Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-22 / 18. (3128.) szám

16 1933 január 22_Tasár> MAKÓ - o legjobb télíharisnya. Puna, kellemes a lobnak es főleg meleg Ke 9.-, gyapothemsnyak Ke 2.-tól, selyem Ke 7.-, férfíharisnyak Ke 1.50 Az osztrák—svájci kliring alakulása. Zürich­ből jelentik: Hivatalos közlés szerint az oszt­rák—svájci kliring december 31-én Svájc ja­vára 5 millió frankkal zárult. A kliringegyez- mény megkötése óta (1932 április 10.) az akkori 9.2 millió frankos svájci követelésből 7.2 milliót (kiegyenlítettek kompenzációk, exportszállítmá­nyok és drrekt kifizetések utján. A gyakorlati gazda jövedelmének biztosí­tása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvét, melyet a szerző vételkötelezettség nélkül is megküld bete­kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ara 25*— Ke. Cím: Abovce p. Strkovcc. A beregszászi hetipiac árai. Beregszászi tudó­sítónk jelenti: A szerdai hetipiacon gyönge kí­nálat mellett a sertésárak újból emelkedtek, de javult a tengeri és a burgonya ára is, a baromfi ára azonban csökkent. Az árak a következőkép­pen alakultak: Búza 150—155, rozs 105—110, árpa 60—65, tengeri 65—70, zab 40—50, bük­köny 30—32, burgonya 36—40, lóhere 26—30, széna 23—26, Malma 10—15, bab 80—84 ko­rona. Vágómarha élősúlyban kilónként 2—3, borjú 3—3.50, sertés sovány 6.50—8, sertés kö­vér 7—9 korona. — Egy pár jármos ökör 1800 —2500, fejőstehén 1000—1500, kocsiló párja 2000—3000, igásló párja 1000—2000 korona. — Szárnyas kilónként 6—7 korona. ÉRTÉKTŐZSDE Egyenetlen a prágai értéktőzsde Prága, január 21. A mai tőzsde alapirány­zata nem voLt barátságta.an. A külföldi tőzs­dékről bizakodó jelentések érkeztek. Élénk üzlet fejlődött ki egyes speciális értékek­ben, egyébként csak minimális árfolyamel- to ódások voltak. A legutóbbi időben favori­zált értékek, igy Skoda és Poldi átmeneti szilárdulás után kissé gyengültek. A beru­házási piacon 35 fillérig terjedő további gyengülések mutatkoztak. Prága, január 21. Valuták; Holland 1353, jugo­szláv 42.80. német 801.25, belga 484, mrgyar —.—, román 17.10, svájci 650.50, dán 553, angol 112, spanyol 268.50. olasz 172.90. észak amerikai 33.60, norvég 563, francia 131.45, bc’gár 19.93, svéd 598, lengyed 377.3714, osztrák 400.3714. + A prágai devizapiacon London 0.25 koronával, Newyork *4 fillérrel, Kopenhága 3, Oslo, Stock­holm 1, Amszterdam, Zürich 0.75, Berlin 0.50 Brüsszel 1, Helsingfors 0.30, Kannas 2, Madrid 0.0214, Montreal 0.05, Pár's 0.1014 koronával szilár­dult, Bécs 2 koronával gyengült. + A budapesti értéktőzsdén barátságos irányzat ur^kodott, részint kedvező külföldi jelentések, másrészt a közönség kisebb vásárlásainak hatása alatt. Az árfolyamok jelentősen szilárdultak, m.vel a favorizált papírokban áruhiány mutatkozik. Valamennyi részvény Magyar Cukor kivételével jelentős nyereségekre tett szert. + A berlini értéktőzsdén nyitáskor bizakodó volt az alapirányzat. A közönség érdeklődése nem volt túlságosan nagy. Az üzlet meglehetősen cse­kély volt és az árfolyam javulások átlag 1—114 szá­zalékot tetitek ki. Árutőzsde + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat jól tartott volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidélki búza 14.10—14.60, fe'eőtifzai 13.50— 13 60, jászsági 13.50—13.60, egyéb 13.45—13.55. rozs 5.95—6.05, tengeri 6.55—6.85. zab 8.80—8.95 pengő. + A berlini terménytőzsdén gyenge irányzat mellett a következő árakat jegyezték: búza 182— 184, rozs 149—151, sörárpa 165—175, takarmány- árpa 158—164, zab 110—113, búzaliszt 22.25— 25.75, rozsliszt 19.40—21.50, buzakorpa 8.75—9, rozskorpa 8.70—9, Viktoriaborsó 20—23, kis ehető borsó 19.50—21, takarmányborsó 12—14, peluska 12.50—14, lóbab 13.25—15, bükköny 14—16, len pogáosa 10.40, szárazszelet 9, burgonyaieszelék 13.80 márka. * I PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Felelős szerkeszti: FORGÁCH GÉZA Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza Ruszinszkói szerkesztő: Rácz Pál. — Kassai szerkesztők: Sziklay Ferenc dr. és Kelembéri áándor. — Budapesti szerkesztőség és kiadó­hivatal: Budapest. I., Vak Bottyán-u. 4. szám. Telefon: 59—8—98. Szerkesztő: Zólyomi Dezső. Hirlapbélyeg használata a prágai postaigazg. 59732/VII.—82. ez. rendeletével engedélyezve. Két küicnbejárdttu szobából állé, elsőrendű emeleti irodahelyiség KASSÁN, a Lőcsei, házban (Fó-u. 69/1.) február 1 tői kiadó. Erdtklődni lehet ugyan­ott Ványai Istvánnál. Divathirályok Aki Poiret uralmát megdöntötte Vasárnapi divatlevél A modern dl valfcirály okról szóló cikksoro­zatomban elsőnek két héttel ezelőtt Worthot muta-ttam be. Charles Fréderic Wortíh férfi volt és angol. A ma is nevét viselő párisi di­vatház ennek megfelelően a tradíciót képvi­seli a női díváiban. Akiről viszont jelen so­raim szólnak, nő és francia és a praktikusság megszemélyesítője a divatkirályok sorában. Polgári neve Chanel Gabriella, vagy ahogyan Parisban hívják: Cooo Chanel, a francia köz­élet egyik legismertebb asszonya. Mint a gloár nemzetének majdnem minden nagyja, Coeo Chanel is igen egyszerű viszo­nyok közül jött. Auvergne-bén született- Hogy mikor? Nőről lévén szó, indiszkrét a kérdés. Amint az már hasonló esetekben len­ni szokott, Coco is szegény, de becsületes szü­lők gyermeke volt. Négy nővérével együtt korán árvaságra kerül, igy alig részesül szü­lői, illetve iskolai nevelésben. Életrevalósága önnek dacára, vagy talán éppen ezért, hamar kitűnik. Kalankészitést tanul, tizennyolc éves korában saját kis műhelye van s mire húsz íves, Deauville-ban, a világhírű francia lu- xusfürdőhelyen nyit kalapszalont. Érti a dói­ról egy szezon alatt megkétszerezi a pénzét, f áriéba költözködik és a kalapok mellett fo­kozatosan mást is: kézitáskákat, jumpereket és egyéb divatcikket árul. Álmai netovábbja természetesen egy nagy divatház. Poiret ural­mának a fénykora van ekkor, de benne Cha­nel bitorlót lát: ,.A nők, akik tulajdonképpen a ruhákat hordják, akiknek azzal oéljaik vunaaiK, sokkal hivafottabbak a divat irányi- fására, mint a férfiak, akiknek az csak üzlet lehet" — mondja és magabizón, merészen felveszi a versenyt. Első újítása, hogy magukon a mannequi- neken alakit, azokon drappirozza az anyagot és nem holt dlvatbábukon vagy csak rajzolva. Nem rágászkod ik mereven eredeti elgondolá­sokhoz, hanem hagyja alakulni a ruhát aszú­ié nt, amjnt azt az anyag engedi és a test vo­nalai megkövetelik. Nem tudákos. elméleti el- gondolásu a stílusa, mint Vioneté, nem is er.apongó. szertelen, mint Poireté. hanem reá­lis, praktikus. És az idők. kedveztek ennek a józan iránynak. A világháború óc annak kimenetele oem maradhatott hatás nélkül a női divatra sem. A háború folyamán millió és millió nő kény­szerült kenyérkereső pályára. Akár tetszett, akár nem, a háború befejeztével minden kulturáilamban megvalósult a tényleges, gaz­dasági társadalmi és politikai női emancipá­ció. A dolgozó, emancipált nőnek természete­sen uj ruhatipusok kellettek és ezek vezérel­ve nem lehetett miás, mint a praktikusság. Hiába volt ezért úgy a divatdiktátorok, mint a közvélemény nagy részének az ellenkezé­se: az uralkodó korszellem ellen még divatot sem lehet csinálni- Poaret művész volt és nem ismert© fel ezt a társadalmi fejlődési vonalat. Ellene szegült — és megbukott. Ghanel vi­szont ösztönösen megérezte, hogy eljött az ö ideje és élére állott kreációival annak a fo­lyamatnak, amire mindnyájan emlékezünk és amit az alacsony derék, a juimperek, az Ingblúzok, a durva angol tweedszövetek, a mindig rövidebb szoknya és ezek koronája­képpen a mindig rövidebb haj világuralma jellemez. A fejlődés irama ellenállhatatlan volt: Chanel divatháza ment annak az élén. Kicsit különösen hangzik mindez, ha meg­gondoljuk, hogy Chanel — már csak árai miatt is — nem a tulajdonképpen dolgozó nőket öltöztette. Vevői legnagyobb részben a születés és a pénz arisztokratáinak köréből kerültek ki, akiknek ruha modelljei révén az emancipáltság látszatát szállította — jó drága áron... ,.Királynőket bujtat munkaruhákba", mondta róla valaki szellemesen és tényleg ez volt az üzleti elve: a lehető legdrágábban adni el a lehetőleg olcsó anyagtól készült ru­hákat azon a réven, hogy ami tőle került ki, az volt a ,.divat". Mint minden zseniális do­lognak, Chanel sikereinek is ily egyszerű dolog a titka. Mert a morális sikeren — Poiret legyőzé­sén kivül — az anyagi eredmény sem maradt el. Fénykorában, 1928-ban 2400 alkalmazottja van és 26 műterme. Évi forgalma meghalad­ja a 150 millió koronát. Ha fenti üzleti el­vére gondolunk, elképzelhetjük, mennyi eb­ből a tiszta haszon. És tényleg: Coco Chanel ma is egyike a leggazdagabb párisi asszo­nyoknak. Minden gazdagsága, sikere ellenére egy­szerű és közvetlen maradt. Ma is érdekli üze­mében minden apróság. Mint tipikus francia nő, nem utazik külföldre, legfeljebb üzletileg Az elmúlt nyáron Hollywoodban járt, hogy a modern munkamódszereknek megfelelően a filmsztárok ruháin keresztül irányitea a jövő divatját. I Felvetődik végül a kérdés: milyen a ma­gánélete ennek az asszonynak, aki a saját ere­I jóból, tisztán csak képességeire támaszkodva, gazdag barátok nélkül emelkedett ily magas­ra. Izgatja ez a kérdés egész Parist, de na- gvon nehéz róla valami biztosat megtudni. Akárcsak G-reta Garbó, elzárkózik a kiván­csiak, főleg újságírók elől. Tudja, hogy a ti­tokzatosság a legjobb reklám. De a piaci élet különben sem természete. Van egy kis palo­tája Páris mellett, ami valamikor egy Rohan hercegnő számára épült. Itt fogadja barátait, akik mind világhírű művészek: Picasso és Chirico, a festők, Sztravin-szky, a zeneszerző, Pabst. a filmrendező, Cocteau, az iró és má­sok. Érdekesen hat mindig egyszerű ruhájá­ban a pompás, aranyozott lakkozásai barokk bútorok között. Mikor Picasso egyszer meg­kérdezte tőle, miért nem épittet magának mo­dern, egyéniségéihez, megjelenéséihez illő la­kást, azt válaszolta: ,.Gyermekkoromban a fényt, a pompát, a nagyvilágot a körhinta képviselte számomra és itt a sok aranyos bútor mindig arra emlékeztet. Úgy érzem eb­ből a mondásából, hogy boldog és megelége­dett, bár a rossz nyelvek azt mondják róla, hogy még ma sem tud összeadná. Vagy talán éppen azért? így él Chamel kisasszony — mert még egyszer sem ment férjhez. Volt ugyan ké­rője elég, híres emberek, gazdag arisztokra­ták, de kikosarazta őket mind. Egy időben sokat beszéltek arról, hogyan adta ki a West­minster! herceg útját. A herceg már három­szor volt nős, azután ugyanannyiszor vált el. Mikor .megkérte a divat-királynő kezét, moso­lyogva ütötte el Coco a dolgot: „Westmin­ster! hercegnő vau már három, de Chanel Gabriella csak egy." És ebben teljesen igaza volt. Életmódja, baráti köre teljesen demokrati­kus. Mégis a Rue Cambonon levő hatalmas divatházában, amit érdekessé tesz, hogy benne ezer tükör ragyog, előszeretettel al­kalmaz arisztokratákat. Bizonyára üzleti meggondolásból. Az egyik osztály vezetője lady Abdy, a híres angol szépség, reklámfő­nök és ékszerszakértő viszont egy osztrák gróf. Van nála egy Kutuzov hercegnő is és még több orosz és olasz arisztokrata. Sőt ilyen irányú kapcsolatokra enged következ­tetni az a kis tanulmány is, amiből cikkem adatainak egy részét meri tettem. Szerzője előttünk is közismert személyiség: Károlyi Mihályué, Andrássy Katinka grófnő. Itadványi Magda. Ipari és technikai konpck Ke Adorián Pál: 150 rádiókapcsolás . . 29.90 Antal Miklós: Fényképészeti vegyszerek 13.— Bagceey Béla: Elektromos erőátvitel 19.50 Balassa Frigyes: A cséplőgépek szer­kezete ..................................................41.60 Balogh Artúr: Gázgépek ...... 13.— Bodh: Cipészipar...............................13.— Bossányi: Kőműves- és kőfaragószer­kezetek .................................. . 32.50 Bo ssányi: Építési alaktan................26.—• Cl ementis: A bádogosság................28.60 Du bowitz Hugó: Szappangyártás . . 26.— Dubowitz Hugó: Vegyészeti, kisipari cikkek gyártása ..............................26.— Fa sching Antal: Uj geodézia .... 91.— Göndör Lajos: Gyorsfutásu benzin­motorok 44.20 Grófesik: Építési anyagtan .... 26,—• Hineenkamp: Műszaki mechanika . . 39.— Hollerung: Mesterséges hűtés és jég­gyártás .............................................19.50 Ho rváth L.: A rádióamatőr közikönyve 32.50 Rátjh György: A fémek szerepe az ipar­művészetben .................................. 260,— (I parművészet könyve Hl-ik kötet szer­keszti Ráth György).................... Jalsovi'tzky Lajos: Gázmotorok » . „ 52.— „ „ Vízturbinák . . . 26.— „ „ Gőzturbinák . . . 26.— „ „ Járműmotorok . . 26.— Jesch László: Váltakozóáramu motorok 19.50 Jesch László: Villamosgépkezelök kézi­könyve 2 kötőt..........................89.—=* Jung Péter: Fémtechnologia .... 20.— Kellner—Pöschl: Erősáramú elektro­technika I. kötet;.....................16.30 Ke llner—Pöschl: Erősáramú elektro­technika II. kötet.....................16.30 Ke llner—Pöschl: Erősáramú elektro­technika HL kötet,.....................16.30 Kis zely: Faipari technológia .... 20.80 Klenup Gusztáv: A boripar................20.80 Lá zár—Streck: Házivizvezeték, csator­názás és gázberendezés .... 26.— Littván Sándor: Ipari számtan é6 ár­kalkuláció ............................ . 20,80 Mi hal ik Gy. Textilanyagisme és tech­nológia .............................................19.50 Mi hály Dénes: Az automobil .... 49.40 Mihály Dénes: Motorkerékpárok . . . 26.— Naszályi: A stabil gőzkazánok és gőz­gépek gyakorlati tankönyve . . 32.50 Neményi Pál: Vasbe tonszerk ez etek . . 65.—■ Rohonyi: Az általános elektrotechnika eleméi .........................................26.— Ró th: Iparosok könyvvezetése . . . 6.50 Sasvári Géza: Hydrodinamika . . . 117.— Sávoly Mihály: A gőzmozdony . . , 52.— Sümegi L.: Tüzelőanyagok okszerűbb felhasználása *..........................20.80 A Technika Világa szerk. Béke Manó kötve.............................• • •, 156.— — Th ierlng Oszkár: A kéziszövés . . . 27.30 Kapható a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában. Portó 3.—, utánvétnél 5.— Ké. Neoyedmiilió korona készpérzzel betársulna, vagy kaucióként elhelyezne képzett, önálló kereskedő, ki elsőrendű referenciákkal rendelkezik, mérlegképes könyvelő, magyar-német leve­lező, oly üzletbe, vagy vállalatba, hol tevékeny része vehetne. Ajánlatokat , Existencia“ jelige alatt a „Com- mercia‘\ hirdetési iroda KoSice Srobár utca 3. továbbit. Hungária gyógyforrás, Budapest. Lithiumos és rádiumos (69 eman.) ásvány­víz (40 C°). Ivókúrák a modern ivócsar- □okban. Vese és hólyagbajoknái. vala­mint köszvénynél az orvosi tapasztalat szerint kiváló gyógyitóhalásu. A Hungária gyógyvíz szénsavval telítve kitűnő bomz és „Hnrmatm" néven kerül forgalomba. Kapható kicsinyben és vagon tételben Bu­dapest szkfv Ásványvíz üzeménél, I. kér. Gellért-rakpart 1 szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom