Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-03 / 28. (3138.) szám

1988 február 8, péuitek naoBMangnÚMaa HíŰersíáz idején Ietö: HUNGARICUS VIATOR Berlin, február 2. Az egyik szenzációt lekéstem, a második­ra pontosan beérkezteim. — Miért a ködös Berlinbe, .ha választ­hatsz, miért nem inkább a napsütötte fran­cia partokra sietsz? — kérdezték fatoroycs hazámban. Válaszom: Napot, farsangi karnevált Niz­zában mindig megLeleüi, 1933' telén Berlin a világpolitikai farsang közepe. Eleven törté­nelmi hangosfilmre váltok ezúttal kényelmes zööMyét, ekkora közelségből történelmi drá­mát sebül másutt nem élvezhetnék. At első szenzációtól félig mégis lekéstem. Habsburg Ottót aznap, ugyanazon berlini pályaudvaron, a Balmhof um Zoo-jj búcsúz­tatták. amelyen érkeztem, s bár nyolcéves kora óta ((Svájci beteljük parkjában) nem láttam, Kérkedő bajuszkája dacára felismer­nem könnyű vélt. Vendéglátó báréi gazdáján kívül három ember jelent cfeak meg a néhai osztrák- magyar uralkodó fiának buesuítatására a hiÖégreázkétős reggelén A sínek ffiéllé állított kofferjeiül hotelcédu- lás ütegjei mögül szótlaű, hallgatag figyel* fém őt. A gyorsvonat messze robogott, a követke­ző gyorssal Hitler érkezett. Nem .hiába hívták békés császári időkben Berlin egyik legelőkelőbb társadalmi körét Kaiserlicher Automobilklub-nak, Berlin leg­előkelőbb helyén, az exkluzív Wilk-oliiiifci írás­áé- közelében, hercegi és kancellári paloták szomszédságában. dicsőséges hadvezérék szobraivá! telészórt vidékén, a Leipzigér- Plats platánokkal szegett oktogonján fekszik a változott időkbe feudális komorsággal bele* bámuló, feketédéit kőtömbökből épült, kiásó d isztélén palota. £ a kereszt egyelőre üresén niárad. A fél- feszi tendő helyén óriás kérdőjel­Vig marsba vág át a banda, az uj kancel­lári palota felé siet, lobog a fáklyás kör­ménél. Itt minden ablak tárva, uj levegőtől nem fél, zúzmaráé tiéd elől kályha mellé nem bú­jik gondtalan fiatalság s fiatal bálványuk, a diadalmas hadvezér. Két leghűségesebb ál­vezére, friss miniszter társai, Göring ■ és Eri ok láreaségában fogadja hódolatukat. Szerencséjére Marconi még nem fejezte be tökéletesített találmányát, lelki fotográfiára inéig hem kerülhetett sor s csak sejteni tud­juk, mi font o dapoe koponyában, e jellegze­tes kis bajuszka fölött: — Jói tudom, amint ma éljenezték, te­szi tsd-megro juthatok éh is, ám öklöm ké­szen vár mindent, Istenemre, olcsón nem adom magam, — e a nagy tömeg szürke fáklya füstje fölött messze Róma kupoláira néz, — vájjon csak gyenge utánzat, vágy mégis életképes eredeti lesz, mit régóta tér­ve) s most végre márványba faragni indul e nem mindennapi agy? Figyeljünk tovább, — várjuk a holnapot. Az uj kormány — életrajzokban HITLER Az uj Ibirodalmi ItotMelIár eoeméilytiifiége eléggé ismert abból « szerepből, iimelyet íMtitetf Nénit*.t- orfiziág poiMtilkiai cletábéa jétoailk. Hitler 1Ő8Ö ápritis 20*áai össiille tett Fefeőa'uéztriátom, «a ion. melií&tti DruíniOubaiii, Vánltisatvieé'liő fié Volt és satuiéi halá­láig a reáliskolába járt. liajooJőtéhet&'ég-e arra iű<~ dlíftetíá, hogy éjiiitömesíterré képezze ki ímegáfc. Némi gyaikorkti tevékenység ütőn 1912-bén Mitoiöheüfoe ment, attól 1914. évbén. a mozgóéit ás máööctillí nap­ján kérvényt intézett a bajor kadttgymmiéztériuM- hö2, tőgy vegyék fél hadidűkétűtesoék. A háborút 1914 októberétől 1918 októberéig a nyugati báíe- vonalon küzdötte végig Iá ötejg&2óréz'té ái L 06íiá- lyu Vásk ©resztet 1919 maíduisábaü réSátVétt a müűclieüii tanácskormány eKóvölitá&áMö. S ezután a német fiiünkáfipártkoz csatlakőaóvt, amelynék ék* kór nilMÖéázébat tágja, volt, Átvette é csoport ve­zetését és egyre több Kivét íobOrzOtt. 1923 novem­ber 2S-áa történtek a polgári eörháálbáiii ások é% is- mert ésem-ényék. aónifedr Hitler a berlini leonóiányt ékiózdiitot tnak j ételi tétté ki és nsütééti körtitányb állított fel. Hitílert te tar fcdfit atték éé 1924 április 1-éoi ötévi fégyházra Ítélték. Laöd'bé'rgben kezdi é még büntetésé kftöltését, de órái' égy év múlva en­gedélyt kapott a bümtébéé íéüibés^kilására négyévi próbaidővé!, Később öltáltOtták üy-lbáitiOS beszédek táíiájfíótói. Ért, a tíiteteát azonban Bajor ór#zágban 1027-bén, Por oezorszá gbáni pedig 1928-ban *féilíüg- gósztettélk. A nemzeti szóciálistu párt éfl&ő parte- menti eiíkoré't ÍJiűrtügiábaii érte él, amikor Eritek bólügymiuiisztor lett. Az uj kanoőfer 1932-bea, a bíród al'roii elnök választásnál jelöltséget váHtellt, a választásén azonban. iHiiiüdéSájbuiilg győzött. FRSCK Fridii Y Itoios jogi doktor, az uj bitódaílmi belügy- niiiiűfe^ter 1877 március 12-én született a píalaí AL eenzban. Apja néptanító volt. 1997-tol 1017-ig á pír- öuáéi&inisi feéfütetá Mvattalibaa, Majd a móktöheái rendőr i g rtgátótogón működött Bitet íÖtiÉZtvtoelő. A föMádáAóm után kezdett ré£Ztveüí&Í a politiká­ban tniet Bitiéi Adöll párthíivé. Táuttögotitéi Hitlert müncheni atomos ífiyjéöiétf. A nvásodik vá! ásatás óta mandátum,a vált á birodaimi gyüLA-én. 1930. évben Ériek ThüZtegiiábain átvette a bel ügyül iilii&z- térium vezetését. Az uj birodalmi belügym inifeztor ho&szu ideje élnöke a néiüzeti SZóffíálteta párt bi- ródaJtoíi gyűlési oeoportjának. Blombéfg \Yerűét öliábóriiagy, áz új vldéröügyi miniszter 1877 ezetptenrbef 2»áft BBÜtetéfit a pöuté- ráníai StargárdMö. 1929 október !-■©& pedig áíf-á- börnaggyá léptétMk éld é átVétté az 1. hadosztály parancsnokéi gát, égynttal pártnéénofeá tett a kö­f nigsbergi cteő véderőkenüteitnok, mtet a ■ nyűge lom* ’ ba vonuló lAebéd-; báró altábornagy utóda. HUGENBERG Hugeniberg Alfréd dir. titkoe péoaügyá. tanácsos, a nétnieifc nemaé'tá nóppánt vezére, aki, az uj kor­mányban a birodiajlmi gáadiaságügyi tárcáit tölti be, igen kitenüeiKkiedő politókaj személyiéége Nómeter- fezágnéJlc. 1865-ben sziilotett Hainnovorben. 1909-ben a Krupp Frigyes-féle eseeni részvény társe&ág fei- ilgyeilőhiEO tteágánalr oltnöke tett. Ebben ac áliásá * bán 1918 december 31-ig maradt és ekkor kezdő­dik politikai pályája. 1919 januárjában a póeeni 8. válaBEtókerület beválasztotta a nemzetgyűlésbe, ahol 4 német nemzeti néppárt csoportjához csatte- kozott, amelynek hamarosan vezére lett. Ez idő óta állandóan tagja volt a birodalmú’ gyűlésnek. 1923 október 20-án váliaéztottálr nneg a néniét nemzeti néppárt elnökévé. Ezt megelőzően á párt köbeíié- bem összetűzések voltok, erneily Lambech buikásá- höz vezettek, majd aMioe, hogy Westarp gróf is le­mondott a párt vezetéséről. Emlékezetes Trévira- nuá képviselő 1929-ben történt kilépése. ílugé ti- béig szintén híve volt a Yoimig-tervezet elleni ncp- Bzavaaásnak és a korábbi poro&z országgy űlés fel - oszliatásának. Élénk tevókonyöégot fejteti ki a né­niét neanzótiiők és nemzeti SzodiaJtebúk közös liárc- vOnálánáik, az ugynevezelt harzbnrgi aatevonali kí- aihaűkiitáfsa érdekében. Nagy szerepet játszott: a jobb- oMalfl sajtó ki.épitéoőn.ek mnnikójában. GORING üöring Henmaam, a birodalmi gyűlés elnöke, aiká az uj kormányban tár&ané-lfeüli miniszter éé a légi köalekedés bdródatoi biztosa, ezenkivül pedig a porosz belügyminiszter teéndódt i& eliláfja, 1893 február 12-én szütetett a feteőbajorországi Rosen- beim'bán. A Póur te meríte-renidjelte! tűntették ki. Göring a. Mboru után századosi rangig vitte fel, majd Dániában volt repülőügyi tanácsadó s repülő, 192Ö-bán és 1921-bén a Svénska Lüít Trafik stóck •hólmi repülofőnök^. volt. 1922-ben visszatért Német- orsiágbo,. A müncheni egyetemre járt, ahol törté­nelmi, nemzetgazdasági és népjéliéti kérdések ta nuimáüyozásával íoglalikotótt. Vezető szerepét ját­szott 1923-ba.a a Hitter-fóte inüncheitTá áüaaöésíay- bén e éz alkalommal még is eebésült. Később Ausztriában, majd Rómában járt. l928-ban vájaéz- tatták még el&Ő alkalommá] a birodákní gyűlésbe a nemaéti szocialisták píOgráaiijávál és 1932 óta a birodalmi gyiüás dnökev Bökni szenátorról mondott emlékbeszédet Szüli Géza pártíaink közöt pariamenti klubjának ülésén .....aki mindent a köznek áldozott" - Február 7.-én új ból illést tart a közös klub Változtak 44 Idők, változtak az emberek s a klubok ié- A t autóm őbilklüb óíftiéböl a kaiserlich-ósászárí jelző kieséit, g bár tagjai közé sók uj hév körűit, — 4 ésgilletée arisito kráciájáa kívül tenmérbóü a nagytőke * 4 magaslpar mágnásai tó érdekes i&ia&vvt&tA- őágban foglalnak helyet — ma íe Berlin egyik legválad®t*ékösabb ldühíá maradt. Geográfiai hely®ete Berlin térképén ma feüliönöéképpen aktuális ée érdekes. A palotától alig száz lépésnyire, jobbkéz felől Hitler híressé vált szállód ak ászár nyája, a Kai serből, a bevehetetlen hotegkeresztes vár, s újabb száz lépésnyire a régi kancel- lárpalota, amelynek koromázatlám ura Hin- dénburg, A. mai izgalmas napok egyik legfontosab­bikán ebéd vendége voltain a klubban Úr. Ludwig Cári Btráckwifz grófnak (a ué» 11 tel - in agy ár ézárm ázaéu Wéngerszky-család közei rokona) e illetékes társaságban hall­gattam érdékos szavukat. ForrpOntoi] a bél- ső politika, Hitler kinevezése küszöbön állt. Csak égy-két odavetett megjegyzés a négy- srcrnélyés ébédtársaság ide-óda óikkázótt s 7, ötöm égéből: — Tovább igy nem mellét, valaminek tör­ténnie kell. különben vaíaméiinyién élvé- sziink. Hetven kétezer német bi rtokos áll a csőd előtt. — Régi tégláikból uj épületet emelni nem lehet, a jövő lángjánál újjá kell adókat éget­ni. ha biztos falak közé akarjuk vezetni a nemzetet. Ritkán, ám azért Hitler-éllénést is eléget hallani:- Könnyű volt nyitott mezőkön ifjonti kedvvel igéi'etlabdákkal dobálóznia, vigyáz­zon: szűk helyen könnyet) egymásba ütőd­nek az emberek! A kormánypálca nem lábdaíitő bot, sem csúcsos roharnsisák. S másnap: ,.Es isi eéreieht“ vezércikkez gúnyosan a Berliner Tagblátt, Hitler tehát á német összbirodáitóm kancellárja lett. Estére a Wilheímplatzra sietek, 1933 ja­nuár 30-án éz lett a világ közepe, aki néni hiszi, mérje még­S egy beláthatatlan, Hitlert dicsőítő horóg- kertóztés tömeg, mely nemrég még Hiúdért* burg fele is feszitsdmeggel emelté öklét, fák­lyák ezreivel vonult —- tiszteiét, becsület először is az elnöki palöía elé, melyrtftk zárt ab1 rksora mögül az ősz tartnenbergi hős ne o jamalics vidi vén tér- az uj csodát. Hódi Hinclénburg! üvölt s ha n- mi volna tél - virág s pálni-agállyül üdvü- őt, mert meghajolt szent né púk araink /•lőtt trónra engedte a horogkeresztes Prága, február 1. Szövetkezett ellenzéki pártjaink közös parlamenti klubja ma délelőtt Prágában a parlamenti klubhelyiségben rend­kívüli ülést tartott, amelyen S z ü 11 ő Géza dr., a közös parlamenti klub elnöke, megható sza­vakkal parentálta el a közös klub nemrégiben elhunyt tagját, Böbnt Rudolf szenátort. B&hm Rudolf emlékezete-— Másodízben tart közös klubunk ebben az esztendőben ülést mondotta Szüllő s má­sodszor kell szomorú nekrológgal kezdenem ülésünkét. A halál elragadta élete virágában, tettereje teljességében Böhm Rudolf szenátort. — Böhm Rudolf az államiordulat óta minden tehetségével s minden erejévél előljárí nemze­tünk küzclélmeibeti. Kötelességének mindenben s mindenkor megalkuvás nélkül eléget tett, a keresztényszociülisía párt történetében fontos szerepet játszóit s ezt akarjuk itt jegyzőkönyv­ben mégöfökiteni. —- Működésének legintenzívebb ideje az 1925* töl 1929. évek közötti időszakra esik. Amikor 1925-ben az itt lévő szövetkezett ellenzéki pár­tok szétváltak, amikor a keresztényszocialista párt egyik frakciója a kormányvizekre akart evezni, amikor a pártban minden a széiziillés- nek a tüneteit mutatta: akkor állott a párt ad - minisztrációs ügyéinek élére, mint a párt uj or­szágos főtitkára. Láttám akkor azt a szervező tehetséget, fáradhatatlan munkásságot, amit é nehéz időkbén kifejtett. —• 1925-bén a pártnak ném Volt semmi egyéb a kezében, csák az elveibe vetett hite és bizal­ma, A nemzeti érzés kéresztéuy szeretettel pá­rosulva volt az egyetlen fegyvér, amely a kor­mányzat erőszakával szemben az itteni őslakos­ság erejét fönn tudta tartani. Ott álltunk Po­zsonyban ketteu, amikor igazán akaratomon kí­vül választottak meg a párt elnökévé s amikor befelé és kifelé majdnem mindenkivel széniben föl kellett vennünk a harcot. Nem volt helyisé­günk, ném volt egy Íróasztalunk, a sajtó néni a nii kezünkben volt, a titkári szervezet nem volt a miénk, s aki volt. is, hónapok óta fizetés nélkül az elernyedés, elfásültság letargiájában szenvedett. Nem voltunk együtt két. hétig, hogy szervezzük a kongresszus után a pártol, amikor a nemzetgyűlési választásokat Kiírták. Akkor neki keltett mennünk a nagy harcnak, amely annál keservesebb volt, mert testvérinkre Volt. Abban az időbeli Sehuítér János, i lelschtnann Gyula. Bukky Károly, Nagy Iván és :t képvi­selő és s/euátorjelölick együttes működésével, bámulatos önfeláldozásával sikerült megtarta­nunk birtokállományunkat, s azután is si­került pártunkban az életerőt újból föl­éleszteni. Uj lapókat tudtunk létre­hozni: á Magyar Néplapot, a Völa Ludut a néniét pártorgánumot stb., megalkottuk a szakszervezetéket, pedig folytonosan Válasz­tások idejét ékítik. Hiszen 1925-töl kezdve csaknem minden esztendőben volt égy valakí­tás : két községi választás, majd tartomány- gyűlési s a parament ídöelőtti feloszlatása következtében 1929-ben újra parlamenti vá­lasztás. S ezeket a munkákat, ál ezzel járó hi­hetetlen megpróbál tató S idegölő munkákat fényesen elvégezte Böhm Rezső. Amikor ide­geivel ném bírta máf a közigazgatást, á poli­tikai pályára ment át 1929-ben, mint a keíésZ- tényszoéíalista pártnak a szenátora. — Uj helyzetében éféjé nem fogyott, de erősbödött. Abban a* ágban kezdte művelni magát, amely ág a legjobban Van elhanyagol­va a magyar közélet férfiainál: a közgazda­ság] tudást szerezte meg. Láttam, mennyit olvasott, mennyit tanult, mennyit dolgozott, milyen ernyődetlen fáradsággal áldozta fel magét a köznek: mindig másért, sohasem ma­gáért. Ebben a harcában élete teljességében megtorpant. Erős lelkét cserbenhagyta fizikai orgánuma. (4 sör elkobozva). — Azt hiszem, hogy parlamenti klubunk egyhangú akaratát tolmácsolom akkor, ami­kor jegyzőkönyvbe iktatjuk mélységes gya- sZüiikat s kötelességünknek ismerjük el azt, hogy minden tőlünk telhető erővel igyekezünk azon, hogy — akiket ö hátrahagyott — család­jának érdekét megbecsülve, azt elősegítsük és így kimutassuk azt a nagy hálát, amellyel tartózunk annak, aki mindent a köznek áldo­zott föl. Emléke legyen áldott! A klubelnök bejelentette ezután, hogy a né­met iparoSpárt és a német agrárpárt és a né* írtét munkaközösség parlairtoníi klubjai rész­vétleveleket küldtek pnHaménti tárSlik el­hunyta alkalmából. Végül a, klub elhatározta, hogy legközelebbi ülését kedden, február 7Jén délelőtt tartja. Prágában a parlamenti Klubhelyiségben s az fiion Való részvéteit kötelezővé teszi. Ugyan­aznap kerül szavazásra a Uépvlselfthátbart az állami költségvetés s ugyanazon a napim a szenátus is ülést tart. Pályázati hirdetmény A prágai magyar diákmenza kedvezmé­nyei iránt az 1933 év nyári szemeszterében Van szerencsém felkérni azokat, akik a prágai Magyar Menza, segélyébe® réexeeedni akarnak, bog” kellőleg felszerelt kérvényeiket 1933. február 15-ig eziveekedjenek Baráth László dr., Praba XIII., Píemyslová 39. Peneioa HoraMovsky é. p. 10. címre beküldeni. A pályázók írásbeli kérvényt tartoznak bekülde­ni, amelynek feltételei a következők: 1. A kérelmező vezeték- és keresztneve, 2. az egyetem, 3. a fakultás teljes megnevezése, 4. há­nyódik félévre iratkozik bé, 5, állandó lakhely, 6. illetőség, 7. vallás, 8. teljés születési dátum, 9; éécskteges élvezett ösztöndíj vagy más segély, 10. nyilatkozat, hogy a ménzá házirendjének magát aláveti és ást betartja, 11. ifjúsági egyesület tag­ságának igazolása. 12. vógyóntalánsági, illetve sze­génységi hizónyitváöy, 43. tanulmányi előmenetelt igazoló öfcináhyők, 14. prágai lakás óimé. A jóleulégi gazdásági helyzet folytán, niiütán üeiázóti társadátoühk teljesítő képességé érésén Meg csökkent, a segélyek számának leszállítását, Sajnos, keresztül kell vinnünk! Az iskolai évnek Második felében csak 80 segély kerül kiosztásra. A kérvények elbírálása előtt a prágai Magyar AkódéiMikusók Köréből felkérendő ifjúsági bizott­ság javaslatát feltétlenül kikérjük. A kérvények elintézéséről mindenkinek Baráth László dr., a Magyar Akadémikusok Körének el­nöke adja Meg az értesítést, 1933. február 25-től kezdve, éspedig á Magyar Menza helyiségében, naponta í4í cs iH között, amikor is az érdeklődő folyamodók okmányai is vissza tesznek adva. Aki léVélbeli értesítést óhajt, az félya,ínodvártyá11oz kel­lően felbélyegzett válaszborítékot mellékeljen. A február Í5-e után érkező kérvényeket uem Vesztik figyelembe. Prága. 1938. február 1. TÖRKÖLY JÓZSEF dr., nemzetgyűlési képviselő, a prágai Magyar Menza igazgatója. LEGÚJABB SPORT mmwmmsmEmm&Emmmmim Csehszlovákia hétfős győzelme Badenhen Beden, február 2. Csütörtökön délelőtt Csehszlo vákla kettős győzelmet aratott. Ügy Indiát, Mint Lettországot 5:0 arányban verte meg. Magyaror­szág Wales ellen ért él 5:0 arányú győzelmet A délelőtt, folyamán Jugoszlávia Belgiumot 5:0, Wales Belgiumot 5:0, Anglia Németországot VI. \o ' ' ' Franciaországot 5:1 arányban verté meg. - A délutáni eredmények tetefánz.av<w m.iatl Ít;p Crtek' i: - m ' eV k lm. r 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom