Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-08 / 32. (3142.) szám

I VVAC^AR-MlKIiAg íyHíi iebruax 8, apfrrda. Mindenhatót, hogy Magyarország nagy fiát tartsa meg továbbra is az országnak. Kedd délelőtt féltiz órakor érkezett telefon­értesítés szerint Apponyinak igen nyugtalan éjszakája volt. Hétfőn az esti órákban el­aludt, azonban éjfélkor fuldokló köhögési ro­ham vett erőt rajta, amely megakadályozta a további alvásban. A hajnali órákban annyira legyöngült, hogy orvosai már csak kámfor- injekcióvá] tartották benne az életet. Leánya, Pálffy grófné kivételével, a családtagok vala­mennyien a betegágy körül voltak. Az orvo­sokat főleg az ejtette kétségbe, hogy Appo- nyi napok óta képtelen volt táplálékot magá­hoz venni. Apponyi kezelőorvosai ma reggel újabb konzíliumot tartottak és röggel 9 órakor a következő jelentést adták ki Apponyi álla­potáról: „Újabb komplikációk nincsenek, de a be­teg állapota tegnap este óta nem javult. Ap- ponyi gróf megőrizte szellemi tisztánlátását, azonban te«ti ereje hanyatlik. Az éjszakát ál­matlanul töltötte, kevés teát és tejet vett ma­gák oz“. A Genfben időző államférfiak a haldokló ágyánál Géni, február 7. A Genfben időző külföldi államférfiak Paul-Boncourral, Hendersonnal, Nadolnyva] és Aloisival az élükön kivétel nélkül az utolsó órákban is személyesen ér­deklődtek Apponyi állapota felől. Ottó volt trónörököstől ma délelőtt a következő távirat érkezett Genf be: „A királynéval együtt aggó­dunk. Híreket kérünk. Istenhez fohászkodunk drága betegünk felépüléséért.'4 Távirat érke- j zett még Pacelli bíboros, pápai államtitkár-1 tói, Serédi biboros-hercegprh éhéi és Józsefi királyi hercegtől is­Apponyi pályafutása Nagyapponyj dT. Apponyi Albert gróf 1846 május 29-én szüteteitt Bécsiben. Apja Apponyi György gróf. j kancellár volt. A jezsuiták ka Gsburgi intézetében : nevelkedett Jogi tan-u-snányaít Budapesten és I Becsben végezte, de Bérli eben ($ Parisban is fofly- | tartott egyetemi tanulmányokat. 187*2-ben a politú-1 kaii pályára lépett és mint a szentendrei kerület | képviselője Deák-párti programnál kezdte meg ! szereplését a magyar parlamentiben, amelynek ezóta j állandóan tagja volt.. 1881 óta áJOandóárn a jász-! herényi kerület képviselője. Nagy szónoki képes- j Régei ellenére apjának eulikus Ilire miatt eleinte j nem tudott bizalmat kelteni maga iránt és csak i évek múltával alakult ki népszerűsége. Az 18?5- i ős fúzió után a Semnyei-íéile konzervatív blokkihoz; ablakozott és 1878-ban ő vette át a párt vezetését, amely még ez évben kiegészülve a szabadelvű párt­ból kilépett független szabadelvű képviselőkkel az egyesült ellenzék, majd a mérsékelt, ellenzék ne­vet vette fel és Apponyi és Szilágyi Dezső vezérlete alatt állott. Szilágyi Dezsőnek a pártból való ki­lépése után Apponyi maradt a mérsékelt ellenzék egyedüli vezére. 1889-ben a véderő javaslatok ellen intézett táma­dásai által ée különösein Tisza Kálmán miniszter­elnök bukása után jutott előtérbe. Annikor gróf Szapáry Gyula vette át a kormányt, a nemzeti párt, — mert most már ez volt pántjának a neve < — fuzionált a szabadelvű párttal. A függetlenségi pánt heves támadásai miatt azonban a kormány a közigazgatás álöiairaositásának tervét elejtette és beérte azzal, hogy annak elve törvénybe iktattas- sék. mire Apponyi és pártja újból heves ellenzék­be lépett. 1891-ben a konzuíáris bíráskodás tárgya­lásakor éles polémiája volt Szilágyi Dezső igazság-} ügyminiszterre]. Az egyházpolitikai kérdéseket az ő beszédei tették aktuálisakká. A milllienniumi ün­nepségek alatt politikai treuga dei volt, de utána még káméletlenebbül támadta a kormányt, amely az 1896. évi választásokon majdnem egészen meg- . semmisítette pártját A Bánfify-konmány ellen meg- . kezdett po ül i ti keni ohstrukciót hallgatagon támogat­ta és a kormány bukása után belépett a szabadelvű pártba. 1901-ben a képvisel cikáz elnöke és valóságos - belső titkos tanácsos lett. Tisza István gróf mi­niszterelnökké való kinevezése után 1993-ban le- moni.of.t a házelnökségről, majd a szabadelvű párt- , bői is kilépett. Amikor a kormány az országgyűlést feloszlatta, Apponyi. belepett a független-régi pártba. A Fejér - váry-féle darabont-kormány ellen kifejlett orszá­gos ágitációjának nagy hatása, volt és népszerű- 1 séget egyre emelte. Az uralkodó és az ellenzék közt létrejött paktum alapján 1906-báni <i Wekerle-féle koalíciós kormány vette át a Illataimat, amelyben Apponyi a vallás- és közoktatásügyi iniirjis-ztersé- ( get vállalta. Bzí nz állását a kormány és a koalíció búk áré ig, 1910-ig viselte. A függetlenségi párt ket­tészakadása után Kossuth Ferenc pártjához csa#a- • kőzett ég rééztveitt a párt vezetésében. Esterházy 1 Móric gróf kormányában 1917-ben toultusznmisz- (péget vállalt, ezt a tárcát megtartotta Wekerie ■: kabúiéttjében is. a férfiút, aki úgy benn az országban reacLet te­remthet, mint a külfölddel szemben méltóan kép­viselheti az országot. A zür-zavaros politikai álla­potok közt azonban ez a remény nem vált valóra, Apponyi államférfiu tehetsége legszebben akkor ragyogott, amikor hazája ügye volt rábízva, ö állott ugyanis a párisi magyar békedelegáció élén és 1920 januárjában a párisi békekonferencián tartott nagy beszéde Magyarország feldarabolása ellen meggyőző volt., de az antanthatalmak által már előzetesen megállapított határok miatt nem arathatott sikert. Ezért leköszönt delegátusa tiszté­ről és visszatért Budapestre. A trianoni békeszer­ződést már nem ő irta alá. Születésének hetvenötéves évfordulóját 1921-bem országos fénnyel ünnepelték meg éa Károly volt király Svájcból az aranygyapjae renddel tüntette ki. Bója,lista, elveinek állhatatos hive maradt halá­láig, noha. többször kijelentette, hogy a királykór- dés a. jelenben nem aktuális. 1923. év őszén És zak - amerikába ment., hogy ott. magyarbarát hangulatot teremtsen. Több mint egy évtizeden <it tagja volt az interparlamentáris uniónak, sőt, annak magyar résziről elnöke. A népszövetség fennállása óta Géniben állandóan ő képviselte Magyarorszá­got. Minidig belátó, mérsékelt politikus volt, euró­pai feürtL, Mtünö szónok, aki az- összes müveit nyelveket egyforma tökéllyel beszélte és. több Íz­ben megtörtént, hogy hat-hét órát egyfolytában angolul, azután franciául, majd németül és olaszul beszélt, valósággal bámulatba ejtve hallgatóit, 1925. év tavaszán a választójogi javaslat parla­menti tárgyalása alkalmával mondott alig pár perce® beszédével a titkos választójog, ellen állást- foglaló kormánypártot is elkerült meggyőznie a modern politikai követelmények helyességéről. Igen jelentős publicisztikai működést fejtett ki. Ezen érdemei elismeréséül a Kisfaludy Társaság 1895-ben tagjai sorába választotta és a Magyar Tudományos Akadémiának is tiszteletbeli és-igaz­gatósági. tagja volt- A budapesti és kolozsvári egyetemek jogi fakultásai tiszteletbeli doktorrá, 1909-ben pedig tiszteletbeli orvoedoktorrá válasz­tották. 1897-ben vette nőül Memadorff-Pouílly Kiotóid grófnőt. E- házasságából egy fia és két leánya szü­letett-’ Az egész müveit világ, amely Apponyi Albert grófot a modern idők legjelesebb szónokának tar­totta, osztozik a magyar nemzet gyászában. * ¥ * A leszerelési konferencia gyászolja Európa nagy halottját Genf, február 7. A leszerelési konferencia fő bizottságának délutáni ülése Apponyi halálának j jegyében folyt le. Henderson elnök fölállva kö­zölte, hogy öreg hü barátja, Apponyi Albert I gróf elhunyt, Mindenki fölállt és úgy hallgatta meg Henderson megemlékezését. Ezután Táti- j ezos tábornok mondott rövid gyászbeszédet. ! Kijelentette, hogy Apponyi halála nem csali a j magyarságra, hanem a népszövetségre is súlyos j veszteség, Apponyi legutóbbi bécsi beszédében j 'is a népszövetséget védelmezte. Mindenki cső-1 dálattal nézte államférfim csatáit, amelyeket hazaszeretettel, bátorsággal és bölcsességgel küzdött végig. Az igazi hazafi mintaképe volt, Tánczos beszéde után a gyász jeléül néhány percnyi szótlan csönd uralkodott a teremben, majd Henderson fölkérte Tánczos tábornokot, hogy* tolmácsolja a magyar kormány és a gyász- baborult család előtt a leszerelési konferencia legmélyebb gyászának kifejezését. Henderson elnök ezután a gyász jeléül félbeszakította az ülést. $i»s»onyi utolsó percei Genf, február'7. A katasztrófa bekövétke­zéséről a következő részleteket jelentik: Apponyi dói körül nyugodtan és mélyen üludt. Negyed öt óraikor következett be az agónia, majd öt perc múlva mély sóhajjal csendesen kiszenvedett. Apponyi halálhíre futótűzként terjedt el a népszövetségi kö­rökben és mindenütt általános megdöbbe­nést keltett, mert rendkívüli tekintélynek örvendett és Európa egyik legnagyobb áJ- lamScríia gyanánt tisztelték. Halála előtt fél órával lienes csehszlovák külügyminiszter érdeklődött hogyléte felöl. Henderson a le­szerelési konferencia nevében levelet iníé zett előzőleg Apponyi feleségéhez, amelyben annak a reményének adott kifejezés^ hogy Apponyi felépül és részt fog még .venni a konferencia munkájában. 1 genfi Kotre Dame-dömh<?n ravatalozzák fel Agponrit Genf. február 7. Apponyi Albert gróf holt­testét ideiglenesen a genfi Notre Dame-temp- lomban helyezik ravatalra és néhány nap múlva Magyarországra szállítják. Temetésére vonatko­zólag még intézkedés nem történt, Budapest gyászol Budapest, február 7. (Budapesti szerkesztősé - gün.k telefómjeLenit/ése.) Délután fél öt órakor terjedt el a magytí- fővárosban Apponyi halálá­nak a híre. Az uccákon megálltak az emberek és némán egymás felé bólintották a lesújtó hírt. öt órakor már valamennyi középületen gyászlobogó lengett, az üzletekben gyászkeretben állították ki Apponyi fényképét. A parlamentben megdöb­benéssel fogadták a gyászhirt. Az ülést nem nyi­tották meg, hanem pártértekezletet tartottak, hogy határozzanak, miképpen alakuljon a mai ülés, hogy méltóképpen jusson kifejezésre a nem­zet gyásza nagy fiának elhunyta fölött. A képviselőiiáz sziovenszkói problémákkal felezte be a költségvetés fölötti vitái SziilEö szécsatája Ivánkával - Az esti órákban szavazás A világháború után A forradalmak alatt éberhardi birtokara vonult vissza éfi cea,k 1919 őszén tért vj/ssza Budapestre, ahol ólt alánon űrömmel fogad Iák. Benne látták azt. ! Prága., február 7. A kópviselőház köli&ég- í vetési vitájának utolsó napján ismét a szlo- venszkói problémák kerülték előtérbe, amennyiben a kormánypárti szónokok is •élesen kritizálták a szlovenszkói gazdasági viszonyokat Micsura cseh néppárti képviselő beszéde elején hangsúlyozta, hogy a szlovák nép ma ismét olyan keserves helyzetben van, mint volt az államfordulat előtt, úgy hogy nem lehet csodálkozni azon, hogy Szlo- veuszkón általános az elégedetlenség és hogy bizonyos kiábrándulás észlelhető a demokrata és szociális jelszavakkal szem­ben. Ha a közéletet vizsgáljuk — úgymond nem lehet mindent az általános gazdasági válság számlájára írni. Be kell ismerni, hogy a köztársaságban is történtek hibák. Mialatt a törvényhozó testület állandóan gyártja a szociális törvényeket, addig a gyakorlatban azt látjuk, hogy' a széle® néprétegek egyre jobban szegényednek el­Közéletiünk és gazdasági életünk jellemvo­násai a materializmus, az egyoldalúság és a könyörtelenség. Ez a liberális gazdasági be­rendezkedés eredménye. Legszomorubb, hogy teljesen hiányzik a keresztény idealiz­mus, a szociális igazságosság és a szeretet. Ha a gazdaság] válsággal szemben ezeket az elveket nem fogjuk kellően érvényesítem, még nagyobb veszedelem fenyegethet ben­nünket. A szónok ezután állást foglal a ra­cionalizálás ellen, amely még jobban növeli a munkanélküliséget. A kapitalista gazdál­kodás teljes átszervezésére van szükség. Majd különösen éles szavakkal kel ki Dérer tervbevett iskolareformja ellen és különö­sen azt hibáztatja, hogy Szlovenszkőn a fe­lekezeti iskolákat, .be akarják szüntetni. Tel­jesen elhiházottnak találja egyes köröknek aizl a törekvését, hogy a házasság intézmé­nyét. aláássák és a bírósági termekből a ke­resztel. el akarják távolítani• . Ezzel legin­kább az állam ellenségeinek használnak. A katolikusok ebben a tekintetben nem is­mernek kompromisszumot. Teljesen tör­vénytelennek tartja azt, hogy akkor, amikor az érvényben lévő törvények szeműt az ál­lam csupán felügyeletet gyakorolhat a fele­kezeti Iskolák felett, de azoknak belső igaz­gatásába bel© nem avatkozhat, ugyanakkor nyugdijaztathasson felekezeti tanítókat. Ez •egyedüT az »egyház hatáskörébe • tartozik- Szlovenszkó lojalitása az egységes állammal szemben bebizonyosodott már1 a közigazga­tás reformjáról szóló törvény és több ■ uniti - kációs törvény ■■ megszavazásánál. A Szloven- szkóba befektetett beruházások sokkal pro­duktívabbak, mint a . történelmi országok­ban. Samalik cseh néppárti képviselő mezőgazda- sági kérdésekkel foglalkozott, majd utána föl­szólalt Ivánka Milán cseh nemzeti demokrata képviselő, akinek beszéde közben igen éles szóváltás támadt a szónok és Szülló' Géza képviselő, valamint Slávik képviselő' között. Ha erős csehszlovák államot akarunk,.— mon­dotta — úgy erős és megelégedett SzSovensz,ko­ra van szükség. Auiig Szlovenszkót kulturális és gazdasági szempontból egy nívóra nem eme­lik a történelmi országokkal, addig nem is lesz meg a teljes egység a szlovákok és csehek kö­zött. A szlovákok csehek nélkül és a csehek szlovákok nélkül nem alkothatnak életképes ál­lamot. A Magyarországgal való kereskedelmi kapcsolatok ujrafelvétele az iparnak és a me­zőgazdaságnak nagy hansznára válna. Szloven- szkó.t állandóan megrövidítik az állami száll Má­soknál, az állami szállításokból 15 százalék jár­na Szlovenszkónak, de alig öt—hat százalékot kap ebből. Ezután Pólyák szlovák néppárti beszélt, aki igen éles ellenzéki beszédet mondott, majd föl­szólaltak még Krémén cseh agrárius. V.iereokel német agrárius, Fiala. cseh nemzeti szocialista, Zapotocky kommunista és Heis Gyula dr, zsidó párti képivselö. Mojtó szlovák néppárti visszautasítja Marko- vics képviselő azon állítását., hogy .katolikus tanító létére iskolája államosítását, kérvényez­te volna. A Dérer-fóle iskolareform-terveket a szlovák tanítók szervezete is elutasítja, mert ezek a tervek nem demokratikusak ée' mélyen beavatkoznak az egyházi iskoláik fenntartóinak történelmi jogaiba. Ezután még felszólalt több szónok t, bezárták a vitát. Szavazásra az esti órákban kerül sor. A képviselőim legközelebbi ülése pénteken | lesz. Pályázati hirdetmény A prágai magyar diákmenza kedvezné' nyei iráni az 1933 év nyári szemeszterében Van szerencsém felkérni azokat-, akik a prágai Magyar Menza segélyében részesedni akarnak, hogy kellőleg felszerelt kérvényeiket 1933- február 15-ig szíveskedjenek Baráth László dr„ Práha XIII, Píemyslová 39, Pension Horazdoveky 5. p, 10. címre beküldeni. v . \ ;v . A pályázók .írásbeli kérvényt tartoznak bekülde­ni,. amelynek feltételei’a kővetkezők: 1. A kérelmező vezeték- és keresztneve, 2. az egyetem, 3. a fakultás teljes megnevezése, 4. há­nyadik félévre iratkozik be, 5. állandó lakhely, 6. illetőség, 7. vallás, 8. teljes születési dátum, 9. esetleges élvezett ösztöndíj vagy más segély, 10. nyilatkozat, hogy a menza házirendjének magát aláveti és azt betartja, 11. ifjúsági egyesület tag­ságának igazolása, 12. vagyontalansági, illetve sze­génységi bizonyítvány, 13. tanulmányi előmenetelt igazoló okmányok, 14. prágai lakás elme. A jelenlegi gazdasági helyzet folytán, miután nemzeti társadalmunk teljesítő képessége erősen megcsökkent, a segélyek számának leszállítását, sajnos, keresztül kell vinnünk! Az iskolai évnek második felében csak 80 segély kerül kiosztásra. A kérvények elbírálása előtt a prágai Magyar Akadémikusok Köréből felkérendő ifjúsági bizott­ság javaslatát feltétlenül kikérjük. A kérvények elintézéséről mindenkinek Baráth László dr., a Magyar Akadémikusok Körének el­nöke adja meg az értesítést, 1933. február 25-től kezdve, éspedig a Magyar Menza helyiségében, naponta YA és 1Y között, amikor is az érdeklődő folyamodók okmányai is vissza lesznek adva. Aki levélbeli értesítést óbajt, az folyamodványához kel­lően felbélyegzett válaszborítékot mellékeljen. . A február 15-c után érkező kérvényeket nem vesszük figyelembe. Prága, 1933. február 1. TÖRKÖLY JÓZSEF dr., nemzetgyűlési képviselő, a prágai Magyar Menza igazgatója. — Filléres utazás a müncheni farsangra. A PMH utazási osztálya filléres Utazást tud nyúj­tani azoknak, akik meg akarják tekinteni a far­sangjáról hires Münchent. Az utazás február 25-én reggel indul Becsből és február 27 én tér­nek vissza az utasok Bécsbe. A müncheni tar­tózkodás tehát két teljes nap. Az utazás ára Ili. osztályos gyorsvonattal Bécstől és vissza Bécsig müncheni elszállásolással és ellátással (Baye- rischer Hoí és Excelsior szállók) 2(i5 Ke. Tekin­tettel arra, hogy a résztvevők száma korlátozva vau, e hő 10-ig kell erre á filléres utazásra je­lentkezni. A PMH utazási osztálya, Bratlslava, Central Passage. wwr’-—~r— -namntiMummmiarx Az ül * !#*%»***#* expedíció* és porlóköHsége feléljen 5.- (öl) 1ÍI33. iaflV ivROfíü fioHT3riIHSí Miit igen tisztel? előfizetőink hegekben is évi íiaÜJ iiCl|3l«I U11H beküldhetik kiadóhivatalunkhoz, Praha,Pansfcá 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom