvan az ez utórezgése, főt nemzeti szokáaszerü beidegzefctségs, hogy a spanyol nő — gardedám nélkül nem tehet egy lépést sem. Náluk a fiatal urileány még a szemközt levő fűszeres bobba sem mehet el cseléd, vagy szülői kiséret nélkül. Sőt az asszonyt is, a bevásárlásai, avagy uecai sétái során anyja, vagy valamelyik nőrokona kiséri. Sőt, bárm'lfáie nőtárs óságba is. csak kellő nők isé rőttel mehet. És. hogy a spanyolok ezt a minden lépésnél megfenné élődő gardedámo©- kedást mennyire komolyan veszik és hegy igazán, mennyiben vérükbe ment ez át, jellemző reá, a spanyol ezármazáeu, híres fiknezárnak, Dolores dél Riónak a nyilatkozata- „Hollywoodban mindig társaságban jártam az uccákat, — most, begy néhány napra Pár'sba kerültem és itt a nagy avenue- fecn egyedül bolyongok, ez szinte szokatlan nekem és némiképpen fáj is, mert spanyol nevelésem és szemérmem fellázad az e len, hogy mint nő, az nótákon egyedül kóboroljak ,. A mai világ gardedámjai Itt bevezetésül meg kell említenem, hogy a mai modem Olafizorezág nagy Mussoliinije. ugyanakkor, amikor a nőt elvi szemponttól a politikában nem engedi érvényesülni, általában majdnem arra az álláspontra helyezkedik, mint a spanyolok: a mai Itáliában fiatal leányok sehol sem jelenhetnek meg hozzátartozóik kísérete nélkül »Sőt — minden leányüsssejövetelen (kulturális és sport stb. ünnepélyeken) a leányoknak hivatalosan kirendelt őrzői, mondjuk -—gardedámjai vannak és pedig olyanok, akik hivatásukért egyben — felelősek is! De meg kell említenünk még azt is, hogy bármennyire weekend-eaaibadságu is ma bizonyos tár- eadaJlinwi osztályok leánysercge, mégis 0 magyar müveit, úri társadalmi életiben. M-rs. Roosevellt legújabb propagandája nélkül is, ma is megvan, él és virágzik a gardedám tirad ic ónál is. hagyományos kultúrája s ez ellen « legmodernebb él etf elfogásai, gondokorlái-u leányaink eean tiltakoznak. És ez kü- lönöoen jellemző akkor, anmikor a mai zsarolt, te-a délutánok és bálok névsorában böngészve (s itt bor.: ánot, hogy statiszUkázunk), közel negyven szá- za'ék a — főiskolai leány hallgató és már egyebütt ti gozó fiatal leány, — akik, bár önállóságra való A közismert Diuracska álí a megpum- polt Szlovenszkói Társadalom meg- nemjelent Lexikonjának hátterében Már két év előtt feljelentéseket tettek a beugratoft előfizetők Pozsony, március 13. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Jelentei tűk lapunk szombati számában, hogy Jáross Andor magyar nomzetii párti tartomány- gyűlési képviselő levélben hívna fel a szlovenszkói országos elnökség íigyelimét egy Saiovenszkószerte folyó ah óiéra, a „Szlovenszkói Tá-xendalmi Lexikon” ltiadésia körüli dolgckira ás arra. hogy az országos hivatal nevével az akvizíciót végző ügynökök valószínűleg visszaéltek. Járass Amlor 'in erpelíáció- ezáimba menő levele Pczscnybin és valószínűleg szerte SzLovenezkón nagy szenzációt, keltett, mert Pozsonyban sokan tudják, hogy a Társadalmi Lexikon kiadása, illetve ki nem adása körül Djnracska András „szerkesztőnek4*, ez egykori Propagacsna Kancellária volt tagjának vau szerepe. Ezt különben több pozsonyi lap is megírta. Djórácskának 1930-ban jutott eszébe az a bizarr gondolat, hogy „az elmúlt 12 év történelmi résztvevőit — akik ma és a közelmúltban a szlovenszkói és ruszin- szkói társadalom kifejlődése érdekében dolgoztak 4 — csekély kétszáz koronáért meg fogja örökíteni az utókor számára. A mü címe „Reprezentacny Lexikon Slovenska” lett volna. A kiadásra vállalkozott Djuracska kiküldte ügynökeit a ezélróz&a minden Irányába akvírálni. krodalhelylőéget a Jaross-féle levélben fis jelzett PauEm Tóth- (azelőtt Krisztina-) ucca 13-as számú házban állítottak fel, majd később a Veoitur-ucca 11. számú ház II. emeletén. (Persze, egyiiik iirodiánal sincs már azóta se hire, 00 hamva!) Mintegy 120.000 koronát gyűjtőiek igy össze hatalmas propagandával. A „nagy mü” kiadása azonban egyre késett. Úgy látszik, a „kiadó” akadályozva volt a Lexikon kiadásában, mert az egész üggyel csak annyiban törődött, hogy ügynökei az országos hivatal előttünk érthetetlen ajánló soraival végigházalták Szlovenszkói és lázasan inkasszálták az előfizetési összegeket. Miután a lexikon megjelenése egyre .késett, az előfizetők türelmetlenkedni kezdtek. A pénzüket akarták visszaikapni, de a felszólító levelekre — amelyek részint a Paulimi Tótili-uca 18., részint, a Ventur-ucca 11. szám alá voltak címezve, — azt a választ kapták, hogy a „címzett ismeretlen”. Erre a pozsonyi rendőrigazgatósághoz fordultak, ahová sok ilyen feljelentés futott be. Á rendőrségen akkoriban megelégedtek azzal, hogy* beidézték Djnracskát, aki „Ígéretet tett” a mü kiadására. Ez 1981-ben történt. Azóta újabb kél év telt el, de MAGYAR ASSZONY LAPJA A NAGYASSZONY Rendelje meg a P. M. H. kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K, számonként 3*50 X lexikon még nincs és ezek után — úgy látszik — nem is lesz. Kívánatos volna, ha ez országos hivatal illetékes osztálya és a rendőrség nyilatkozna már ebben az ügyben s megtenné a szükségessé váló megtorló lépéseket. j Legújabb közgazdasági hírek — A kassai kereskedelmi- és iparkamara adóbizottságának ülése. A kas sai kereskedő Imi- és iparkamara közli: A kassai kereskedelmi- és ioar- ka-mara adóügyi bizottsága a legutóbbi napokban tartott ülésén az aktuális ügy ek hosszú sorát vette tárgyalás alá. A törvénytervezettel szemb ú, amely az egyenes adótörvény beszüntető rendelkezéseit megszorítani kívánja, a kamara elutasító álláspontot foglalt el. A bizottság elhatározta, hogy az illetékes fórumok elé terjeszti azokat a tudomására hozott konkrét adóvégrehajtási eseteket, amelyekben megállapítható, hogy az adókkueiár maga-magát megkárosította, kevesebbet érvén ei az árverésnél, mint amennyit, az adózó részletfizetésként felajánlott. — A bizottság hozzájárult a mészárosok és hentesek prágai központi szövetségének javaslatához, hogy a szakértői nyilatkozatok; és tanúvallomások az adótörvény szerint hasonló megítélés alá kerüljenek, aminöben a bíróság előtti vallomások. — Támogatta azt a javaslatot, hogy a kereskedőknél lefoglalt áru csak nagy tété ebben és nem közvetlen a fogyasztóknak ad ács ék ei az árveréseken, miután a mai módszer rendknü.i mértékben károsítja a kereskedőket és rontja ax árakat. — Tárgyalta a bizottság a.z illetékjog egyvs rendelkezéseinek módosításáról szóló uj törvény ja- javaslatot.. A kamara indokolt aggállyaát fejezte ki a. javaslat egyes rendelkezésekkel szemben és különösen a fellebbezés halasztó hatályának megszüntetése ellen foglalt állást'— Csaltakozik a bizottság a kereskedelmi grémiumok brünni országos szövetségének felterjesztéséhez, amelyben az kérte, hogy a kiskereskedőket és kisiparosokat mentsék fel az adóváUomás minden éven való beterjesztésének kötelezettsége alól. Hozzájárult A bizottság ahhoz, hogy a kamara ismételje meg már többszöri előterjesztését a pénzügyi minfeztóriumnál annak érdekében, hogy a 8 százalékos forgalmi adó a juh túrón ál 1.5 százalékra ezállit* tassék le épp úgy, mint ahagy az az olmützi kvarglinál történt;-f- A prágai átlatvásárra feliháj toltak 833 szarvasmarhát, amiből 522 történelmi országbeli s 311 szilovenezkói volt, Eladási árak: történelmi országbeli ökör: 22 darab 2.40—2.90, 63 darab 3—3.90, 2 darab 4.25—4.40, bika 2 darab 1.50, 125 darab 3—3.90, 10 darab 4—<1 4.20, tehén: 65 darab 2—2.90, 41 darab 3—3.90, 16 darab 1.05—4.90, üsző: 34 darab 3.10-3.80, 63 darab 4—4.85, szlovenszkói ökör: 62 darab 3.25—3.90, 110 darab 4—4.80, 17 darab 5—5.15 1 darab 6.60, 9 darab 7. bika: 1 darab 8.60, üs-ző: 47 darab 3—3.80, 8 darab 4—4.50 korona. El nem adtaik: 79 történelmi országbeli, 76 szlovenszkói szarvasmarhát.. A vásár lefolyása lanyha volt. 4- A prágai sertés vásárra felhajtottak 1751 sertést és pedig 1023 hizól, 87 nehéz sertést, 641 árlányt. Ebből történelmi országbeli '•olt 903 hizó, Szlovéniánkéi 117 hizó. jugoszláviai 449 ártány, romániai 87 nehéz seriés, 115 árlány, magyarországi 77 árlámy. Eladási árak: történelmi országbeli hizó: 2 drb 5.75, 4 drb 6 25, 900 dxb 7.30—7.00, szlovenszkói hizó: 117 drb 7.0 romániai nehéz sertés: 87 drb 7, jugoszláviai ártány: 12 drb 4 25—4.50, 258 drb 7.25—7.90, 116 drb 8—8.40, romániai ártány: 109 drb 7.25—7.90, 6 drb 8, magyarországi árlóny: 77 drb 8-05—8.20 korona. El nem adtak 63 Arlányt. A vásár lefolyása lanyha rvolC
