Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-24 / 46. (3156.) szám
1933 február 24, péntek. ^RA!CAI-A\\C,^At?-Hl PLAI> Elkedvettenedés Paris és a kisantant között Hirtanbers miatt Ki került ki győztesen az incidensből? Páris, február 23. Franciaország és a kisantant között szeromeMáthatóiag kölcsönös elkedvet.cnedés uralkodik. Herriot az Érc Neuvelle-ben ma cikket ir és kijelenti, hogy a kisantant nincs megelégedve a hirtenbergi incidens elintézésével és Franciaország magatartásával. A kisantant uj paktuma tiltakozás a nagynemzetek felé. A kisantant azt követeli a népszövetségtől, hogy ne csak a hirtcubergi üggyel, hanem a MagyarországTa szállított harminckét repülőgép ügyével is foglalkozzék. Számos lap, közöttük a szocialista Popu- laire és a konzervatív Echo de Paris hibáztatja a hirtenbergi affér békés megoldását Az Echo de Paris szerint a jövőben a fegyverkezést nemzetközi ellenőrzés a’á kell helyezni. A Populaire úgy véli, hogy az incidensből tulajdonképpen Olaszország, Magyar- ország és Ausztria került ki győztesként. A lap valószínűnek tartja, hogy a három ál am máris megegyezett azokban az uj módszerekben, amelyek segítségével Olaszország tovább szállíthatja a fegyvert Magyarországba Ausztrián át Korlüthi Minden hatodik koronát as ármádia emészti föl A ruszlnszkói magyarság szenátora beható beszédben mutatott rá a költségvetésben rejlő áltakarékosság kirívó példáira Prága, február 23. Korláth Endre dr., a ruszinnak ói magyarság magyar nemzeti párti szenátora, a szenátus költségvetési vitájában hatalmas beszédben gyakorolt kritikát a kormánytöbbség politikája fölött. A törvényhozás munkája — mondotta egyebek közt — főleg költségvetések megszavazásából és az adóemelési, uj adókat bevezető s az adóügyi eljárást megszigorító törvények lavinájának a közönségre való zu- ditásából áll. Szlovenszkó és Ruszinszkó eladósodottságának főoka Másfél évtized alatt — folytatta a szónok — a kormány tagjai az ujjúkat sem mozdították meg annak érdekében, hogy Ruszin- ezkón és Szloveuszkón is ugyanolyan olcsó legyen a hitel, mint a kiváltságos történelmi, országokban. Ruszinszkón és Szloveoiszkón a pénzintézetek 12 százalékos alapon dolgoznak, de a költségekkel a hitel 14—16 százalékba kerül. Ily alapon az adós a tökét 7 év alatt visszafizeti a hitelezőnek. Újabb 7 év alatt másodszor fizeti meg a tőkét * adóssága még mindig fennáll változatlanul. A történem mi országokban 7—8 százalékos alapon az adós 14 év alatt — ha ugyanannyit fizet, mint Szlovenszkón vagy Ruszinszkón — tőketartozását is letörlesztheti. Miért nincs közmunka Ruszinszkón? A közmunkák terén másfél évtizede követelünk igazságos osztályrészt Ruszinszkó és Szlovenszkó részére. Bodza miniszter Ru- szinszkónak és Szlovénokénak ezt a bűnös mellőzését mcst nyíltan beismerte a költség- vetési bizottságban s mentségére azt hozza fel, hogy nem voltak meg azok az önkormányzati szerveink, amelyek a közmunkákat mint vállalkozók végezhették volna. Ez gonosz beállítás. Gonosz azért, mert h csehszlovák centralista kormány az oka, hogy a ruszinszkói autonómia ma is csak a békediktálumban s az alkotmánytörvény holt betűjében van meg? de különösen gonosz azért, mert azt a ru- ezinszkói népet akarja tenni felelőssé a centralista kormány bűneiért és mulasztásaiért, amely nép másfél évtizede követeli az önkormányzatot. KözszOkséglet és fényűzés A költségvetés összeállt tói nem vették figyelembe, hogy mi a közszükséglet és mi a fényűzés. Meghagyták a fényűzést jelentő horribilis kiadásokat s törölték a közszük- eégletet jelentő tételeket A külügyminisztérium tavalyi 155-5 milliós kiadásait leszorították ugyan 124.6 millióra, tehát 30.9 milliót takarítottak meg, ami ugyan meghaladja az általános leszállítás 14 százalékos mértékét, azonban a hir- szolválat szükségletét 10 millióról csak 8.4 millióra szállították le s az orosz-ukrán menekültek segélyezését még mindig nem szüntették be. A propaganda- és hírszolgálat ma is 22 millió 170 ezer koronába e a kül ügyi diplomáciai képviselet 71 millió koronába kerül, ami mind horribilis szám s nem egy 14 milliós nemzetnek való. A prágai Hradzsinban levő külügymimisztérium! palota adaptálása, eddig 50 milliót meghaladó összeget vett igénybe s még min-T nem tudják ellátni az őrszolgálatot. Ha a kordig nem készült el. Ennyi pénzzel Ruszinsz mány nem^ akar gondoskodni a végvidékek kó közmunkálatait lehetett volna ellátni. Most írták ki a pályázatot a konyha berendezésére Benesné külügyminiszterné konyhájában olyan sütők lesznek, amelyek automatikusan fütyülnek s maguktól nyílnak ki, ha a kacsa, a rétes megsült. A konyhában van egy hütő 150 üveg pezsgő, egy hütő kétszer 50 s egy hűtő kétszer 25 liter sör bekötésére. Egy márványtartály pisztrángok, egy másik tengeri halak részére készült. Egy majonézkeverőgóp óránkint 30 liter majonézre Hogy a vendég urak gyomra el ne romol jók ennyi majonéztől, ezért egy másik masina kell, amely óránkint 125 liter mokkát 6záliit. A katonai költségvetést csak négy százalékkal csökkentették Még szembeötlőbb a takarékosság őszinteségének a hiánya a nemzetvédelmi minisz tóriumnál, amelynek tavalyi 1 milliárd 625 milliót kitevő szükségletéből az általános 14 százalékos törlési mérték betartása mellett legalább 228 millió 5Ö0 ezer koronát kellett volna törölni. Ezzel szemben mindössze 57 milliót töröltek, ami azt eredményezte, hogy mig tavaly mindegyik nyolcadik korona ment a hadseregre, 1933-ban már minden hatodikat az armádiá emészti föl. Egyenesen tragikus, hogy a pénzügyminisztérium tárcája terhére kimutatott 315 milliós fegyverkezési alapból egy fillért sem töröltek. Mi más ez, mint legtisztább nagyhatalmi hóbort. Az az állam, amely egész költség- vetésén a gazdasági nyomor miatt átlag 14 Százalékot spórol meg, ugyanakkor a hadügyi kiadásokat csak 4 százalékkal szállítja le, az a legtisztább militarista állam. A belügyminiszter 1932. évi 697 millió 603 ezer 900 koronányi szükségletéből line'ari- san, az átlagos 14 százalék betartásával 97.7 milliót lehetett és kellett volna törülni, ezzel szemben alig 8 százalékot törültek 51 millió 149 ezer korona összegben, A telepesek és maradékbírtokosok sorsa Itt még egy érdekes jelenségre kell kitérnem —■ folytatta beszédét Korláth dr. A szlo- venszkói és ruszinszkói magyarlakta vidékeket a kormányrezsim is mindig végvidékeknek, népsségüket vártáknak tekintette. Ezeknek az őrhelyeknek — a telepes légionáriusoknak, a határvidéki fináncoknak, csendőröknek s amint Benes a közelmúltban mondotta — a végvidékek népességének rendkívül fontos szerepük volna a köztársaság szempontjából, mert Benes szerint e végvidékeken a kisebbségek, németek, magyarok területein kell az uj háborúnak lezajlania. Mig azonban más országokban a vártán állókat minden jóval ellátják, hogy helyüket kifogástalanul tarthassák, itt a vártán álló megbízható elemeket nem támogatják, a többieknek pedig ellenkezőleg, egyenesen a gazdasági romlására törnek Már odáig jutottunk, hogy a végvidékek lakosságával szemben nyílt bizalmatlansággal viseltetik a kormány. — Hogy gondolja akkor Benes, hogy e végvidékek lakossága a kifosztás miatt elkese redve fog a szomszédos állambeli fajtestvé- reire, a német a németre, a magyar a magyarra lőni? 1 A kormány bizalmatlan volt a nagybirtokosokkal szemben s azok föídjét elvette s azt az uj gazdáknak csaknem ingyen juttatta. De az uj gazdáik is tönkrementek s lakosságáról, akkor hagyja ezt a népet szabad akaratára s ne kívánja, hogy e nérek életüket, vérüket és pénzüket áldozzák a köztársaságért, me ynek kormánya viszonzásul megfosztja őket a legszerényebb éle lehetőségektől is. G.uyon tábornok az 1848-as magyar szabadságharcban a híres branyiszkói ütközet előtt kiadott jelszava és parancsa ma is ismeretes és igazság: elől dupla lénu -g, hátul kartács. A csehszlovák végvidékek önállóinak, németnek, magyarnak csak kartács jut és még az egyszeri lénungról is megfeledkeznek. Ha már ott tartunk, hogy ne ünk nem szükséges ellnzéki politikát csinálnunk, mert ezt a munkát elvégzi a kormány a maga destruktív és destruáló cse ekményeivsl. destruktív és a destruáló cselekményeivel. A takarékossági düfh alaposan elintézte az iskodaügyet ás. Mig tavaly 1014 milliót fordítottak kultúrára, s a státuson kívül a tanítói fizetésekre külön 800 milliót vettek fel, ez- idén csaknem 45 százalékos megtakarítással 980 millióiba szorítottak be mindent. Hogyan várható a gazdasági helyzet javítása, ha a kormány teljesen beszünteti a vetőmag- segélyakciót, teljesen törli a növénytermelési és állattenyésztési jutalmakat és dijakat, beszünteti az eddig is. elégtelen támogatását a termelő és értékesítési szövetkezeteknek. A földreform nagymértékben hozzájárujt a gazdasági válság fokozásához. A földreform egyetlen egészséges egzisztenciát sem teremtett, de tízezreket tett koldussá. Régi és uj tulajdonosokat, telepeseket és maradékbirtokosokat egyaránt. A kormány bankpolitikája A pénzügyiminitsztérium vesszőparipája az 1924. év óla a bankszanálás. Mint Stribrny képviselő a parlamentben két hét előtt részletesen kifejtette, a csehszlovák állam az Anglo-Ceskoslovenská Bankába az alapítása óta — közpénzen történt a megalapítása is — 1700 millió korona készpénzt ölt bele ebbe az intézetbe csak azért, hogy a cseh nemzeti szocialista érdekeltségeknek a nemzeti demokrata Zsivnobankkal szemben legyen egy erős pénzintézetük. És ez az ,.erő“ abban mutatkozik, hogy a közpénzekből hozott ilyen horribilis áldozatok ellenére és a szépen kiegyensúlyozott évi zárlatok és mérlegek ellenére ez a bank 1000 millió koronával pasz- sziv. Az uj beruházási kifesön Nem kívánok belemélyedni annak táplálásába, hogy az uj tervezett beruházási kölcsön kibontakozásának milyenek a pénzügyi piaci előfeltételei. A legutóbbi belső beruházási kö’csönnel a vasutak deficitjét fedezték s a francia kölcsönből annyit sem hoztak be az országba, amennyi egy tyúkól felépítésére kell. Alapos az aggodalom, hogy a tervezett beruházási kölcsön is minden szép program el o- nére is elfogy a vasutak újabb deficitjének fedezetére s még jól járunk, ha a munka- nélküliek is kapnak belőle egy-két levesre valót. De hogy a 'kölcsönből beruházási munkára is tellenék, osak a vakon hivő ember hiszi el. A mai kormány rezsimre nemhogy 8—9 milliárdda'l, hanem 8—9 ezer koronával való gazdálkodást sem lehet rábízni nyugodt lélekkel. Ezért a kormány által előterjesztett költségvetést nem fogadhatom el s minden erőmmel a kormány eltávolításán fogok dolgozni — fejezte be beszédét Korláth Endre dr. szenátor. Az angol fegyvergyárak lázasan dolgoznak a japánok a kinaiak fölfegyverzésén és Halszázezer kínai áll a jeholi fronton egyelőre szünete nex A hadműveletek London, február 22- A jeholi katonai operációk tegnap szüneteltek. Egy, rendszerint jól értesült angol lap beállítása szerint a kínaiak hatszázezer katonát összpontosítottak a határon és ezt a jelentékeny számú haderőt négy hadseregre osztották. Három hadsereg Csangszue iang parancsnoksága alatt áll, mig a negyediket, a tartaléksereget Csankajszek vezeti. Tokiói jelentés szerint a japán külügyminiszter ma fogadta a külföldi diplomatákat és tájékoztatta őket Japán céljairól. Angliában mozgalom indult meg a kejctre való fegyverszállítások betiltására. Ugyanekkor azonban Vickers és Armstrong newcastlei gyáraiban éjjel-nappal folyik a munka a japán és a kínai fegyverrendelések realizáá- sára. December óta az angol fegyveigyárak harminc tankot szállítottak Japánnak. Cseh agrárpárti kormánybiztost neveztek ki a német Késmárk élére Kár három év éta készült az agrárpárt a város közigazgatásába való betörésre Késmárk, február 23- (Késmárki tudósilónk telefon jelentése.) Tegnap délután Engelmeyer Ödön dr. járási főnök feloszlatta a késmárki képviselőtestületet s a város kormánybiztosául Devecska András késmárki kereskedelmi iskolai igazgatót, a csehszlovák agrárpárt egyik szepességi exponensét nevezte ki. A feloszlató határozat indokai: a városházi gazdálkodás és a városházi politika de- zoiált viszonyai, konkretizálva pedig az a körülmény, hogy Késmárk kommunistapárti főpolgármestere, Varohol János a járási hivatal megkerülésével közvetlenül az országos hivatalihoz fordult Gócs János főjegyző elleni panaszával, akinek személyi intézkedéseit nem helyeselte. A feloszlató végzést s a kormánybiztos kinevezését a járási főnök az országos hivatal egyenes utasítására hajtotta végre. Késmárk önkormányzatának felfüggesztése az őslakosság széles köreiben nagy megütközést keltett. Az indokolást nem tartják helytállónak. Ami a dezolált pénzügyi és politikai viszonyokat illeti, a késmárki képviselőtestület Tolt Szlovenszkó terü.etén az egyetlen községi önkormányzati szerv, amely 1933-ra deficitmentes költségvetést tudott összeállítani. A közvélemény úgy tudja, hogy a város autonómiájának felfüggesztésében s a kormánybiztos kinevezésében az a régebbi törekvés érvényesült, hogy a német többségű város élére csehszlovák párt exponense kerüljön. Három éve beszéltek már a küszöbön ál ló kormánybiztosi rezsimről s állandóan jósolgatták a beavatottak, hogy Devecska András igazgató lesz Késmárk kormánybiztosa. Már ez a körülmény is azt bizonyítja, hogy a oszlatásnak nincsenek komoly tárgyi okai s az illetékeseket az a cél vezette, hogy az agrárpárt emberét állítsák a német többségű város élére. Az agrárpárt az utóbbi időben különben is fokozott tevékenységet fejt ki abban az irányban, hogy a kulturális és politikai jelentőséggel biró szepességi városok és községek közigazgatásába benyomuljon.. 3
