Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-03 / 28. (3138.) szám

1M6 február 8, pánt**. A vasárnapi rádió FEBRUÁR 5. PRÁGA: 6.46 RftggöH tárná, 7.30 Hang verseny. 8.30 Orgonaihaugverseay. 9.00 ,Gr»- TOofon. 9j2q Előadás. 9.40 Hangverseny. 1Ó.10 Munikásrádáó. 1Ö.8Ö Irodalmi óra. 11.00 Ma- . troe. 12.05 Katona&éíie. 13.30 és 13.45 Mező- * gazdasági rádió. 1415 Szociális imforrnáciök, 16.00 Hangverseny. 17.90 Előadás. 17.45 Gra­mofon. 18.00 Német óra. 19.00 Fúvós-zene. 20.05 Hangverseny. 22.00 Sporthírek. 22.20 Cfgátnyime. POZSONY: 7AÖ Közvetítés Prágából. 9.00 Evangélikus isientiisztelet. 10.15 Gramofon. 10.30 Közvetítés Prágából. 13.30 és 13.40 Me­zőgazdaság. 16.00 Hangverseny. 17.30 Gra­mofon. 17.40 . Népszerű hangverseny. 18.45 Előadás. 19.00 Fúvós-zene. 20.05 Hangver­seny. 22.0Ö Cigányzene. KASSA: 7.30 Közvetítés Prágából 9.00 Kaitól ifona istentisztelet. 10-30 Közvetítés Prágából. 12.05 Fnvóö-aetre. 13.30 és 13.45 Mezőgazdaság. 16.00 Hangverseny. 17.30 Hang verseny. 18.20 Vig jelenet. 19.00 Fúvós- zene. 20.05 Közvetítés Prágából. 22.20 Ci­gányzene. BÉCS: 7.40 Gnam-cyton. 6.50 A bét 'tanács­adója. 9.10 Hangverseny. 9.40 Előadás. 10.00 Zongorabangvereeny. 11.05 Jazz. 13.05 Hang­verseny. 15.05 A kor dokumentumai. 15-90 Kamarazene. 19.40 Kabaré. 20.16 Szini elő­adás. 22.15 Támczene. BUDAPEST: 10.00 Református istentísr,- télét a Kálvin-tépi temlpcxmból. 11.00 Egyházi zene és sasemtbescséd a kirá­lyi! udvari és várpliébánia templomiból. Szent- beszédet mond Marcaeíil MiünáHy, a pesti Szt. Imre kollégium igazgatója. A szsntbeszéd mise közben, evangélium után vám. Majd a m. kiír. Operaiház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Karnagy Fridii Fri­gyéé. Közreműködik Svéd Sándor. 1. We- ber: Buryan'tbe nyitány. 2. Verdi: Álar­cosbál — Rémé áriája (Svéd). 3. Liszt; Pro- me'tiheus — 6zimfóniku6 költemény. Offec- bácih: HoHrnann meséi — tükörártia (Svéd). 5. Mendelssohn: Skót szimfónia. 14.00 Gnamofonhangverseny. 1. Wagner: Riénzi — nyitány (Berlini fölkapna. zenétkar). 2. Lohengrin — Elza áriája (Néniéül Mária). 3. Sarasaié: Romanza Andaluza. (Huber­manm Bronisiav). 4. Roésini: A eévihai bor­bély — ária (Comeiiita Supervia). 5. Puc­cini: Pillangókisasszony — ária (Aagener Margit). 6. Sdhulhofí: Etudes de Jazz (Ervin Sídhndhollf)- 7. Pcpy: Balett-szvit (Fául God- win zenekara). 8. Schubert—Berté: Három a kislány c. operettből: Szerékmi dal (Pataky Káím'áin). 9. Nevic: Naröissus (Loránd Edit zenekara). 10. Gyöngy Pál: Kadettszerelem c. operettből:. Kecskemét az híres város (Sébő Miklós). 11. Lamar—Deoner: Tié-ti, tic-tá (Iráné Eisinger és Frit* Woltf). 12u Gyöngy Pál: Kaidettszereíemlből: Hói az e dal (Sebő Miklós), .... 15.00 Vitéz Bittere Miklós dr. sá. kár. gez­diaságá akadémiai- f.' tanár: ■' tHtrog&j­railtlóígyázás'*; - ■? ú'l\ i7 .x' 15.45 Maksay Ferenc dr. főorvos: „Egész- eégtelen 6®okások“. 2. Szepessy MihóiJy dr.: „Adóügyi tájékoztató4*. Majd: Szalonzenekari hangverseny. Kar- nagy Bertha István. 1. Olfenibaöh: Részletek - „Á teledéi aranyműves44 cimii operából. 2._ Huezka Jenő: Bob herceg — keringő. S. Liszt: NoUurno. 4. Ráday Béla: Szerenád. 5. Garami Béla dr.: Részietek a „Fekete­fehér44 eimjü operettből. 6. Szirmai Albert: Gróf Rimáidé — keringő. 7. RuMasteiin: Reve angeilique. 8. Járay István: Keringő az „Ananyhárfá44 c. Balettből. 17.30 „Magyar íróik idegen nyelven44. Pé­kár Gyula előadása. 18.00 A m. kir. Mária Terézia 1. honvéd .gyalogezred zenekarának hangversenye. Kar­nagy Fricsay Rlichárd. í. rész: Régi tánc­zene. 1. Bochceriiui: Menüett. 2. Czibulka: Stefánia gavott 3. Strauss Jónö«: Négyes „A királynő csipkekendőjé44 c. operettből. 4. Fricsay Richárd: A un bon ooeur — ina- zűr ka. 5. Straués János: Kreuzfidel — ti­pegő. 6. Popy: Escelsior — gyoretipegő. 7. Strauss János: Olasz keringő. — II.‘ rész: Modem támczene. 1. F. Steininger: Wow ard you — foxttotit. 2 Márkus Alfréd: Ma­donna — tangó- 3. Saséba Ghwait: Haibataa — rumba. 4. Bazant: Origónál! Tangánilla. 5. M. Ager: Auf Wiedereehen, my Dear — slowfox. 6. N. Gáy—H. Grahaim: The káng'é korees — foxtrott. 19.00 „A közép- ée a hosezu-távuszó tré­ninggé44. Hálasy Olivér előadása.. 19.30 Nép&iiinimŰ'élőadiás a Stúdióból. „A gyimeéi vadvirág44. Irta Ghtéczy István. Ren­dező Kiss Ferenc. Zenéjét szereti© Erkel Ferenc. Utána sport- és ügétővepsenyeifédasényék. Majd az Ostende jató-zéuekaT ée Horváth Gyula cigányzene karának hangversenye Kalmár Pál énekszámaival. 1. Saphif: Gpód bv — tangó (Kalmár). 2. TáuöZéne: a) Már­kus Alfréd: Havamé — ruiúJba; b) J. Mér- oer: WhTe wé damcéd át the mandá gfáé — keringő; c) E. Mádriguefó: Adióe ruha: d) Jo*e Meiin: Nina — tangó: e) J. Méssini: Must it and lüké thsi — foxtrott. 3. Cuftife: Sorremitői emlék (KálmÁr). 4. V. Hruby: Bécsiből a világon át — egyveleg. 5. a) Bod­rogi Zsimgnd: Künn a pusztán szántok; b) HuéZka Jenő: Bnjdókólva járok; c) Eánkó István: Vásárhelyi sétatérén; d) Káka tö­vén költ a níoa; <s) Sándor Jenő: Hóvá viézi az őszi szél; f) Csárdások (Kalmár -- Hor­váth Gyula ci'gányzenékara). 6. t. Bakéir: Miki egér — egyveleg. 7.. Hangosfilm- és opereítujdönsáigök 8. Kamjomikái: Minden jó. családban (Kalmár). 9. Frank Speyér: Madrid — pa&ódóble. 10. a) öft'lly: Jó volna még egyszer szerelmes lenni; b) Bartps Zol- tádSr: Virág a szivem (Kálnnár). 11. Horváth Gyula ci«ányuenekarának muzsikája. 12. a) Fráter Lóránd: őőzi rózftá; b) Az ailiepán ka lapomhoz rózsát {étit (Karfknár). U>EX<UVI-ivVAíiyaR-HIftliAWi • i iá KdzóAZDMÁeT1 Közgazdasági levelek Budapesti szerkesztőségünktö! Budapest, fébruár 2. Míg lÖSl-beu a gazda­sági viszonyokat a válság nyílt kiróbbaK^a I jti.uncUo. addig az éhmiit esztendőbén vilag- ézette fokúivá uniül;a KbuM i cg a bajok to­vaterjedésének meg'akadáiyozacara, bajuub azon­ban — kevés sikerrel. Remélhetően a most fo­lyó esztendőre úgy fogunk visézáeimlékéznj, mint a gyógyulás korszakának első megnyilvá­nulására. A bajbajutott államok, közöttük el­sősorban Németország, már az elmúlt évben olyan intézkedéseket léptettek életbe, amelyék bizonyos tekintetben merész újítást jelentenek a közgazdasági elméleteknek a gyakorlat ée a hagyományok által kipróbált módszerei sorá­ban. Németország és vele együtt Jugoszlávia, Románia, s más államok is az államháztartási deficit részleges fedezetére szaporították az érc­pénzforgalmat. Általában véve minden ország igyekezett a saját viszonyainak megfelelő intéz­kedésekkel útját állani a romlásnak és éppen ez magyarázza meg azt, miért nem lehetséges az egyik országban bevált módozatokat a másik állam területén változtatás nélkül alkalmazni. Legfeljebb az alajpelrv elfogadásáról lehet szó, — gyakorlati megvalósitás már annyiban módo­sul, hogy csak azok ismerik fel az intézkedés kiinduló gondolatának azonosságát, akik foglal­kozásszerűen figyelik az összefüggésekét. A német hitelkitérjesztő intézkedések (a Réiekebahü szükségmunkámak hitelellátása, az adóutalványok szerepé a munkanélküli segély pótlása tekintetében, az Osfchilfe stb.) és az adó­politikában jelentkező újabb jelenségek, vala­mennyi észrevehető javulást hozott. Most, az uj magyar kormány működésének négyedik hónapjában, mintha Magyarországon is derengene. A közönség bizalma visszatér, a hangulat javul. Ennék igazi fokmérője az, hogy a vállalkozási kedv szokatlan mértékben felszö­kött A bizalom megerősödését mondhatni egy­magában az a munka érlelte még, amelyet Ma­gyarország hallgatag pénzügyminisztere, Imré- dy Béla dr. végez. A? alábbiakban megkísérel­jük körvonalazni azokat az intézkedéseket, amelyek Magyarországén egyrészt az államház- tárfcáis egyensúlyának helyreállítására, másrészt a magángazdasági élet felsegitééére irányulnak. Közismert tény, hogy az idei magyar költ­ségvetési év bevételei az előirányzott 800 millió pengővel szemben mintegy 650 millió pengőt fognak a valóságban elérni, — a közüzemek kiadási többletének betudásával. Csehszlovákiá­ban * kincstár helyzete annyival könnyebb, hogy a kiadási többletet rövidlejáratu hitelmű­veletek utján, kincstári jegy kibocsátással, ille­tően azok lejáratának meghosszabbításával fe­dezi. Magyarországon viszont erre a célra sza­bad tőkék nem kínálkoznak. A magyar kormány a Népszövetség hozzájá­rulásával evégből a 150 millió pengős deficit­ből 50 millió pengőt az adóhátralékok fokozott behajtásával, illetve esetleg a magánalkalma- zottak (városi lakosság) adóterheinek emelésé­vel fedezné. Az uj bevételi forrásoknál esetleg számbajöhet a bérháztulajdonosokra kivetendő vagyontalanság is. Emlékezetes, hogy 1921-ben, a Hegedűs Loránd-féle vágyón talanság-törvény megalkotásakor az akkor még korlátok közé szorított lakásforgalomra való tekintettel a bér- házak áltál viselendő vagyonváltságtói eltekin­tett. Azóta bebizonyóeódott, hogy a gazdasági válság pusztításai közepette mondhatni egyedül a bérháztulajdon őrizte meg a belefektetett tő­ke jövedelmezőségét. Számbaveszik ezidőeze- rint azt is, hogy a koronaromlásból is hasznot huzótt a bérháztulajdon: egész háború előttről származó jelzálogkölcsön tartozását fillérekkel fizétte vissza. Számítani lehet arra, hogy a ház­tulajdonosok egy részé nem bírná készpénzben megfizetni a kirótt váltságot. Ebben az esetben a kincstár a kiróvást bekebeleztetné, az ingat­lan első helyén ée érne követelés erejéig pénz­tárjegyeket bocsátana ki. E címletekét a ma­gyar pénzügyminisztérium a befolyó bérházvált- ság arányában vásárolná vissza a forgalomból. A háztulajdonosok érdekképviselete természe­tesen tiltakozik ez ellen a megterhelés ellen, d© ha a jelek nem csalnak, ez a. tiltakozás ered­ménytelen marad. A második 50 millió péngőre nézve a magyar pénzügyminisztérium tervé az, hogy 50 millió pengős .belső kölcsönt vesz fel. 25 millió pen­gőt a tőkeerős iparvállalatok teremtenének élő. 15 millió pengőt a tehermentes nagybirtok, 10 millió pengőt pedig a biztosító társaságok, to­vábbá áz Országóe Társadálombiztóéitó Intézet, valamint a Magánalk&lmaiottak Bíztósitó Inté­zeté. Ezzel az 50 millió pengővel együtt a ma­gyar kincstár póiíztárjegytartózása mintegy 115 millió pengőre emelkednék. (Tekintetbe kell venni ugyanis azt. hogy á magyarországi pénz­intézetek az elmúlt év folyamán 65 millió pen­gőt fordítottak pénztárjegyek átvételéire. Éppen i ezért maradnak távol a legújabb béláő kői csőr­től. Az általános forgótőkehiány magyarázza meg, hogy ezt az 50 millió pehgŐt á kölcsönben részt­vevő termelési ágak miért nem készpénzben fi­zetik be. Tudni kell ugyanis, hogy a nagyiparra jutó 25 millió pengőből 15 millió pengő kész­pénzt a nagiIpar ölyfot-ván Iám- ál a magyar j Saeeiiár rendelkezésére, hogy váltót ir alá, ezt ■ a váltót, az egyik nagy pénzintézet ugyancsak , ellátja aláírásával, majd az újonnan megalapí­tandó Munka-bank forgatmányával ellátva a • ! Magyar Nemzeti Bankhoz nyújtja be, amely annak kezámitolt ellenértékét a pénzügyminisz­térium zsirószámlájára írja. A. nagybirtok ha­sonlóképpen a reá eső 15 millió pengőt váltóbe-. ■ nyújtások formájában adja a kincstárnak. Eze­ket a váltókat két altruista pénzintézet látja el aláírásával, miáltal ezek a hiteleszközök is jegybankképessé válnak. Tisztázatlan még, váj­jon a biztositó társaságok, amelyek az élet-ága­zatból ■ összegyűlő dij tartalékukat érthetetlen okokból eddig elvonták az állam jogosult é6 tö­kéletes befektetési biztonságot nyújtó hiteligé­nyei elől, — nyújtanak-e ezúttal készpénz köl­csönt. Többek között azzal érvelnek, hogy a Biztosítók Felügyeleti Hivatala a díjtartalék fel­használását csak fix-kamatozásu papírok vásár­lásában látja biztosítottnak, már pedig a pénz­tárjegy kamatozása 3 havonta a bankkamatláb változásával párhuzamosan módosulhat. Ennek az érvelésnek komolytalanságát és huződozási jellegét alátámasztja az az „aggodalmunk41 is, hogy feleikkel szemben többnyire idegen valuta fizetési kötelezettséget vállaltak, ezért csak idegen valutára szóló állami pénztárjegyeket fo­gadhatnának el. Ez a megökoláe azonban nem helytálló, mert a devizarendelkezések értelmé­ben nemcsak a dijbehajtásnál kötelesek az ide­gen valuta pengőre átszámított ellenértékét el­fogadni, hanem a kötvényösszeg kifizetésénél a kedvezményezett is a pengő kifizetéssel tarto­zik megelégedni. Az egész hitelművelet felépítésénél nemcsak az elhatározó fontosságú, hogy a pénzeszközök hiánya folytán a kölcsönben résztvevők vég­eredményben kereskedelmi váltót adnak állami pénztárjegyért, hanem az is, hogy az elmúlt év­tized tanulságai felhasználásával most már a magyar államkincstár nem közvetlenül veszi igénybe a Jegybankot, hanem amellett, hogy pénzigényei kielégítést nyernek, a Jegybank a három aláírással ellátott kereskedelmi váltók bankképes elvétől sem tér el. A harmadik 50 millió fedezése ugyancsak pénztárjegyekkel történik olyképpen, hogy a magyar állam külföldi adósságainak tőketör­lesztésénél készpénz helyett az utalási morató­rium rendelet által életrehivott Külföldi Hitele­zők Alapjának pénztárjegyet ad át Imrédy genfi sikerének értékét éppen az adja meg, hogy a Népszövetség hozzájárulását megnyerte ehhez a megoldási módhoz. Eddig Európában csak 'Bul­gária esetében hozott a Népszövetség hasonló szellemű határozatot. Ami a magángazdaság talp ráállítását illeti, a magyar pénzügyminiszter elgondolásának kő­vetkező nyilvánosságra került részei érdemelnek figyelmet: A legnagyobb iparvállalatok 20 millió pengő alaptőkével szövetkezetei alapítanak, 10% üz­letrész befizetéssel. Az uj szerv hitelmüveleti alapon szaporítani akarja a gépiipar munkalehe­tőségeit. Elsősorban a nem elég tőkeerős, külön­féle szakmákhoz tartozó iparvállalatok beruhá­zásait ,akarja elősegíteni, továbbá azt, hogy úgy a magánháztartások, mint a gyárvállalatok a magyar szón tüzelésére alkalmas fűtőberen­dezéseket rendeljenek a gépipartól, s ezzel az uj munkaalkalmak teremtésén kívül visszaszo­rítják a külföldről behozott kokszfogyasztást is. Az uj szerv működése abból állana, hogy a meg­rendelő iparvállalat által a munkátvógző gép­gyárnak készpénzfizetés helyet átadandó váltót a gépgyár forgatmánya után saját aláírásával éllátva bankképessé tenné, úgyhogy azt pusztán emiatt bármelyik nagybank leszámítolásra elfo­gadná. Mindenkori jegybank-leszámitolhatósága biztosított lévén, a magánbankok szívesen tar­tanák tárcájukban. Hozzátartozik még a részle­tekhez, hogy a megrendelő vállalat a váltóköl- ceönből mindenkor csak annyit lenne köteles törleszteni, amennyit a hitelműveletből teljesí­tett beruházások révén a Csökkentett üzemi költségek segítségével megtakarított Szakértői számítások szerint ez a törlesztési idő átlagban 3—4 év lénne. A másik tervbevett uj alapítás a bankok föld­vásárló szövetkezete lenne. Tudvalevő, hogy a mezőgazdasági válság folytán sok földbirtok nem bírja megfizetni esedékes tartozását, ami az ingatlanpiacon a kínálat szaporodását és az árak lemorzsolódását vonja maga után. Másik velejárója ennek a folyamatnak, hogy sok eset­ben — komoly vételi ajánlat hijján —■ maga a hitelező pénzintézet kényszerül arra, hogy a földbirtokot magához váltsa. Tekintettel a ma­gyár kormány tervbóvett telepítő politikájára is, a bankók azt ajánlják a kormánynak, segítse élő az általuk térVézett földbirtok-megszerző szövetkezét megalakulását, Ez a Szerv megvá­sárolná a késedelmes adósok piacra kerülő föld­birtokait, azt magánál tartaná és bizonyos idő — három—öt év — múltán akár készpénzért, akár pedig hosszúlejáratú kötvények ellenében áz államkincstárnak, vagy pedig uj földbirtokos vásárlónak adná el. Az állam segítése abban je­lentkeznék, hogy az ilyen ingatlan ügyleteket illetékmentességben részesítené. Megfontolt állásfoglalásukról ismert szakem­berek" szerint ennek a szövetkezetnek legalább olyan gyógyító hatása lenne az agrár Magyar- országon, mint az ipari Németországban a ban­kok ipari kihelyezésednek átalakítására, illetve hosszú időre értelmezett leírásának elősegítésére alapított Tilgungscaeee für G-ewerbliehe Kre- dite-nek, vagy a Deutsche Finaüzierung-Instb tutnak. A különféle . adós védő intézkedések miatt, megbénult vidéki hite léle t *t elé lé nki lésé t célozná ezzel karöltve az a jó sikerrel haladó tárgyalás, amely a vidéki pénzintézeteknek a Magyar Nemzeti Banknál, illetve a Pénzintézeti . Köz­pontnál 50 millió pengő uj „begyűjtési hitelke­ret^ (Ankurbehings Kredíte) szerzését célozza. Mintegy 10 millió pengő értékű megrendelés ■ hoz juttatja mindezeken felül az ipart Budapest székesfővárosnak az úgynevezett ostendei köt­vényhitelezőkkel létesített egyezsége, amely le­hetővé teszi, hogy a magyar főváros a Külföldi Hitelezők Alapjába már befizetett, illetve idén befizetendő annuitásai helyett tiz évi kamato­zású kötvényt adhasson a külföldi hitelezőknek. Az eképpen a magyar fővárosnál maradó an­nuitás lényegében uj kölcsön jellegével bir, amennyiben a kiadási költségvetés-előirányzat­ban szereplő összeget a főváros különféle be­ruházási munkákra fordíthatja. * Nagyabb vonásokban ezek lennének a ma.- gyar államháztartás és magángazdaság fellen­dítésére irányuló ée közvetlen megvalósulás előtt álló tervezetek. Kilenc évvel ezelőtt, ami­kor a népszövetségi kölcsön segítségével Ma­gyarország talpraáliott, a jó kilátások csalókák voltak. A nyerstermékek ára oly magasan állott, hogy az a mai mélypontjára eshetett ég felbo­nthatta a kölcsönt igénybevevő adósok tőke- visszafizetési számítását. Ugyanekkor a magyar * állam egyedül a költségvetés egyeneulybahoza- talán munkálkodott és számításon kívül hagyta, a magángazdaság igényeit. Ma a keserves árral megfizetett tanulságok után talán jobb jövőt várhatunk. A nyerstermékek ára olyan ala­csony, hogy még a szovjet termelési rend föld­birtokjáradék nélküli előállítási költségének színvonalát sem sókkal haladja meg. Legrosz- szabb esetben a mai színvonal állandósulhat. A másik biztató jelenség az, hogy az adófizető ré­tegek kereseti lehetőségének -biztosítására, a ma­gyar kormány legalább akkora gondot fordít, mint a költségvetés egyensúlyban tartására. Jó reménységre igy Magvarországon van elég ok. ' SZITTYA, A munkanélküliség Pozsonyban. Pozsony­ban a munkanélküliek száma január 31-re 7887-re emelkedett, december végétől a mun­kanélküliek száma 1435-tel emelkedett. A nyilvántartott munkanélküliek közül 6088 férfi s a többi nőmunkás. A mezőgazdasági gépgyárak a vidéki gaz­dasági kiállítások ellen. Az egyes mezőgaz­daság p gépgyárak azzal a panasszal fordultak ja íaöyefs^^h'Őí!;, hogy a vidéki .mezőgazda- .sági kiálTitáBÓtkon váló részvételük üzleti szem­pontból semmi eredményt nem hoz, viszont a kiállítás jelentős költségeket jelent, amiket a gyár az üzemi költségekbe kénytelen beszá­mítani. A mezőgazdasági gépgyárak szövet­sége ezért elhatározta, hogy tagjainak a jövő­re vonatkozólag megtiltja a vidéki mezőgaz­dasági kiállításokon való részvételt. A gép­gyárak legnagyobb része ezt a tilalmat öröm­mel üdvözli, mert erre való hivatkozással uta­síthatja, vissza a vidéki kiállításra való meg­hívást. A sertés-, zsír- és íojásbehozatal február­ban. A devizabizottság februárra a szabad piac számára 10.800 darab sertés behozatalát engedélyezte, ezenkivül 2500 darabot a sza­lámigyárak részére. A zsirbehozatal 140 va- ^ gont fog kitenni. A tojáskontingens 20 vagon s ezenkivül Magyarországból 5 vagon. A gazdasági válság élesebbre fordult Dá­niában. Dániában a gazdasági válság az utóbbi időben nagyon élésre fordult. A kor­mány mindenfelé keresi a kivezető utat, azonban eddig nem sok eredménnyel. így a múlt napokban egy javaslatot nyújtott be a törvényhozáshoz, amely szerint egy évre. 1934 februáT 1-ig mindennemű sztrájk és munkás- kizárás meg volna tiltva. A javaslatot külö­nösen a munkaadói körök ellenzik. A dán miniszterelnök a javaslatot azzal indokolja, liogv Dániában 170 ezer munkanélküli van és hogy a mezőgazdaiság nem tud vásárolni s igy az ipart fenntartani nem képes. A gaz­dasági körök azt követelik, bog}/ a kormány ezt a javaslatot részletes gazdasági nrouram­mal támassza alá. mely program külön ősén a földművesek vásárlóerejét növelné, különben rövidesen újabb százezer munkás elbocsátása várható. Az iparnak a bérekkel való megter­helésének enyhítése érdekében a gazdasági körök a dán korona további értéktelenitését követelik. A kormánv a din ieuvbankkal való megállapodás szerint a dán korona árfolya­mát u,gv szabályozta, hógv 2.2 50 dán korona 1 angol font sterlinggel egveifiŐ, ami 24 szá zalkos elértéktelenedést ielent. A gazdasági nragram szerint a kormány 150—200 millió dán koronái szentelne a me-'őgavdo^^.iT f<yise­gítésére, bankiszanálásokra 200 milliót fordíta­nának s a gazdák adókedvezményeire 20 mil­lió dán koronát. Ezenkívül koimián-vtendpiet­te! leszállítanák a bankkamat!alhat, hatéko­nyan támogatnák az éoitkezési mozgalmat s külön kormányrendelet szerint, hetenként 1500 darab rosszabb minőségű nmz'':"r'vzd:mági állatot puszii tanának el s ezenkivül heten­ként további 1500 darab szarvasmarhát vá­sárolna fel a kormány a munkanélküliek élelmezésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom