Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-09 / 33. (3143.) szám

19”3 február 9, csütörtök. 0éH JM——m————M 'prvgmMag^ar-rirt^ Fölmentette a prágai bíróság a Prágai Magyar Hírlap három szerkesztőjét a „Magyarság” levélafférje nyomán támadt rendtörvényes bünperben Bfenart dr., a prágai rendőrség volt elnöke figyelemremél’ó tanúvallomást tett a vélelem javára - A bíróság megállapítása szerint az inkriminált c.kkek nem veszélyeztethették a közrend és az állam biztonságát Prága, február 8. A Prágai Magyar Hírlap­nak mintegy két év óta húzódó rend törvé­nyes sajtóperében hozott ma fölmentő itél-e­tet a prágai kerületi biróság Trost-tanácsa. Az 1930 december elején lejátszódott ma­gyarországi politikai események adják meg a sajtópör érdekes hátterét, amikor ugyanis a budapesti községi válasz­tás előtt a Magyarság cikksorozatban azzal vádolta meg a magyarországi szociáldemo­krata pártot, hogy rendszeres pénztámoga­tást kap csehszlovákiai testvérpártjától- A Magyarság ezt a vádját fakszimilében lekö­zölt „levelekkel" és „jegyzőkönyvekkel" tá­masztotta alá. Az állítólagos levelek a lap szerint Garami Ernő magyar szociáldemo­krata vezér és Souknp dr. csehszlovákiai szociáldemokrata vezető férfin levélváltásá­ból származtak, a „jegyzőkönyv" pedig egy állítólag Prágában lefolyt szociáldemokrata konferencia tárgyalásáról késziült s a közép­en rópai szociáldemokrata pártoknak a ma­gyar kérdésben és a Habsburg-restanráció kérdésében való magatartását körvonalazta. A feltűnést keltő cikkeknek erős vissz­hangja támadt úgy a magyarországi, mint a csehszlovákiai sajtóban. Csehszlovákiai vo­natkozásuknál fogva annakidején a Prágai Magyar Hírlap is bőven regisz­trálta a Magyarság cikksorozata nyomán fölviharzott politikai affér részleteit, így többek között 1930 december 6-án -és de­cember 10-én jelent meg a Prágai Magyar Hírlapban az említett vádak alapjául szolgá­ló „dokumentumok" ismertetése, illetve az ezek körül megindult politikai és sajtóharc összefoglaló képe. E. cikkek miatt Souknp Ferenc dr. szenátor, a szenátus elnöke, Dé- trer Iván dskolaügyi miniszter, Habrman -és Farkas Zoltán szenátorok sajtópert indítot­tak becsületsértés címén a Prágai Magyar Hírlap ellen, azonban ez a sajtópör békés megegyezéssel fejeződött be. A prágai ügyészség ettől függetlenül hivatalból a rend törvény 18. paragrafusá­nak 2. bekezdésébe ütköző cselekmény miatt emelt vádat Forgách Géza felelős szerkesztő, Darvas János belpolitikai mun­katárs és Bihari Mihály dr- belmunkatárs ellen és pedig Forgách Géza mint felelős szer­kesztő, Darvas János, mint a cikkek feldol­gozója és Bihari Mihály, mint az eiső cikk tárgyát tartalmazó teleifon jelentés fölvevője ellen. A per -első .főtárgyalását a múlt esztendő közepe táján tűzte ki a bíróság, amikor is figyelembe vette a véde-lem amaz előterjesz­tését, amely szerint a vádirat alapjául szol­gáló cikkfordítások helytelenül, kihagyások­kal és célzatosan készültek s ezért a tárgya­lást elnapolták, utasítva az ügyészt a hivata­los és hiteles fordítás beszerzésére. A folyta­tólagos főtárgyalást ma délelőtt kilenc óra- bor tartották meg. Elsőként Bihari Mihály dr-t hallgatták ki, aki az első cikk szerzősé­gével járó felelősséget azzal hárította el ma­gától, hogy ő csak mint gyorsíró kötelesség- szerüen továbbította a budapesti szerkesztő­sé? telefon jelentését. Darvas János az elnök kérdésére mind a két cikk szerzőségét magára vállalta, bű­nösnek azonban nem érezte magát ezáltal, mert tudtával semmiféle törvénybe ütköző cselekményt nem követett el. Kifejtette, hogy elemi újságírói kötélességének tekin­tette a Prágai Magyar Hírlap olvasóközönsé­gének tájékoztatását erről a jelentősnek lát­szó politikai eseményről, objektíve regisz­trálva a szemben álló felek érveit és ellen­érveit. Ennek a nem érdektelen sajtópernek az ugrópontja és perdöntő kérdése az volt, hogy a eiikkek közléséiért felelős újságírók a köZr lés időpontjában tudhattak-e az utólag ha­misnak deklarált dokumentumok hamis vol­táról. Darvas János védekezésének tengelye az volt, hogy ő a cikkek közlésekor neim gon­dolta és nem is gondolhatta, hogy a kérdéses dokumentumok hamisítványok. Ebbéli állás­pontját nem gyöngítették, sőt inkább erősí­tették a csehszlovák szociáldemokrata párt tényezőinek cáfoló nyilatkozata, már azért is, mert a cáfolatokban nyilvánvaló és rögtön az el­ső pillanatban általa megállapított tévedé­sek fordultak elő. Soukup dr. szenátusi el­nök például a közléssel kapcsolatban ki­adott cáfo atában azt állította, hogy a nevé­vel taxiim lében közölt levél már azért is szembetűnő hamisítvány, mert aláírása „dr. Soukup", már pedig ö egyetlen egy esetet kivéve mindig „dr. Frank Soukup“-nak ir­ta alá magát. A budapesti Népszavában megjelent másik cáfolat pedig azt tartal­mazta, hogy Soukup nem is ismeri Gara­mit. A főtárgyaláson Darvas János és vé­dője, Pastika Karol dr. írásbeli dokumen­tumokkal igazolták, hogy Soukup szenátor számtalan esetben használta a „dr. Soukup" aláírást. Döntő súllyal esett a latba, hogy Soukup dr. rendőrségi vallomásának fölolvasása után a védelem utalására a biróság azon nyomban megállapította, hogy Soukup dr. még ezt a rendőrségi vallomását is „dr. Soukup" alá­írással látta el. A másik ténybeli cáfolatra vonatkozólag a védelem bemutatta a Právo Lidu egyik számát, amelyből kitűnt, hogy Soukup dr. igenis szemlyesen ismerte Garamit. Forgách Géza mint felelős szerkesztő val­lomásában hangsúlyozta, hogy ő az ügyben komoly politikai és a magyar kisebbséget igen közelről érintő affért látott, amelyről a tárgyilagos beszámolást elemi újságírói köte­lességének' tartotta. A budapesti „Magyarság" különben is oly komoly vezető sajtóorgá­num, amelynek közleményeit nem lehet te­kintetbe nem venni oly jelentős politikai ese­ményekkel kapcsolatban, mint ' amilyen az akkori budapesti választási kampány is volt. .. A vádlottak kihallgatása után a biróság tanúként hallgatta ki Bienert, Csehország országos alelnökit, a prágai rendörigazgatóság volt elnökét, akihez a következő kérdést intézte: — Az ön nézete szerint veszélyeztethet­ték-e a Prágai Magyar Hírlapban megjelent és az államügyész által* inkriminált cikkek az állambiztonságot, a közbiztonságot, vagy a közrendet? — A kérdéses cikkek felől — felelte a ta­nú — csak a cseh sajtóban, főként a Právo Liduban támadt visszhangból tájékozódtam s az volt a benyomásom, hogy a cikkek ilyen hatást nem váltottak ki. Elnök; Rendőreinöki működése alatt ál­lambiztonsági szempontból milyennek ismer­te meg a Prágai Magyar Hírlapot? Tanú: Erről csak annyit mondhatok, hogy rendőrelnöki működésem alatt a Prágai Magyar Hírlap elten részünkről eljárás nem folyt Ugyancsak tanúként volt beidézve a prágai rendőrség jelenlegi elnöke, Doíejs kormány- főtanácsos, helyette azonban Beoda rendőr­ségi főtanácsos jelent meg, akiinek tanukénti kihallgatása ellen a védelem kifogást emelt. Ezt azzal indokolta meg, hogy a főtanácsos vezette annakidején ugyanebben az ügyben a nyomozást. A biróság eltekintett a tanú ki­hallgatásától. A perbeszédeik elhangzása után a biróság tanácskozásra vonult vissza. Pár perces meg­beszélés után kihirdette ítéletét: mind a három vádlottat felmentette a vád és annak következményei alól, mert nem látta beigazoltnak, hogy eljárásukkal az ál­lambiztonságot, vagy a közbiztonságot ve­szélyeztették volna. Az indokolásban kije­lentette a biróság, hogy a cikk szerzőjének a cikkek megírása, idején a főtárgyaláson elhangzottakból megállapíthatóan elegendő oka volt arra, hogy a szociáldemokrata cá­folatok teljes hitelességében kételkedhes­sék. Az ítélet ellen az ügyész semmis égi panaszt jelentett be. 1 Ezután a napirend előtt Trapl pénzügyminisz­ter jelentkezett szólásra, aki a szenátusban ugyanazt az expozét mondotta el, mint három héttel ezelőtt a képviselő házban. A szenátus két mentelmi ügy elintézése után második formális ülést, tartott, amelyen a szenátus költségvetési bizottsága elé utalta az 1933. évi költségvetést. A költs égvetési bizottság holnap, csütörtökön reggel kilenc órakor kezdi meg a vitát. A költ­ségvetés főelőadója Stodola Kornél agrárpárti szenátor. Az uj keresztényszocialista szenátor életrajza Keresztury József, az uj országos keresz­tén yszóciálista párti szenátor életrajzát — aki, mint föntebb jelentjük, ma tette le a fo­gadalmat — az alábbiakban közöljük. Keresztury József 1870 augusztus 24-én született a szlovenszkói Bácskán, ahol édes­apja református lelkész volt. Gimnáziumi ta­nulmányait a sárospataki főgimnáziumban végezte el s ugyanott tette le az érettségi vizsgát is. Szülei akaratából s lelke hajla­mait követve ő is a lelkészi pályára lépett .s a teológiát szintén Sárospatakon, az ottani teológiai akadémián végezte el- A segédlel- készi évek letelte után a nagygéresi reformá­tus gyülekezet egyhangúlag lelkésszé válasz­totta meg s Keresztury József 1897 április 24-én foglalta el állását Nagygéresen, ahoí mind a mai napig működik. A lelkészi teendőkön kívül, mint Bodrogköz szülöttje s mint bodrogközi református lelkész, kezdettől fogva élénk részt vesz Bodrogköz tár­sadalmi életében s minden olyan mozgalmat, amely akár egyházi, akár társadalmi, akár poli­tikai meggyőződésével megegyezett, mindenkor szívesen fölkarolt és támogatott. Számos köz­érdeket szolgáló ügyben indult ki tőle kezde­ményezés. Egyházi téren is élénk szerepet vitt, már ifjúkorában jegyzője volt a nagy-alsó- zempléni egyházmegyének, majd tanácsán rája és a bodrogközi lelkészi kar elnöke. Az állami or- dulat után az alsózempléni egyházmegye espe­resévé választották meg és részt vett a szlo­venszkói egyetemes református egyház pozsonyi törvényhozó zsinatán Is. Kezdettől fogva élénk részt vesz az országos keresztényszocialista párt életében s a- párt kép­viseletében a kassai nagymegye bizottsági tagja' iett, ahol főleg a Bodrogközt érintő ügyeket igyekezett az illetékes körök előtt megvilágíta­ni és kedvezően el intéz tetői. 1929-ben az érsek- újvári választókerületben került, az országos ke- resztényszociálista párt. részéről a közös listára s most, Grosschmid Géza dr. lemondása, folytán Grosschmid utódjaként került a prágai szená­tusba. A tavaszi közös ellenzéki munka­programját állapította meg pártjaink parlamenti klubja Az országos keresztényszotialista párt uj elnöke és szenátorai bekapcsolódtak a klub munkájába Prága, február 8. Szövetkezett ellenzéki pártjaink közös parlamenti klubja Szűllő Gé­za dr. képviselő, a közös klub elnökének el- nökiilésével a parlament épületében ülést tar­tott, amelyen a törvényhozók úgyszólván tel­jes számban vettek részt. A klub ülésen meg­jelenít a klub uj tagja, Esterházy János, azi országos keresztényszocialista párt országos elnöke, valamint Kereszthury József és Krei- bich Károly, az országos keresztényszocia­lista párt két uj szenátora is. A párt a folyó ügyek Során foglalkozott a Dérer-féle iskola­reform ellen Kassán megtartandó demon­strációs gyűléssel és kijelölte annak szóno­kait és pedig az országos keresztény szocia­lista párt részéröl Esterházy János, Dob- ránszky János s Kereszthury József, a magyar nemzeti párt részéről Törköly József és Fábry Viktor személyében. A közös klub ez­után a magyar Sajtó ügyeivel és a tavaszi teendőkkel foglalkozott. Végül SzüFő - Géza dr. bejelentette, hogy február 15-én Brűssel- be utazik, ahol résztvesz a népszövetségi li­gák igazgatótanácsának üllésén. A szenátus méltóságteljes gyásszal emlékezett meg tragikusan elhunyt leg­fiatalabb tégláiéi: Bűm Rudolfrél Soukup elnök meleg megemlékezése az országos keresztény­szocialista párt volt szenátoréról - A szenátus kiadta a költségvetési bizottságnak a költségvetési javaslatot Prága, február 8. A szenátus ma ülést tar­tott, amelyen kiosztották a képviselőház ha­tározatát az ez évi költségvetés és a pénzügyi törvényjavaslatra vonatkozólag. A költségve­tés tárgyalását a szenátus költségvetési bizott­sága holnap kezdi meg és a bizottsági vita február 10-éin, majd 13-tóil 18-ig tart. A kor­mány a mai ülésen beterjeszt ette az illeték- törvény módosításáról szóló javaslatot, melyet lapunkban már ismertettünk. Fekete szallagos virágcsokor Böhm szenátor padján Soukup elnök az ülés megnyitása után meleg szavakkal parentálta el a fiatalon el­hunyt Böhm Rudolf kerasztényszocialista párti szenátort, akinek a helyén fekete sza­laggal átkötött virágcsokor volt. Soukup elnök gyászbeszédéből a következőket emeljük ki: — Újabb fájdalmas hír érkezett hozzám január közepén. Január 13-án Pozsonyban hosszú kínos szenvedés után meghalt a sze­nátus legfiatalabb tagja: Böhm Rudolf sze­nátor ur, az országos keresztényszocialista párt szenátora. Az elnök ezután részletesen ismertette Böhm Rudolf életpályáját és kiemelte, hogy 1929-ben az érsekujvári választókerület negy­venöt éves korában választotta meg szenátor­nak. Tagja volt a szenátus nemzetgazdasági és összeférhetetlenségi bizottságának. A szenátusban főleg nemzetgazdasági kér­désekkel foglalkozott és különösen a gaz­dasági válság által súlyosan érintett szlo­venszkói hazája megsegítésének problé­máival. Erős védelmezője volt a magyar kisebbségnek és vezetője az országos ke­resztényszocialista pártban megszervezett munkásságnak. A szenátus elnöksége táviratban fejezte ki őszinte részvétét az elhunyt családjának és koporsójára koszorút helyezett. Soukup elnök ezután igy folytatta: — Mélyen tisztelt szenátus! Én nagyon jól emlékszem arra a fiatalos és friss megjelenésű férfiúra, akit oly váratlanul és gyorsan elvesz­tettünk. Lojális és kedves kolléga volt és baráti emlékét mindnyájan meg fogjuk őrizni. A sze­nátus bizonyára beleegyezését adja ahhoz, hogy ezt a gyászbeszédet a mai ülés jegyzőkönyvébe fölvegyük és emlékét ezáltal megörökítsük. Az elnök beszédét a szenátorok állva hallgat­ták végig. Szövetkezett ellenzéki pártjaink öez- szes szenátorai jelen voltak az ülésen, éspedig Szilassy Béla, a szenátusi klub elnöke, Richter János és Korláth Endre dr., valamint Keresz­tury József, az országos keresztényszocialista párt újonnan bein vett szenátora, aki a mai ülé- sen le is tette a fogadalmat. : . m Ispán sikerek Mandzsúriában Műkőén, február 8- A japán főparancsnok­ság hivatalos jelentést tesz közzé az észak- és. délmandzsuriai hadműveletekről. A tar­tományok megtisztítása a banditáktól javá­ban folyik. A japán csapatoknak sikerült Mjucsang és Liocso városokat megtisztítani a felkelőktől.' A japánok négyezer felkelőt lő­fegyvereitek és tízezer fegyvert, zsákmányol­tak- Ezzel Észa k- és Dél ma ndzsui'i áh ól el- űzték az Utolsó Mkelőket is. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom