Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-08 / 32. (3142.) szám
1338 tebraár 8, ftgftrAa. 'PJRAiQAI/V Mossa a fogát, épugy mint a kaiét, SZAPPANN1I... OTIBBS f o g - szappannal Miért dolgoznak veszteséggel az állami mező- és erdőgazdasági üzemek! Kassa, február 7. Karmányiapok közölték, hogy az állam a tulajdcnábari és kezelésében levő 14 miliő hektárnyi területen az 1931. évben 30 millió koronányi veszteséget szenvedett. A veszteséget elhisszük, azonban annak összegszerűségét alacsonynak tartjuk. Ily nagy területen csak abban az esetben volt a veszteség ily alacsony, ha nem lettek az egyes üzemeken levő ingóságokról a beállott értékveszteségek kellő íre- videálás keresztülvezetése mellett leírva. Ha ezt minden -célzatosság nélkül megcsinálják, akkor a veszteség százmilliókra rúgott volna, mert, ha felteszem, hogy ez üzemek csak középszerű intenzivitással voltak felszerelve 1931 december Síéin, úgy ennek pénzbeli értéke kitett (hektáromként 1000— 1200 koronát. Vegyük csak a kisebbik számot, az 1000 K-t. számítási alapiul, akkor az egész területre számítva 14 milliárd, koronát tesz ki (ez összeg 7 százalékos évi kamatja 77 millió korona). A beállott általános áresésekre való figyelemmel ezen gazdasági élő- és holtleltár mai (1932 december 31-iki) értéke 25—30 százalékkal kevesebb, vagyis 275—330 millió. Ha hozzávesszük azon összeget, amit e területekért normális haszonbér formájában hasznosítva fizetnének hektáronként: 200 kg búzabért 300 K értékben, adók, illetékek ha-ként 100 koronát tesznek ki, ez összesen 400 K ha-ként, azaz 14 millió ha-nál 440 millió K- Ehhez hozzá vehetjük: az állami kezelésben levő fűrésztelepek^ szeszgyárak, cukorgyárak, téglagyárak stb. üzemek évi bérét; ez kitesz legalább 100 millió K-t, a leltáron előállott veszteség kereken 300 millió K-t, mig a saját bevallás szerinti veszteség 30 millió K> vagyis összesen 870 millió K. 'Ez az összeg már az állami alkalmazottak fizetésredükoiója utján elért megtakarítás magasságát teszi ki- És ezt a veszteséget el lehetett volna kerülni: 1. ha az állami kezelésben levő birtokokat bénbeadják (bérbe* adás alatt normális kereskedelmi eljárást és nem politikai osztályozás szerinti bérlőválo- gatást értek), 2.,ha az állami mezőgazdasági és ipari üzemekben okszerű, a helyi viszonyoknak megfelelő gazdálkodási rendszert követnének, mert akkor az állami előnyöket figyelembe véve (kamatot, végrehajtási dijakat nem fizet, vasúti szállítási kedvezményeket élvez stb.), feltétlen többet kell hogy jövedelmezzenek ezek a birtokok, mint amennyit kitesz ezek haszonbérlőét-zege és egyéb állami bevételeiAzt mondhatná valaki, hogy hát vannak az államnak bérbeadott birtokai és azok sem jövedelmezők az államnak és ez igaz is. Nem jövedelmezők pedig azért, mert az állami birtokokat nem nyilvános árlejtés utján és nem a legtöbbet Ígérőnek adják és nem adják annak, aki azt a birtoküzemet legjobban, legokszerübben tudná vezetni, hanem a mindenható politika szemüvegén át nézik a leendő bérlő arculatát. A politikailag jól beirt egyén pedig nem bolond, hogy nagy' haszonbért fizessen, mikor egy község vagy' esetleg több község szavazatait valamelyik kormánypártnak liferálja, de meg ezek a jó politikus urak rendesen sokkal többet értenek a politikához, mint a me-1 zőgazdasághoz, meg aztán ez kényelmesebb is, mint a „sártaposásEzek az urak párévi gazdálkodás után teljesen és kizárólag a politika aranyhimes mezejére térnek át, elhur- colkodnak a mezőgazdaság színteréről pár- évi haszonbér tar to zás ki nem fizetésével. (Ismerek esetet, ahol egy jól vezetett gazdaságból többek között egy őrnagynak kihasítottak júniusban, tehát közvetlen aratás előtt, egy birtokrészt, melynek az átvétel után pár nappal megejtett aratásból és cséplésből eredő terményórtéke többet tett ki, mint a földnek az őrnagy által fizetendő teljes vételára. Az őrnagy katonai lovakat és szerszámot kapott. Egy éven belül a termény és annak, szalmája elfogyott, a lovak tönkrementek, a birtokrészt az őrnagy pedig eladta másnak.) A tényleges gazdálkodást pedig úgy valósították meg az állami birtokokon, hogy elsősorban a magánosoktól átvett gazdaságban talált régi, jól bevált, a helyi viszonyokkal ismerős gazdatisztet azonnali hatállyal menesztették vagy legjobb esetben alacso- nyabbreudü beosztást kapott s a gazdaság vezetésétől eltiltották'- Jöttek újak, okosak, akik életükben sohasem gazdálkodtak és azt hittek, hogy a gazdálkodás csak kocsikázásban, vadászatban és politizálásban merül ki, Mig a gazdaság régi tőkéi (talajtőke, épület, állattőke, holtleltártőke stb.) győzték, addig ez mind szépen mént. Azonban ez nem tartott sokáig, mert sehol sem igaz annyira, mint épp a mezőgazdaságban az a tétel, hogy ha egyszer lejtőre jutott egy üzem, azt. megállí t ami nem lehet a lezüllésben. Ha az állam mezőgazdasági üzemeit hasz- nothajtókká. alkarja tenni., nem .marad más hátra, mint az, hogy vagy adja haszonbérbe azokat, vagy pedig ültessen u|j vezetőket, uj kezelőket azok',élére. Mindkét esetben a programból ki kell zárni a politikát. A birtokok a felszereléssel, épületekkel, a rajtuk levő és velük kapcsolatos ipari üzemeikkel együtt átlag a mai olcsó árak mellett is megérnek hektáronként 8500 koronát, az egész 1.1 millió hektár pedig 9350 milliót tesz ki, szóval kereken kilenc és fél milliárd koronát. Ekkora vagyon jövedelme ml- nus 30 millió korona, plus az időközi kaimat éts a leltár értékveszteséige. . Erre röviden csak az szolgálhat mentségül, hogy: „Parva sapienta regitur mundus". Hercz Jakab. Ismét megszüntette egy szlovenszkói gyár az üzemét. Komáromi tudósítónk jelenti: A csallóközi Tany községben levő Fiedler-féle lengyár egyike volt a legnevezetesebb régi lengyáraknak. A gyár 1931-ben leégett, de 1932-ben felépítették és egészen a múlt hetekig működésben volt. A gazdasági helyzet ezt a gyárat is üzembeszüutetésre kényszeri- tette, tekintettel arra, hogy a testvérüzem, amely a magyarországi Komáromban volt, már régebbtől kezdve nem dolgozott. Február havában véglegesen leállították a tanyi lengyár üzemét s ezáltal újból száz magyar munkás vált munkanélkülivé a téli szezonban, családjaikkal együtt. A csehszlovákiai fujtüveg-kivitelt a német verseny veszélyezteti. A németországi fujtüveg-ipar a kormány ármegállapitó rendelkezései s a vasúti tarifák lényeges leszállítása következtében 40—50 százalékkal olcsóbban árulja a fujtilveget, mint a csehszlovákiai gyárak. A német kormány ezenkívül még kiviteli prémiumokat is engedélyez. Ennek következtében a csehszlovákiai fujfcüveg erősen visszaszorul a külföldi piacokról. A morvaországi takarékpénztárak tanácskozásai. A morvaországi és sziléziai takarékpénztárak igazgatóságainak kiküldöttei e napokban Brünn- ben értekezletet tartottak, amelyen különösen a kamatláb kérdésével foglalkoztak. Az értekezletről | kommünikét adtak ki, amelyben lényegileg a takarékpénztárak szövetségéneik ismert álláspontját szögezik le. Ez abban csúcsosodik ki, hogy a takarékpénztárak nézete szerint a kamatláb kérdése nem lehet az egyetlen eszköz a mai gazdasági nehézségek megszüntetésére, ezért azt egy általános, nagy 8 alapos kidolgozott gazdasági tervbe kell beállítani. Az a veszély áll fenn, hogy a kamatláb csökkentése esetén nem következnek be a várt kedvező hatások s akkor a kormány e általában a felelős gazdasági tényezők tanácstalanul fognak állami a további teendőket illetőleg. Kompenzációs forgalom Lettországban. A leüt pénzügyminisztérium árujegyzéket állított össze azon cikkekről, melyek lett exportáruk ellenében vihetők be az országiba. Olyan cikkek, amelyek a kompenzációs jegyzékben nem szerepelnek, csak olyan exportcikkek ellenében impor- tálhatók, melyek eddig az illető országba vagy egyáltalán nem importáltattak, vogy pedig bevitelük a nehézségek folytán teljesen megszűnt. A svájci mezőgazdaság hozama. Zürichből jelentik: A parasztszöveteég megállapítása szerint a svájci agrártermelés értéke a múlt évben 1282 millió frankot tett ki az előző évi 1403 millióval szemben. A csökkenés tehát 122 millió frank, mig 1929-el szemben közel 250 millió frank. A tejtermékhozam visszaesése 38 millió frank, az állatihizlalásé 35 millió, a sertéstenyésztésé 16 millió frank. 1914-el szemben az agrár ind ex 138. A mezőgazdasági tanácsok állandó választmányának ülései. A mezőgazdasági tanácsok állandó választmányának növénytermelési albizottsága február 10-én tart ülést, amelyen egyes aktuális kérdéseket, fog megtárgyalni. így különösen az ültetni való burgonya árszabályozásáról a szesz- főzésre szánt rozs tanúsítvánnyal való ellátásáról s a növénykártevök-ellenes küzdelemről fog tárgyalni. — Február 17-én az állandó tanács plénuma tart ülést s azon véleményt mond a gazdasági válság megszüntetése tárgyában kidolgozott belga-holland tervezetről. A napirend főpontja azonban a raktári jegyekről szóló . törvénynovella javaslatának a megtárgyalása.. ( Minden gazdának érdeke, hogy talajának g trágyázását okszerűen hajtsa végre. Erre ad útmutatást Fo-íSor Jenő a | „fi trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvében. Ara 25*— Ké. | Szerző könyvét vételkötelezettség nélkül is megküldi betekintés végett azoknak, kik e I végből hozzá fordulnak. Cím: Abovce p. 1 Strkovcc. Az orosz traktorállomások csődje. A szovjetkormány ötéves terve a mezőgazdasági termelést teljesen a traktorok munkájára állította be. Az állatállomány kipusztulása folytán a mező- gazdasági termelés sikere az u. n.trakfcorállo- mások megfelelő funkcionálásától függ. A traktorok azonban megfelelő kezelés hiányában igen gyorsan tönkremennek és a szovjetgyárak nem bimak elég és megfelelő alkatrészt gyártani. Hivatalos szovjetjeientés szerint január 20-ig a traktorállománynak mindössze 19 százalékát- tudták helyrehozni és munkaképessé., tenni. A legfontosabb termelővidékeiken, mint Éezakkau- kázusban csak 18.9%, Ukrajnában 14% és az Alsó-Volga vidékén 14.8%-a üzemképes a traktoroknak. A nehézségek leküzdésére a népbiztosok tanácsa elrendelte, hogy az alkatrészgyárakba megfelelő számú képzett speciális szakmunkás osztassák be,, mert ellenkező esetben veszélyeztetve van a tavaszi vetés. Ugyancsak szigorú rendeletet adtak ki a traktorállomások vezetőinek, melyben személyesen felelőssé teszik őket a traktorok megfelelő kezelését illetőleg és súlyos büntetéssel sújtják azon vezetőket, akiknek keze alatt a traktorok tönkremennek. Fizetésképtelenségek. A hitelezők védőegyesületed újabban a következő cégek fizetésképtelenségéről számolnak be: Piuchar Frigyes Muriénberg, pasziva 488.955, aktíva 273.932. — özv. We'sz Teréz kereskedő Aranyosmarót, passzíva 275.017, aktíva 126.00. — Mikulik József könyvkereskedő, M.-Ostrau, passzíva 137.402, aktíva 86.382 — Müller Henrik gyáros Braun, passzíva és aktivaismeretlen. — Gharbulák Zsófia kereskedő,. Hranice, passzíva 396.040, aktíva eddig nincs megállapítva. — Ture- csek Anna papirkereskedő, Prossnitz, passzíva 130.960, aktíva 56.843 korona. A gyakorlati gazda jövedelmének biztosítása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvét, melyet a szerző vételkötelezettség nélkül is megküld betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25'— Ke. Cim: Abovce p. Strkovec. ÉRTÉKTŐZSDE Tartózkodó a prágai értéktőzsde Prága, február 7. A mai tőzsdén bizonytalan volt az irányzat. További tehermentesítési szükséglet mutatkozott, másrészt viszont a newyorki és berlini tőzsde szilárdulása bizonyos támasztékul szolgált. Ezért csak csekély kötésekre 'került a sor. Azokban az értékekben, amelyekben osztalék-elmaradás várhaté, ismét mérsékelt veszteségekre került a sor, míg azok a papírok, amelyekben az osztalékkilátásokat kedvezően ítélik meg, inkább a szilárdulás felé hajlottak. Oseb- Morva és Északi Vasút 20, Poldi 6, Bánya és Kohó, Prágai Vas, Königshofi, Tejipari, Ko- lini Kávé 5, Skoda 2 koronával gyengült, Sellier, Sehöller, Cseh Kereskedelmi, Nyugat- cseh Szén 5, Olleschaui 4, Solo 3 koronával javult- A beruházási piacon az árfolyamok általában tartottak voltak. Ami kevés árfolyam- eltolódás történt, az 15 fillérig terjedt csupán- Az exotapiacon arra a hírre, hogy Ausztria szabaddá tette a Caisse Gonimune-részlet, számára a devizákat, a Caisse-Commune-járadékok élénken javultak.-f A prágai devizapiacon London 0.55, Newyork 0.01, Stockholm 2, Amsterdam 0.50, Berlin 0.25, Brüsszel, Varsó 0.125, Milánó 0.05, Paris 0.10 koronával gyengült, Kopen- hága 3, Oslo 4, Zürich 0.50, Helsingfors DÓS koronával szilárdult.-j- A budapesti értéktőzsdén a nyitás kedvező külföldi jelentések folytán barátságos irányzatú volt. Egyes papírok jelentős árfolyamnyereségre tettek szert, igy Izzólámpa és Tröszt közel 3 százalékkal emelkedett. A többi érték is Jobbára magasabban zárt. Árfolyamveszteségek csak szórványosak voltak, A szilárdan kamatozó értékek piacán is 2 , százalékig, .terjedő, nyereségek adódtak elő. ■ + A bécsi értéktőzsdén az üzlet ösztönző momentumok hiányában nem élénkült fel és a forgalom kezdetkor csak néhány értékre korlátozódott. Kuliszban Juli-Süd fedezésekre emelkedett, egyébként nem voltak jelentékeny változások. Mindjárt kezdet után stag- nácíó állott be, amely végig tartott. A legtöbb papírban egyáltalán nem került kötésre a sor- . • - ,-j- A berlini értéktőzsdén anélkül, hogy az üzlet erősebben megélénkült volna, a tegnap esti javulások után ma további szilárdulások állottak be. A járadékpiacon helyreállotit a nyngalöm és a Siemens-konszern kedvező mérlege a kuliszban és a közönség körében visszavásárlási hajlamot váltott ki. Az árfolyamjavulások az egész vonalon másfél százalékosak voltak, de számos speciális érték egészen 4 százalékig terjedő javulásra tett szert. Később az üzlet még élénkebb lett és további javulások adódtak elő, de aztán a magasabb árfolyambázis leadási hajlamot idézett elő és a kezdetbeni nyereségek részben elvesztek. Csak Siemens maradt továbbra is szilárd. Árutőzsde + A prágai cukorpiac nyugodt volt- Nyersáru prompt Aussig Jofco 52.75—53. A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat jól tartott volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 14.90— 15.30, felsőtiszai, jászsági 14-14-10, egyéb búza 13.75—13.95, rozs 6.50—6.60, tengeri 6.70—6.90, zab 8.80—9-25 pengő. + A berlini terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: búza 188—190, rozs 154—156, sörárpa 165—175, takarmányárpa 158—164, zab 115— 116, búzaliszt 22.65 —25.90, rozsliszt 19.90— 21.90, buzakorpa 840—8.50, rozskorpa 8-70— 9, viktóriaborsó 20—23, kis ehető borsó 19.50 —21, takar mánvbcrsó 12—14, peluska 12— 13.13.50, lóbab 12.50—15, bükköny 13.5015.50, lenpogácsa 10.40. szárazszelet 8.70, bur- gonyareszelék 13.20—13.30. aÍjt f Felkérjük azokat az igen tiszteli Előfizetőinket, akik 1 ©HM *ISÜ»¥©H !Z©SC#lRÍÍlkSÍ ©K b az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy az esedékes előfizetést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott ősszeget postafordultával kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk.
