Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-19 / 42. (3152.) szám

1903 február 19, vasárnap. 'MWíM-MAfiiARHliaíAP 13 — Cáfolják a beregszászi rendőrbiztosság fel­oszlatásának hírét. Beregszászi tudósítónk je­lenti: A beregszászi rendörbiatosság megszün­tetéséről forgalomba került hírekkel kapcsolat­ban a beregszászi városa tanács megbízásából küldöttség járt az ungvári rendőrigazgatónál Herr rendőrigazgató a leghatározottabban meg­cáfolta a küldöttség előtt a beregszászi rend­őrbiztosság feloszlatásáról terjesztett híreket. — SICCURFI QYASZA. Az amernkai Mill- wauke városban 46 éves korában váratlanul meghalt Pat Sullivan, a híres rajzoló, a világ­szerte ismert és népszerű „Sicc-arfi“ megalko­tója. A kómikus kis macska-figura ma már min­den gyermek kedvence. Siccből hamarosan film­hős is lett és tréfás kalandjai a felnőtteket is meg­kacagtatják. Az egyébként is kitűnő karrikatu- rista Pat Sullivan a világ minden tájára szét­terjesztette kedvenc figuráját és amikor most meghalt, két millió dollár vagyon maradt utána. — Az epileptikus halála. Nyitrai munka tár­énak jelenti: Tragikusan hunyt el Lehota köz­ségben Zaujecz József 22 éves fiatalember. Zaujecz epilepsziában szenvedett és roham köz­ben érte el a vég. Éppen a patak partján dol­gozott, amikor rájött a roham. A paták pár centiméteres vizébe zuhant s mert senki sem volt, aki segítségére lehetett volna, a sekély vízben megfulladt. Hölgyek legnagyobb gondja: arcuk szak­szerű ápolása. Ezen gondok megszűnnek, ha ,,JUNO“ krémet használnak, melytől ar­cuk bársonysima és üde lesz. Megrendel­hető Dr. Flittner J. gyógyszertárában Bafiská Bystrica. 1 tégely „JUNO“ krém 10 K, 1 drb „JUNQ“ szappan 6 K. «— Öngyilkosságot kísérelt meg cellájában a zempléni vasutas gyilkosa. Kassai szerkesztősé­günk jelenti: Jelentettük, hoo-y Krupszky Ist­ván szilvásujfalusi lengyel állampolgár néhány nappal ezelőtt betört Bednarik András faluja- bel'i nyugalmazott vasutas lakásába s amikor az öreg vasutas ellenállt, késével annyira össze­szurkálta mindkettőjüket, hogy Bednarik rövid idő alatt elvérzett, felesége pedig a kassai kór­házban fekszik súlyos állapotban. Krupszky, akit a csendőrség másnap letartóztatott, teg­napelőtt éjszaka a gálszécsi járásbíróság foghá­zában fölakasztotta magát, a börtönőr azonban idejében észrevette a tettét é6 levágta a kötél­ről. Krupszkyt beszállították a kassai ügyészség fogházába. KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon: 35-29 Éder-ucca 9. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Wilson-ucca 34. sz., I. em. — Methód-tér 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: • Telefon: 27 87. Lőrinckapu-ucca 17. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. VÍZUMOT Magyarországba. Romániába. Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala Lőrinckapu ucca 17 . II (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását <s vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága IU Panská ul. 12„ III em eszközli. SziT>HÁzKonyvKai>TüRA A lévai tanítóképzőtől a magyar királyi operaházig Léva, február 18. (A P. M. H. munkatársától.) A lévai szín­házteremben — amint a P. M. H. már jelen­tette — nagy és díszes közönséget gyűjtött össze a magyar dal, a magyar ének szeretető. A Lévai Dalárda hangversenyére meghívták Venczell Bélát, a magyar kir Operaiház örö­kös tagját is vendégszerepelni. ... Szétlibben a színpad drapériája és csüggeteg szavak jelentik: — A Lévai Dalárda vezetősége a mai hangversenyére Venczell Bélát, a magyar énekművészet egyik büszkeségét hívta meg vendégszereplésre... Tomboló, örömteli éljenzés zengett fel, amelynek elcsitulása után a konferanszié to­vább jelenti: ... de az országos hivatal a művész fel­lépését betiltotta. Döbbenetes néma csend, csak a lelkeken kopácsol a csodálkozás kérdése, vájjon mi­ért? Hiszen éppen a napokban olvastuk a P. M- H.-ban az egyik cseh kultúrintézmény vezetődének nyilatkozatát, hogy mind a gaz­dasági, mind a politikai közeledést a kultu­rális közeledésnek kell megelőznie Ugylát- szik, hogy itt a kulturális, gazdasági és poli­tikai körök célkitűzései között nincs meg a harmónia... Ezért nem hallhattuk mi lévaiak Venczell Béla tüneményes basszusát... Mélységes csend ül a teremben, csak a szivek dobognak erősebben izgatottságuk­ban. Ez a szívdobogás, amelynek ütemét ott érezzük lüktetni a dobhártyánkon is, mint egy panaszos, fájdalmas dal bánatos meló­diája úszik a levegőben. Alig vesszük észre, hogy a dalárda férfikara felvonult a színpad­ra és felcsendül a dalosok ajkán a „Zarán­dokok kará“-nak szépséges áriája: „Oh üdvözlégy, honom szépséges földije, Oh üdvözlégy, rétek bűbájos zöldje" .,. És a nézőtér első sorában egy ur szeméből kibuggyannak a könnyek. Ezekkel a drága cseppékkel üdvözli szülő­földjét — a mai modern élet egyik zarándo­ka: Venczell Béla, akit élete legszebb élmé­nyei fűznek Lévához s akinek most nem le­het itt énekelnie, noha a cseh zeneirodalom legnagyobb mesterét: Smetanát akarta inter­pretálni, a műsor első száma ez lett volna. Mert a magyarok komolyan vették eddig a kulturközeledés propagálását Venczell Béla 35 év után lépett Léva föld­jére. Az egykori lévai diák mint nagy mű­vész, ragyogó ifjúkori álmok hőse rezdülő szívvel tekintett szét a kis vidéki városban, ahol elindult a nagy életbe... Venczell Béla, a magyar királyi Operaház örökös tagja és egyik büszkesége, bizony Léván volt „prepa". örömmel invitált meg Szilárd Samu dr. ügyvédnél levő szállására egy kis beszélge­tésre. Szilárd dr- ugyanis háborús bajtársa Venczeilnek, akivel együtt szolgált Komá­romban a világháború alatt, amig Venczell részére meg nem jött a felmentés, mert szük­ség volt rá az Operában. A művész meg-is jegyzi, hogy énekelni jobban akart, mint 'harcolni, hiszen igazában művész volt és nem katona. — Igen, lévai diák voltam én hajdan, 35 év előtt — mondja nekem a művész. — A régi tanítóképző növendéke voltam a vár alatt. Lakáson a Bartoeéknál voltam, a Hegy- alatt. Az unokájával itt találkoztam a dalár­dában. Szabó Lajos volt az igazgatónk, egyik tanárom volt az afrikai vadász Kittenberger Kálmánnak a bátyja és a ma is itt élő Kriek Jenő. — Hogy miként kerültem a lévai tanító­képzőbe? — Nyitrán születtem — mondja a művész. — Szüleim papnak szántak, erősen papos család voltunk. Az egyik Venczell címzetes püspök Nyitrán, a másik Venczell Egerben prépost-kanonok, a harmadik Esztergomban kanonok. A családi tanács ossz© is ült Nyitrán, hogy határozzon jövendő sorsom felett. — János, a fiúból papot kell nevelni! — mondotta itt a püspökrokon az apámnak. — De ha nem akar pap lenni! — vetette közbe az apám. — Hát akkor legalább tanító legyen . . . Ebben is maradt a családi tanács, így ke­rültem azután a lévai preparaodiába. De mo­sol ygv a vallja be a művész, hogy ehhez éppen úgy nem volt kedve, mint a papi pályához. Énekelni azonban nagyon szeretett. Nyitrán a Zoborra járt pajtásainak énekelni. Nagyon tetszett neki a pompás akusztika, a Zobor s a nyitrai vár között. Az ének és a zene volt igazán kedvére való, bár a tornál is többre becsülte diák korában, mint az egész peda­gógiát. És még valami volt, amit Léván az összes képezdészek és velük ő is szeretett. A kukori- cafosztókat. A vidám fosztokat, ahol szállt a dal és csengett a szép lévai lányok vig ka­cagása. Majd elmerengve tesz vallomást egy vég­zetes lévai diákcsinyjóról is. A tanítóképző orgonájának a szelepét felvagdosta, amivel el némi lót ta a hangszert, amelyen a növendé­kek gyakorolni szoktak. Természetesen meg- : került a tettes és jött a tanári konferencia, I kellemetlenség, stb. és a családi tanács is i összehivatott, amely kimondta, hogy Bélának Esztergomba kell menni Léváról, ahol maid a kanonok bácsi ellenőrzése alatt fog tanulni a képzőben. Vencell Béla művészi pályájára Esztergom döntő jelentőségű volt. Mócsy zenetanár és Kers főszékesegyházi karnagy felismerték te­hetségét és egyengették az útját. Esztergom­ban ugyanis az volt a szokás, hogy vasárna­ponként a jóhangu diákokkal erősít ették meg a főszékesegyházban az énekkart. Itt tűnt ki Venczell Béla is, akinek a kanonok bácsi minden ilyen templomi éneklését egy körmö- ci arannyal jutalmazta, hogy fokozza a taní­tói pálya iránti kedvét. Mócsy zenetanár azonban azon a véleményen volt, hogy Ven- czel'lnek az énekesi pályán vau a helye és jö­vője. Az iskolai ünnepélyeken ekkor már szó­lókat énekelt s már megvolt a mély ti hang­ja is. Mócsy idővel felvitte az ifjút Káldy Gyulá­hoz, a Magyar Operaház nagynevű igazgató­jához, aki meghallgatta énekét. Káldy, aki első pillanatokban bizonytalanul fogadta Venczellt, nyomban leszerződtette őt az Operához. Ennek már 32 éve! Ney Dávid halála után annak örökébe lé­pett a basszus szerepekben. Majd Bánffy gróf intendáns korában kivittek Bayreulba — Wagner Szigfrid idejében — a Bolygó hollandi, Varázsfuvola és Walkür próbáikat énekelni. De Ney Dávid ebben az időben már nem élt és Venczell Bélára otthon is nagy szükség volt, hiszen minden második nap énekelt. Sokat hívták később a külföldre, de nem akart megválni Budapesttől. így tagja immár 32 év óta a Magyar Operának s ma már örö­kös tagja, amelynek fogalmát és jellegét igy magyarázza a művész: Az örökös tagság a Magyar Királyi Operaházban most a kama­raénekesi óim helyett van, amit azelőtt a ki­rály adományozott. Az örökös tagság kitün­tetését az ország címerével ékesített gyűrű­vel — amely ott csillog a művész ujján — ha. tan kapták meg a magyar operaházban Kie- belsberg kul tuszm i ni sz térségé alatt. Megjegyezte még a művész, hogy a magyar énekművészeiben 'is észrevehető a fiatalság előnyomulása. Kérésemre arcképével is meg­ajándékoz és nem feledkezik meg a Prágai Magyar Hírlapról sem, amit a Képes Hét legközelebbi száma igazolni fog. Később sétát teszünk a városban. Egyszer csak a régi tanítóképző előtt állunk meg. Meghatva fordul a feleségéhez: — Nézd meg fiam ezt az épületet, 35 év előtt itt jártam iskolába ... és szótlanul, merengve nézik az ódon épületet. Majd felém fordulva megjegyzi: — Amint a zenében Beethovenhez ragasz­kodom, úgy szeretem én a régi Lévát . . . A régi Lévát, ahol hajdan annyi álmot szőtt egy pajkos ifjú! Milyen szép, hogy az álmok bv' -edtek! Koperniezky Kornél. mm MIHOLA GYUIZI nótaestje, Prágában 1913. február 29-án, hétfőn este 8-órakor az Odboroví dúm-ban, I.. Na PerStfne. Az esten közreműködik Németh Miklós hangverseny énekes. Nagy Jenő költeményeket ad elő. Bevezető beszédet mond Nagy Árpád. A dalokat Mihola Gyuszi énekli, a kísérő muzsikát a szerző vezetésével Pihik Jóska teljes cigány- zenekara a Romanoból (Váci. nám.) szolgáltatja. Jegyek elő­vételben kaphatók a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában. Prága II,, Panská 12. III. emelet, 12.—, 10.—, 8.—, 5.- Ke árban, Megalakult a Magyar Katolikus Irodalmi Szövetség A rozsnyói „Sajó Vidék" kiadóvállalat de­cember folyamán felhívást tett közzé, mely­ben a csehszlovákiai katolikus magyar Író­kat és hírlap Írókat tömörülésre szólitoita fel. A felhívásnak élénk visszhangja támadt és csakhamar körülbelül hetven iró, szerkesz­tő és hiriapiró jelentette be csatlakozását. A rendezőség ezek alapján érintkezésbe lépett az „Uj Élet" c. folyóirat szerkesztőségével is és a közelmúlt napokban megrendezte a szö­vetség alakuló gyűlését a pozsonyi Katolikus Kör nagytermében. A gyűlésen körülbelül 40-en jelentek meg az ország különböző ré­szeiből. Kovács Gyula a rendezőség nevében meg­nyitotta az összejövetelt és rámutatott elő dú­sában a magyal katolikus írók tömöriiiésé- uek szükségére. Rámutatott arra, hogy a vi­lágnézetek harcában az Írók és újságírók is csak úgy tudnak eredményeket elérni, ha kö­zös frontot, egységes falanxot alkotnak. A gyűlés vezetését azután mint korelnök Jesze. nák Gábor prépost-kanonok vette át. Po- tocsny József, a Sajó Vidék-vállalat igazga­tója ismertette a szövetség alapszabályterve- zetét, melyet a megjelentek Pfeiffer Miklós dr., Alapy Gyula dr., Rády Elemér, Aixinger László dr., Szyllaba Emil dr., Bíró Lucián, Kőhegyi József, Hladik Ágoston, Letocha Jó­zsef, Tyukoss Ev. János, Haiczl Kálmán dr., Bartha Béla, Esterházy Lujza, Molnár József és mások hozzászólása és kiegészítései után elfogadtak. Az elnöklő Jeszenák Gábor ezekután a szö­vetséget Csehszlovákiai Magyar Katolikus „Szt. Pál" Irodalmi Szövetség néven megala. kultnak nyilvánította. Majd megejtette a gyűlés az ideiglenes tiztikar választását, ami a kiküldött jelölő bi­zottság jelölése alapján egyhangúan történt. I. elnök Pfeiffer Miklós dr. kanonok. II. el­nök Letocha József szentszéki tanácsos, fő­titkár Rády Elemér szerkesztő, országos igaz­gató Potocsny József, jegyzők Fejes János és Risnyovszky Endre szerkesztők, országos vá­lasztmány: Biró Lucián tanár-szerkesztő, Ko­vács Gyula plébános-iró, Bartha Béla káplán, Rácz Pál iró-szerkesztő, Dinnyés Károly ta. nitó-szerkesztő, Havas Vilmos tanár-iró, Schalkház Sátra szociális testvér-szerkesztő, Esterházy Lujza iró. A szövetség egyelőre négy szakosztályt lé­tesített: irodalmit, tudományosat, hírlapíróit és hitbuzgaLmit. A művészeti szakosztály megalakításával a közgyűlés a tisztikart, az egyes szakosztályok választmányának felállításával a szakosztá­lyokat bízta meg. A szövetség első disz tag­jaiul Takács Menyhért dr. jászóvári prépost- prelátust, Koperniezky Ferenc dr. nagypré­postot, Jeszenák Gábor prépost-kanonokot, Priviczky Gyula dr. prelátost, Franciscy La­jos dr. prépost-kanonokot, Kőhegyi József dr. szerkesztőt, Tyukoss Ev. Jánost, Haiczl Kál­mán dr.-t és Szyllaba Emil dr.-t választotta. Az egész szövetség a magyar katolikus ak­cióba kapcsolódik be és igy a szlovénekéi püspöki kar fővéönöksége alatt áll. A közgyűlés a választás megejtése után naa——————■——e—:—c——mxtncs-q nw.miwnni’u ’ ir-iri r«— na •••— Sándor Imre nraetái I A lángoló út regény ............Ké 15.— As szonyok novellák ..............Ké 8.— Le szállított árak! Kaphatók a Prágai Magyar Hírlap kiad ' hivatalában Portó 3.-: utánvétnél 3. Ki ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom