Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-03 / 28. (3138.) szám

1933 február 3, péntek. ra^M-MAG^AR-fflKMP 3 Esterházy pártelnök Sárosban Kassa, február 1. Esterházy János, az orszá­gos keresztényszocialista párt újonnan megvá­lasztott elnöke, keletszlovenszkói kőrútján hét­főn fölkereste Cársky József püspököt, akivel részletesen megtárgyalta a felekezeti iskolák védelmében szükséges tennivalókat. Ebéd után a magyarság ellenzéki pártjainak kulturrefe- rensénél, Sziklay Ferenc dr.-nál jöttek össze pártjaink kassai szervezeteinek vezető emberei és megegyeztek abban, hogy a Dérer-féle isko- iatörvényjavaslattal szemben közös akciót kez­denek. Este a Keresztény Társadalmi Kör he­lyiségeibe látogatott föl az országos pártelnök. Kedden az országos pártelnök Aixinger László dr. országos pártigazgató, Wirth Gyula ügyve­zető igazgató és Tost László országos főpénztá­ros kíséretében Eperjesre utazott. Délelőtt föl­kereste Gojdics Pál eperjesi görögkatolikus püspököt, akivel ugyancsak az iskolakérdés ügyében tárgyait. Majd egynéhány látogatás megtétele után Sóvárra utazott, ahol Dobrán- szky Jáncs nemzetgyűlési képviselőnél társas- ebéden vett részt. Az ebéd folyamán történt f.ö'szólalásukban meieg szeretettel üdvözölték az országos keresztényszocialista párt uj elnökét és elgondolásait Bujanovics Gyula nyug. főis­pán, Magyar József volt eperjesi polgármester, Fábry Viktor evangélikus lelkész, Szilágyi Gyula plébános és a házigazda. Dobránszky Já­nos nemzetgyűlési képviselő. A fölszólal ásókra az országos pártelnök meleg szavakkal vála­szolt. Délután 6 órakor tartotta meg az eperjesi helyi pártvezetőség pártértekezletét, amelyen Magyar József nyug. polgármester, a helyi szer­vezet elnöke, üdvözölte szlovák, majd magyar nyelven az országos pártelnököt és pártigazga­tót. Utána Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő ugyancsak szlovák és magyar nyel­ven mondott tartalmas beszédben mutatott rá a Dérer-féle tököl a tö r vény ja vaslat veszedelmeire. Esterházy János hosszabb szlováknyelvti be­szédben ismertette elgondolásait. Majd magyar nyelven folytatta beszédét, az összefogás szük­ségességét hangoztatta, rámutatva arra, hogy azzal a veszedelemmel szemben, amelyet a Dérer-féle iskolai törvénytervezet foglal ma­gában, Szlovenszkó őslakosságának egységes frentot kell alkotnia, nemzetiségi és feleke­zeti különbség nélkül. Bánó Dezső, a magyar nemzeti párt helyi szervezetének elnöke, a magyar nemzeti párt nevében üdvözölte az elnököt és hitet tett amel­lett, hogy a magyar nemzeti párt az országos ikeresztényszocialista párttal karöltve kíván és fog együttmunkálkodni az őslakosság boldogu­lása érdekében. A nagyon szépen sikerült gyűlés után az or­szágos pártelnököt kíséretével együtt Zaborov- ezky prelátus-plébános látta vendégül. Adóemelések és fizetés­leszállítások Magyar* országon ' Budapest, február 2. A magyar képviselőház kedden tartotta első esti ülését, amelyen Imré- dy pénzügyminiszter igen nagy érdeklődés mel­lett mondotta el expozéját. — Számolnunk kell — úgymond — a költ­ségvetés 150 millió pengős deficitjével. A költ­ségvetési hiányt a kiadások csökkentésével, a bevételek fokozásával és kölcsönnel kell bizto­sítanunk. A transzfermóratium alapján a transz- ferpénzekből felszabadult övenmillió pengővel a deficit százmillió pengőre csökken. E százmillió pengő-bői harmincmillió pengőt a kiadások apasztásával, 25 millió pengőt a bevételek fo­kozásával és 45 millió pengőt belső kölcsön fel­vételével kell fedezni. Nincs szó a forgalmi adó felemeléséről, de a fogyasztási adókat fel kell emelni. A kormány bevezeti az izzólámpa-illeté­ket s a ezivarkapapirhüvely, kávé, tea fogyasz­tási adóját 50 százalékkal, a déli gyümölcsök fo­gyasztási adóját száz százalékkal emeli fel. Ezen adóbevételekből a folyó költségvetési év­ben ti millió pengős többletet várunk. A kormány a házadót 20 százalékkal emeli fel, ezzel szemben megszünteti a kötött la­kásmozgalmat. A kormány ezenkívül a havi 120 pengőn felüli fizetések kereseti adóját 25 százalékkal, a jövedelmi adót 30 százalékkal emelj fel, mig a társulati adó pótlékát 25 szá­zalékról 40 százalékra, a vagyonadó pótlékát pedig száz százalékkal emeli fel. A kormány a havi száz pengőn felüli közalkalmazotti fi­zetéseket progresszive 5—7 százalékkal csök­kenti. Mindezen intézkedésekkel 18 millió pengős do­logi meg takarítás és 7 millió pengős személy­zeti megtakarítás áll elő. Az idei költségvetés 806 millió pengőjével szemben a jövő évi költ­ségvetés 765 millió pengőben lesz előirányozva. Minthogy 50 millió pengő népszövetségi kölcsön­re számíthatunk — mondotta a pénzügyminisz­ter — a jövő évi költségvetés számadatai reális alapokon nyugszanak. Imrédy pénzügyminiszter beszédét az ellenzék nagy zajjal é6 közbekiál­tásokkal fogadta. Budapest, február 2. A képviselői)áz keddi ülésén Imrédy pénzügyminiszter 1 fa] ismerte­tett adóemelési, fizetésesül:1 •'•a egyéb rendelettervezeteket a koríná \ 1 -s után a 33-as bizottság elé terjesztet: . - jttság fel­szólaló tagjai valamennyi rend e!tervezetet tá­A köztársaság „keleti problémája a képviselőház költségvetési vitájában Rázus és Ravasz autonomlsta főlszőlalása — „Szlovenszkó a legfontosabb kérdése a középeurópai politikának" Prága, február 2. A képviselőház tegnap esti ülésén a költségvetési vita folyamán Rázus szlovák nemzeti párti képviselő szólalt fel, aki kijelentette, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó a köztársaság ke­leti problémája és mindaddig az is lesz, amig a szlovákok a kö­zös országban az őket megillető helyet meg neon kapják. A szlovenszkói probléma — jelen­tette ki a szónok — nincs megoldva. Szloven­szkó tudatában van értékének, a szlovákok tudják, hogy haeznavehetők és a csehszlovák együttélés ügyének legjobban úgy fognak szol­gálni, ha kiépítik az erős, konszolidált Sloven- ská Krajinát a Duna mentén. Ha igaz Benes külügyminiszternek az a kijelentése, hogy a külpolitika háromnegyedrészben Szlovenszkó érdekében dolgozik, úgy ki kell jelenteni, hogy érdemes Szlovenszkóért dolgozni. Szlovenszkó legfontosabb kérdése a közép­európai politikának. Ha Szlovenszkó elvész, úgy a cseh önállóság is elképzelhetetlen. Nincs reciprocitás a cseh és szlovák nyelv használata között, ezért követeli a szlovák nyelv érvényesülését az összes hivatalokban az iskolákban és a katonaságnál. Véleménye sze­rint nem is annyira a cseh politikusok állanak a szlovákokkal való kiegyezés útjában, mint el­sősorban a szlovák centralisták, akik az autonómista mozgalom nyomása alatt az úgynevezett regionalizmust hirdetik és akik a cseh pártok nélkül még 45.000 szavazatot sem kapnának Szlovenszkón. A szlovákoknak a köztársaságban még any- nyi joguk sincs, mint a német kisebbségnek, nincsen egyetemük, műegyetemük, nemzeti színházak, nincsenek a minisztériumokban képviselve, nincs önálló szlovák minisztérium és ily körülmények között az úgynevezett „ál­lamalkotó nemzet" címe „Titel ohne Mittel". A csütörtöki vita A képviselőház csütörtöki ülésén folytatta a vitát a költségvetés felett. Az első szónok Halke német agrárius volt, aki kimutatta, hogy az adómegtenhelée fejenként hatszáz koronát tesz ki, a köztársaság összes adósságait 120 milliárd koronára becsülik, ami 8.000 koronát jelent fejenként, a kamatszolgáltatás pedig olyan, hogy a köztársaság minden lakosára mintegy hétszáz korona esik. Lehet-e ezt elviselni? Ha a kamatlábat leszál­lítanák 1 százalékkal, már ezzel is fejenként 60 korona megtakarítás jönne létre. Minden 1850 lakosra esik' a köztársaságban 1 pénzintézet. Ha a fele annyi lenne, az is sok lenne. Ezután Stribmy, a cseh nemzeti liga képvi­selője szólalt fel, aki pártja nevében elítélte a brünni puccskísérletet és hangsúlyozta, hogy a hadsereg érintetlen tulajdona kell, hogy marad­jon az egész országnak. Óva inti azonban a kormányt attól, hogy ezt az esetet pártpolitikai üldözésekre használja fel. Majd az iglaui perrel foglalkozva panaszt emel az ellen, hogy egyes magasrangu tisztviselők egészen érthetetlen mó­don beleavatkoztak a perbe és hamis tanukat vonultattak fel ellene. Sokkal üdvösebb volna, ha a külügyminiszter nagyobb figyelmet szen­telne a szlovák problémának. Az állami gazdál­kodást is élesen kritizálja, majd részletesen fog­lalkozik az Anglobank ügyével. E banknak 156 millió koronát adtak kölcsönképpen 90 évi idő­tartamra. Az Anglobank, a Pragobank és Cseh Kereskedelmi Bank fuzionálása 1400 millió koronát emésztett föl. — Beszéde végén a szigorú cenzuragyakorlatról beszél és hang­súlyozta, hogy a koalíciós pártok elvakultsá- guk’ban nem látják, hogy' az elégedetlenség hul­láma el fogja őket borítani. A szlovák néppárt szónoka követeli Szlovenszkó autonómiáját Ravasz dr. szlovák néppárti hangsúlyozza, hogy a szlovák néppártnak, amely a szlovák nemzet többségét képviseli, legfőbb követelése Szlovenszkó politikai autonómiájának megvaló­sítása, amelynek áldását nemcsak a szlovák nemzet, hanem az egész csehszlovák köztársa­ság is érezni fogja. Meg van győződve arról, hogy az autonóm Szlovenszkó nagyobb támaszt fog nyújtani Csehszlovákiának, mint az ed­digi szerencsétlen centralista, bürokrata re­zsim. A szlovák néppárt a költségvetés ellen fog sza­vazni tekintet nélkül arra, hogy a kormánypár­tok államellenesnek tartják-e ezért, vagy sem. Beszéde további soTán élesen kritizálja a parla- mentárizmu® jelenlegi módszereit és szemrehá­nyást tesz a kormánynak, hogy nem törődik azokkal a javaslatokkal, amelyek a szloven- szkói mezőgazdaság életének megjavítására irá­nyulnak. A kormány le akarja szállítani a ka­matlábat, ami nem rossz, de nem elegendő se­gítség. Az egyetlen lehetőség ma az volna, ha a kor­mány kifizetné a mezőgazdák adósságait 6 ezt a kölcsönt azután a mezőgazdák az adók­kal együtt amortizálva fizetnék vissza. A szlo­vák nemzet önként csatlakozott a cseh nemzet­hez. A szlovák nemzet sok évszázadon keresz­tül egészen más erkölcsi, nyelvi, gazdasági és kulturális életet élt, mint a cseh nemzet, ennek tekintetbevételével kellett volna külön közigaz­gatást, külön törvényeket adni Szlovénézkónak, amelyek az ottani speciális viszonyoknak meg­feleltek volna. A politikai autonómia természe­tes következménye kell, hogy legyen a csehek­kel való egyesülésnek — mondotta — és ha ezt meg nem adják, úgy politikailag el­nyomottnak érezzük magunkat és elégedet­lenek leszünk mindaddig, amig az autonómiát ki nem vívjuk. A politikai autonómiát azon a cimen tagadják meg, hogy ez nem szüksé­ges, mert egy nemzet vagyunk a csehekkel, ez azonban fikció, amely nem felel meg a té­nyeknek. A szlovák nemzet mindig önállóan lépett föl, a cseh nemzettől teljesen függetle­nül, kultúrája teljesen önálló és politikai éle­te már évszázadok óta külön önálló volt. Nem igaz az, hogy az autonómia megadásá­val az állam és az államegység kárt szenved­ne, mert az autonómia az államegységet egy­általán nem veszélyezteti. Gazdasági téren [adták, • egyiket hevesebben, másikat kevésbé eg szavakkal ítélték el. <" égül_ is a kor- lánytöbbeég az ellenzék vitaival szoro­sa a rendelettervezetet elfog: ita Szlovenszkót a történelmi országok javára kizsákmányolták. Á.andóan beszélnek a küzlgazgate.,. átszervezé­séről, pedig már ideje is volna, hogy ezt meg is csinálják. A legfontosabb volna a tisztviselők létszámának csökkentése, kezdjék ezt meg a mi­nisztériumokban az osztályfőnököknél. A mi­nisztériumok több ügykörét át lehetne ruházni az országos hivatalokra. A szónok követeli a boLsevikiek által okozott károk teljes megtérítését és amennyiben ez pénzügyi okokból nem volna lehetséges, úgy a károsultaknak adjanak utalványokat a kár­összeg értékének arányában, amely utalvá­nyok az adótartozások fizetésére is alkalma­sak volnának. A koalíciós pártok fölfogása szerint csak ők az államalkotó pártok és nekik mindig igazuk van, az ellenzék mindig állam el lenes és neki sohasem lehet igaza. Az a rendszer, hogy a kormánypárti képviselő minden ellenkezés nélkül köteles mindent megszavazni, amit a kormány részére előír, ellentmond a szabad akaratnak, épp ezért legalább egyes esetekben meg kellene engedni, hogy a kormánypárti képviselők a kormánytól függetlenül, szabadon szavazhassanak. Beszéde végén a kötött jelöltlisták ellen foglalt állást és követelte, hogy az ellenzék is érvényesülhessen a törvényhozásban. Schaffer német szociáldemokrata képviselő kijelenti, hogy még a Papen-kormány szükségrendelete is többet nyújtott a munkanélkülieknek, mint amennyit a csehszlovák kormány nyújt. A Papen-rendelet azonban nem lesz sokáig ér­vényben, Németország szociális berendezése ve­szedelemben forog. Hitler semmit sem fog csi­nálni a junkerek beleegyezése nélkül. Hitler gyűlöli a szakszervezeteket és Thyssen bizo­nyára nem támogatná Hitlert, hogy ha pártja valóban munkáspárt lenne. MIéoch cseh iparospárti ugyancsak kritizálja a kormányrendszert és hangsúlyozza, hogy pártja azért lépett ki a kormányból, mert a mostani gazdaságpolitikáért a felelősséget vál­lalni nem akarja. Nem igaz, hogy a párt hagyta el az államot, hanem tény az, hogy a kormány elhagyta az iparosságot és nem támogatja az iparosok érdekeit. „SenkitC! semmit... senkinek semmit1* Spaőek C6eh nemzeti demokrata a legutolsó kül- és belpolitikai eseményekkel foglalkozik. Németországot és Magyarországot a háborúban technikailag és morálisan legyőzték, miután megadták magukat és békét kértek, jóllehet hadseregünk fizikailag még uem volt teljesen i tönkretéve. Ezután az uj térképhez hozzájáru­lásukat adták, jóllehet ezt most tagadják, éppen ezért ez a térkép számunkra megváltoztathatatlan és nem adhatjuk beleegyezésünket — mon­dotta Spacek — semmiféle jogi, vagy területi engedményhez. Mi nem akarunk senkitől sem­mit, de mi egy talpalatnyi földet sem adunk a sajátunkéi. Ezért szükség van arra, hogy egy jó hadsereg állandóan készenlétben le- gven, mert enéíkül senkitől sem kérhetünk se­gítséget megtámadtatás esetén. Illúziók nélkül nézzük a világ eseményeit, külö­nösen azon államokéit, amelyeknek érdekei nin­csenek összhangban Csehszlovákia érdekeivel. Körülöttünk mozgalom indult államunk meg- gyöngitésére és határunkon belül is sok az el­lenség. Senkit sem kényszerítünk arra, akit a mi államunk ki nem elégit, hogy ennek tagja legyen. Mi a széles néprétegek demokratikus együttműködése mellett vagyunk, azonban nem tűrhetjük, hogy államunk ellenségei a rendet és a békét veszélyeztessék. A jogrend csak akkor maradhat meg, — úgymond — ha nem leszünk korrumpáltak. Az állami tisztviselők gyenge fizetése követ­keztében egyre nagyobb téri hódit a korrup­ció és ezért a vesztegetésre vonatkozó tör­vény rendelkezéseit meg kell szigorítani. Ha a legközelebbi időkben lényegesen le nem szállítják a kamatlábat és beruházási kölcsönt nem szereznek, úgy az állam pénzügyei katasz­trofális helyzetbe juthatnak. Dérer iskola-re­formját kategorikusan elutasítja. Kasper német nemzeti szocialista követeli a középeurópai államok együttműködését, majd beszédé vé^én visszautasította Schaffer német szociáldemokrata képviselő támadásait B:t’er német birodalmi kancellár ellen. Véget ért az angol-séma pehaieutiiMíiifiís Géni, február 2. Az angol-perzsa petró- leumvitát a népszövetségnek sikerüli kikü­szöbölnie. A titkárság jelentése szerinl a megegyezést Benes dr- mozdította elő. A ta­nács holnap foglalkozik az üggyel s ez alka­lommal Benes dr. nagy beszédben fogja áz eredményt ünnepelni. — Roosevelt jobbkeze. Londonból jelentik: Az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb embere március -bétől kezdve Raymond Moley, a Columbia, egyetem közjogi tanára lesz, aki Roosevelt Cg- belsőbb bizalmasa és jobbkeze. Nélküle — rja a Baltimore Sun — a jövendő elnök tehetetlen volna. Moley 1923 óta a közjog tanára a Cokim- bia-egyetemen, politikai és állambölcselet! könyvet és röpiratot irt, sokat foglalkozott büntetőjoggal. Obioban született, 46 éves, két gyermeke vau. s önéletrajzában nem árulja el sem vallásán sem politikai pártállását. Ügyesen és gyorsan i;\ kü Ionosén tehetsége van jőhangzásu szólamok töme­ges gyártásához. Az elnökválasztó hadjárat során ő készítette Roosevelt legtöbb beszédét s ő volt Roo- sevelt egyetlen bizalmasa,, aki még a Fehér Ház­ban tartott tárgyalásokon :s részt vett. A - ame rikai közvélemény nagy m'ss; • \' -y mi lesz jövendő bivataüv -r. ;• •. Tárr.'t a '..ha kap, viszont a szokásos elnök: titkárság aligha elégítene ki. Azt hiszik, hogy a kincstári hivatal egyik helyettes államtitkára lesz. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom