Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-23 / 45. (3155.) szám
4 1968 lefaraár 28, csiriűriftk. Baróti Szabó Dávid nyomában... A szlovenszkói Pusztavirten töltötte életének utolsó munkás évtizedét u magyar klasszikus költészet első nagy ultörője — A pusztavirti temetőben fekszenek hamvai, de volt lakóházán nincs emléktábla Fusriajvirt, február közepe. (A Prágai Magyar Hírlap Mküldött munkatársától.) Az Érsekujvár-Komáram közötti vafiutvonalon Bajos ás Qgyalia után Hetény a harmadik államáé. Alkonyodik, amikor kiszállok a vicinálisból ás cuppogó sárban sietek az állomáson várakozó szürke autóbusz felé. Ez az autóbusz a Komárom-JJetéaiy és Párkány közötti utón közlekedik- Hetény hosszúra nyúlt uocasora végre elmarad, balkézre a szürkületből még feltünedeznek a kopár református temető sírkövei, amelyek úgy állnak itt á kis törmelékkupon, mintha sorjában, el lennének ültetve. Nemsokára már Kurtake fezin és Maroellházán is túl vagyunk. Marcell- háza és Dunaradvány között a fele utón széliünk ki. Negyven hás sorakozik az országút mentén s a gazdatelkek mögött négy kúria egymás mellett, amelyeknek frontja délnek, a Dunának néz. Ez a Isis település Puszta- vixt, délszloveDSzkói kőrútunknak egyik állomása. Jelentéktelen kis község és szinte elcsodálkozik az olvasó, hogy vájjon mi érdekest és érdemest találhat az ember itt? Baróti Szabó Dávidnak, a magyar irodalmi reneszánsz egyik nagy vezéralakjának nyomait kutatjuk, elsősorban ez vezetett bennünket ide. Az irodalomtörténetből tudjuk, hogy ezen a pusztának nevezett kis falucskában ! töltötte az első klasszikus költő életének utolsó évtizedeit és itt is halt meg 1819 november 2*2-én„ Vájjon örzá-e valamiféle emlék, épület, sírkő vagy feljegyzés és érzi-e a néphagyomány a magános jezsuita, emlékezetét, aki itt Puszta vérten „bufelejtésül'1 vetette papírra több antik mértékű magyar versét s itt irta meg ízléses és költői ihlettel készült allegóriáját a ledőlt diódához- Munkás öregségében itt irta meg tudományos müveit, as orthogxaphikai és grammatikai észleleteket, s a magyarság virágait és* rtt született meg költői működésének fő alkotása, öreg korának bosszú időn át érlelt becses gyümölcse: Virgilius Enéisse, amelyet két kötetben bocsátott ki s a második kötethez hozzácsatolta az Eclogá- kat is. Római régiségek A Zsitvúra néz frontjával a 18. század végén épült Farkas-kúria és közvetlen szomszédságában van a Pyber-kuria, amelynek gondozott parkjában az első pillantásra egy római szarkofág tűrnik szemünkbe. A szarkofágot Pusztavirten ásták ki néhány évvel ezelőtt és annyira értékes római kori lelet volt, hogy Masaryk elnök nyolcvanéves születési évfordulója alkalmából gipszmásolatot készítettek róla és ezt a másolatot az elnökhöz juttatták. A szarkofág feliratát nagyon nehéz ki'betüzni, de ha sikerül, akkor megtudjuk belőle, hogy egy’ római lovas ccnturio 14 éves fiát temették ol benne. 19 évszázadon át feküdt ez a római kori kőkoporsó itt a Duna jobbpartján a termőföld mélyén, amely oly csodálatos bőséggel ontja az archeológiái értékű emlékeket. A. Farkas- kúriában például egy’ nép vándorláskorabeli kézi malmot látunk, egészen olyat, mint ami- nőt Ábrahámnak nemrégiben kiásott városában, Sodomában hozott felszínre a régészek ásója. Az ebedi kopott temetőben Árpád-kori román stilusu templom alapzatát ásták ki az ebed tok tudós plébánosuknak, Herodeá Antal dívnak irányításával. Csak úgy ontja az őskori emlékeket a. Párkánytól Komáromig terjedő dunamenti esik és szent meggyőződésünk, hogy rendszeres archeológiái munkával ezen a területen felbecsülhetetlen értékű leleteket lehetne még felszínre hozni. ősi boly ez a V írt-puszi a is Már a rómaiak korában lakolt telep volt, határában egy római erőd nyomai láthatók és a Pyber-kuria udvarán álló szarkofág is azt mutatja, hogy itt római katonaság állomásozott, amely a Duna bal pariján védelmezte a limest a Barbaricum felöl fenyegető támadások ellen. Az első oklevéli említés 1256-ból való, ekkor adományozta IV. Béla Magyarország újjá- éoítéee alkalmából a bauai várföldnek Wert nevű dunamenti részét Szefrid német lovagnak. A bánói vár Pö*tyénnel szemben épült a mai Banka helyen. Ennek a vámok hatalmas tartozékai voltak s Vírt-puszta is a várbirtokok közé tartozott. Szefrid lovag német fegyveresei és szolgái szállották 'tehát meg ezt. a vidéket és a medlikj német gróf uralkodott itt szolgaihadával. 1268-ban már a komáromi vár tartozéka volt Virt-pu&zta. A zsitvalorohi béke emléke A történelemben is nevezetes szerepet játszott a 17. század elején- Másfél kilométerre déli irányban vau a .Zsitva torkolata s a Zsitva tövébn lévő Zsitvatötauyán, amely negyedórányi járásnyira van Virt-pu&ztétéi, kötötte meg 1606-ban II* Rudolf császár a törökkel a zsitvatoroki békét, amelyet Roeskay közvetített. Akkor ezen a vidéken hatalmas sátortábor telepedett meg s a hagyomány szerint egy régi tölgyfa tövében kötötték meg az akkori európai történelem szempontjából is nagyfántosságu békeszerződést. Komárom vármegye monográfiája megemlíti ezt a hagyományt és azt inja, hogy annak ellenére, hogy a régi erdőséget már többizben kiirtották, a régi tölgyfáit a kegyelet megőrizte és ez most is ott áll magányosan Zsitvatő halárában. Órákon át kutattunk a régi tölgyfa után, azonban hiába és Zisitvafetö lakosainál ás hiába érdeklődtünk. Némelyik mintha amié. kőzett volna a magányos tölgyfára, lehet azonban, hogy csak beszuggeráltuk neki az emlékezést. Volt azonban olyan is, aki biztosan tudta, hogy nemrégiben állott még ez a tölgyfa, de kivágták és tüzelőnek használták fel. Mások viszont váltig erősködtek, hogy a zsitva toroki békét Rudolf császár meg a török nem is a tölgyfa alatt kötötték meg, hanem a tanya régi korcsmájában. Mutogatják is a kocsmát, amely nemrégiben leégett, és ott áll fedetlenül, kopasz falakkal, várja, mág megkönyörülnek rajta és újraépítik. Majd ha jobb idők lesznek, mondják a zsitvatöviek s nekünk is ez a meggyőződésünk, hogy tíz ház megélhet kocsma nélkül is e aki nagyon megszomjuhozik, annak csak kőhajitásnyira van ide Dunaradvány. Szemben a túlsó parton Dimaalmás házai látszanak, gyógyerejü meleg forrásait ma már széles körökben ismerik, úgyhogy Dunául más hovatovább ismert és kedvelt nyaralóhellyé fejlődik. A hagyomány úgy mondja el, hogy a zsitva- tői béke megkötése után a császár átkelt 'kíséretével a Dunán és a dunaalmási bencés kolostor romjai között irta alá a zsitvatoro- ki békét, amely bosszú időre vetett véget a végvá rí háboruskodásna k. Báróit Szabó Dávid élete A zsátvatői béke emléked után való nyomozásunk, tehát, csak féleredményre vezetett. Azonban Baróti Szabó Dávid nyomait megtaláltuk. A Pyber-kuria falad között élt a magyar irodalmi újjászületésnek ez a halhatatlan vezérlő alakja. Régi törzsökön komárommegyei nemes család a Pyber-famüia, amely már a Hunyadiak korában nagy szerepet játszott A család tag jai közül He rezeg Ferenc Ooekay brigadérosa révén különösen ismerjük Pyberr László esztergomi kanonok, címzői es püspök nevét, aki a kuruc-iabanc háborúskodások idején a császár pártján állott s ő hajtotta át unokasógorát, Rákóczy villámát Heister táborába. Pyber Ignác, a kúria máj birtokosának, Pyber Lászlónak nagyatyja Komárom megye utolsó táblabirája volt.. Ezt a Pyber Ignácot tanította az irásvetésre, a politikára és retorikára, meg a nemes tudományok minden fajtájára Baróti Szabó Dávid itt a Py ber-kurián. Meg is látszott, hogy a táblabirő mester kezéből került ki, meri hogy a családi iratok között leveleit forgatjuk, ezek a levelek tele vannak találóbbnál találóbb, elmésebbnél, elmésebb latin idézetekkel és szójátékokkal. Egy kéziratos szakácskönyv Van itt az iratok között egy irodalmilag jelentéktelen, de mégis érdekes könyvecske, mert Pyber Valéria nénénknek messze környéken híres receptjeit foglalja magában. Pyber' Valéria, aki 76 éves korában halt meg ennek a századnak elején, olyan kosztot főzött, hogy aki egyszer evett az étkéből, holta napjáig megemlegette. Rimánkodtak is sokan a receptje után, de az öreg néni árgus szemekkel őrködött a kínosén s ha már valakinek udvariasságból el kellett, küldenie egy-egy receptet, akkor híres könyvéből úgy másolta ki azt, hogy nem volt benne köszönet, egy-egy lényeges alkotó -részt kihagyott belőle, vagy elferdítette a helyes mértéket, úgyhogy az ő receptjeit senki sem tudta utána. csinálni. Most ott van a drága kincs az avult írások között, talán nem Is használják, így is tudnak főzni a Pyber kúriában. A régi iratok között Baróti Szabó Dávidra vonatkozó feljegyzést nem sikerült találni, Pyber Kálmán dr. magyarkomáromi ügyvéd tanulmányozta át a családi írásokat s ő több ilyen feljegyzést vett magához és Baróti Szabó Dávidnak is több közirata került a kezébe. De ha Írás nem is őrzi a nagy költőnek az emlékezetét, ott van a, Pyber-kuria tőszóra^zéd^ágábap, a park szélén az a sárgára- festett földszintes, fater- uácos ház, amelyet néhai Jó Pyber Benedek fábJalucó ur kedves tanítómestere, Baróti Szabó Dávid számára épített, akit pufiztavirtí kúriájában fogadott, hogy gyermekeit az öreg jezsuita neveljelit töltötte csendes magányban életének utolsó két évtizedét az öreg pap. Ahogy a pusztvirta forrasz éles martot alkot a Zsitva. medre felett, ezen a marton hosszú ösvény vezet ki a Pyber-földeken egész Várt haláráig és ellátspk ide egy terebélyes vad- körtefa, amely már abban a korban is állott. Ehh»z a fához vándorolt napi sétájában Báróid Szabó Dávid, lass-u lépésekkel, kezeit hátul összekulcsolva, mert a hagyomány olyan; eleven róla, hogy a virtiefe ezt a napi sétát j így mondják el. j A nép ma is pap utjának nevezi ezt aa ös. vényt és Papföldjének mondják azt a 30 holdat is, amelyet Pyber Briiedek a biripk- j ból kihasított és a tudós nevelőnek adott át haSzonéCvezetre. A jó,karban tartott tornácoe házba is belé-! ptink. Ma gazdasági cselédlakásul szolgál- j Két szobából és konyhából áll á mester egy- j kori otthona. Itt dolgozott csendes vi&szavo- i riultságban, vagy kiült a tornácra és bosszú j szárú esi búbjából eregette a füstöt. Amikor nekünk annyira szükségünk vau | a magyar tradíciók ápolására, akkor Baróti | Szabó Dávid egykori otthonának láttára ön- j kénytelenül felmerül az a gondolat, hogy éri az otthont a nemzeti hala me gém léke.1 zésével kellene megjelölni. Emléktáblát érdemel az az úttörő költő, akii magyar nyelven először verselt klasszikus mértékben. Hamvait a pusztavirti temető sírhatnia rejti magában. Ott van a temető egy magas platón a község felett, nem messzire a negyedik kúriától, a Reviozky-MztóL A sárgafalu templomban golyók és ütődések nyomai vannak, a bolsevik! háborúnak egészen még el nem tüntetett, nyomai. A. templom körül sírok vaunak s köztük rögtön megtaláljuk Baróti Szabó Dávid síremlékét, amelyet a Pyber-család kegyelete emelt. A síremléken a következő felírás: Báróid Szabó Dávid Jé*u*- I áTSaságá pap ée magyar ejasrieue költő hamvainak Született 1739. áprifiU 10.-én Meghalt 1819. november 32. ónmég egy sirhalom vau á pusztavirti te-1 metőbeu, amelyen most még nincs emlékjé’l e amely öt éve domborodik itt- Egy nagy magyar művész hamvaira borul itt a föld, egy olyan magyar művészre, akit talán a magyarok kevéebé ismernek és ismerlek el, mint azok a küliföldiek, akik megismerték ragyogó művészetét. Szerény ember volt és nem: kereste a reklámot, az újságok tómjéná«é»őt, így csak igazán azok tudtak róla., akik közvetlen baráti köriiyczjUnoz lanoriak VJ - j crady Gyulát érte itt öt évvel ezelőtt a hallá! s őt temették el a pusztavirti temetőben Ra- róti sírjának közelében. Annak a hamvai feküsznek itt, aki a legnagyobb magyar hegedükészitömester volt ís akinek mestermunkái világeaerte ismertek. De tehetsége- nemcsak egyirányú volt, páratlan értékű festményeit csak most kezdi Jas- sankirrt felfedezni' és megbecsülni a műértő kritika. A tjét nagy halott ©irháiménak kegyelete© meglátogatása után folytatódik utunk a Du na mentén tovább. V. ZEDES ELLENS Két hét óta bőven nyílott alkalmunk a. bécsi író nő különös esetéről tájékozódni. Az irónö légúti, bi grandgtiignoljának olyan híre futott, olyan jó sajtója volt és mondhatni olyan közönség sikert, amely legutóbbi darabjánál is jelentékenyebben befolyásolja további karrierjét. Együgyű számítás szerint: egy idő múlva többen lesznek, olyanok, akik a hölgyet, neve említésekor elsősorban abban a pozíturában fogják maguk elé idézni, amint konyhakéssel a kezében mászik be az udvarról a laboratóriumba és csak másodsorban mint tin e pelt szerzőt, aki égő arccal hajlong a lámpák alatt a felcsattaó tapsorkánban. Az élet oly kiszámtha tatlan. A legtöbb ember bajlódik valami rögeszmén rövid pályafutása alatt: darabod irt, politizál, vagy jótékonyságot gy akorol s a hálátlan utókor annyit tart meg az emlékezetében, hogy szenvedélycsen szerette a sonká&kockát. A nagyközönség, amely nem érzelme© és primitív ösztönök szerint i él, inkább emlékszik egy konyhakésre^ mint egy finoman megkomponált aforizmára ... Az egész ügyben az volt a feltűnő, az érd kés, a dokumentumszerüen jellemző, ahogyan a sajtó legbivatottabb munkásai feltalálták. Nők, mindenfélék, dolgozó polgáriak és moudaniek, feminizmus problémái nélkül valók, akik tagdíj és egyesületi igazolvány nélkül is, pusztán nemiségük miatt egy érdekközösségbe tartoznak, minden bizonnyal felkapták a fejüket az irónö esetének olvasásakor- Ezt a készséget, ezt a lendületet, ilyen spontán áradását a kárörömnek, amivel az írók, fiatal férfiak rávetették magukat az „anyagra*', a .ziccerre**, — a szenzációra, a legritkább esetben tapasztalhatja az olvasó. Az eset önmagában véve fölötte elítélendő, Ízléstelen és hisztérikus kaland, de a hangban, amely a tragikomikus baklövést kommentálta általában, egy- egész világnak a káröröme csengett, egy másik világnak, a férfiak világának az elégtétele. Férfiakban, még fivért minőségükben is kiirhatatianul él valami hajlandóság a nők lekincsinylésére és arra, hogy munkájukat, véleményüket, kegyes fölénnyel annyiba vegyék, mint a gyermekekét. Ha a nő mindevvel nem törődik és olyasmit alkot, ami őt pillanatnyilag a I férfiak fölé emeli, a férfiak könnyedén légy inte- : nek: vak tyok is talál szemet. Ha a nő Isten ki- I fürkészhetetleo kegyéből virágzó éveiben egy egész családra dolgozik, a másik oldal, az , édeis ■ ellenség'* haragosan összehúzza a homlokát és kijelenti, hogy a nők feltűnési vjszketegséglrő!, di- : vatból elveszik a férfiak kenyerét. Kémikus pillanat volt, de miRdenekfölött tanu’ságos, hogy attól kezdve, amint nem tetszett lehetetlennek, hogy’ i asszonyok vállalják a páter famUias kötelességeit, j hogy ragyogó dijakat nyerhetlek, hogy nemcsak j frakkok, hanem lenge estélyi ruhák is meghajolhat- ! lak a függönyök előtt, hogy klasszikusok által ; többizben megénekelt gyönge vájlak roskadozva J hajolhattak meg a gyöngén Fizetett munkák alatt, ; az édes ellenség egyszeriben tPririU..., ar.it év- J századokon keresztül dúdolt az áss,,. ablakai | alatt, lehetőleg boldfényhen. — Akin: u lőrben, | amikor a tüzesszeinü menyecskék egy < ' 'öltön ! át a pattogó tűzhely körül serépyke-jtrk és az I „édes lyánkák** a rózsalugasban ábrándoztak egy- j korú feljegyzések szerint, nem volt nehéz tökéletesnek, jónak, mesebelinek látszani a sre'sbke’iü hölgyek előtt. Ha a költő Lillában, — akinek fürti- vel gyakorta eljátszadozott, — egy banktröszt igazgatóját sejti, vagy egy plkeres drámaírót, esetleg egy torpaiskola inegterpöjét, gyanakvóbban bánt volna vele, több fenntartással és kövesebb tisztelettel. Amíg a „kedves*' a rózsalugasban áh rándozott, nem kellett attól tartani, hogy ö nyeri el a pályadijat, őt választják meg betegpéuitári orvosnak s ö fedezi fel a legbüvösebb g\dgyr/ert, tehát jobban lehetett szedetni, gálánsabban szólni hozzá és elnézőbben megítélni. Azok szép idők voltak Ami igazán lehanro'ó .sőt tragikus ebben a ve télkedésben, ami méltán kárörömre ajzhat ja 'az- édw ellenséget, az, hogy ar asszony aíavísztiktjs koloncaival megátkozottal: még ma ís ott tart. hogy a szerelmi életét nehezen tud ja elkMSalton? a hi> AátóJ. Férfiak, a leggyengébb fajta ói is, U< életet tudnak élni bravúré* könnyedséggel, egy ! magánéletet és egy hivatalosat. Ismert dolog hogy férfiak, szivükben a legviharzóbb szenvedéllyel, a leglelkesebben tudnak végigdrukkolni egy fut balUnecíjset, a jegizesebb étvággyal tudnak vígig enni egy bankettet és a legjózanabb tárgyilagos | saggaj vezetnek le egy közgyűlést, Nők uenj- Nők ha szeretnek, állandóan szeretnek, állandóan rajongnak, ebéd Időben épp úgy, mint hivatalos óra alatt Ez a szüntelen érzéshullámzás, ez a csökö nyös lelkesség csapolja meg az energiáikat é* gátat szab a tehetségüknek. El muszáj bukni rajta. Nem a bécsi irónö az első, aki emiatt vesr tette el az egyensúlyát és jóidéig, - sajnos, nem ö *z utoleó. De azért az urak tie hamarkodjuk «! "a tiww tést... 1 $Z- JWjY M1U r
