Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-28 / 49. (3159.) szám

1933 február 28, kedd. Ellenzéki pártjaink impozáns Magyarok, szlovákok, németek — katolikusok, protestánsok és zsidók egységes frontja iskoláink védelmében Esterházy, Törköly, Kereszfury, Köles, Hokky és Pobránszky nagy* sikerű beszédekben utasították ei a Dérer*féie iskolareformok tervét Kassa, február 27. (Kiküldött munkatár­sunk jelentése.) Az az általános megütközés, amely Szlovenszkó- és Ruszinszkó-szerte fo­gadta Dérer iskoJllareformterveit, impozáns módon nyert kifejezést szövetkezett ellen­zéki pártjaink; az országos keresztény szocia­lista párt, a magyar nemzeti párt és a szepesi német párt vasárnapi kassai nagygyűlésén. A Sehálkiiáz-száUö hatalmas nagyienne rég látott ily nagy és lelkes közönséget, amelynek soraiban egyaránt képviselve volt úgy a ka- tolikusok, mint a protestánsok, mini pedig a zsidók, továbbá agy a magyarok, mint a Szlovákok, mint pedig a németek, Kassa és Keíeiszl!ovenszkó őslakosságának egységes védelmi frontja vonult fel erre a kassai til­takozásra s az ezerkétszáz főből álló hatal­mas tömeg nemcsak ezt az ezerkétszáz em­bert jelentette, hanem első nagyszabású do­kumentuma volt annak az országos és egy­séges önvédelmi frontnak, amelly egyesíteni fogja magában az őslakosság nagy többségét s amellyel komolyan számolni kénytelen a hitvallusos iskoláit minden ellensége, első­sorban a pokrokár szellemű iskolapolitika hatalmon lévő tényezői. Szlovenszkó é« Ru- szinsakő egységes, közös önvédelmi harcá­nak keretei immár kiépültek « a* egység teljességéhez már csak a keresztény világné­zeti alapon éllé szlovák pártok csatlakozása hiányzik. Ez sem maradhat el, amint ezt a szlovák autonómista tábornak nem egy ille­tékes megnyilatkozása már be |s jelentette. „ A pártok, a nemetek és a hifefetetkezieíek tökéletes egysége jegyében megtartott nagy­gyűlés elnökségi emelvényén a következők foglaltak helyet: Esterházy János, az országos keresztény szocialista párt országos elnöke Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt kassai 'kerületének el­nöke, Münster Tivadar, a magyar nem- nemzeti párt kassai kerületének elnöke, Dobránszky János rómajiikateliikus esperes, nemzetgyűlési képviselő, Keresztury Jóssal ref. esperes, szenátor, Fedo-r Mikké és Hokky Károly nemzetgyűlési képviselők, Kolos Ákos dr. ügyvéd, a kassai neológ zsidó isko­laszék elnöke e a magyar nemzeti párt ke­rületi alelnöke, Wirth Gyula, az országos kereszté n y szoc i a 11 s ta párt kassai kerületi igazgatója, Várnay Ernő, a magyar nemzeti párt kassai kerületi igazgatója, végül a Prá­gai Magyar Hírlap kép viselő .éhen Forgách Géza felelős szerkesztő és Kel-emberi Sán­dor kassai szerkesztő, a Kassai Újság részéről Váczy László dr. e a MorgenZeitung részéről Lausebmann Ottó szerkesztő. A pártelnököket és tör vén yliozák a t megje­lenésükkor lelkes óváriéval fogadta a közön­ség. Megújuló zajos taps fogadta a gyülést- ineguyitó Esterházy Jánosi, aki magyar és szlovák nyelven nyitotta meg a nagygyűlést. Majd bejelentette, hogy SzüÜő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, szövetkezett ’ párt­jaink közös parlamenti klubjának elnöke a tiltakozó nagygyűlés elnöksége címére Brüsz- szelböl a következő táviratot küldötte: „Nemzeti létünk fenntartó oszlopa a hit és a nemzeti érzés. Ezt a két oszlopot akar­nák megingatni, hogy elvesszen a nemzeti öntudat. Ez ellen tiltakozik Kel&tezloven- sző öntudatos Őslakossága. Lélekben önök kost vagyok, a parlamentben az ügyért minden erőmből küzdeni fogok. Kívánom törekvéseikre isten áldását/* Egyúttal bejelentette Esterházy, hogy az or­szágos keresztényszocialista párt udvardi helyi szervezete egyhangú határozata alap­ján csatlakozását jelentette ibe a kassai nagy­gyűlés állásfoglalásához, m isi terű kívánja. Pedig ez a törvény, ame­lyet — mellesleg megjegyezve — a csehszlo­vák köztársaság is átvett és alkalmaz, csak egészen kivételesen, államellene8 működés vagy a tanító minimális fizetésé­nek nem folyósítása esetén engedte meg a felekezeti iskola beszüntetését és egyet­lenegy magyar kultuszminiszter sem mert Akiknek a sz'vmuködése ren­detlen, erőlködés nélkül úgy érhetnek el könnyű székelést, ha naponta reg­gel éhgyomorra megisznak egy kis pohár természetes „Ferenc József8* keserüvzeh Szivszakorvosok megál­lapították, hogy a Ferenc József víz súlyos bilíentyühibáknál is enyhén, biztosan és mindig kellemesen hat 'A Ferenc József keserüviz gyógy­szertárakban, drogériákban és füszer- üzíetekben kapható. volna gondolni arra, hogy a felekezeti is­kolák „né lk ü lözbetőségér * i 1“ Ítélkezzék, vagy éppenséggel az állampénztár javára foglalja le az egyházaknak iskolaügyi cé­lokra rendelt pénzét. Dérer Iváné a kétes értékű dicsőség, hogy ilyesmire vállalkoz­ni mert, nem törődve Szlovenszkó és Ru- szinszkó minden nemzetiségű ég minden hithű lakosságának egyértelmű tiltakozá­sával. A magyarságnak, még pedig a katolikus és a protestáns magyarságnak érd-ekei megkö­vetelik, hogy a harcot közösen vívjuk meg a szlovák, német és ruszin katolikusokkal -és protestánsokkal. (Taps.) Erre a harcra készséggel felajánljuk minden erőnket. Az országos keresztényszocialista pánt meg­alakulásának első napja óta az őslakos nem­zetiségek és hitfelekezetek összefogását hir­dette és azok politikai szintézis-ét iparkodott megvalósítani. A párt önállóságának teljes fenntartása mellett ezután is kész nemcsak a testvér magyar nemzeti és szepesi német párttal kötött szövetséget fenntartani, de kész szö­vetségre lépni minden más szlovenszkói cs ruszinszkdi párttal is, ha az itteni őslakos­ság közös erkölcsi és anyagi érdekeinek megvédelmezésérő] van szó. Nem rajta múlt és nem rajta múlik, hogy a kis politikai csoportokra széttöredezett ősla­kosság eddig nem tudott az ellenfélnek is imponáló zárt frontban felsorakozni. Meg va­gyok győződve, hogy Szlovenszkó és Ruszin- szkó népe meg fogja akadályozni a Dérer-féle terveket. Vajha ebből az ösztönös lelki együttérzés- bői tervszerű politikai együttműködés ala­kulhatna ki! Mi sohasem voltunk és sohasem leszünk az akadályai! Esterházy János msgnyitóbeszéde Esterházy ezután általános figyelem kö­zepette és a lelkes helyeslés gyakori megnyi- lataozása mellett mondotta el nagyszabású beszédét —- Dérer Iván tervezetével azt a látszatot szeretné kelteni, mintha ő a létesítendő, or­szágos iskolatanácsok nemzeti tagozató ré­vén iskolaügyi önkormányzatot akarna adni a nemzet-; kisebbségeknek — mondotta egye­bek közt. A szakszerű kritika azonban már kimutatta, hogy a tervezet érteOmében a Ruszinszkóbau megtelepedett csehek részére az ungvári iskolaügyi tanácsban külön c&eh osztályt fognak letölteni, ellenben legalább is két­séges az, hogy a milliós őslakos magyarság­nak lesz-e Pozsonyban és Ungvári külön osztálya, vagy pedig a kormány nevezi-e ki a renegáiok sorából a képviselőjét. Az úgynevezett „kisebbségi44 * * *, azaz a magyar területen létesített cseh és szlovák iskolák nem tartoznak az iskotaügyi tanács rendel­kezése alá, mert Prágában semmi áron sem akarják megengedni azt, hogy az ön­kormányzati elemek betekintést nyerjenek ezeknek a szlávo^itó iskoláknak ügyeibe. — Egy javaslatot, amely a nemzeti egyen­jogúság elvét annyira magéért!, mi semmi körülmények között el nem fogadhatunk, még pedig akkor sem, ha annak egyes rész- lefcin tézkedései netalán némi haladást jelen­tenének a mai állapottal szemben, amely a demokrácia nagyobb dicsőségére az iskola- ügyi önkormányzatnak a magyar érától örö­költ intézményeit szinte teljesen megszün­tette. Nem engedhetjük meg, hogy a kor­mán}'' urbi et orbi hirdesse: ime a magyar­ság kulturális autonómiának, nemzeti iskola- ügyi önkormányzatnak ismeri el azt, amit neki most adni készülünk. Mi nem járulha­tunk hozzá, hogy újból port hintsenek a vi­lág szemébe. Nem nyugodhatunk bele, hogy Prágában döntsenek arról, vájjon egy-egy felekezeti iskolánk, amelyet őseink áldozat­készsége emelt, vagy amelyet a hívek ősz- szegyüjiött filléreiből mi ép Ítéltünk, nélkü­lözhető-e vagy sem- Nem tűrhetjük, hogy a „nélkülözhetetleneknek48 elismert iskolák eddigi fenntartói azokat az összegeket, ame­lyeket eddig a tanítók fizetésére vagy az is­kola fenntartására fordítottak, ezentúl az ál­lampénztárba legyenek kötelesek befizetni. És nem nyugodhatunk bele abba sem, hogy felekezeten kívüli iskolákat könnyebb felté­telek mellett lehessen létesíteni és fenntar­tani, mint más, nevezetesen felekezeti isko­lákat, mivel ez a rendszer kiváltságokat nyújtana a hitetlenségnek a valláserkölcsi nevelés fölött. („Nem engedjük.44) A jcseíi- liizmus, amely a történelmi országok iskola- ügyét elválasztotta az egyházfelekezetektői, minálunk ismeretlen, mint ahogy ismeretlen az a vallásellenes szellem is, amely a törté­nelmi országok népének és a cseh nemzet­nek egy jelentős részét rabjául ejtette. Szlovenszkón és Ruszinszkóban a szlovák, a magyar, a ruszin és a német, a latin és görög szertartásu katolikus, a református, a® evangélikus és a zsidó egyaránt ragasz­kodik őseitől örökölt hitéhez, gyermekei­nek valláserkölcsi neveléséhez, hitvallá­sos iskoláihoz, és áld ezekhez hozzányúl, az csak annak a szakadéknak a kimélyité- séhez járul hozzá, amely a morván túli és morván inneni lakosság lelkisége között tátong. A közéi múl tban temették el Budapesten Appouyi Albert grófot, a magyar nemzet bölcs pátriárkáját. Visszaemlékezve hosszai és tartalmas életére, eszünkbe jutnak azok a támadások, amelyeket ellene a „lex Appo- nyi“, az 1907:XXVII. t.-c. megalkotása miatt éppen Dérer miniszter ur és elvbarátainak köre intézett, felsorakoztatva ellene Tol­sztojt, Björnsont, Scotus Viatort és Steedet s>tb. Arzzal vádolták meg a világ előtt, hogy a felekezeti iskolákat és ezzel együtt a szlo­vák intézeteket is államosítani és megyein­Törköly József az evangélikussig csatlakozásáról Az Esterházy János beszédét fogadé viha­ros taps és lelkes helyeslés zajának előliével Törköly József dr„ nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke emel­kedett szólásra. — Dérer terve merénylet a kultúra ellen — mondotta —, amikor fölösleges iskolákról beszél. Aki járja Szlovenszkó és Ruszinsakő vidékeit, az jól tudja, hogy mily nagyarányú még mindig a müveleílenség és mily sok még mindig az analfabéták szájma. Amikor ilyen a helyzet, fölösleges iskolákról nem lehet be­szélni, sőt iskolát iskola mellett kell építeni, de csakis olyat, amely az igazi műveltséget terjeszti és a ixitvallásos s a nemzeti nevelés szolgálatában áll. A javaslat hozzá akar nyúl­ni az egyházaknak tanügyi célokra szánt va­gyonához, de ugynakkor meg is akarja szün­tetni az egyházaknak minden befolyását és ellenőrzési jogát eddigi iskolái fölött. Mindez azt bizonyltja, hogy itt az egyházak ellen terv­szerű és erős támadás készül. Megelégedéssel állapítja meg a szónok, hogy ezen az önvédelmi fronton az egyházak úgyszólván már valamennyien együtt vannak. Elsőnek a katolikusok mozdultak meg. És ez természetes is, hiszen maga XL Pius pápa mondotta ki, hogy a katolikusok, amikor a hit vallásos iskolát követelik, nem pártpoliti­kát csinálnak, hanem vallási kötelességüknek tesznek eleget. A hitvallásos iskolák védelmében a katoli­kusokkal találkoztak már a reformátusok és a zsidók is- A református egyház két szloven­szkói kerülete már hivatalosan is kimondotta, hogy egyházi iskoláit minden erővel védel­mezni fogja. A zsidóság körében is kifejezés­re jutott már ez a gerinces álláspont. Csak az ágostai evangélikusok részéről hiányzik még az ilyen megnyilatkozás. Azonban ennek is el kell követikeznie. Én mint ág. evangélikus — mondotta emelt hangon Törköly József dr. — követelem, hogy egyházam is résztvegyen ebben az egységes önvédelmi harcban. (Lelkes taps) Ezt előírja a szlovenszkói ág. ©v. egyház alkotmánya is, amelyik nem engedi meg a felekezeti iskolák ál annuitását. Úgy a ma­gyar evangélikus szövetség, mint a német evangélikusok részéről már nyomatékos ki­fejezést nyert a tiltakozás a Dérer-féle tö­rekvésekkel szemben. Nem hiszem, hogy a szlovák evangélikusok kivonnák magukat ebből a közös önvédelmi frontból. Már az a tény, hogy a nagy nemzetközi te­kintéllyel bíró római szentszék támogatja a hitvallásos nevelés védelméért foly#j küzdel­münket, voltakép eldöntötte Dérer javaslatai­nak sorsát. De ha Dérer még magával szem­ben fogja látni a protestáns és zsidó egyhá zak közvéleményét is s ha megmozdulnak a nagy protestáns világszervezetek is, akkor Dérer számára nern marad más hátra, mint javaslataival együtt futva menekülni a fó­rumról* 'Törköly József dr. gyakori lelkes helyeslés­sel kísért beszéde végén Dérer érveivel fog­lalkozik s azokat frappánsan sorra megcá* tolja. A reformátusok állásfoglalása Ezután Keresztury József református espe­res országos keresztényszocialiista párti szená­tor szólalt íei a református egyház nevében. Nagyhatású beszédében többek között a kö­vetkezőket moncVta; — Nekünk, ideszakadt őslakosoknak: ma­gyaroknak, szlovákoknak, németeknek, ruszi* noknak életkérdésünk, hogy a vallás-erkölcsös tár­sadalmi berendezkedést megtartsuk és ne engedjük egyetlen kövecskéjét sem kiemel­ni annak a fundamentumából Rengeteg értékünket nyelte már el eddig a sovén centralizmus motochja. A harcot államink kell rendületlenül, hogy birtokában maradjunk két hatalmas fegy­verünknek; a hitünknek és a nyelvünknek. Nekünk, reformátusoknak kezdettol fogva édes gyermekünk volt a legalsóbb és legfel­sőbb tagozatú iskola egyaránt. Nagy áldozatok árán lót esi tét tűk iskoláinkat, még nagyobb ál­dozatokba került azoknak a fenntartása. Vílá- goseszü, müveit embereket, tudósokat nevel­tünk a kulturvilágnak, akikre idegen nemzetek is felfigyeltek. De ezt mind vallás-erkölcsi ala­pon végezte a protestantizmus. Ezek ellen a hit vallásos iskolák ellen intéz most erős támadást Dérer miniszter iskolaja­vaslata. Szlovenszkó népe: magyarok, szlovákok, né­metek, ruszinok, akik ennek a földnek ősi la­kói, Isten kegyelméből örök birtokosai vagytok, ébredjetek fel! (Taps.) Lássátok meg, hogy nyelvetek, hitetek s ezzel együtt ősi birtok- jogotok függ e javaslattól. Ha még most sem látjátok be, hogy ütött a 12- dik óra s nem nyujttok egymásnak béke jobbot a közös veszély legyőzésére, akkor mindent elvesztettünk. Demokratikus -államban ami a miénk, azt nem vehetik el tőlünk. Iskoláinkat magunk építettük, fundusainikat magunk vet­tük. földjeinket magunk szereztük, Dérer egy fillért sem adott hozzá, most mégis szemet ve­tett iskoláinkra, kultúrintézményeinkre, Isten és emberek előtt a mi birtokunkra. Ha harcot akar Dérer miniszter ur, mi állják azt utolsó leheletünkig. A magyar zsidóság csatlakozása Keresztury szenátor nagyhatású beszéde Után Kolos Ákos dr. ügyvéd, a magyar nemzeti párt kerületi alelnöke és a kassai izraelita anyaint- község iskolaszéki elnöke állott szólásra és rendkívüli nagyhatású beszédben fektette le a zsidóság álláspontját Dérer iskola javaslatával széniben. A nagy szónoki művészettel és lelkes 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom