Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-28 / 49. (3159.) szám

i>oő tOi>i ÚO. hMua *» magyar lendülettől elmondott beszédben többek között a kővetkezőket mondotta.: Dér-er miniszter ut törvénytervezete a meg­torpedózását célozza mindannaik, amit a nemzeti flculturautonómia, a tradicionális jogfejlődés és demokrácia elvének becsületes megvalósítása jelent. Ahhoz, hogy kisebbségi járási iskolata­nácsot szervezzenek, nem elég az alkotmány- és uyelvtörvónyüeg biztosított 20 százalékos ki­sebbség, hanem a tervezet 30 százalékos arány- számot ir elő. Már ebből is látszik, hogy az iskolajavaslat szűkíteni akarja a kisebb­ségeit alkotmáiiytörvényileg biztosított kul- turjogaif, tehát reakciós ég antidemokratikus. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a tanügyi járá- sok területileg nem esnék össze a közigazgatási járásokkal, nyilvánvaló, hogy a tanügyi járá­sok önkényes megállapításával könnyű mód nyílnék arra, hogy a nemzeti kisebbségeket megfosszák a követelt 30 százalékos arányszá­muktól. Ha egy községben a felekezeti iskolá­nak nincsen 200 tanulója-, csak 199, akkor a javaslat szerint az fölöslegesnek minősíthető és megszüntethető, viszont ha ugyanabban á köz­ségben 30 olyan gyermek akad, akiket szülőik felekezetnéiküli iskolába akarnak járatni, ak­kor a 30 gyermek részére uj iskola létesítendő. (Zugó tiltakozás.) Ez azt jelenti, hogy az ál­lam 199 valláserkölcsi alapon álló gyermek ré­szére nem hajlandó iskolát fenntartani, de 30 felekezetnélküli gyermek részére igen. Tehát 30 felekezetnélktili gyermeknek több joga lenne a javaslat szerint, mint 199 istenfélőnek, vallásos­nak. A szlovenszkói népiskolák több, mint 80 százalékát, ma is ®, vallásfelekezetek tartják fenn. 'i'KéV’ÚéU-i * IA3U JÍM*C*HÍ kjUMJ^ Miudig büszkék voltunk arra, hogy a kicsiny magyar nemzet, amióta belépett a történelem­be. mindig ott halad a világ kulturnemzetei között és ezt a díszes pozícióját legelsosor- ban vallás-erkölcsi alapon álló életszemléleté­vel, hitével és munkájával szérezte és tartotta meg. Mi beleszülettünk ebbe a népbe, melynek fennmaradása bizonyos célt kell, hogy szolgáljon, mert Isten semmit sem tesz cél nél­kül. Mi továbbra is törhetetlenül s tántorithatatlanui kitartunk a vallás-erkölcsi eszme és az ezen épült szikla- szilárd nemzeti öntudat ideája mellett, mert. csak ezek az ideálok elpusztíthatalanok ée örökkévalók. A rnszinszkói magyarság szánoka Kolos Ákos dr. óriási hatású, állandó tetszés- nyiivánitásokkal kisért és tomboló ováció mel­lett befejezett beszéde után Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő szólalt föl. a ruszin­okéi magyar pártok nevében. Mai kétezeré vés műveltségűnk főleg a katolikus, protestáns és zsidó egyházak, de a többi egyházak által is megteremtett alapokon nyugszik, — mondotta többek közt. — Még azoknak a műveltsége is ebből a forrásból faliad, akik a legvehemeuseb- ben támadják a felekezeti iskolákat. El keli fo­gadnunk a napóleoni idők kultuszminiszterének, Portaiig®a.k. a. megá.l la,pitását, aki azt. mondotta, hogy: nincsen tanítás nevelés nélkül, nincs nevelés erkölcs nélkül, nincsen erkölcs vallás nélkül. Az államnak csak egy esetben, volna szabad beleavatkozni a felekezetek tanítási ée nevelési munkájába: akkor, ha az államellenes volna. A római történelemben Juliánus császár volt az első, aki az állami iskolák kizárólagosságát hangoztatta ée azért harcolt, de ö is kénytelen volt meghátrálni, mint azóta már annyi sokam. Bizonyára Dérer miniszter ut is kénytelen lesz meghátrálnl a szlovenszkói őslakosság egysége­sen tiltakozó frontja előtt és Juliánussal lesz kénytelen felkiáltani: „Győztél, Galilei!“ (Lel­kes helyeslés.) Dobránszky János szlovák szónoklata Utolsó szónok Dobránszky János sóvári es­peres, nemzetgyűlési képviselő volt, aki szlovák nyelven adott kifejezést a keresztény egyházak közös tiltakozásának. Szavait a tekintélyes számban jelenlévő kassai és vidéki szlovákok frenetikus lelkesedéssel fogadták. — Hangoz­tatta annak nagy jelentőségét, -hogy ezen a nagygyűlésen a katolikusok, az evangélikusok, a reformátu­sok és a zsidók szónokai egyöntetűen, meg­értő testvéri szellemben foglaltak állást a kö­zös ellenféllel szemben. A vaMstalanság már az iskolákba is 'betört ée teljesen kezébe akarja kaparitani azt, hogy már a gyermekek leikéből kiölhesse a vallásos szel­lemet. Testvéri szeretettel fölhív mindenkit, hogy a legszélesebb körben csináljon propagan­dát a közös önvédelmi harcnak. — Elsősorban a-z anyákhoz szól, akiknek a legszentebb kell, hogy legyen a gyermekeik hite. A nagygyűlés határozata Meleg ováció fogadta a közkedvelt „János bácsk-nak a meggyőződés füzétől áthatott, szívből jövő szavait. Végezetül Esterházy Já­nos, mint a közös nagygyűlés elnöke, a követ­kező határozati javaslatot terjesztette elő: Az országos keresztcnyszocialista párt, a ma­gyar nemzeti párt és a Zipser Deutsche Partéi választóközönsége teljes tudatában van annak, hogy a mai helyzet tarthatatlan úgy az egyhá­zak, mint az állam, községek, valamint tanítók és gyermekek szempontjából is. Mí tehát a re­formot szükségesnek tartjuk és a közoktatás ügyét módosítani és javitani akarjuk. A Dérer- féle iskolatörvénytervezet azonban erre nem al­kalmas, mert nem elégíti ki azokat az érdekelt­ségeket, amelyek hatáskörébe tartozott eddig a nevelés és az iskola. A nagygyűlés tiltakozik a Dérer-fóle javaslat ellen s megbízza szövetke­zett pártjaink törvényhozóit egy oly javaslat kidolgozásával, amely egyrészről fönntartja az egyházak jogfolytonosságát a tanítás és nevelés terén, másrészről gyermekei valláserkölcsi ne­velését biztosítja. A nagygyűlés a határozati javaslatot lelkes egyhangúsággal határozattá emelte e ezzel a méltóságteljes lefolyású, nagyszabású tiltakozó gyűlés lelkes hangulatban véget ért. STINNES ÉS KREUGER UTÁN — inni mnir tmmmmmmmmamammmmmm m mmmmmmmmmmi —i a — .......— mh mm—b ..... A német gyapjuipar bukott fejedelme a brémai bíróság előtt A Norddeutsche Wot le összeomlása — Kéi nemzedék közgazdasági regénye ■— Kart Lakosén világhódító álmai Bréma, február 27, A brémai bíróság kedden az egész világ, főleg gazdasági élet európai és amerikai tényezőinek érdeklődése ég figyelme mellett kezdi meg a Norddeutsche Welle nagy­ipari konszern egykori vezérigazgatója. Kari Lahusen bünperében a fő tárgyalást. A vád: mérleghamisítás ée hűtlenség. A vádlott, akinek a bukását megelőző utolsó évtizedben fivérével együtt az egyik legfonto­sabb pozíció jutott a német gazdasági életben, 1931. junius 17-e óta vizsgálati fogságban ül. Bár az államügyészség fivérét, Heinz Lahueent is bevonta a perbe, a keddi főtárgyaláson a bírói felelősségrevonás egyedül Kari Lahusen- nel szemben történik meg, mig a vizsgálati fog­ságban súlyosan megbetegedett másik Lahusen- fivér ügyét elkülönítették ég csak későbben fog­ják tárgyalásra tűzni. Az újkor legérdekesebb és legizgalmasabb közgazdasági regénye bontakozik ki a Lahusen- fivérek könnyelmüeégégét, vétkeit és bűneit fölsoroló vádiratból, amely egyben érdekes ke­resztmetszetét adja Németország egyik legha­talmasabb iparága, a gyapjuipar szerepének. Ha nsa-tradíciók A három hamzavároe, Hamburg, Bréma és Lübeck évszázadok óta különleges szerepet tölt be a német városok sorában. Államok voltak ezek az államon belül, saját törvényeikkel, különleges életformáikkal és életvitelükkel, kis államocskák voltak a múlt­ban és bizonyos értelemben azok maradtak a technika és a racionalizálás legújabb kor­szakában. Polgárai társadalmi életét ma is a legszigorúbb konzervativizmus jellemzi. .Patrícius-családjai kivétel nélkül nemességet szereztek a múltban s exkluzivitásban még ma is jóval felülmúl­ják a német arisztokráciát. Emlékezzünk Thomag Mann nagy regényére, a Budenbrock-házra, amelyben a Nobel-dijas né­met író csodálatos hűséggel, s szeretetteljes gyöngédséggel rajzolja meg egy lübeoki patri- cius-csalá/l életét, tündöklését és hanyatlását. Alakjai nem kitalált regényalakok, hanem tí­pusai a hanzavároeok patrioius-figuráinák, ■amilyenek például a most Brémában tárgya/- Iáéra kerülő bünper szereplői is. A Lahueen-fi véreket a Nor dwolle-konezern összeomlásáért vonja felelősségre a bíróság s ez a tárgyalás kínos vesszőfutás lesz a brémai patríciusok számára már azért is, mert halig a- tóközönsóge úgyszólván az egész világ közvéle­ménye lesz. Közvetlenül, vagy közvetve min­denkit érdekel a Norddeutsche Welle bukása, egész Németországot például, amelynek gazda- i-ági (ís pénzpiacára veszedelmes csapást mért a legnagyobb gyapjúkonszern összeomlása. Olyan súlyos volt ez a csapás, hogy nemcsak a közvetlenül érdekeltek, bauem az egész né­met gazdaság Is súlyos sebeket szenvedett. Már ezért is érdekes lesz a per, főleg minden olyan történész számára, aki a háboruutáni Né­metország gazdaságpolitikai alakulásával fog­l lakkozik. De más szempontból ás alkalmas a per > arra, hogy a figyelmet magára vonja. Pszicho­lógiai szempontból nem érdektelen megfigyelni egy híres, neves patrícius dinasztia hanyatlását ée bukását, bevilágítani ama kiválasztottak lel­ki életébe, akik százezrek, sőt milliók sorsát tartották a kezükben, vagy kissé erélyesebb szóval: milliók, életével és kenyerével játszot­tak­A dinasztia alapítása A Lahueenek dinasztia-alapítói szőrmekeree- kedők voltak, aminthogy abban az időben, a hanzakereskedők előszeretettel foglalkoztak a kereskedelemnek ezzel az ágával s hajóik Észak és Délamerikából szállították az árut. A di­nasztia ősei Argentínában farmot alapítottak e miközben szőrmét adtak és vettek, fölismertek egy uj üzleti lehetőséget, fölismerték, hogy a juhtenyésztés és gyapjú­val való kereskedés sokkal tágabb körű és jövedelmezőbb kilátásokkal kecsegteti, mint a szőrmeüzlet. Megalapították a Bremen—Del- menhorst gyapjuvállalatot, amely t884-ben másfélmillió márka alaptőkével részvénytár­sasággá alakult át. 1884-ben Németország első sikereit érte el a. világgazdaságban folyó hatalmi tülekedésben, A német textilipar akkor kezdte kibontani ha­talmas energiáit. A német piac fogyasztása a növekvő jólét következtében állandóan emelke­dett, a német textíliákat tengerentúlra és Orosz­országba exportálták. A textilipar erős fellendü­lésében a német gyarmatok föltárásának is je­lentős szerep jutott. Mig a német textilgyáro­sok hosszai időn át Londoniban vásárolták a nyersanyagot, a Lahusenék brémai telepének iizemhehelye- zése után nyersanyagszükségletük egy részét már belföldön tudták fedezni. Két nemzedék A gyárosok tudták, hogy a Laíhusen-vállaiat- tal való kapcsolatuk csak előnyös lehet reájufk nézve, mert a hanza-kereskedők üzleti elve a szolidság és a tisztesség volt A mostani Lahusen-generáoió nagyapja egy­szerű, igazságos, szigorúan konzervatív ember volt, patrónusa az egyházának, aki például pályázatot irt ki a protestáns egyházban föl­burjánzó liberális tendenciák elleni hatékony küzdelemre, Fia, Kari Labuseu Angliában tanulta ki a mes­terségét, a gyapjú földolgozását és a gyapjúval való kereskedést. A.z ő okossága és megfontolt­sága vkúgoztatta fel a vállalatot. Kari Laiku­sén angol nőt vett feleségül. Csak külsejében hasonlított édesapjához, elveibe® és politikai felfogásában inár alapvetően .különbözött tőle. Apja típusa volt a. konzervatív kereskedőnek, ő pedig az angol iskola hatás®, alatt egy uj ke­reskedői ipmat testesített rneg, amelynek élettel - fogásai és üzleti elvei az akkori angol gazda­ságpolitika és világfelfogás hatásának jegyeit ! mutatták. A német hanzavároeok. a háború előtt úgyszólván maradéktalanul átvették az angol életformát ée modort, emellett azonban megtar­tották sajátosan német mentalitásukat és kifejlesztették politikai világnézetükként a nemzeti liberalizmust Ez a típus volt a lendítő ereje a német iparnak és exportkereskedelemnek. Nagyszerű ember- példányok voltak, mentesek minden fényűző pompától és balga luxustól, puritánok, férfiasak és becsületesek, s magánéletükben a lehető leg­szerényebbek. A delmenhorsti Labusen-ház nem ismerte a fényűzést, ellenben humánus és szociális cé­lokra mindig sokat áldoztak. Ennek a. generációnak a müve a döknenliorsti kórház, leányotthon, gyermekmeuliely, a mun­kások és tisztviselők üdülőtelep© és sok más hasonló intézmény. Világhatalom a gyapjuiparban Most térjünk vissza a számokhoz, a Laikuseii- dinasztia üzletéhez. A Nordwoile A. G. alaptő­kéjét 1910-ben 22 é& félmillió márkára emelték föL Amikor Kard Lahusen . titkos tanácsos tíz érvel ezelőtt elhnyt, vállalatai 12.500 munkást foglalkoztattak, akik évenként 21 és félmillió kilogram nyers- gyapjút dolgoztak föl. A delmenhorsti főtelepen kívül testvérvállalatai voltak Altona-Bahrenfeldben, Reiherstieg-Ham- burgban, Mühlhausenben, Eisenachban, Fuldá- ban, Ohemnitz-Kappelben, Drezdában, Nová- wesen, Langenealzán, a csehorsrági Neudeck- ben, Délamerikábau ée Délairikában. A Lahu- sen-csalód vállalata tehát még Kari Lahusen életében vezető helyet küzdött, ki magának a. német textiliparban. A legidősebb fin, Gustav Kari Lahusen még édesapja életében, 1920-ban belekerült a Nordwoile vezérkarába.. A vezetés­ben apán és fiun kívül Rodewald szenátor is részt vett, s az idősebb Lahusen halála után ketten maradtak a konszern élén. 1923-'ban be­vonták Heinz Lahusent, 1924-ben kivált Rode­wald, úgyhogy a. konszern élén a két. Lahusen- fivér maradt. Rodewald kiválásával kikapcsolódott az üz­letvezetésből a szolid és konzervatív szellem. Ehelyett, az ifjúság uj reprezentánsai kerültek a vállalatok vezetőségébe: Ériedéi Lahusen, va­lamivel később pedig Dietrieh és Haas Lahusen is. Az öt Lahusen-fivér brémai patrícius csalá­dokba házasodott be, s az egyetlen leány is egy brémai pénzügyi tanácsos fiához ment férj­hoz. A konszernt Kari és Heinz Lahusen gyöke­resen átszervezték, ahogyan ők szokták volt. ittondflni: m od ern i z álták. A terjeszkedés és a hódítás korszaka Kari és Heinz Lahusen érája, alatt a vállalat, fantasztikus expanziója következett. A Nord- deutsohe Wollkámmorei és a Kammgarnspinne­rei az összeomlás időpontjában 2-5.000 munkást és alkalmazottat foglalkoztatott s az évi pro­dukciója. túlhaladta a 20 millió kilogramot. A konszern érdekkörébe tartozott Németor­szágban tizenhat nagy ipartelep és négy olyan részvénytársaság, amelyekben a kon­szern ötven százalék erejéig volt érdekeive. 1924-ben a. Nordwoile részvényei 210 szá­zalékos maximális árfolyamot értek el, piaci becsérték tik tehát 180 millió márka volt. Az összeomlás után a csatatéren 235 millió márkás passzívával szemben mindössze 39 millió márkára értékelt vagyon állott szemben. Milyen motor hajtotta a Lahusen-váiialko- zés vezetőit a rendkívüli arányú terjeszkedésre? Az expanziós mozgalom kezdeményezője és szorgalmazója Kari Lahusen volt, akit nagyon hiú, csökönyös és autokrata, természetű ember­nek ismertek. Úgy látszik, az a cél vezette, hogy az egész német textil- piacot épp úgy a maga érdekkörébe vonja, mint azt az I. G. Farbenindustrie tette a né­met vegyiiparraL Emellett szól a Tóga és Alrowa vállalatok át­vétele, ami egyáltalában nem esett bele a Nord- wolle termelési vonalába. A két vállalatot vad licitálás után szerezték meg a Labueen-fivérek, s mint később kiderüli, mind. a kettőre súlyosan, ráfizettek. Mig egyrészt a Nordwoile mind hevesebb tem­póban folytatta terjeszkedési politikáját, addig az üzemekben a legradikálisabb módon racio­nalizáltak. A Nordwolle-müvek a legmodernebb gépfölsze- relést kapták, ami sok millió márkát emésztett föl. Külön ügyosztályban a tisztviselők százai figyelték és ellenőrizték a racionalizálást, vizs­gálták a taylor-rendezert, amelynek segítségé vei némely telepükön tényleg rekordteljesitmé- nyeket értek el. Az üzemek modernizálásának lázasan gyors tempója is arra mutat, hogy a Lahuseneknek országhőditó tervei voltak, egyeduralkodói akartak lenni a német textiliparnak. A Lak u&en-fi vérek kitűnő tisztviselőgarnitiirát vettek át édesapjuktól, akit azonban nem kö­vettek a kitaposott utón, hanem a rátermettség és a tehetség helyett sok eset­ben politikai szempontokat tettek meg irány­adóul a vezető tisztviselők kiválasztásánál. S mégis, minden hiba. ellenére sikerülhetett volna a Lahusenek terve, ha két momentum meg nem rázza a gyapjúi:onszern egyre hatal­masabbá váló építményét. Az egyik mozzanat a Lahusen-fivérek szerencsétlen gyapjuspeku- lációja volt, amely horribilis veszteséggel járt.. A manő­vert amszterdami testvérintézetÜk, az Ultra Maré utján bonyolították le olyan szemesét le­nül, hogy a végén az amszterdami intézetnek a Norüwolleval szemben mintegy 80 millió márkás követelése maradt. Bizonyos, hogy a Lahusenek bukásában közre játszott a világgazdasági kriziie>, de sokkal ■el­lenállóbbak lettek volna, ha. hűek maradnak a-z apák és nagyapák üzleti elveihez, s ha a gép- berendozéeeei s a, rauükaszi&ztémával együtt nem modernizálják az üzletvezetés szellemét, a szónak a legrosszabb értelmében. Elnapoljált a por tatár gyalusai Berlin, február 27. A Lalmsen-per föíárgya- lasdnak keddi megkezdése elé az utolsó pilla­natban váratlan akadályok hárultak. Lüdgebnme dr.,, Kari Lahusen védője arra való hivatkozással, hogy a porosz belügymí nisztérium kormánybiztosi funkcióval ruházta ■ fel, a főtárgyalás elnapolását kérte. A bíróság helyt adott az inditváuynak a bíinper lo tárgyalását március 14-t® halasz­totta el. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom