Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-14 / 61. (3171.) szám

1938 március 14, kedd. KOMMENTÁROK ★ ★ * HALOTTAK JUBILÁLNAK I. Galileo Galilei Pontosan háromszáz évvel ezelőtt érkezett Rómába Galilei, a hetvenéves csillagász, hogy alávesse magát a pápai inkvizíciónak f felforgató tanai miatt. Olvasóinak és tanítványainak ez­rei várták s ünnepelték. A csillagász hírnevét egy könyv alapozta meg, majdnem irodalom: a „Dialogo ai due massimi sistemi dél Mon­dó", a két világrendszerről szóló párbeszéd, ahol Simplicio, Ptolometis régi tanának együgyü híve elveszti a csatát Kopernikus két tanít­ványával, a temperamentumos, lelkes Salvia- tival és az okos, higgadt Sagredoval szemben. Galilei életének negyven évét egyetlen kér­désnek szentelte: mi forog, a föld, vagy a nap s miként bizonyítható be a föld forgása? Amikor Hollandiában felfedezték a távcsö­vet, Galilei a Vénusz holdjai segítségéve! igazoltnak láthatta hitét. Ettől kezdve a csil­lagász életéiben megszűnt a fizikai rész és megkezdődött a sokkal nehezebb: az apostoli. Könyvek háromszáz évvel ezelőtt, is forró sikert tudtak aratni, természetesen, lia nem csip-esup dolgokkal foglalkoztak, hanem leg­alább a világ képét változtatták meg, mini Galilei müve tette. Az ifjúságot láz szállta meg a Dialogo megjelenése után — s ez volt az első eset, amikor egy tudományos tan for- radalmositotta a világot. Megkezdődött a mo­dern idő, amikor nem gondolatok és állapo­tok, hanem felfedezések és tudományok ido­mították az emberi lelkeket. 1533 március 14-én nézett először farkasszemet egymással az élet arénáján egv régi tudmány és egy uj tudomány. A kutatások eredménye élet-halál kérdése lett, politikai, szociológiai faktor, több, mint a legjobban felszerelt hadsereg, élesebb, mint a legpompásabb damaszkuszi penge. Galilei idejében a forradalmár a csil­lagász lett, a barokk kor véghetetlen vágya­kozásainak kifejezője és realizálója, kezdve Koipemikuson és Galrlein, Kepleren. Ti oh o de Brahen át Newtonig, aki végre kiemelte a tanokból a világ-megváltási részt, az alkimista pózt’ és beevezet t: a jól körülbástyázott tudó­in iá n yok au t ark iá j ába. A tizenhatodik században a felfedezők, a Kolumbuszok, a tizenhetedik 'században a csillagászok, a palileik megkezdték a föld és a világ 'tágítását, a világképét is s a mi mai világunk csak akkor alakulhatott ki, amikor századok munkájával az újítók megfelelő tág teret teremtettek számára a földön, az égben és az emberi lelkekben. Galilei a vi- lágtágicás egyik vezérpionirja s a háromszáz év előtti nap az első, amikor a tágítás mun­kája közben a leghivatalosabban és az egész akkori világ feszült figyelme mellett egymás­ba ütközött az emberi vágyakból fakadt uj tan és a régi világ gondos konzerválóinak ré­gi tana. Ez a nap azóta sokszor megismétlő­dött és minden egyes visszatérésével uj lö­kést adott a fejlődésnek, a haladásnak­II. Kari Marx A tizenhetedik században a csillagászat je­lentette a forradalmat, a tizenkilencedikben a szociológia. Jóval Galilei után a német Marx Károly is a megújítok és a lelki konfliktusok előidézőinek sorába került, döntőbben és vég­zetesebben, mint bárki más. Marx tulajdon­képpen nem emlék még, nem visszakisértó jubiláns, hanem való lény s szinte csodálkozva vesszük észre, hogy ezekben a napokban már halálának ötvenedik évfordulóját üljük. Itt jár közöttünk, le-lesujt közénk csorbítatlan élű pallosával, vagy ellenfelei sújtanak rá pallosukkal, mely ugyanolyan csorbítatlan s ugyanolyan éles, mint az övé. Marx nem halt meg, csak átlényegült: ma szellem s hadako­zunk vele, mint a szellemekkel, mint Luther az ördöggel, vagy a sziriai szent az angyallal. Átlényegült, ennyi bizonyos, nemcsak megje­lenési formája, hanem a tana is- mely olyan lett, mint a taknud:. mindenki azt olvassa ki belőle, amit éppen akar s ami jó az emberek megnyerésére, vagy a szellemi harc viselésé­re/ Nemsokára Marxból vulgatá.t gyártanak egyes hivőcsoportjai: csak az lesz Marx, csak azt szabad belőle kiolvasni és idézni, amit a Marxra épült első, vagy — főleg — mátodik és harmadik számú, esetleg a most kialakuló négyes számú szociális világnézet megenged és elhatároz. Nevetséges volna leülni és öbven sorban Sándor Imre munkál A lángoló ót regény .......Ki ij.— Asszonyok novellák .........• ••Kő 8.— Le szállított árakl Kaphatók a Prágai Magyar Hírlap kiadó hivatalában Portó 3**. utánvétnél 5*- Ké megírni, ki és mi volt Marx Károly, a mo­dern szocializmus szülőatyja, mit tett, mit akart s mi lett belőle. Aki ezt akarja, pom­pás segédeszközt talál Mehring Marxról szóló könyvében, amely éppen a napokban jelent meg. Marxra nem hatványozott mértékben áll az, amit Ady Endre ön magárói mondott: előle közönnyel kitérni nem lehet, vagy na­gyon szeretik, vagy nagyon gyűlölik, S ebiben a tényben Marx Károly mindenütt való je­lenlétében, általánosságában, probléma voltá­ban — benne foglaltatik életének jelentősége is. A név fogatom, ennyi elég. Természetesein más lapra tartozik Marx Ká­roly, az ember, akinek ugyanolyan élete volt, mint a többi nem fogalommá vált embernek s aki ötven évvel ezelőtt elhalálozott. Marx nem tartozott azok közé, akik életaktusokkal megerősítették a tant, amit gyártott és hirde­tett, élete alkonyát nem áldozta föl a poron­don, mint Galilei, nem toppantott és mon­dotta: „eppur si muove“, nem volt apostol a nép között tettekkel és barrikádkarcokkal, hanem mint a bölcs stratéga, csak írással, csak a jól fűtött és a jól berendezett dolgozó­szoba szellemi termékeivel. Fiatalkorában ugyan el kellett távoznia Németországból, de a londoni számkivetés ugyanolyan édes és kívánt volt, mint Heine párisi számkivetése a betegség előtt. Marx Károly nem marxista, ezt gyakran hangsúlyozta a szalonokban, ahol szívesen forgolódott. Bármily gigantikus jelen­tősége van a tannak, amit hirdetett, e tanon kívüli életével inaugurálta a mai nyugateuró­pai és nagyvilági szocializmus egyik minde­nütt fellépő típusát: a finom, a liixuséletet élő, a dekoratív „üldözéseket" szívesen vevő, de az individualizmus gon-dolatparadicsomá- ból kimozdulni nem tudó szalonkommu­nistát. Mondanom sem kell, hogy élete módja mindazonáltal nem kisebbíti meg Marx Ká­roly óriási történelmi jelentőségét. Szvatkó Pál. ^ Ki fffisif siáliít@fi| Egyelőre nem szállítják la a poiscnji városi üzemek tisstvíseiáinak fizetésit Pozsony, méretre 13. (Pozsonyi- szerkésab&égüin'k tetéaoixjeientése.) Pozsony város képviselőtestülete Krno dr. polgármester elnök Lésé vei ma délután 3 órakor rendes közgyűlést tartott, amelyen csupán a városi vízmüvek óraszám hátának és a városi üzemek tisztviselőinek fizetésiére vonatkozó ügye váltott ki nagyobb vitát. A városi vízmüvek ugyanis 143.000 korona értékben vízórák szállítására írtak ki pályázatot, amelyre két vállalat, a pozsonyi Michera Testvéreik és a Siemens-müvek - érdekeltségiéhez tartozó Bíefcfcrotechna vállalat nyújtóit be ajánlatát. Eddig a vízmüvek óráit mindig a Michera-cég szállitoittá, de most bizonyos városházi körök szánté kabinet­kérdést csináltak az ügyből és már a mai közgyű­lési tárgyalást megelőzőleg éles sajtókampányt in­dították a Mieiiera-cég ellen, A vitában résztvett Lieskovsky Márton szlovák nemzeti párti, Bazsanv nemzeti szociális te, Buzek nemzeti szocialista, Je- bavy nemzeti szocialista, akik mind a Michera-cég ajánlata mellett foglaltak állást. majd Fiala disszitdens kommunista, aki viszont az Elektn-oteohna vállalat ajánlatát vette. védelemibe. Felszólalása közben éles szóvitája támadt Bazeany nemzeti szocialistával', aki azt vetette Fiiaila szemé­re, hogy csak azért védi az Elektrotechnát, mert 5 maga is a Siemens-müvek szolgálatában áll. Beszélt még Beer dr. zsidőpárti és Schmidt nemzeti demokrata, majd .nagy érdeklődés mellett Förster Viktor dr. keresztényszocialista párti alpolgármes­ter, aki hosszabb beszédben ismertette az ügy előz­ményeit és határozottan állást foglalt a Miohera- oég mellett, mert annak ajánlata a legjobban meg­felel p varos érdekeinek. A polgármester ezután szavazás alá bocsá­totta az ügyet, amelynek eredményeképpen a közgyűlés a Michera-cégnek adta ki a szállítást óriási többséggel, amennyiben ellene csak a disszidens kommu­nisták két szavazata szólt. A városi üzemek tisztviselőinek és alkal­mazottainak fizetése ügyében az országos1 hi­vatal átirt a városhoz, amelyben követelte ezeknek az alkalmazottaknak fize­tésének leszállítását Az ügyben Buzek Vencel nemzeti szocialista párti képviselő ez alkalommaal meglepetés- szerüleg az országos hivatal intenciója ellem szólalt fel, amennyiben kijelentette, hogy jogi szempoatból X zottak fizetésének leszállítása, mert ezek kollektív szerződéses viszonyban vannak a városi üzemekkel. Ezt a kollektív, szerződést tehát előbb fel kellene mondani s csak azután Jeliet szó esetleg fizetéscsökkeií- •tésről. ■ A közgyűlés végül a tisztviselők érdekében döntött. amennyiben elhatározta, hogy az üzemi tiszt­viselők fizetését egyelőre nem szállítja le. ben a temetőn kívül elf öld eltek. A babonás temetésről a csendőrség is tudo­mást szerzett s vizsgálatot indított, de egye­lőre kevés eredménnyel, mert a titkolódzó „boszorkányüzők" semmit sem árulnak el. Ennek a Dr. Fbttner-féle Juno krémnek köszön­hetem arcom üdeségét. Alig 8 napi használat alán az összes pattanások, szeplök és ráncok eltűntek és arcbőröm hamvas és üde lett. Kapható Dr. Flittner Jenő gyógyszertárában és kozmetikai labo­ratóriumában. Baüská Bystrioa Egy tégely Juno* krém ára Kő 10—, hozzáva ó szappan Kő 6.—. Juno-puder minden színben Kő 8.—, (4| I lehetetlen az üzemi tisztviselők és alkalma­„Boszorkány “-temetés a pravoszláv pópák nagylucskai birodalmában Megpatkolták a holttestet, hasára keresztet festettek, szájába mákot tömtek — Hatósági eljárás inda í a különös temetés ügyében T)A«n»IÜnfnOi( .m n tun 1 O éQ a,! Ó f J 11 lÁl'llr kfi n n 4 O rki fv f A n iftrií 1 olVóll li D.IITplr Beregszász, maroifus ló. (baüat iuacsiíOii£- tói.) A ru-szá úszik© i pravoszláv-izmus főfész­kében, Nagylucskán, :a teljesen műveletlen pópák vezetése alatt álló nép a legsötétebb babonáik világában él. Ebben a ruszin köz­ségben a felvilágosodottságuak híre sincs. Lakói boszorkányokban hisznek, kuruzS- lásSal gyógyítanak, átkokkal megrontanak. Képzeletük tele van bulivi-lági lényekkel, akik minduntalan beleavatkoznak a földi emberek dolgaiba. De hisznek a „megszállt" ember megrontó erejében is. Meggyőződé­sük, hogy van boszorkány, aki szemmel tud verni, aki véresre változtatja a tehén tejét. Boszorkány hírében állott Nagylucskául egy öreg asszony, aki a napokban halt el. A babonás nép féléiméi azonban a halál nem oszlatta el, mert szerintük a meghalt visszatérhet és hatalma még na­gyobb lehet, miutáu láthatatlanná válik. Hogy a meghajlít asszony kísér tétként vissza ne térhessen, bal sarkára patkót vertek, abban bízva, hogy annak kopogása majd figyelmessé teszi őket, hasára keresztet festettek, hogy tehetetlenné tegyék, Szájába mákot töm­tek, hogy majd ha átkokat mond, tudják merre szórta azt, fülébe foghagymát dug­tak bűneitől váló szabadulásáért. Egy ártatlan leány vaslapáttal végig vert rajta, hogy a fcarités ördögét kiűzzék belől©. A lakásban található seprőket pedig elégették, hogy ne tudjon visszalovagolni. Amikor igy 'kikészítették, leszögezték a koporsót, alapo­san kifüstölté.k a halottasházat, a halottat pedig atkáimi énekek kíséreté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom