Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-05 / 3. (3113.) szám

1933 január 4, ggerdfai 6 ea "HlREK _____ SZÍV ESKEDJÉK a b. elmére küldőt postabeíizetési lapot kitölteni tt elöfize tósi hátralékának összegét a postán be fizetni, nehogy a kiadóhivatal beazga tense a lap küldését. feüüő Géza résivátlevete fejanár Sála fssfá’éltez Pozsony, január 3. SzüliŐ Géza dr. országos koreőztóriyszocialista párti nemzetgyűlési képvi­selő otthonából az alábbi részvétilevelet küldte néhai Blanár Béla dr. fivéréhez: Nagyságos Blanár Zoltán dr. urnák, Kassa. Bíanár Béla dr. halála mindnyájunk gyásza, j Halála magyar szimbólum. Amikor hazajött, át-1 lépte a határt, lelke széttörte korlátozó anyagát j és íolsz-állott az Örök Bíróhoz. ^ | Blanár Béla nagyobb volt, mint amimének J hitték. Olyan volt, mint a háromablak Ős froniu j kassai házak, sokkal több volt benne, mélyebb j volt, mint amit a külső látszat mutatott. Blanár Béla meg tudta mérni a távlatokat, meghatározta a magyar célokat, felszállóit gondolkozásában olyan magasságokba, amint) magasságokat közönséges tüdőszerkézétüek el sem bírtak. Ö megerősödött Szent Ágoston filo­zófiájánál: „Azért, mert a becsukott szeműek nem látják a napot, mégis ragyog és tündöklik a na,p.“ Temetésére nem tudtam elmenni. Falunkba később érkezett a bír, igy csak gondolatban állok sirja felett és megrendült szívvel buesu zom a nagy, nemes embertől. Emléke élni fog. Őszinte, igaz részvéttel Szüllő Géza. *= Falvi Jenő meghalt. Rozsnyói tndósi- tónk jelenti: Falvi Jenő, a rozsnyói kereske­dő-társadalom szeniorja, hosszabb beteges­kedés után 83 éves korában múlt hó 29-én csendesen elhunyt. Egész Rozsnyón közszere­tetben élt, jellegzetes alakját a PI\iH olvadói is ismerik azokból a cikkekből, mely eke! rozsnyó] munkatársunk Falvi Jenő csodálato­sa o gazdag élményeiből, visszaemlékezései­ből időnként cikkekben, riportokban megírt. Hét évtizeddel ezelőtt jött Rozsnyóra az ak­kori első könyvkereskedéebe s öt évtizedig vezette saját üzletét. Nagy időket élt, nagy embereket -látott, élettörténete a magyar kul­túrtörténetnek is érdekes fejezete. Magas kora hovatovább erejét vette. Üzletét tavaly kiárusította, megszüntette -s teljesen vissza­vonult. Most örökre elaludt s vele a régi Rozsnyónak egy nagyon megbecsült s nagyon eredeti egyénisége távozott, közülünk. Tisz­teletbeli tagja volt a Rozsnyói Keresk. Tár sulatnak. A gyászoló család iránti részvét an­nál mélyebb, mert Falvi Jenő veje, Gotühili Mihály dr., a rozsnyói magyarság értékes tagja súlyos betegen fekszik a kórházban s hozzá­tartozói már hetek óta remegnek felgyógyu­lásáért. xx „Mit kell tudni a soH5rvizsgán“ Sz!o venszkón és Podk. RuszbanV Soffor vizsgára előkészítő tankönyv 33 K utánvéttel meg rendelhető „Gáspár soílőriskolában“ Kosice, Sibriková 12. — Újévi üdvözlések az érsekujvári városházán. Érsekujvári tudósítónk jelenti: Vasárnap délelőtt több küldöttség jelent meg az érsekujvári város­házán, hogy üdvözöljék Holota János dr. nemzet- gyűlési képviselőt, Érsekújvár polgármesterét. A magyar nemzeti párt 40 tagú gazda kü'döttségét Kurucz Ferenc és Plichta Ferenc aíeír.ökök vezet­ték a képviselő elé, akit Kunucz Ferenc és Bencze Lajos a gazdák, ITte-bta Ferenc pedig az iparos- és kereskedő-társadalom nevében üdvözölt. Holota dr. hosszabb beszédben válaszolt a küldöttségnek s részletesen kitért- arra az erőpróbára, amely előtt j?z érsekujvári magyarság áll. Márciusban ugyanis lejár a képviselőtestület mandátuma s igy községi választásra kerül a sor. Egységet és kitartást kért az érsekujvári magyarságtól. A küldöttség lelkesen megéljenezte a városbirót- akit külön biztosítottak a magyar nemzeti párt bizalmáról abból az a'ka- 1 ómból, hogy az egyik é:eekujvá.ri szoc'á'dcmokra- ta párttitkár egy \ alótl-amságtó-l hemzsegő pamfle­tot adott ki ellene. Holota dr, ezután a városi t’ezt- viselői kart fogadta, amelynek újévi szónoka Saskó Gyula városi titkár volt. majd a tűzoltók s kíiiöu- böző társadalmi egyesületek küldöttségei tiszte­legtek a városiházán. ____________________ áo ldszoba-nccai bútorcsarnok!! Elsőrendű modern bútorokat i gy vá- a 'asztékban, kénve'mes felí ételek mellett a Butorkeresketf9?mi r. ft.-nái, Pozsinv, Zöldszeba UÍC3 5. vásárolhat, j 1 közalkalmazottak iSI@tmémreiR@lf leszállítása és a nyugdíjtörvények módosításai — II. közlemény Prága, január 3. A fizetésieszáilitáei törvény har­madik része a következő intézkedéseket tartal­mazza: 10. § 1. Az alkalmazottak a nyugdijalap 8 szá­zaléka összegében nyugdijilletéket kötelesek fi­zetni. Ehhez a tételhez való arányban emelkedik azoknak az alkalmazottaknak a nyugdíj illetéke is, akiknek az egyszerűnél kedvezőbb szolgálati évbeszámításra van igényük & akik eddig 6 száza­lékos illetéket fizettek. 2. A nyugdijilletéket a szolgálati fizetésből havi részletekben vonják le. 3. A nyugdíj ide lékei a tényleges szolgálatiban levő, a várakozási díjjal szabadságolt e a fizetés nélkül szabadságolt tényleges alkalmazottak, amennyiben az ilyen szabadság ideje beszámiitó- d.k a nyugdíj meg állapításába. 4. Az előző bekezdések intézkedései pótolják a fizetési törvény >05. §-ának s az ennek megfelelő egyéb rendelkezéseket. 5. Az eddig érvényes előírásokkal szerzett nyug­dijilleték fizetése alól való teljes vagy részleges mentesség érintetlen marad. G. Az előző bekezdések intézkedései hasonsző­rűén érvényesek az egyéb előírásokkal megállapí­tott nyugdijilletókekre is. 11. § 1. Ha a tényleges szolgálatban levő állami alkal­mazottnak, aki ebben a szolgálatban részese a nyugdíjellátásnak, állami nyugdíjfizetésre van igé­nye, úgy ezt az igényt a jelen törvény hatályba­lépése napjával elviszti és ha a jelen törvény ha­tálya idején reaktlváiják, vagy szolgálati viszony­ban alkalmazzák, úgy azon naptól kezdve, a.nely megelőzi azt a na-pot, amelytől kezdve rendes fize­tés jár. Amennyiben magasabb végösszegű nyugdíj járna, mint amennyit a tényleges szolgálat után járó fizetés tesz ki, úgy a tényleges szolgálat tar­tamára az illetőnek a különbség jár. Ha a tényle­ges szolgálatból járó fizetés ezzel a különbségg.l nem haladja meg az évi 15.000 koronát, úgy a nyugdíj fizetésének megfelelő összegét ily összeg­ben fizetik ,amennyiben a két fizetés összege nem haladja meg az crnltoli, határt. 2. Ha az ily alkalmazott az 1. bekezdésben című­iéit tényleges szolgálat befejeztével nem szerez igényt eme szolgálata alapján nyugd j-fizetése, úgy isméi megszerzi a megszűnt nyugdíjra való igényt. Különben a korábbi nyugdíj számára dön­tő időtartam (a szolgálati pragmatika 62. para­grafusa szerint beszámított idő nélkül) az eddigi mértékkel beszámítható idő az előző bekezdésben említett, szolgálati viszony alapján járó nyugdíj igény megállapításánál. Amennyiben nem ugyan­olyan szolgálati viszonyban való alkalmazás, ól van szó, úgy a beszámításból ki van zárva, továb bá az 1926—76. számú, a katonai nyugellátási il­letményekről szóló törvény 83. paragrafusa, vagy az 1923—153. számú, a csend őrségi állományú sze­mélyek szolgálati és nyugdijilktiményeiről szóló törvény 23. §-a szerint beszámított idők. 12. § 1. Az olyan nyugdíjas állami alkalmazottnak, akinek egynél több állami ny ugd jfizetéso van, a jolen törvény hatálybalépése napjától a saját vá­lasztása szerint csak egy nyugdíj fizetésére van igénye; a többi igény megszűnik; amíg a választás nem történt meg, addig a legmagasabb nyugdíj fi­zetendő. 2. Ha az ileltő az utolsó szolgálatból származó nyugdijat választja, úgy ez a nyugdíjfizetés az illetékes előírások szerint újból megái la pitandó úgy, hogy a kiszámítása alapjául szolgáló időhöz számítandó az az idő, amely a megszűnt nyugd,j- fizehés megállapításának alapjául szolgált. 3. A nyugdíj megszűnése után a nyugdijfoevéte- lek egész összegének nem szabad 12.000 korona alá csökkenniök­13. § A 12. § 1—3. bekezdéseinek intézkedései hason­szőrűén érvényesek az állami alkalmazottak hátra- maradottaira ie azzal az eltéréssel, hogy a 3. be­kezdésben megállapított határ 9000 korona. Ha a jelen törvény hatálya idején találkozik két vagy több ilyen igény, úgy a megszűnés akkor követke­zik be, amikor az igények találkoznak. 14. § 1. A nyugdijállornányu állami alkalmazott kere­seti céilal nem folytathat oly tevékenységet, illetve nem űzhet oly vállalkozást, vagy nem részesedhe­tik oly vállalkozásokban, vagy tevékenységekben, illetve nem vállalhat az üzemekben alkalmazást, ha az állam érdekei ellen volna, avagy a kar ko­molyságának sérelmére volna, nevezetesen ha eb­ben a tevékenységében korábbi hivatalos állását használhatná ki. 2. Ennek a tilalomnak az áthágását fegyelmikig üldözik e emellett a nyugdíj teljes, vagy részleges megvonásának büntetése is megállapítható ak­kor is, ha egyéb érvényes intézkedések szerint ez a büntetés nem volna megállapítható. Ha a nyugdljállományban levő állami alkalma­zottnak a nyugdíjfizetéseken kivül más, ádar.dó. jövedelemadó alá eső kereseti bevétele van, úgy a nyugdíjfizetések kifizetése oly összegekkel cröle­ken t-tetik, amilyennel a, kereseti bevétel megha­ladja a nyugdíjalapjának megfelelő fizetését, leg­feljebb azonban a felére; ezzel a csökkentéssel azonban a nyugdíjfizetések és a kereseti bevéte­lek végső összegének nem szabad évi 36.000 ko­rona alá sülyedniök. Azoknál a személyeknél akikre a 6. § 4. bekezdése érvényes, irányadó az a fizetés, amely annak a nyugdíjalapnak felel meg, amilyennel rendelkeznének az 1930—70. számú tör­vény következtében. 16. § 1. Az oly nyugdíjas állami közalkalmazott, aki munkaképtelenség igazolása alapján ment nyugdíj­ba s nem érte el még azt a korhatárt, amelynél al­kalmatlanság igazolása nélkül mehet nyugdíjba, felhívásra hivatalos orvosi vizsgálatnak köteles magát alávetnies hogy a munkára való alkaimat- Iatság tovább tart-e még: emellett különösen kell figyelembe venni a nyugdijban való alkalmazását 2. A hivatal közli az orvosi véleményt az alkal mazottal. Ha úgy találták, hogy a szolgálatra való alkalmatlanság megszűnt, az alkalmazott eme köz lés kézhezvételével számított 30 napon belül köte­les közölni, hogy hivatalos felhívásra tényleges szolgálatát megkezdeni hajlandó, vagy végkielé­gítést elfogadni kész (6. bek.) a szolgálati (nyug­díjas) viszonyából részére és családtagjai számára járó fizetések helyett. Az ilyen nyilatkozat vissza­vonásának jogi hatálya nincs. 3. Ha az alkalmazott kijelentette, hogy a tényle­ges szolgálatot megkezdeni kész, úgy a tényleges szolgálatba való behívásáig a nyugdijat f'zetik ne ki, illetve azt újból megállapítják részére, figyel­men kávül hagyva a munkaalkalmatlanság okútó' hozzászámított időt (szolgálati pragmatika 62. § fizetési törvény 157. § és hasonló rendelkezés k). 4. Ha az alkalmazott nőm tesz eleget az orvosi vizsgálatra irányuló felhívásnak, vagy ha a 2. bekezdésben megállapított határidőben nem nyilat­kozik, vagy ha hivatalos felhívásra a tényleg s szolgálatra a számára kijelölt helyen nem jelentke­zik, úgy a nyugdíj kifizetését beszüntetik addig az ideig, aimig a kifizetés beszüntetésének oka meg szűnik, legkésőbb azonban addg, amíg az illető eléri az 1. bekezdésben említett korhatárt. 5. Ha az illető tényleges szolgálatba lép, úgy az eddigi nyugdíj fizetésére vonatkozó igénye meg szűnik és ez igény megszűnésének napját követő naptól oly szolgálati fizetés illeti meg, am'lym legutóbbi tényleges szolgálati ideje alatt járt neki s amennyiben az nem volt megállapítva a fize­tési törvény szerint, úgy e törvény 198. §-ának in­tézkedése alkalmazandó. 6. A végkielégítést a tényleges szolgálati idő minden teljes éve után a nyugdíjalap 15 százaléká bán, legfeljebb azonban a nyugdíjalap négyszeres összegében állapítják meg. 7. A végkielégítés nyújtása kizárja, az 1929—26. szám ú, a magán a 1 kaim. azo 11ak ny ugdi j,bi z toei t ásáról szóló t-örvény 114. §~a szerinti s az 1924—221. szá­mú, szociális biztosítási törvény 240. §-a ezer.nti átviteli összegek kiszolgáltatását. 17. § 1. Ha a fizetési törvény rendelkezéseinek aláve­tett női állami alkalmazott, aki a jelen törvény hatálybalépésekor férjnél van, vagy aki később megy férjhez, önként mond le a szolgálatról amennyiben legalább öt tényleges, a nyugdíjba beszámítható szolgálati éve van, az esetleges egyéb végkielégítés helyett a tényleges szolgálati ide minden éve után a nyugdíjalap 15 százalékát, legfeljebb azonban a nyugdíjalap négyszeresét kapja végkielégítésként. 2. A 16. § 7. bekezdésének intézkedése haeon- szerücn érvényes. 18. § A 11., 12., 14—17. 'paragrafusok szerinti nyugdíj- fizetéseknek értendők a katonai személyek, vala­mint a segédalkalmazottak ellátási illetményed ie. 19. § Amennyiben nincs más megállapítva, úgy az igény megszűnik, illetve a nyugdíj (ellátási) fi­zetés megszűntethetik ama hónap végén, amelyben a megszűnés oka bekövetkezett, e az igény újra föléled, ilLet-ve a fizetéebeszüntetée megszűnik ama hónap végén, amelyben az igény megszűnésé­nek oka, vagy a fizetésbeszüntetés oka megszűnt. 20. § A 11—13. e a 15. paragrafus, valamint az 1924— 2bö. számú s a takarékossági intézkedésekről szó­ló törvény 17--21. paragrafusai szerinti intézkedé­sek megléteiére az a hivatal illetékes, melynek likvidáló szerve gondoskodik a ny ugdij (ellátási) fizetések kifizetéséről, amennyiben azok az intéz­kedések nincsenek fenntartva a fölöttes központi hivatalnak. (Vége következik.) wnw—w!■ 11 iiwwwimmimimiiwmimám i——iiiim i A hastingsi nemzetközi sakkverseny Hastings, január 3. (A Prágai Magyar Hir« lap távirati jelem tőee.) A nemzetközi mesteri verseny ötödik fordulóján Flokr beérte Pír* oet. Pirc csak nagynebazen tudta remisre mentetni játszmáját Thomas-szel szemben* míg FJohr éles támadással győzte le Jack- sont- Miss Mensik nem használta ki jobb ál­lását Michei'lel és beérte remisvei- Igen élénk volt a Steiner-SuitamKhain játszma, amelyben támadás támadást váltott, végül is remis lett az eredmény. Alexander legyőzne Tylert. A verseny állása: Flohr, Pirc 4, Stei- ner 3, Alexander, Michell, Sül tan Khan 2)5, Mias Mensik, Thomas 2, Jackson 1H, Tyiorl. A Major Openen az ötödik fordulón a prá­gai Rejfir legyezte az orosz Golombekef, Waltér pedig RéMstabbal remizett. WaPer három függő játszmájából kettőt bevégzett, még pedig győzött Sergeamt-nal, remizett Sapirával. Piros-szol szemben tiszta nyerés­re áll. így ő is a vezetők között, az első he­lyen van- A Major Open állása: Koltanovr­ski és Rejfir 4, Hunnam és Relisiab 3lő, Walter 3 (1) stb. — A pozsonyi magy. kir. konzu'átus közli, hogy január 6-án, Vizkercszt napján nem tart hivatalos órákat és feleket nem fogad. — A nagyi? polcsányi keresztény szocialisták figyelmébe. Az országos ser oszt én y szoc fal is­ta párt központja figyelmezteti híveit, ho'-y Truchly Alajos körzeti titkár január 1-íől Tapo'csányban minden kedden és csütörtö­kön hivatalos napot tart a párlhelyiségbeü (Hviezdoslavova 12.). A nagytapolcsányi és környéki párthivek ebben az időben fordul­janak hozzá ügyeikkel. — Eljegyzés. Fleisober Erzsébet (Szene) és Kunos Rezső (Pozsony) iegy sek (M k. é. h.) — Jótékony (eadéhiíán Léván. Lévai tudósítónk írja: Az árvaházat fenntartó Lévai Nőegylet ja­nuár 8-án, vasárnap délután 5 órakor a városi nagyszálló étteremében jőtékomyoélu teadélutánt rendez. — Pásztorjáték az érsekujvári rém. kát. fa­iskolában. Érsekujvári tudósítónk jelenti: Az érsek- újvári róm. kát. fiúiskola rendkívül sikerült pái z- torjátékot rendezett az Arany Oroszlán nagyter­mében. A nagy sikerbe való tekintettel két cetén át játszották a játékot, amelyben 6—10 évee gyere­kek szerepeltek. A betanítás fáradságos munkáját elsősorban Tatarlk Emik a legkitűnőbb e leg-lelike- eebb érsekujvári pedagógusok egyike végezte. A kiállítás is illuziót-keltő volt, úgyhogy 3k'k meg­nézték az előadást, el voltak ragadtatva a kis szereplők tehetségétől e a betanítók sikeres mun­kájától. — A Dunába vetette magát Budapesten egy 77 éves öregasszony. Budapesti szerkeeztőeé- giink telefonálja: Horváth Mártonná 77 éves öregasszony ma délelőtt az újlaki Dunaparton egy tutajra ment, megmosakodott a Duna vizé­ben, azután letérdelt, hosszasan imádkozott-, többször keresztet vetett, majd hirtelen a vízbe vetette magát. A közelben lévő halászok pár perc múlva megtalálták, kihúzták a vízből, de az öregasszony már halott volt. Tetténeik oka ismeretlen. — Izgatásért nyolc havi börtönt kapott az érsekujvári kommunista párt titkára, Nyitrai munkatársunk jelenti: Weisz Sámuel, a kommu­nista párt érsekujvári titkárát, alti a llpóivári fegyházban tölti 14 hónapra szóló büntetését, hétfőn a kommunista párt zsigárdi, galgóci, far- kasdi stb. gyűléseiből kifolyólag újból bíróság elé állították. Az izgatás vádja rábizonyult s a bíróság újabb nyolc havi börtönbüntetést mért reá. — Családi „komplikációk1' az cltékczolt űj'Iárok miatt. Igíói tudósítónk telefonon jelenti: Knipiu- eziky János sümegi gazdálkodó állandó hadilábon élt feleségével, akiinek neon tudta megbocsátani, hegy a® Amerikából küldött dollárokat elfecsérel­te. Háborúskodásuk utóbb annyira ^mérgesedett, hogy az e'imult éjszaka a gazda doronggal támadt a feleségére és többször fejbe sújtotta. Azt hpite, hogy az asszonyban már nincsen élet, midőn azon­ban látta, hogy az asszony megmozdul és föiitápáss- kodiik, annyira megrémült, hogy fejveszt ettségóbeu fölszaladt a padlásra és kiugrott e padkás aj táján. A lezuhanásnál lábát törte, felesége viszont a do- rongü'ló-ektőil szenvedett súlyos fejsérüléseket. Mindkettőjüket kórházba szállították. — Halálos fenyegetéssel akart kölcsönt ki­csikarni az ügyvédtől. Nyitrai munkatársunk írja: Barma Béla dr. itteni ügyvéd muilt év jú­liusában levelet kapott egy nyitrai fiatalember­től, aki kétezer korona kölcsönt kért tőle s arra az esetre, ha nem kapná meg, gyilkossággal fe­nyegetőzött. A zsarolási kísérlet bűn,perét teg­nap tárgyalta a nyitrai bíróság. A fiatalember nagy nyomorával védekezett e elmondotta, hogy akkoriban kitettók a lakásból, mert nem tudta a. lakbért fizetni. Teljes kétségbeesésében fel­dúlt lelkiállapotban irta meg a zsaroló levelet, A bíróság négy havi fogházra ítélte. Sít 1933. évi Hagy Képes Naptárunk expediciős és psríőköStsége feléíren 5.— (öf, komlót igen tisztelt eföf zetőínk bélyege!;ben is beküldhetik kiadóhívataEuniiiioz. Fraha, Panská 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom