Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-19 / 42. (3152.) szám
1903 február 19, vasárnap. 'MWíM-MAfiiARHliaíAP 13 — Cáfolják a beregszászi rendőrbiztosság feloszlatásának hírét. Beregszászi tudósítónk jelenti: A beregszászi rendörbiatosság megszüntetéséről forgalomba került hírekkel kapcsolatban a beregszászi városa tanács megbízásából küldöttség járt az ungvári rendőrigazgatónál Herr rendőrigazgató a leghatározottabban megcáfolta a küldöttség előtt a beregszászi rendőrbiztosság feloszlatásáról terjesztett híreket. — SICCURFI QYASZA. Az amernkai Mill- wauke városban 46 éves korában váratlanul meghalt Pat Sullivan, a híres rajzoló, a világszerte ismert és népszerű „Sicc-arfi“ megalkotója. A kómikus kis macska-figura ma már minden gyermek kedvence. Siccből hamarosan filmhős is lett és tréfás kalandjai a felnőtteket is megkacagtatják. Az egyébként is kitűnő karrikatu- rista Pat Sullivan a világ minden tájára szétterjesztette kedvenc figuráját és amikor most meghalt, két millió dollár vagyon maradt utána. — Az epileptikus halála. Nyitrai munka tárénak jelenti: Tragikusan hunyt el Lehota községben Zaujecz József 22 éves fiatalember. Zaujecz epilepsziában szenvedett és roham közben érte el a vég. Éppen a patak partján dolgozott, amikor rájött a roham. A paták pár centiméteres vizébe zuhant s mert senki sem volt, aki segítségére lehetett volna, a sekély vízben megfulladt. Hölgyek legnagyobb gondja: arcuk szakszerű ápolása. Ezen gondok megszűnnek, ha ,,JUNO“ krémet használnak, melytől arcuk bársonysima és üde lesz. Megrendelhető Dr. Flittner J. gyógyszertárában Bafiská Bystrica. 1 tégely „JUNO“ krém 10 K, 1 drb „JUNQ“ szappan 6 K. «— Öngyilkosságot kísérelt meg cellájában a zempléni vasutas gyilkosa. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Jelentettük, hoo-y Krupszky István szilvásujfalusi lengyel állampolgár néhány nappal ezelőtt betört Bednarik András faluja- bel'i nyugalmazott vasutas lakásába s amikor az öreg vasutas ellenállt, késével annyira összeszurkálta mindkettőjüket, hogy Bednarik rövid idő alatt elvérzett, felesége pedig a kassai kórházban fekszik súlyos állapotban. Krupszky, akit a csendőrség másnap letartóztatott, tegnapelőtt éjszaka a gálszécsi járásbíróság fogházában fölakasztotta magát, a börtönőr azonban idejében észrevette a tettét é6 levágta a kötélről. Krupszkyt beszállították a kassai ügyészség fogházába. KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon: 35-29 Éder-ucca 9. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Wilson-ucca 34. sz., I. em. — Methód-tér 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: • Telefon: 27 87. Lőrinckapu-ucca 17. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. VÍZUMOT Magyarországba. Romániába. Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prá gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala Lőrinckapu ucca 17 . II (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását <s vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága IU Panská ul. 12„ III em eszközli. SziT>HÁzKonyvKai>TüRA A lévai tanítóképzőtől a magyar királyi operaházig Léva, február 18. (A P. M. H. munkatársától.) A lévai színházteremben — amint a P. M. H. már jelentette — nagy és díszes közönséget gyűjtött össze a magyar dal, a magyar ének szeretető. A Lévai Dalárda hangversenyére meghívták Venczell Bélát, a magyar kir Operaiház örökös tagját is vendégszerepelni. ... Szétlibben a színpad drapériája és csüggeteg szavak jelentik: — A Lévai Dalárda vezetősége a mai hangversenyére Venczell Bélát, a magyar énekművészet egyik büszkeségét hívta meg vendégszereplésre... Tomboló, örömteli éljenzés zengett fel, amelynek elcsitulása után a konferanszié tovább jelenti: ... de az országos hivatal a művész fellépését betiltotta. Döbbenetes néma csend, csak a lelkeken kopácsol a csodálkozás kérdése, vájjon miért? Hiszen éppen a napokban olvastuk a P. M- H.-ban az egyik cseh kultúrintézmény vezetődének nyilatkozatát, hogy mind a gazdasági, mind a politikai közeledést a kulturális közeledésnek kell megelőznie Ugylát- szik, hogy itt a kulturális, gazdasági és politikai körök célkitűzései között nincs meg a harmónia... Ezért nem hallhattuk mi lévaiak Venczell Béla tüneményes basszusát... Mélységes csend ül a teremben, csak a szivek dobognak erősebben izgatottságukban. Ez a szívdobogás, amelynek ütemét ott érezzük lüktetni a dobhártyánkon is, mint egy panaszos, fájdalmas dal bánatos melódiája úszik a levegőben. Alig vesszük észre, hogy a dalárda férfikara felvonult a színpadra és felcsendül a dalosok ajkán a „Zarándokok kará“-nak szépséges áriája: „Oh üdvözlégy, honom szépséges földije, Oh üdvözlégy, rétek bűbájos zöldje" .,. És a nézőtér első sorában egy ur szeméből kibuggyannak a könnyek. Ezekkel a drága cseppékkel üdvözli szülőföldjét — a mai modern élet egyik zarándoka: Venczell Béla, akit élete legszebb élményei fűznek Lévához s akinek most nem lehet itt énekelnie, noha a cseh zeneirodalom legnagyobb mesterét: Smetanát akarta interpretálni, a műsor első száma ez lett volna. Mert a magyarok komolyan vették eddig a kulturközeledés propagálását Venczell Béla 35 év után lépett Léva földjére. Az egykori lévai diák mint nagy művész, ragyogó ifjúkori álmok hőse rezdülő szívvel tekintett szét a kis vidéki városban, ahol elindult a nagy életbe... Venczell Béla, a magyar királyi Operaház örökös tagja és egyik büszkesége, bizony Léván volt „prepa". örömmel invitált meg Szilárd Samu dr. ügyvédnél levő szállására egy kis beszélgetésre. Szilárd dr- ugyanis háborús bajtársa Venczeilnek, akivel együtt szolgált Komáromban a világháború alatt, amig Venczell részére meg nem jött a felmentés, mert szükség volt rá az Operában. A művész meg-is jegyzi, hogy énekelni jobban akart, mint 'harcolni, hiszen igazában művész volt és nem katona. — Igen, lévai diák voltam én hajdan, 35 év előtt — mondja nekem a művész. — A régi tanítóképző növendéke voltam a vár alatt. Lakáson a Bartoeéknál voltam, a Hegy- alatt. Az unokájával itt találkoztam a dalárdában. Szabó Lajos volt az igazgatónk, egyik tanárom volt az afrikai vadász Kittenberger Kálmánnak a bátyja és a ma is itt élő Kriek Jenő. — Hogy miként kerültem a lévai tanítóképzőbe? — Nyitrán születtem — mondja a művész. — Szüleim papnak szántak, erősen papos család voltunk. Az egyik Venczell címzetes püspök Nyitrán, a másik Venczell Egerben prépost-kanonok, a harmadik Esztergomban kanonok. A családi tanács ossz© is ült Nyitrán, hogy határozzon jövendő sorsom felett. — János, a fiúból papot kell nevelni! — mondotta itt a püspökrokon az apámnak. — De ha nem akar pap lenni! — vetette közbe az apám. — Hát akkor legalább tanító legyen . . . Ebben is maradt a családi tanács, így kerültem azután a lévai preparaodiába. De mosol ygv a vallja be a művész, hogy ehhez éppen úgy nem volt kedve, mint a papi pályához. Énekelni azonban nagyon szeretett. Nyitrán a Zoborra járt pajtásainak énekelni. Nagyon tetszett neki a pompás akusztika, a Zobor s a nyitrai vár között. Az ének és a zene volt igazán kedvére való, bár a tornál is többre becsülte diák korában, mint az egész pedagógiát. És még valami volt, amit Léván az összes képezdészek és velük ő is szeretett. A kukori- cafosztókat. A vidám fosztokat, ahol szállt a dal és csengett a szép lévai lányok vig kacagása. Majd elmerengve tesz vallomást egy végzetes lévai diákcsinyjóról is. A tanítóképző orgonájának a szelepét felvagdosta, amivel el némi lót ta a hangszert, amelyen a növendékek gyakorolni szoktak. Természetesen meg- : került a tettes és jött a tanári konferencia, I kellemetlenség, stb. és a családi tanács is i összehivatott, amely kimondta, hogy Bélának Esztergomba kell menni Léváról, ahol maid a kanonok bácsi ellenőrzése alatt fog tanulni a képzőben. Vencell Béla művészi pályájára Esztergom döntő jelentőségű volt. Mócsy zenetanár és Kers főszékesegyházi karnagy felismerték tehetségét és egyengették az útját. Esztergomban ugyanis az volt a szokás, hogy vasárnaponként a jóhangu diákokkal erősít ették meg a főszékesegyházban az énekkart. Itt tűnt ki Venczell Béla is, akinek a kanonok bácsi minden ilyen templomi éneklését egy körmö- ci arannyal jutalmazta, hogy fokozza a tanítói pálya iránti kedvét. Mócsy zenetanár azonban azon a véleményen volt, hogy Ven- czel'lnek az énekesi pályán vau a helye és jövője. Az iskolai ünnepélyeken ekkor már szólókat énekelt s már megvolt a mély ti hangja is. Mócsy idővel felvitte az ifjút Káldy Gyulához, a Magyar Operaház nagynevű igazgatójához, aki meghallgatta énekét. Káldy, aki első pillanatokban bizonytalanul fogadta Venczellt, nyomban leszerződtette őt az Operához. Ennek már 32 éve! Ney Dávid halála után annak örökébe lépett a basszus szerepekben. Majd Bánffy gróf intendáns korában kivittek Bayreulba — Wagner Szigfrid idejében — a Bolygó hollandi, Varázsfuvola és Walkür próbáikat énekelni. De Ney Dávid ebben az időben már nem élt és Venczell Bélára otthon is nagy szükség volt, hiszen minden második nap énekelt. Sokat hívták később a külföldre, de nem akart megválni Budapesttől. így tagja immár 32 év óta a Magyar Operának s ma már örökös tagja, amelynek fogalmát és jellegét igy magyarázza a művész: Az örökös tagság a Magyar Királyi Operaházban most a kamaraénekesi óim helyett van, amit azelőtt a király adományozott. Az örökös tagság kitüntetését az ország címerével ékesített gyűrűvel — amely ott csillog a művész ujján — ha. tan kapták meg a magyar operaházban Kie- belsberg kul tuszm i ni sz térségé alatt. Megjegyezte még a művész, hogy a magyar énekművészeiben 'is észrevehető a fiatalság előnyomulása. Kérésemre arcképével is megajándékoz és nem feledkezik meg a Prágai Magyar Hírlapról sem, amit a Képes Hét legközelebbi száma igazolni fog. Később sétát teszünk a városban. Egyszer csak a régi tanítóképző előtt állunk meg. Meghatva fordul a feleségéhez: — Nézd meg fiam ezt az épületet, 35 év előtt itt jártam iskolába ... és szótlanul, merengve nézik az ódon épületet. Majd felém fordulva megjegyzi: — Amint a zenében Beethovenhez ragaszkodom, úgy szeretem én a régi Lévát . . . A régi Lévát, ahol hajdan annyi álmot szőtt egy pajkos ifjú! Milyen szép, hogy az álmok bv' -edtek! Koperniezky Kornél. mm MIHOLA GYUIZI nótaestje, Prágában 1913. február 29-án, hétfőn este 8-órakor az Odboroví dúm-ban, I.. Na PerStfne. Az esten közreműködik Németh Miklós hangverseny énekes. Nagy Jenő költeményeket ad elő. Bevezető beszédet mond Nagy Árpád. A dalokat Mihola Gyuszi énekli, a kísérő muzsikát a szerző vezetésével Pihik Jóska teljes cigány- zenekara a Romanoból (Váci. nám.) szolgáltatja. Jegyek elővételben kaphatók a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában. Prága II,, Panská 12. III. emelet, 12.—, 10.—, 8.—, 5.- Ke árban, Megalakult a Magyar Katolikus Irodalmi Szövetség A rozsnyói „Sajó Vidék" kiadóvállalat december folyamán felhívást tett közzé, melyben a csehszlovákiai katolikus magyar Írókat és hírlap Írókat tömörülésre szólitoita fel. A felhívásnak élénk visszhangja támadt és csakhamar körülbelül hetven iró, szerkesztő és hiriapiró jelentette be csatlakozását. A rendezőség ezek alapján érintkezésbe lépett az „Uj Élet" c. folyóirat szerkesztőségével is és a közelmúlt napokban megrendezte a szövetség alakuló gyűlését a pozsonyi Katolikus Kör nagytermében. A gyűlésen körülbelül 40-en jelentek meg az ország különböző részeiből. Kovács Gyula a rendezőség nevében megnyitotta az összejövetelt és rámutatott elő dúsában a magyal katolikus írók tömöriiiésé- uek szükségére. Rámutatott arra, hogy a világnézetek harcában az Írók és újságírók is csak úgy tudnak eredményeket elérni, ha közös frontot, egységes falanxot alkotnak. A gyűlés vezetését azután mint korelnök Jesze. nák Gábor prépost-kanonok vette át. Po- tocsny József, a Sajó Vidék-vállalat igazgatója ismertette a szövetség alapszabályterve- zetét, melyet a megjelentek Pfeiffer Miklós dr., Alapy Gyula dr., Rády Elemér, Aixinger László dr., Szyllaba Emil dr., Bíró Lucián, Kőhegyi József, Hladik Ágoston, Letocha József, Tyukoss Ev. János, Haiczl Kálmán dr., Bartha Béla, Esterházy Lujza, Molnár József és mások hozzászólása és kiegészítései után elfogadtak. Az elnöklő Jeszenák Gábor ezekután a szövetséget Csehszlovákiai Magyar Katolikus „Szt. Pál" Irodalmi Szövetség néven megala. kultnak nyilvánította. Majd megejtette a gyűlés az ideiglenes tiztikar választását, ami a kiküldött jelölő bizottság jelölése alapján egyhangúan történt. I. elnök Pfeiffer Miklós dr. kanonok. II. elnök Letocha József szentszéki tanácsos, főtitkár Rády Elemér szerkesztő, országos igazgató Potocsny József, jegyzők Fejes János és Risnyovszky Endre szerkesztők, országos választmány: Biró Lucián tanár-szerkesztő, Kovács Gyula plébános-iró, Bartha Béla káplán, Rácz Pál iró-szerkesztő, Dinnyés Károly ta. nitó-szerkesztő, Havas Vilmos tanár-iró, Schalkház Sátra szociális testvér-szerkesztő, Esterházy Lujza iró. A szövetség egyelőre négy szakosztályt létesített: irodalmit, tudományosat, hírlapíróit és hitbuzgaLmit. A művészeti szakosztály megalakításával a közgyűlés a tisztikart, az egyes szakosztályok választmányának felállításával a szakosztályokat bízta meg. A szövetség első disz tagjaiul Takács Menyhért dr. jászóvári prépost- prelátust, Koperniezky Ferenc dr. nagyprépostot, Jeszenák Gábor prépost-kanonokot, Priviczky Gyula dr. prelátost, Franciscy Lajos dr. prépost-kanonokot, Kőhegyi József dr. szerkesztőt, Tyukoss Ev. Jánost, Haiczl Kálmán dr.-t és Szyllaba Emil dr.-t választotta. Az egész szövetség a magyar katolikus akcióba kapcsolódik be és igy a szlovénekéi püspöki kar fővéönöksége alatt áll. A közgyűlés a választás megejtése után naa——————■——e—:—c——mxtncs-q nw.miwnni’u ’ ir-iri r«— na •••— Sándor Imre nraetái I A lángoló út regény ............Ké 15.— As szonyok novellák ..............Ké 8.— Le szállított árak! Kaphatók a Prágai Magyar Hírlap kiad ' hivatalában Portó 3.-: utánvétnél 3. Ki ♦
